Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc."— Előadás másolata:

1 A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc.

2 Az előadás tartalma • Motiváció • A vizsgálatok elméleti háttere • Saját kutatási eredmények bemutatása • Összegzés

3 MOTIVÁCIÓ

4 A téma aktualitása • A hatékonyság a versenyképesség egy hosszú távú megbízható mutatója. • Termelékenység / Hatékonyság növelése, javítása = politikai célkitűzés • Népességnövekedés – élelmiszer ellátás - optimális erőforrás felhasználás

5 Miért a bor? • A magyar borszektor estében nem végeztek még ilyen vizsgálatot. • A globális borpiac átalakulása Európára és így Magyarországra nézve is kedvezőtlen jövőképet mutat. • Jelenlegi szituációban a termelés kockázatos.

6 A VIZSGÁLATOK ELMÉLETI HÁTTERE

7 A hatékonyság fogalma • gazdasági hatékonyság: erőforrások használatával maximalizálják a javak és szolgáltatások termelését 1.allokatív hatékonyság 2.technikai hatékonyság • input-orientált és output-orientált kontextus Forrás: Yotopoulos- Lau, 1973; Sullivan - Sheffrin, 2003 NEM HATÉKONY NEM LEHETSÉGES TECH. KORLÁT C

8 Data Envelopment Analysis • Matematikai háttér: Farrell, 1957 • Alapja: lineáris programozás (optimalizálás) • Adott mintában relatív skálán helyezi el a döntéshozó egységeket • DEA – Efficiency Score: relatív mutató, értéke 0-1 között, vagy 0-100% között. • Több féle implementációja létezik: – Input vagy output orientált – Konstans skálahozadékú [CRS] vagy Változó skálahozadékú [VRS] Forrás: Coelli et. al, 2005

9 SAJÁT VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA

10 Felhasznált adatok AMIRE SZÜKSÉG VOLT: üzemszintű erőforrás felhasználást, és kibocsátást indikáló adatok AMI EZT LEHETŐVÉ TETTE: Tesztüzemi Információs Hálózat adatbázisa, a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (Farm Accountancy Data Network; FADN) magyar alrendszere AMI RENDELKEZÉSRE ÁLLT: eredményszemléletű könyvvitele alapján rögzített, időszakra vonatkozó üzemi adatok

11 Kutatás lépései 1.Input-orientált DEA – CRS számítása ra évenként 2.Migrációs-mátrix elkészítése 3.A hatékonyságot befolyásoló üzemi tényezők vizsgálata ökonometria modellek segítségével

12 A DEA-modell felépítése INPUTOK: – Agrárgazdasági termelésben hasznosított teljes földterület, (ha) – Teljes munka input, (annual work unit: AWU) – Gép- és épület fenntartási költségek, (HUF) – Kifizetett bérek, (HUF) OUTPUT: – Teljes kibocsátás, (HUF)

13 Az üzemek hatékonyságának osztályozása Négy hatékonysági csoport: A csoport: 0 ≤ DS < 0,33 B csoport:0,33 ≤ DS < 0,51 C csoport: 0,51 ≤ DS < 0,89 D csoport: 0,89 ≤ DS ≤ 1 ahol: DS = DEA Efficiency Score

14 Migrációs vizsgálat

15 Input slack gyakorisága

16 Hipotézisek az ökonometriai modellekhez

17 Modell-specifikáció folyamata

18 Végső modell eredményei

19 + 1 vizsgálat: A családi vs. nem családi gazdaságok Hill [1993], farmtipológia – Családi gazdaság: FWU/AWU > 0,95 – Közbenső gazdaság: 0,5 < FWU/AWU < 0,95 – Nem családi gazdaság: FWU/AWU < 0,5

20 Összefoglalás I. • A kutatásban a hatékonysági mérés módszere a input-orientált, konstans skálahozadékú DEA volt. • Migrációs vizsgálat szerint: közötti periódusban nagyobb volt a romlások, illetve a javulások aránya is, mint a közötti vizsgált időszakban

21 Összefoglalás II. • A regressziós modellezés több lépcsőben történt. • A végső modellek alapján elmondható, hogy – minél nagyobb a gazdasági méret, annál hatékonyabbak az üzemek; – a családi munka input és az összes munka input arányának növekedése, valamint az egységnyi területre jutó eszközállomány növekedése pozitívan hat a hatékonyságra; – az egységnyi területre jutó fenntartási költségek, valamint a támogatások növekedése negatív befolyásolja a hatékonyságot. – ágazatban különösen nagy jelentősége van a családi munkaerő hányadának

22 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Előadó: Siróné Váradi Júlia

23 A termelékenység fogalma • termelékenység = output / input • különböző termelési tényezők függvényében mérhető, így: – tőke, – munkaerő, – nyersanyagok és – föld. • termelékenység ≠hatékonyság Forrás: Coelli et al.; 2005; Szabó, 2003

24 A DEA módszer előnyei és hátrányai ELŐNYÖK: – Nem szükséges ismerni az egyes üzemek működési/ gyártási folyamatait. – Képes kezelni az outputok és az inputok mértékegységbeli különbségeit. – Alkalmas többféle input és output használatára, így az üzemek összehasonlítása reálisabb. HÁTRÁNYAI: – Nem mutatja meg, hogy az inputok és outputok ingadozása a jövőben hogyan befolyásolja a hatékonyságot. – Érzékeny a kiugró értékekre.


Letölteni ppt "A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések