Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető."— Előadás másolata:

1 Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető értékelő

2 Az előadás szerkezete I.Az értékelés célja II.T erületi folyamato k III.A területi kohézió a tervezésben IV.M egvalósítási eszközök V.Forráskihelyezés mintázata VI.Fejlesztési források területi kohéziós hatásai VII.Következtetések VIII.Javaslatok

3 I. Az értékelés célja Fő kérdések: 1.Hogyan alakultak a hazai területi folyamatok? 2.Mi volt a fejlesztési források szerepe? 3.Milyen tényezők befolyásolták e hatást? 4.Hogyan tudná a területi kohéziót jobban szolgálni a fejlesztéspolitika? Megközelítés: A folyamatok és tényezők feltárása a szándékoktól a megvalósításon és a megvalósuláson át az eredményekig.

4 II. Területi folyamatok • Részletes elemzés – ( , , ) – Statikus helyzet és dinamikus folyamatok 26 mutatóra – Régiós, megyei, kistérségi, települési szinteken • Megmagyarázandó főbb folyamatok: – A hagyományos törésvonalak nem változtak, de – általában erősödő megosztottság (centrum-p er iféria!) – Jelentős belső átrendeződések/helycserék a régió alatti szinteken, régiós szinten konvergencia klubok – A válság hatására csak ideiglenes konvergencia

5 GDP/fő az országos átlag százalékában, 2010 TGE/fő, 2010 GDP szigmadivergenciája, II.1 Területi folyamatok – a GDP és változásai A GDP évi átlagos növekedési üteme,

6 A foglalkoztatotti ráta ( évesek), 2011 Hoover-index a foglalkoztatotti rátákban, II.2 Területi folyamatok – a foglalkoztatás és változásai Foglalkoztatotti ráta (15-74 évesek), 2011 A foglalkoztatotti arány éves átlagos változása,

7 Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra, II.3 Területi folyamatok – a belföldi vándorlás

8 III. Területi kohézió a tervezésben Tervezés bizonytalan fogalmi keretben: • Változó európai szintű értelmezések közepette terveztünk • NSRK: Európai felzárkózás, belső kiegyenlítés, területi harmónia és szinergia a fejlesztésekben • ROP-ok: regionális felzárkózás és belső kiegyenlítés, térhasználat • ÁOP-ok: általános elvek, kiegyenlítési célok, ágazati implicit célok

9 IV. Megvalósítási eszközök KEOPGOPTÁMOPTIOPROP-ok pályázói kör szűkítése LHH-k számára külön pályázat ritkaközepes -ritka más területi alapú behatárolás -ritka--közepes bizonyos mérőszámokhoz rendelt szűkítés ----ritka régió egy részének kizárása ----ritka nagyobb támogatási ráta alkalmazása regionális támogatási intenzitás ritkagyakori-ritka- LHH-k esetén nagyobb %-ok ---ritkaközepes más területi alapú támogatási ráta, differenciálás -ritka--közepes többváltozós differenciált támogatási ráták ritka---- értékelési szempont LHH/HH kistérség esetén közepes ritkagyakori más területi alapú pontozás közepes -ritka területiség elve; területi kohéziós szempontok ritka- közepes helyi adottságok, regionális sajátosságok tükrözése --közepesritka regionális kooperáció --közepes-- regionális jelentőség közepes--- helyi, térségi gazdaság támogatása ----ritka projekt tartalmában való rugalmasság több elszámolható tevékenység -ritka---

10 V. A forráskihelyezés mintázatai – V/1. Megítélt források területi eloszlása Adatelemzésben vizsgált források: időszak : NFT-KA/ISPA– NSRK–EMVA Összehasonlíthatóság - területi azonosítás problémák 15 kistérségi esettanulmány: településszerkezet, fejlettség, K-NY ÚMFT-ÚSZT források: -kiegyenlítettebben, de -eltérő regionális stratégiákkal től EMVA-val együtt vizsgálandó NFT NFT+ KA/ISPA (AVOP nélkül) AVOP ÚMFT/ ÚSZT EMVAÖsszesen Súlyozott relatív szórás megyei szinten 28,378,481,03,329,314,720,3 Súlyozott relatív szórás kistérségi szinten 63,9 78,4107,142,890,434,7

11 V.2 A forráskihelyezés mintázata - Pályázati aktivitás és nyerési esély A versenyben a helyi kapacitások (pályázati aktivitás) a döntő faktor

12 V.3 A forráskihelyezés mintázata – Kifizetések között Az EMVA –val együtt már van kiegyenlítési erőfeszítés, de - lett egy szürke zónája a fejlesztéseknek - ott hat-e a forrás ahova érkezik?

13 V.4 A forráskihelyezés alulnézetben • Nem mindig a sok pénz boldogít – nem az számít mennyi, hanem hogy milyen forrást nyertek; – A percepció és a valóság sokszor eltér: • Inkább keleten, ahol nagyok a várakozások és • ahol gyengék voltak a horizontális kapcsolatok; • Sikeresek: elégséges pályázati kapacitások + eleve jobb intézményi kapacitások • Átlag alattiak: nem volt meghatározó szereplő • A források népszerűségét az elérhetőségük, a helyi igényekhez való illeszkedésük és adminisztratív terhei határozzák meg. – legnépszerűbbek az egykori hazaiak – befolyásolható feltételrendszer; – legkevésbé népszerű a LEADER - bonyolult adminisztráció

14 VI. A fejlesztési források hatása a területi kohézióra - hatásvizsgálat • Cél: a túlcsordulásokat is figyelembe vevő hatások meghatározása és támogatástípus szerinti szétbontása • Erős feltevésekre épített térökonometriai vizsgálat: – Költések hatására, – 2010-ig – 3 változóra (jövedelem, foglalkoztatás, vándorlás) – kistérségi szinten • 4 lépcsős vizsgálat: 1.Alapmodell építés 2.Támogatási változók beépítése - mely területegység változóira hatnak a források? 3.Robosztusság vizsgálat – mely források hatnak biztosan 4.Végül: növelte vagy csökkentette a kohéziót • Értelmezési korlátok: – Kontrollcsoport és adatproblémák miatt csak a nagyon robosztus eredményeket interpretáljuk – eredményeink ott érnek véget (2010), ahol izgalmassá válnak

15 VI.1 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 1 parciális modell összesített modell robosztus modell A kommunális infrastruktúra fejlesztése XXX Közösségi vállalati infrastruktúra fejlesztése X A közszolgáltatások fejlesztése X A K+F, felsőoktatás támogatása X Vállalati támogatások XXX Foglalkoztatás bővítése XX Aktívak képzése XXX Támogatott hitelek Földalapú támogatások XXX

16 VI.2 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 2 támogatás típus /hatás A kommunális infrastruktúra fejlesztése Vállalati támogatások foglalkoztatás bővítése aktívak képzése föld alapú támogatások direkt (helyben) 0-ik évben 3,176916,62291,8167 (0,0000)(0,0001)(0,0000) 1 évvel később 1,914520,5708 (0,0351)(0,0000) 2 évvel később 0,7536 (0,0059) indirekt (a többi térségben) 0-ik évben 6,07147,1198-1,7572 (0,0833)(0,7820)(0,2067) 1 évvel később 0,109231,7123 (0,9784)(0,2786) 2 évvel később 0,4524 (0,7498) országos 0-ik évben 9,248423,74280,0596 (0,0138)(0,3943)(0,9664) 1 évvel később 2,023852,2831 (0,6362)(0,0964) 2 évvel később 1,2060 (0,4330) A hatások csak helyben szignifikánsak

17 VI.3 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Jövedelem 3 Egy főre jutó TGE növ. üteme és előző időszaki egy főre jutó TGE A tényellentétes egy főre jutó TGE növ. üteme és az előző időszaki egy főre jutó TGE A támogatások hatására a kohézió erősödött vagy gyengült? Év korrelációs együttható p-érték* korrelációs együttható p-érték* erősödött erősödött erősödött nem változott erősödött erősödött erősödött A támogatások csökkentik a jövedelmi különbségeket

18 A támogatások hatására bekövetkezett jövedelem (TGE) változás (millió Ft/fő) VI.4 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Jövedelem 4 Az alacsonyabb jövedelmű vidékekhez többet tett hozzá KMR, BKÜ, Nógrád kimaradt BP átlag felett nyert, de természetes dinamikájánál kevesebbet

19 • Időben és térben túlcsorduló hatások jelentkeznek: – A foglalkoztathatóság és a K+F támogatásai növelik a foglalkoztatást a szomszédban (2, ill. 1 év késéssel) – A közösségi vállalati infra idővel javítja (2 év) helyben – A vállalati támogatások és a kommunális infra- fejlesztések két év késéssel rontják, de a szomszédban VI.5 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Foglalkoztatás - A kohéziót erősítette 2007 és 2008 kivételével

20 • Hatások helyben, de nagyon heterogének (két irányúak) – Vállalati támogatások: • általában rontják, de a turisztikaiak javítják (GOP túlysúly) • Öregedés és munkanélküliség szerint heterogén – Foglalkoztathatóság javítása: • átlagosan javít, de • álláskínálat és munkanélküliség szerint heterogén(-2,15-3,96) VI.6 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Vándorlás -Aktívak képzése: -Átlagosan javít (3,06), de -Munkanélküliség szerint heterogén (-2,48 – 7,00) -Kohézióra gyakorolt hatásban vegyes a kép: -Délen és Nógrádban javított -Keleten rontott

21 • Kísérleti modell a TGE-re – Asszimmetrikus szomszédsági mátrixszal (gravitációs modell) – Budapest mindenkinek szomszédja – Kis mértékben javult a modell illeszkedése • Továbbgondolandó eredmények: – A KMR-ből származik a hatások többsége, de ezek jellemzően a KMR-ben is csapódnak le; VI.7 Területi kohézióra gyakorolt hatások – A KMR fejlesztések túlcsorduló hatásai – A KMR-en kívüli térségekben jelentkező hatások nagy része a KMR-ből származik vagyis; A KMR-be kerülő források fontosak mindenkinek, de növelik az egyenlőtlenséget

22 • Legfontosabbnak ítélt források a fejlődéshez : – idegenforgalmi vonzerő növelése, oktatási fejlesztések, városközpont fejlesztések (+kistérség specifikus fejlesztések) – hiányolt, keveselt támogatások: • munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés • félbemaradt / meghiúsult támogatások • helyi infrastruktúra fejlesztések • Sikeresnek tartották a fejlesztést, ha – egymásra épültek, – Kooperációban valósult meg. • Sikeres térségekben – elégséges fejlesztési kapacitás; – jó és a fejlesztések hatására javuló intézményrendszer; – tervezett fejlesztések; • Sikertelenek - a szereplők közötti összhang, együttműködés hiánya VI.8 Területi kohézióra gyakorolt hatások – Az esettanulmányok szemszögéből - 1

23 • A fejlesztésben sikertelen kistérségekben: – belső koordináció teljes hiánya (mind vertikálisan, mind horizontálisan) – meghatározó intézményi szereplő hiánya – belső egyenlőtlenségek stagnáltak • Nem alakították át a források a belső erőviszonyokat • Térségi eltérések a sikertényezőkben: – nagyvárosi térségekben - a nagyváros kapacitásai – középvárosi térségekben - versengő szereplők alkuja – kisvárosi és falusias térségben - fejlesztést koordináló intézményi szereplő léte (fejlesztési központ) – Az LHH (33) kapacitásait fejlesztette a fejlesztéspolitika, a többi LHH-ban (14) visszafejlődött az intézményrendszer VI.9 Területi kohézióra gyakorolt hatások - Az esettanulmányok szemszögéből - 2

24 VII.1 Következtetések – Szinergiával növelhető a hatás Ennyi pénz már hat, de szinergiákkal lehetne növelni. DE • …jelenleg túl nagy a koordinációs igény: – a lehatárolás és – a források ütemezése miatt és • Sikertelen a koordináció – A fejlesztéspolitika irányításában – Az ágazatok céljai és a helyiek kereslete között – A helyi szereplők között • Mert: – A kooperáció nem sajátja a magyar kultúrának – helyben a verseny és a tervezhetőség hiánya – központban a felelősség megosztás akadályoz – Szintek között az alkalmazott technikák rosszak

25 Erős intézményi szereplő egy lehetséges, de törékeny megoldás: • Siker ott volt ahol volt a térség egészét átfogó szereplő – nagy és közép városokban a központi város – másutt a kistérségi munkaszervezet vagy egy nagyvállalat • Ugyanezen helyeken tudtak csak egymásra épülni a pályázatok – sikeres horizontális koordinációra alig találtunk példát, ezt kényszeríteni nem lehet – Projektgazdák építik tovább korábbi fejlesztéseiket, de stratégia alapú pályázás lényegesen ritkább – Ha több szereplő fejlesztéseit kellene összehangolni, az csak akkor megy, ha van erős szereplő • Ugyanakkor: az egyszereplős fejlesztések sérülékenyebbek lettek (lásd Pécs) VII.2 Következtetések – Az egyik megoldás egy erős szereplő

26 VII.3 Következtetések – Létre hozható-e a kooperáció? • Az intézményrendszert fejlesztette a kooperációs lehetőség (LHH), de nem javította a kooperációs kényszer (kötelező konzorciumok) • A fejlesztéspolitikában kialakult intézmények – vagy integrálódtak a helyi szervezetekbe – vagy meg fognak szűnni a projektek után. • Az NFT-ben kialakult kooperációk visszafejlődtek, kivétel az LHH program • Az NSRK-ban azok a projektek integrálták a kistérséget, amelyek eleve integrált célt hordozó intézmény vitt – ezekből kevés volt és – többször versenyeztek a szereplők egymással, mint ahányszor együtt többet nyerhettek volna • Ha volt ösztönzés, közösen megszerezhető forrás, akkor volt kooperáció • A tervezés nem ösztönzött kooperációra, de jó indikátora a helyi kooperációnak Vagyis: Kooperációt a közös érdek hoz létre, a kényszer kevés

27 • Csökkentsük a koordinációs szükségletet • Erősítsük meg a koordinálni képes kapacitásokat • Anyagi ösztönzőkkel segítsük elő a helyi együttműködéseket • Kiindulópontok: – Területi igazgatási rendszer új erős szereplőket hoz – A vertikális koordinációra építő rendszerek magától is sikeresek, ha nem gátoljuk – A horizontális koordinációra csak érdek mentén van esély • Konkrét lépések: – Kapacitásfejlesztés támogatása a térségi integrációban érdekelt új és régi szereplőknek; – Ágazati probléma térképek létrehozatala, amelyre építve a verseny helyett normatívan (kiszámíthatóan) finanszírozott közszolgáltatási fejlesztések; VIII.1 Javaslatok a szinergia növelésére

28 – Sikeresnek ítélt fejlesztések újabb fázisának támogatása; – A gyengébb kapacitású szervezeteknek kisprojekt kiírások és fejlesztési tanácsadás; – Az önkormányzati nem kötelező feladatokra fejlesztési keret 7 éves ütemezéssel – A fejlesztéspolitikában erős területi intézményrendszer kiépítése a már meglévő kapacitások bázisán az új területi közigazgatáshoz igazított megyei szintű koordinációval – A források átjárhatóságának növelése – Speciális esetekben közvetlen állami fejlesztés – Nagyobb támogatás intenzitás az együttműködésben megvalósuló projektekre – Szűk keretben együttműködési innovációra ösztönző intézményi pályázatok VIII.2. Javaslatok a szinergia növelésére

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az EU-s támogatások hatása a területi kohézióra A területfejlesztési értékelések bemutatása – workshop 2013. április 25. Balás Gábor (Hétfa Kft.) vezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések