Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A térkép és a glóbusz 5.osztály. Tartalom Világtájak A világtájak irányainak meghatározása A földgömb (glóbusz) és a térkép Földrajzi fokhálózat Szélességi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A térkép és a glóbusz 5.osztály. Tartalom Világtájak A világtájak irányainak meghatározása A földgömb (glóbusz) és a térkép Földrajzi fokhálózat Szélességi."— Előadás másolata:

1 A térkép és a glóbusz 5.osztály

2 Tartalom Világtájak A világtájak irányainak meghatározása A földgömb (glóbusz) és a térkép Földrajzi fokhálózat Szélességi körök Nevezetes szélességi körök Hosszúsági körök Nevezetes hosszúsági körök Példák Zónaidő Időzónák a térképen Nyári időszámytás Térképek Térkép - jelmagyarázat Térkép méretaránya

3 VILÁGTÁJAK A VILÁGTÁJ elnevezések használata –Szabadban az irányok meghatározására világtájak elnevezését használjuk. –A négy fővilágtáj: észak, kelet, dél, és nyugat. Kezdőbetűkkel így jelöljük: É, K, D, Ny. N, E, S, W –A világtájak segítségével tájékozódunk a térképen is. A térkép felső része jelzi az északi irányt, alsó része pedig a délit. A térkép jobb oldala kelet felé, bal oldala nyugat felé mutat.

4 É KNY D ÉK DNY ÉNY DK FŐVILÁGTÁJAK: É, D, K, NY MELLÉKVILÁGTÁJAK:ÉK, DK, ÉNY, DNY N (North), S (South), E (East), W (West)

5 A világtájak irányainak meghatározása o A Nap állásából láthatjuk, merre vannak a világtájak. o Ha nem látjuk épp felkelni vagy lenyugodni a Napot, vagy felhők takarják el, segítségünkre siethet egy iránytű. Az iránytű mágnestűje mindig az északi irányt mutatja. o Éjszaka, iránytű nélkül, a csillagok ismeretével sem tudunk eltévedni. A Sarkcsillagot megkeresve megtalálhatjuk az északi irányt.

6 A földgömb (glóbusz) és a térkép • A földgömb a Földünk kicsinyített mása térben • A földtérkép a Földünk kicsinyített mása síkban

7 Földrajzi fokhálózat • A szélességi és a hosszúsági körök hálóját földrajzi fokhálózatnak nevezzük • Ezek a vonalak nagy jelentőségűek, mert bármely földrajzi hely fekvését segítenek meghatározni:  Meghatározhatjuk a hajók helyzetét a tengeren  Repülőgépekét a szárazföld vagy az óceán felett • Mindegyik vonalhoz érték, szám tartozik

8 Szélességi körök kkelet nyugati („vízszintes”) irányúak eegymással párhuzamosak, nem metszik egymást nnem egyforma hosszúak (a sarkok felé egyre rövidebbek) sszámuk 180 (az északi és a déli félgömbön is 90-90)

9 NEVEZETES SZÉLESSÉGI KÖRÖK •A szélességi körök között néhánynak neve is van.  A 0°-os szélességi kör az Egyenlítő.  Tőle északra a 23,5°-on van a Ráktérítő, délre ugyancsak a 23,5°-on a Baktérítő.  Az északi félgömb 66,5°-án halad az északi, a déli félgömb 66,5°-án a déli sarkkör.  Az északi szélesség 90°-a az Északi-sark, a déli szélesség 90°-a a Déli-sark.

10

11 Hosszúsági körök  észak-déli („függőleges”) irányúak  egymással nem párhuzamosak  egymással nem párhuzamosak,  a sarkokon metszik egymást  egyforma hosszúak  számuk 360 (a nyugati és a keleti félgömbön is )

12 Nevezetes hosszúsági körök aaaa nulladik hosszúsági kör (greenwichi délkör) ddddátumválasztó vonal - 18o. délkör

13

14 Szélességi körökHosszúsági körök IrányukNy–KÉ–D Nagyságuka sarkok felé rövidülnekegyformák Egymáshoz viszonyított helyzetük párhuzamosaka sarkokon metszik egymást Számozásuk0–90° 0–180° Számuk180 darab360 darab KezdőkörükEgyenlítő 0°-os

15

16 Melyik várost határoztuk meg? • é. sz. 47°, k. h. 19° • é. sz. 40°, ny. h. 74° • d. sz. 33°, k. h. 151° • d. sz. 22°, ny. h. 43° Az alábbi városoknak milyen koordinátái vannak?  Párizs  Los Angeles  Peking  Melbourne

17 Zónaidő  Egy terület vagy ország által használt, hivatalosan megállapított helyi idő, amely néhány órával (max. 12 óra) eltér a greenwichi középidőtől.  A Föld felszínét 24 időzónára osztották, mindegyik zóna alapvetően 15° földrajzi hosszúság tartományt fog át. Ezek mindegyikében a zónaidőt a Napnak a zóna közepén mérhető helyzete alapján számítják.  A gyakorlatban a zónák, mivel a politikai határokat is figyelembe veszik, ennél nagyobbak is lehetnek a 15°-nál nagyobb hosszúságtartományra kiterjedő országok esetén.  Bizonyos országokban egynél több időzónát használnak: pl. az USA-ban hét időzóna van, az európai kontinensen kettő (+ 1 ill. + 2 h eltéréssel a greenwichi középidőtől).  A szomszédos zónák eltérése általában 1 h, de van néhány félórás eltérésű zóna is (pl. D-Ausztrália).

18

19 Időzónák a térképen  Amikor nyugatról keletre körbeutazzuk a Földet, minden időzóna átlépésekor egy órával előre kell igazítanunk az óránkat.  A 24 időzónát átlépve azonban eljutunk ahhoz a zónához, amelyben még az előző napot írják. (Visszafelé fordított a helyzet.)  Hogy ezt a zavaró körülményt kiküszöböljék, bevezették a dátumválasztó-vonalat, amelyet a 180-os hosszúsági kör mentén jelöltek ki. (Vasárnap– hétfő-vonalnak is nevezik.)  Ha keletről nyugat felé lépjük át, egy nappal előre, ha nyugatról keletre, egy nappal vissza kell állítani az óránk naptárját.

20

21 Nyári időszámítás  A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest.  Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ennek megfelelően minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.

22 A nyári időszámítás használata a Föld országaiban ██ van nyári időszámítás ██ jelenleg nincs, de régebben volt ██ nincs és nem is volt

23 Térképek A térkép a Föld vagy más égitest felszínének síkba vetített, méretarányosan kisebbített, általánosított, és sajátos grafikai jelrendszerrel bemutatott felülnézeti ábrázolása. Térkép típusok: Várostérkép Autótérkép (autóstérkép) Általános földrajzi térkép Közlekedési térkép Történelmi térkép Csillagtérkép

24 Térkép - jelmagyarázat Alföld, síkság Hegység, magasföld Tenger, óceán, folyó, tó

25 A térkép méretaránya Minden térképnek van - a kicsinyítés mértékét kifejező - méretaránya. Ez a számpár általában a térkép szélén jelenik meg. Ha a térképen azt látjuk, hogy 1: (egy aránylik a százezerhez), az azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban cm = 1000 m = 1 km. M = 1 : Ami a térképen 1 cm, az a valóságban cm, tehát átalakítva 1 000m = 1km

26 Kis méretarányú térkép Nagy méretarányú térkép M= 1: M= 1:


Letölteni ppt "A térkép és a glóbusz 5.osztály. Tartalom Világtájak A világtájak irányainak meghatározása A földgömb (glóbusz) és a térkép Földrajzi fokhálózat Szélességi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések