Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Komplex mutatók a fejlettség mérésében (történet, módszertan, példák) „Generációk diskurzusa a regionális tudományról” Széchenyi István Egyetem, Győr,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Komplex mutatók a fejlettség mérésében (történet, módszertan, példák) „Generációk diskurzusa a regionális tudományról” Széchenyi István Egyetem, Győr,"— Előadás másolata:

1 Komplex mutatók a fejlettség mérésében (történet, módszertan, példák) „Generációk diskurzusa a regionális tudományról” Széchenyi István Egyetem, Győr, november 23. F ARKAS M ÁTÉ PhD hallgató ELTE Regionális Tudományi Tanszék

2 A témaválasztás  Számos társadalomtudományi fogalom mérésének igénye a XX. század második felében jelent meg (életminőség, jól(l)ét, indusztrializáció, fenntarthatóság, versenyképesség, információs társadalom, globalizáció, fejlettség stb.)  MSc diplomamunka középpontjában: Human Development Index  Doktori kutatási téma (még körvonalazódik…): „A fejlettségi állapot és a fejlődés – mint folyamat – elméleti, módszertani kérdései, valamint változó megítélése a XX. század folyamán”  A „határtalan” ötletelés eredménye a több mint száz – ilyen- olyan módszerrel kreált – komplex (fejlettségi) indikátor… Bandura (2005)

3 Út a komplex indikátorokig – a fejlődés mérésének néhány fontosabb „mérföldköve”  A fejlődés mérésének módszerei párhuzamosan változtak a fejlettség-elmaradottság elméleti síkon való megközelítéseivel  „a nagyobb termelés a kulcs a prosperitáshoz és a békéhez” (TRUMAN 1949[1964]) – világháborút követő két évtized  „ökonomista developmentalizmus” (SZENTES 2011)  A gazdasági növekedés és fejlődés fogalmainak „összemosódása”  A GDP értelmezése és használata a jól(l)ét kizárólagos mutatószámaként („the more, the better”? – DABÓCZI 1998; OFFER 2000, TOMKA 2011)

4  1960-as, 70-es évek: A fejlődést a növekedéssel azonosító elméletek kritikáinak megjelenése (Kuznets már 1934-ben!)  ENSZ Szociális Fejlesztési Kutatóintézet (UNRISD) – Az első komplex mutatók innen kerülnek ki  Három megközelítés az alternatív mérési módszerekre (Offer 2000)  1) A nemzeti számlák „kiterjesztése és módosítása”  2) Társadalmi normák kifejezése „társadalmi jelzőszámokkal”, s azok bevonása a gazdasági tartalmú indikátorok mellé  3) Mentális állapotok felmérése, a szubjektív jóllét vizsgálata (boldogság, elégedettség) Út a komplex indikátorokig – a fejlődés mérésének néhány fontosabb „mérföldköve” Egy példa a GDP kiterjesztésére – ISEW (GPI) az USA-ban Offer 2000 nyomán

5 Want to live a long, happy, sustainable life? Consider Central America!

6 Kísérletek a komplex mérésre  Level of Living Index (D REWNOWSKI –S COTT [UNRISD] 1966)  20 országra kiterjedő vizsgálat – 6 „fizikai” (táplálkozás, oktatás, lakásellátottság, pihenés és egészség-helyreállítás, biztonság színvonala) és 1 monetáris (a létminimum feletti magasabb szükségleteket kielégítését biztosító jövedelmek) jelzőszámból  Development Index (M C G RANAHAN ET AL. [UNRISD] 1972)  73  42  végül 18 (9 gazdasági–9 társadalmi) mutatószám  UNESCO 1975  140 ország rangsorolása 2 társadalmi (írni-olvasni tudás, várható élettartam) és 5 gazdasági (energiafogyasztás, feldolgozóipar GDP- n és exporton belüli részaránya, mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak aránya, telefonvonalak száma)

7  Physical Quality of Life Index (M ORRIS 1979)  Minimális emberi szükségletekhez való hozzáférés  Gyermekhalandóság, 1 éves korban várható élettartam, írni-olvasni tudás (részletek V AN DER L IJN 2005, G ARÅSEN 2006, S HAKYA 2008)  Fixált értékhez viszonyítás, majd számtani átlag számítása (kritikák)  Human Development Index (UNDP 1990)  3 dimenzió: élettartam, iskolázottság, életszínvonal  Több módosítás 1990 óta + kritikák! (ld. F ARKAS 2012)  A sor nem teljes… – B ANDURA (2008): 180 mutató Kísérletek a komplex mérésre

8  Pro érvek:  komplex, többdimenziós jelenségek egyszerűsítése a döntéshozók támogatása érdekében  egyszerűbb interpretálhatóság  könnyebb átláthatóság az információbázis elvesztése nélkül  a médiával és a lakossággal való egyszerűbb „kommunikáció” A komplex mutatók megítélése Saisana–Tarantola (2002) és Nardo et al. (2005) alapján

9  Ellenérvek:  nehéz számszerűsíthetőség, legtöbbször hiányos adatbázisok  a rossz felépítés téves információkat nyújthat, egyszerű politikai következtetések levonását vonhatja maga után  elméleti és statisztikai síkon megalapozottnak kell lennie  a bevont indikátorok megválasztása szubjektív, gyakran politikai érdekektől sem mentes Saisana–Tarantola (2002) és Nardo et al. (2005) alapján A komplex mutatók megítélése

10 A komplex mutatók képzésének sémája A mutatók („az étlap”) A mutatók „tematizálva” („az ételfajták”) A komplex mutató („az étel”) elméleti megalapozás megfelelő módszertan kiválasztása (súlyozás, aggregálás) adatgyűjtés (adatbecslés) Freudenberg, M. (2003) nyomán

11  Elméleti keret  mit mérünk?, dimenziók meghatározása, változók fajtáinak meghatározása  Adatok kiválasztása  megbízhatóság, „lefedettség”  Hiányzó adatok pótlása  regressziós becslés, átlag, legközelebbi szomszéd, adattörlés, figyelmen kívül hagyás  Az adatstruktúra vizsgálata  multikollinearitás vizsgálat, adatok egymással való kapcsolata A komplex mutatók felépítésének főbb lépései

12  Összevonhatóvá tétel („avoid adding apples and oranges…”)  rangsorolás („legegyszerűbb” módszer, pl. ICT Index)  standardizálás (a „kiugró” értékek hatása nagyobb az indexre)  normalizálás (érzékenység a minimum és maximum értékek változására – megoldás: előre rögzített értékek, ld. HDI)  jellegadó értékhez viszonyítás (átlag, maximum, minimum)  kategóriák meghatározása – „pontozásos módszer”  átlagtól való „távolság” alapján való kategorizálás  Súlyozás, adatösszevonás  önkényes, szubjektív (a „kritikus pont”)  műkorcsolya-módszer, számtani-, mértani átlag, egyéb alternatív megoldások (faktor-, főkomponens-analízis) A komplex mutatók felépítésének főbb lépései

13  Robusztusság és érzékenység-vizsgálat  egy-egy új adat bevonása hogyan hat a kompozit indexre  különböző összevonási és súlyozási módszerek miként változtatják a komplex mutatót  „Vissza az adatokhoz”  az alapmutatók konzisztenciájának vizsgálata  Mely tényezőkben „erős”, s melyekben „gyenge” adott térség?  vizualizáció!  Más indikátorokkal való kapcsolat vizsgálata  Az adatok megjelenítése A komplex mutatók felépítésének főbb lépései

14 Mielőtt megköszönöm figyelmüket… „[…] jelenleg nehéz elképzelni, hogy a komplex mutatók használatával kapcsolatos vita valaha is rendeződik. […] a hivatalos statisztikusok többsége ellenzi a komplex mutatók használatát, amitől jónéhány ilyen indikátor szenved az adatgyűjtés- és szerkesztés hiányosságaitól. Másrészről az index készítésében érintetteknek továbbra is ellenállhatatlan kísértést jelent egy-egy komplex, nehezen számszerűsíthető jelenségnek egyetlen indexbe való tömörítése a politikai „fogyasztók” számára” (S AISANA –S ALTELLI –T ARANTOLA [2005], 308)

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Komplex mutatók a fejlettség mérésében (történet, módszertan, példák) „Generációk diskurzusa a regionális tudományról” Széchenyi István Egyetem, Győr,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések