Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TÉRKÉP. 1. A természeti és a földrajzi környezet természeti környezet •a természeti környezet a társadalomtól függetlenül létező élő és élettelen tényezők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TÉRKÉP. 1. A természeti és a földrajzi környezet természeti környezet •a természeti környezet a társadalomtól függetlenül létező élő és élettelen tényezők."— Előadás másolata:

1 A TÉRKÉP

2 1. A természeti és a földrajzi környezet természeti környezet •a természeti környezet a társadalomtól függetlenül létező élő és élettelen tényezők (élővilág, domborzat, éghajlat, vízrajz, talaj) kölcsönhatásban lévő összessége ~ az ember nélküli környezet

3 földrajzi környezet •ennél tágabb fogalom a földrajzi környezet ~ az ember által átalakított természet - magába foglalja a természeti környezeti tényezők mellett az emberi tevékenység során létrejött mesterséges elemeket (pl. építmények, utak, települések, megművelt földterület), az embert, valamint a gazdálkodás jelenségeit is

4 2. A Föld alakja •gömb •forgási ellipszoid •forgási ellipszoid (a tengely körüli forgásból adódó centrifugális energia miatt a sarkokon lapult; ettől az alaktól a hegyek és a tengeri mélységek miatt helyenként erősen eltér ↓) •geoid •geoid (olyan szintfelület, mely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára)

5 3. A földrajzi környezet ábrázolása: •látkép •látkép (a valóság fényképeken való bemutatása, általában oldalnézetben) •látrajz •látrajz (a látképhez hasonló nézetből, grafikus megoldással, leegyszerűsítve ábrázolja a valóságot)

6 •tömbszelvény •tömbszelvény (geometriai szerkesztéssel a felszínformák térbeli ábrázolása)

7 •keresztmetszet

8 •térkép - a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű, magyarázó jelekkel ellátott, felülnézeti rajza -különbözik minden más ábrázolási formától, hiszen - méréseket lehet rajta végezni - saját jelrendszere (lásd jelkulcs) van

9 4. A térkép: A.A térkép méretaránya arányszám méretarány - a kisebbítés mértékét az arányszám, vagy méretarány fejezi ki - ez megmutatja, hogy a térképen ábrázoltak hányszor kisebbek a valóságnál - pl. 1: es méretarány azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm, az a valóságban cm, azaz 1000 m, vagyis 1 km vonalas aránymérték - a térképeken található vonalas aránymérték a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték (azaz ez rajzban fejezi ki a kicsinyítés mértékét)

10

11 vetületet - mivel gömb alakot vetítünk rá a síkra, csak némi torzítások révén készíthetünk térképet (vetületet) - e vetítés történhet: síkvetület - sík lapra ~ síkvetület  főleg a körrel határolható területeknél (pl. sarkvidékek) hengervetület - hengerpalástra ~ hengervetület  főleg az Egyenlítő, vagy valamelyik hosszúsági kör mentén elnyúló területeknél kúpvetület - kúppalástra ~ kúpvetület  főleg a közepes szélességeken és a kelet-nyugat irányban elnyúló területeknél

12 - a Föld felszínének minél kisebb részét ábrázolja a térkép, annál kisebb a torzulás mértéke (hiszen a Föld görbülete a síkhoz viszonyítva ekkor csekélyebb) - a torzulások ismeretében mindig a térkép céljának legjobban megfelelő vetületet választják szögtartó - ez lehet szögtartó (pl. tengeri és légi /~ navigációs/ térképek) területtartó - vagy területtartó (pl. világrészekről, országokról)

13

14 B.A térkép jelrendszere •síkrajz •síkrajz: -a földfelszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja alaprajz-, vagy képszerű, vagy magyarázó jelekkel ellátott formában •névrajz •névrajz: - a domborzat és a vizek, a települések neveit és adatait tartalmazza - az eltérő elemeket külön betűtípussal írják

15 •domborzatrajz •domborzatrajz: szintvonalas -beszélhetünk szintvonalas, színfokozatos vagy színfokozatos, domborzat-árnyékolásos vagy domborzat-árnyékolásos ábrázolásról, vagy ezek együttes alkalmazásáról

16 szintvonal - a szintvonal az azonos abszolút tengerszintfeletti magasságú pontokat összekötő szabálytalan görbe vonal magassági számok - egy-egy pont magasságát a magassági számok jelzik - Magyarország kiinduló magassági fő alappontja a Velencei- hegységben, Nadapnál van (173,1638 m-en van) abszolút tengerszint feletti magasságot - hazánkban régen a trieszti (Adria) mérték, ma a kronstadti (Balti) közepes tengerszinthez mérik az abszolút tengerszint feletti magasságot - Balti-tenger szintje = Adria + 0,675 m (így minden ~1 méterrel „alacsonyabb”, mint a Monarchia idején) relatív magasság - két abszolút tengerszint feletti magasságú közötti magasságkülönbség a relatív magasság

17 színfokozatos - a színfokozatos ábrázolás során a minél magasabb, ill. mélyebb területeket egyre sötétebb színnel ábrázoljuk (kivétel az örök hó birodalmát, ami fehér) domborzatárnyékolásos - a domborzatárnyékolásos ábrázolás a legszemléletesebb, mivel a színezést domborzatárnyékolás egészíti ki (azonban általa nem állapítható meg a magasság, vagy a lejtés mértéke, ezért általában az előzőekkel együtt alkalmazzák)

18 ●földrajzi fokhálózat - a szélességi és hosszúsági körök alkotta koordináta-rendszer

19 szélességi körök -a szélességi körök Egyenlítő - kiindulópontja az Egyenlítő (0 o ) - mely az Északi- és a Déli-sarktól egyenlő távolságra van - a Földet északi és déli félgömbre osztja - 0→90 o terjed (é.sz. / d.sz.) - az Egyenlítő a leghosszabb szélességi kör ( km) - a többi, vele párhuzamos szélességi körök a sarkok felé egyre kisebbednek, és a sarkokon ponttá zsugorodnak

20 - a nevezetes szélességi körök

21 Egyenlítő - Egyenlítő: -a forgástengelyre merőleges sík a Föld középpontján keresztül - egy évben kétszer delel felette merőlegesen a Nap tavaszi -III.21-én a tavaszi és őszi - IX.23-án az őszi napéjegyenlőség napéjegyenlőség idején

22 térítők -a térítők: Ráktérítő - Ráktérítő az é.sz. 23,5 o -án - egy évben egyszer, VI.22-én delel felette merőlegesen a Nap nyári napforduló - ez az északi félgömbön a nyári napforduló (  a leghosszabb nappal) Baktérítő - Baktérítő a d.sz. 23,5 o -án - egy évben egyszer, XII.22-én delel felette merőlegesen a Nap téli napforduló - ez az északi félgömbön a téli napforduló (  a legrövidebb nappal)

23

24 sarkkörök - a sarkkörök: északi sarkkör - északi sarkkör az é.sz. 66,5 o -án - egyszer egy évben (XII.22-én) nem kel fel - s egyszer (VI.22-én) nem nyug- szik itt le a Nap („éjféli Nap”) déli sarkkör - déli sarkkör a d.sz. 66,5 o -án - egyszer egy évben (VI.22-én) nem kel fel - s egyszer (XII.22-én) nem nyug- szik itt le a Nap („éjféli Nap”)

25 Az „éjféli Nap”

26 ??? •Hány fokos szögben érik a napsugarak a nevezetes dátumokon Szegedet (é.sz. 46 o )? •Hány fokos szögben érik a napsugarak a nevezetes dátumokon Mekkát (é.sz. 21 o )? •Hány fokos szögben érik a napsugarak a a Norvégiához tartozó Spitzbergák fővárosát, Longyearbyen-t (é.sz. 71 o )?

27 - a hosszúsági körök - a hosszúsági körök (~délkörök, vagy meridián) - a két sarkot kötik össze - ezért egyforma hosszúak ( km) - keleti és nyugati félgömbre osztják a Földet - 0→180 o terjed (k.h. / ny.h.)

28 C.A térkép fajtái: - méretarányuk szerint: nagy méretarányú - nagy méretarányú  részletes - kis területet nagy részletességgel ábrázol - 1: nél nagyobb méretarányú térképek ezek - pl. városi, katonai, építési térképek közepes méretarányú - közepes méretarányú - 1: : es méretarány között - pl. közigazgatási- és turistatérképek kis méretarányú - kis méretarányú  áttekintő - nagy területet ábrázol kis részletességgel - 1: nél kisebb méretarányú térképek ezek - pl. kontinensek, nagyobb országok ábrázolása

29 - tartalmuk szerint: topográfiai térképek - topográfiai térképek (amelyek a terület legpontosabb, legrészletesebb ábrázolásai ~ a köznyelvben „katonai térképek” / leegyszerűsített és kiegészített változatai a turistatérképek/) földrajzi térképek - földrajzi térképek (amelyek nagy kiterjedésű területeket, országokat, kontinenseket ábrázolnak) tematikus (szak-)térképek - tematikus (szak-)térképek (amelyek a természeti, társadalmi vagy gazdasági jelenségek szemléltetésére /pl. földtani, éghajlati, időjárási, bányászati, ipari termelést jellemző, mezőgazdasági/ szolgálnak) atlaszok - atlaszok (amelyek valamilyen egységes elv alapján készült térképgyűjtemények) földgömbök, éggömbök - speciális fajtái a földgömbök, éggömbök domborművű térképek - és a domborművű térképek (amelyek a domborzatot térben ábrázolják)

30 5. A tájékozódás: = az égtájak megállapítása fővilágtájak - elég az északi irányt megállapítani, hiszen ennek ismeretében a fővilágtájak (É, D, K, Ny) könnyen kijelölhetők mellékvilágtájakat - ezek alapján pedig ismerjük a mellékvilágtájakat (DK, ÉK, DNy, ÉNy) is

31 Az északi irány meghatározása: -gnomonnal - délelőtt a földbe szúrunk egy pálcát, majd spárgával és egy másik bottal olyan kört karcolunk a pálca köré a talajra, amelynek sugara valamivel rövidebb a pálca árnyékánál; - hamarosan rövidül a bot árnyéka /mivel a Nap látszólagos útja során egyre magasabbra emelkedik/; - amikor a pálca árnyéka érinti a kört, megjelöljük e pontot; - délután a pálca árnyéka fokozatosan hosszabb lesz, s így egy másik ponton is érinti a kört; - ezt is megjelöljük, majd a két pontot összekötjük, s a távolságot megfelezzük; - a felezőpontot és a kör középpontját összekötve megkapjuk az északi irányt

32

33 -órával - az órát vízszintesen tartjuk úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson; - a kismutató iránya és a számlap 12- es száma által bezárt szög felezőegyenese adja meg az észak-déli irányt

34 iránytűvel - iránytűvel - ami egy tengely körül forgó egyszerű mágnestű mágneses északi irányt - hegye a mágneses északi irányt jelöli földrajzi északi iránnyal - ez, a mágneses északi pólus (azaz a mágneses tengely felszíni döféspontja) felé mutató irány azonban nem egyezik meg a földrajzi északi iránnyal (ami a Föld forgástengely felszíni döféspontja) mágneses deklinációnak - az eltérést mágneses deklinációnak ~ elhajlásnak nevezik - ha ez a földrajzi észak-dél iránytól keletre mutat, értéke pozitív, ha nyugatra, negatív

35 - délben az árnyékunk megközelítően észak felé vetődik Sarkcsillag Nagy Göncöl - derült éjjel a Sarkcsillag mutatja az északi irányt (ezt a Nagy Göncöl hátsó két csillagának ötszörös meghosszabbításával találjuk meg) - az északi félgömbön a fák északi oldala mohás…

36 Álláspontunk meghatározása

37 -oldalmetszéssel -oldalmetszéssel: - ha egy, a térképen is jelölt terepvonalon (pl. út, erdő határa) állunk, egy onnan jól látható tárgyat (pl. fa, ház, kút) és annak térképen azonosított jelét egy képzeletbeli vonallal összekötjük - ahol e vonal metszi a terepvonalat, ott állunk -hátrametszéssel -hátrametszéssel: - két, három, az álláspontunkból látható tárgy segítségével végezhető el a hátrametszés - a valódi objektumokat és azok térképi jelét egy- egy képzeletbeli vonal mentén összekötjük - s ahol azok metszik egymást, ott van az álláspontunk

38 Metszetszerkesztés

39 6. Az űrtérképezés: műholdak - a Föld körül keringő mesterséges holdak (~ műholdak) az 1970-es évektől folyamatosan készítenek egyre részletesebb felvételeket bolygónk felszínéről űrfelvételek -az űrfelvételek hatalmas mennyiségű információval szolgálnak távérzékelés -az ezek kiértékelésén alapuló tudomány a távérzékelés

40 hagyományos felvételek - ezek lehetnek a látható fény tartományában készült hagyományos felvételek (fényképek) kézikamerás felvételek -ezeket repülőgépekről, vagy az űrhajók ablakából készítik ~ kézikamerás felvételek - DE a földfelszínt ferdén, torzítva ábrázolják - a több száz kilométeres távolságból már csak nehezen különíthetőek el a földfelszín egyes elemei

41 nem hagyományos - nem hagyományos felvételek, melyek az emberi szem számára nem érzékelhető sugarakat is felfogják - a műholdak a felszínről érkező sugárzást rögzítik - minden felületnek meghatározott tulajdonsága van - ennek alapján lehet következtetni az adott terület anyagára, sűrűségére, szerkezetére, nedvességtartalmára… - majd ezeket a jeleket a Földre továbbítják számítógépes feldolgozásra

42 - a különböző sugarakat színes szűrőkön keresztül filmre is másolhatják hamis színes felvételeket - ekkor a szűrők kiválasztásától függően hamis színes felvételeket kapnak (tehát a képek színei eltérnek a természetben megszokottól, azért, hogy a szabad szemmel nem látható képződmények is láthatóvá váljanak) infravörös technika - a legelterjedtebb az infravörös technika alkalmazása Landsat Spot - ilyenek pl. az amerikai Landsat és a francia Spot műholdak - a növényzet az infravörös sugarakat jól visszaveri  élénkvörös lesz a felvételeken - a víz viszont a sugárzást elnyeli  sötét színű lesz

43


Letölteni ppt "A TÉRKÉP. 1. A természeti és a földrajzi környezet természeti környezet •a természeti környezet a társadalomtól függetlenül létező élő és élettelen tényezők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések