Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. évf.rez.Budapest, 2011. október 22.1 Gyógyszerpolitika - rezidenseknek Hankó Zoltán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. évf.rez.Budapest, 2011. október 22.1 Gyógyszerpolitika - rezidenseknek Hankó Zoltán."— Előadás másolata:

1 1. évf.rez.Budapest, október 22.1 Gyógyszerpolitika - rezidenseknek Hankó Zoltán

2 1. évf.rez.Budapest, október 22.2 Vázlat I. POLITIKA –Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika II. EGÉSZSÉGPOLITIKÁRÓL – GYÓGYSZERÉSZI NÉZŐPONTBÓL: ALAPDILEMMÁK –Milyen „rendszert” építünk? –Magyarország helye a globális világrendben –Piac és verseny az egészségügyben –Prioritások és értékválasztás III. GYÓGYSZERPOLITIKA –A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői –Piacszabályozás –A gyógyszerügyi rendszer környezete –A kormány gyógyszerügyi programja –Gyógyszerügyi prioritások IV. A GYÓGYSZERPOLITIKA AKTUÁLIS PROBLÉMÁI

3 1. évf.rez.Budapest, október 22.3 I. POLITIKA – SZAKPOLITIKA - SZAKMAPOLITIKA •Politika –politika (politics, pártpolitika): pártok közötti versengés, vita •a hatalom megszerzése és megtartása •az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése –politika (policy, közpolitika): államvezetés, államigazgatás, kormányzati politika •a kormányzati cselekvés területe •a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága •Szakpolitika –pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer… –health policy vagy health politics •Szakmapolitika –szakmai és gazdasági érdekvédelem –szakmai önkormányzatiság –minőségi és etikai normák

4 1. évf.rez.Budapest, október 22.4 II. Az egészségpolitikáról gyógyszerészi nézőpontból

5 Az egészségügyi rendszer fő összetevői 1. évf.rez.Budapest, október 22.5 Egészségügyi rendszer EgészségpolitikaFinanszírozás SzolgáltatásokErőforrások előállítása

6 1. évf.rez.Budapest, október 22.6 Az egészségügyi rendszer fő összetevői •Egészségpolitika –tervezés, –irányítás, –szabályozás, –értékelés, –információ-szolgáltatás; •Finanszírozás –Miből – forrásteremtés –Ki –Mire – források allokációja: a finanszírozási módszerek •Erőforrások előállítása (oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás) •Szolgáltatások –szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben) –intézményi struktúra –tulajdonosi struktúra A politikától függ

7 1. évf.rez.Budapest, október 22.7 Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Milyen rendszert építünk? •Rendszerváltó célkitűzések (1989) –államadósság –demokrácia –szuverenitás –jólét –szociális piacgazdaság? •Rejtőzködő rendszerváltás ( ) –konvergencia-program –közszolgáltatások leépítése •oktatás, kultúra •szociális ellátórendszerek, család •egyéb közszolgáltatások (pl. vasút, posta) •egészségügy –liberalizáció, dereguláció, privatizáció –új piaci szereplők –neoliberális (globális) piacgazdaság? Most újra (patrióta) szociális piacgazdaságot építünk?

8 1. évf.rez.Budapest, október 22.8 Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Magyarország helye a globális világrendben •Képes-e Magyarország beilleszkedni a globális piacgazdaságba? –A globális piacokon versenyképes termékünk nincs –Marad a humán erőforrás, aminek •a reprodukciójára, •fejlesztésére, •versenyképessé tételére áldozni kell! –Ehhez •jó szociális ellátórendszer, családsegítő politika, •jó oktatás, kultúra, •fejlett közszolgáltatások (pl. vasút, posta), •jó egészségügy kell. Ezeket „elő kell állítani” és meg kell tudni „vásárolni” Kérdés: 1. Ki állítsa elő? 2. Hogyan lehet megvásárolni (hogyan biztosítható a fizetőképes kereslet)?

9 1. évf.rez.Budapest, október 22.9 Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Magyarország helye a globális világrendben 1. Ma Magyarországon nincs magas reálbér. 2. Az állam is kivonult a közszolgáltatások nyújtásából és finanszírozásából! 3. De az állam szerepének és felelősségének újragondolása megkezdődött! Ki állítsa elő a szolgáltatásokat? Ki vásárolja meg? igénybevevőállam, közszolgáltatásként magas reálbér kellnagy adóbevétel kell állam?nonprofit?forprofit?

10 1. évf.rez.Budapest, október Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás •Jellemző paraméterek –Élettartam növekedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés –Technológiai fejl ő dés → költségnövekedés –Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több igénybevétel → költségnövekedés –Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés –Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés –Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése –Szemléletváltozás → sok társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés –Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme! Nem jut mindenre és mindenkire elég pénz!

11 1. évf.rez.Budapest, október Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás Orvosilag lehetséges Gazdaságilag megengedhető Orvosetikailag vállalható Priorizálni kell!

12 1. évf.rez.Budapest, október Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás A priorizálás alapelvei (Eütv.) •Hozzáférhetőség: –állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, –az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség –szegényebb országokban preferált, –szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos • Esélyegyenlőség: –mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, –szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, –demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos •Minőség: –a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége –az ellátás teljes spektrumára értett –költségnövelő: •a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek •az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket –piacorientált rendszerekben fontos A három együtt ritkán valósítható meg!

13 1. évf.rez.Budapest, október Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Prioritások és értékválasztás •A priorizálás szintjei –Makroszintű priorizálás → a központi költségvetésb ő l mennyi jut az egészségügyre –Mezoszintű priorizálás → az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok –Mikroszintű priorizálás → milyen az adott technológia finanszírozása (pl. gyógyszer), a finanszírozás mértéke –Egyéni szintű priorizálás → milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez

14 1. évf.rez.Budapest, október Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból Az egészségpolitika megvalósítása •A kormány egészségügyi programja –Jogalkotás, pl.: •Alkotmány •1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről •1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról •Önkormányzati tv. •Költségvetés, E. alap –Finanszírozás •Állampolgári jogon vagy biztosítotti jogviszony alapján •Forprofit vagy nonprofit, egységes vagy megosztott •Teljeskörűen v. részlegesen finanszírozott, ill. nem finanszírozott ellátások –Szolgáltatók (fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-szakellátás, alapellátás, speciális szolgáltatások) –Népegészségügyi programok –Adatgyűjtés,- feldolgozás, értékelés –Fejlesztési tervek

15 1. évf.rez.Budapest, október III. A GYÓGYSZERPOLITIKÁRÓL

16 A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői 1. évf.rez.Budapest, október Gyógyszerügyi rendszer Gyógyszerpolitika (támogatáspolitika, iparpolitika, ellátáspolitika) Finanszírozás Szolgáltatások Erőforrások előállítása, iparpolitika tervezés, irányítás, szabályozás, értékelés, információ-szolgáltatás szakmai jellemzők, intézményi struktúra, tulajdonosi struktúra; forrásteremtés, a források allokációja (a finanszírozási módszerek);

17 1. évf.rez.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői A gyógyszerellátás célja és feladata •A gyógyszer mint termék biztosítása •Információ, compliance, adherencia •Egyéb termékek biztosítása •Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság •Társadalmi felelősség

18 1. évf.rez.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői A gyógyszerügyi rendszer politikai környezete neoliberális gazdaság-, társadalom- és egészségpolitika itthon de világválság gyógyszerpiaci liberalizáció Európában, de uniós bíróság konvergenciaprogram finanszírozási válság a politikai és a gazdasági erőtér összefonódása gyógyszerészellenesség (változóban) tovább mozog az ingat, vagy tartós „berendezkedésre” kell számítani (???) egyéni túlélési stratégiákat kell kidolgozni, de a közösség ereje nélkül nem megy együttműködő partnerek kellenek a politikában erősíteni kell a kari összefogást szükség van ágazaton belüli és kívüli szövetségesekre

19 1. évf.rez.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői A gyógyszerügyi rendszer társadalmi környezete rossz egészségi állapot romló társadalmi érdekérvényesítés, fizetőképesség romlása • fogyasztói társadalom kiépítése, • fogyasztói öntudat megjelenése • konzumidióta mentalitás • öngyógyítás iránti igény • egészségtudatosság • új szolgáltatások iránti igény

20 1. évf.rez.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői A gyógyszerügyi rendszer technológiai környezete új szolgáltatások nyújtása megkérdőjelezett szakmai kompetenciák lelkiismeretes feladatellátás rossz szerkezetű korfa oppozíció a szakmapolitikában etikai konfliktusok konzervatív piaci magatartás innovációs igény magas szakmai öntudat és nagyfokú szervezettség tulajdonosi pozíciók védelme, státus quo őrzésének igénye

21 21 A gyógyszerügyi rendszer környezete Gazdasági-piaci környezet gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek Új forgalmazási technikák Új versenytársak vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) Új gyógyszertárak új tulajdonosok, új filozófia 1. évf.rez.Budapest, október 22.

22 A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek • A gyógyszerellátás az egészségügy része (1997. évi CLIV. tv §). • A gyógyszerellátásnak közérdekű szolgáltatásként kell funkcionálnia. • A közszolgáltatással a közjót kell szolgálni. • Érvényesülnie kell a szolidaritás, az igazságosság és a szubszidiaritás elvének. • A közszolgáltatások szervezésekor a szükségletalapú ellátásszervezést kell előtérbe helyezni. • A gyógyszerellátásért az államot alkotmányos felelősség terheli (677/B/1995. AB hat.). • A felelősséget az államnak a gyógyszerellátás szereplőivel megosztva kell viselni. 1. évf.rez.Budapest, október 22.22

23 A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek • A gyógyszerellátást döntően betegek veszik igénybe, akik „vásárlási” döntéseik során – jórészt mások döntéseit (orvosok) hajtják végre, – nem képesek teljes körűen tájékozódni a vásárolt termék/szolgáltatás szükségességéről, jóságáról és árának reális voltáról, – érzelmileg elfogódottak és döntési képességük korlátozott, ezért – a gyógyszertári/gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegűek, – a beteg a döntéshozatal során segítségre szorul, – a betegjogok érvényesítésére fokozottan kell figyelni. • A gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesítésére – a betegek védelme érdekében, – a közfinanszírozás (közösségi pénzek) magas aránya miatt. 1. évf.rez.Budapest, október 22.23

24 A gyógyszerügyi rendszer fő jellemzői Gyógyszerpolitikai alapelvek •Az Európai Közösség Bíróságának május 19-i döntései szerint –a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának elvénél erősebb az élet és az egészség védelme valamint a a közegészségügyi érdek, emiatt –a tagállamok eltérhetnek a versenypiaci szabályozástól a gyógyszertárak létesítésének, tulajdonlásának és működtetésének szabályozásában, –nem biztonságosabb és nem hatékonyabb a liberális gyógyszerellátás mint a szabályozott rendszereknél, –a biztonság, a minőség és a hatékonyság garanciája a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész, –a gyógyszerész függetlensége a gyógyszerpiac többi szereplőjével szemben (gyárak, nagykereskedők, orvosok) különösen fontos, –a gyógyszerésznek a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is figyelembe kell venni, –a betegellátásban résztvevő gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények támaszthatók. •Az Európai Közösség Bíróságának június 1-i döntése szerint –A párhuzamos feladatot ellátó struktúrák lehetővé tétele felesleges és káros –Indokolt lehet a geográfiai és demográfiai szabályozás 1. évf.rez.Budapest, október 22.24

25 Általános gyógyszerpolitikai célok •Hatásosság (eredményesség) –Gyógyszerbiztonság (pl. jó minőségű, hatásos gyógyszer, megfelelő választási és alkalmazási információk, hamisítás kizárása) –Gyógyszerészi szolgáltatás-minőség (pl. öngyógyszerelés, gyógyszerészi gondozás, betegérdek) •Hatékonyság (költség-hatékonyság) –Termelési hatékonyság a gyógyszer-kereskedelemben –Allokációs hatékonyság a megfelelő ár-hatás arányú gyógyszerek alkalmazásában •Igazságosság –Dominánsan szolidaritáselv –Szükséglet alapú hozzáférés – esélyegyenlőség –Ellátásbiztonság (azonos esélyű hozzáférés térben és időben) •Egyéb értékek –A gazdaságilag megengedhető, (orvos)szakmailag lehetséges és etikailag vállalható összhangja –A támogatáspolitika, az iparpolitika és a gyógyszerellátási politika összhangja –Társadalom- és családpolitikai célok érvényesítése –Nemzeti keretek biztosítása 1. évf.rez.Budapest, október 22.25

26 A gyógyszerpolitika beavatkozási pontjai •Forrásteremtés –Járulékok, (külön)adók, –Co-payment –Termékdíjak (?) •Forrásallokáció (finanszírozási technika) –Ár- és árrés-szabályozás, –Be- és kifogadás-technika, támogatáspolitika –Szankcionáló és ösztönző technikák •Szabályozás –Jogalkotás –Államigazgatás, hatóságok •Szervezet (?) •Minőségi/szakmai/etikai normák –Képzés, kompetenciák –Etikai szabályozás –Szakmai önkormányzat 1. évf.rez.Budapest, október 22.26

27 1. évf.rez.Budapest, október A kormány gyógyszerügyi programja •A kormány gyógyszerügyi programja – mindig az egészségügyi program része •Jogalkotás, pl.: –1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről –1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról –Gyógyszer-gazdaságossági törvény –Költségvetés, E. alap •Finanszírozás Széll Kálmán-terv –Kiadások kordában tartása – Széll Kálmán-terv –Árhoz nyújtott támogatással rendelhető –Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer –Közgyógyellátás –Generikus program •Szolgáltatók •kereskedelmi egységek vagy egészségügyi intézmények? •az expediálás egészségügyi szolgáltatás •Népegészségügyi programok •Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés Semmelweis-terv

28 Tájkép – modellkorrekció után •Gyógyszer-gazdaságossági törvény (2011. január 1.) –Közforgalmú gyógyszertár létesítés •Geográfiai és demográfiai korlátok szerint •Országos pályázattal •Személyi joggal rendelkező gyógyszerész közreműködésével –Gyógyszertár-működtetés •Személyi jogos gyógyszerész menedzsment kötelességei rögzítve •2014-től 25%-osnál, 2017-től 50%-osnál nagyobb gyógyszerészi tulajdonnal •Gyógyszertárlánc nem jöhet létre •A már meglévő gyógyszertárlánc nem növekedhet •Off-shore cég gyógyszertárat nem működtethet •Gyógyszergyár és –nagykereskedő tulajdont nem szerezhet •Kamarai törvény (2011. április 1.) –Szakmai érdekvédelmi és önkormányzati köztestület –Kötelező kamarai tagság a betegellátásban részt vevő gyógyszerésznek 281. évf.rez.Budapest, október 22.

29 A modellkorrekció célja •A modellkorrekció célja –A gyógyszerellátás nemzeti érdekkörben maradjon –Gyógyszerész szakmai és egzisztenciális önállóságának biztosítása –A gyógyszertár-működtetés gazdasági feltételeinek biztosítása –A működési anomáliák megszüntetése –A gyógyszerellátás vissza-integrálása az egészségügybe –Új gyógyszertári szolgáltatások (pl. gyógyszerészi gondozás, prevenció, népegészségügyi program) 1. évf.rez.Budapest, október 22.29

30 1. évf.rez.Budapest, október Piacszabályozás Mire terjed ki a piacszabályozás? Gyógyszer a gyártás engedélyköteles, forgalomba-hozatal engedélyköteles zártutas forgalmazás, szabályozott árképzés szabályozott reklámozás, gyógyszertári értékesítés Gyógyszertár engedélykötelezettség, létesítés szabályozása, működtetés szabályozása, személyi jog, gazdasági társaságok szerepe, gyógyszerpiaci szereplők részvétele a gyógyszerellátásban, fúziótilalom Gyógyszerész diploma szakmai gyakorlat, gyógyszerkészítési monopólium, expediálási „monopólium”, személyi jog, felelős vezetői poszt, kötelező kamarai tagság

31 1. évf.rez.Budapest, október Piacszabályozás Feladat- és felelősségmegosztás GyógyszertárEtikus modell Merkantil modell Működő modell Létesítés szabályozottszabadszabályozott Tulajdonlás korlátozott (szakember)korlátozás nélkül (gt)korlátozott, de a szerzett jogot elismeri Működtetés szakember (személyi jog) gazdasági társaságszemélyi jog és gazdasági társaság Szabályozás megosztva állam és szakma között szakma jogai megvonva állam jogai megkurtítva megosztva állam és szakma között Engedélyezés megosztva állam és szakma között szakma jogai megvonva állam jogai megkurtítva állami kompetencia Ellenőrzés állami feladatállami feladat megkurtítva állami feladat Szankcionálás állami jogkörállam jogai megkurtítvaállami jogkör Az állam, a szakma és a gyógyszerész közötti feladat- és felelősség-megosztás megváltoztatása

32 1. évf.rez.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete Gazdasági-piaci környezet gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek Új forgalmazási technikák Új versenytársak vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) Új gyógyszertárak új tulajdonosok, új filozófia

33 IV. A GYÓGYSZERPOLITIKA AKTUÁLIS PROBLÉMÁI 1. évf.rez.Budapest, október 22.33

34 Veszteséges gyógyszertári vállalkozások között Veszteséges bt-k száma Veszteséges bt-k aránya (%) Negatív saját tőkéjű bt-k száma 5,417,822,019,519,7% 107 Veszteséges egyéni váll. száma Veszteséges egyéni váll. aránya (%) 9,413,719,621,815,5% Veszteséges Kft.-k száma Veszteséges Kft.-k aránya Negatív saját tőkéjű kft-k száma -46,943,439,231,9% 179 Megjegyzés: • A veszteséges vállalkozások össz-vesztesége 6,7 MdFt • A veszteséges vállalkozások bérköltsége 2008 – 184 e Ft/fő/hó, 2010 – 205 e Ft/fő/hó • A 286 negatív saját tőkéjű vállalk. saját tőke értéke 2010-ben kb. 8 MdFt és legalább 350 gyógyszertárat jelent 1. évf.rez.Budapest, október 22.

35 35 Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége? Bt-kKft-k (+ rt) Száma Adózott eredmény (MdFt)8,27,87,0-2,1-1,7(0,28) Fordulónapi készlet (MdFt)23,121,520,88,113,415,6 Röv. lejár. köt. (MdFt)31,5829,02816,7229,234,7 Száll. áll. (napokban) Veszteséges váll. száll. áll. (napban) (55) (110) Megjegyzés: • Egyéni vállalkozások száma 244-ről 217-re csökkent • Az 1365 bt kb gyógyszertárat működtet, a 706 Kft. kb. 750 gyógyszertárat működtet • A patikák eladósodásának 2009-es és 2010-es növekedése teljes egészében a kft.-khez köthető • A bt-knél a készletérték 1/3-dal nagyobb, mint a szállítókkal szembeni kötelezettség, a kft-knél a szállítókkal szembeni kötelezettség a készletérték 2,2-szerese 1. évf.rez.Budapest, október 22.

36 Teljes gyógyszertári kintlévőség Mrd Ft Lejárt gyógyszertári kintlévőség Mrd Ft Lejárt kintlévőség aránya a teljes kintlévőséghez képest (%) dec ,08, dec ,27, dec ,410, dec dec dec ,0 12,3 (+ 3,8 leírt) 19 13,2 19,3 (+ 5,8) kb évf.rez.Budapest, október Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége?

37 A patikai ágazat bevételei és a Széll Kálmán-terv •Közfinanszírozott gyógyszerek kb.52 mdFt –Közfinanszírozott hányad38 mdFt –Térítési díj14 mdFt •Nem közfinanszírozott gyógyszerek kb.23 mdFt •Egyéb termékek (étrend-kiegészítők, gyógytermékek stb.) kb. 5 mdFt •Nagykereskedelmi kedvezménykb. 9 mdFt •Összesen kb.89 mdFt 37Budapest, október 22. A gyógyszertárak árrés-jellegű bevételei évf.rez.

38 1. Helyzetkép •Gyógyszerkassza (MdFt) •Lakossági terhek (MdFt) •Gyártói befizetések 2010-ben: kb. 51 Mrd (a támogatáskiáramlás kb. 15%- a) •Gyártói befizetések 2011-ben 43,5 MdFt (terv) kb. 57 Mrd (tény) •Gyártói befizetések 2012-ben (terv): 58,5 MrdFt •A közötti kivonás egyenleg-szemléletben értendő 1. évf.rez.Budapest, október (375?) ? -83 ? -120 ? ( ) ???? Helyzetkép – Széll Kálmán-terv

39 Jelenlegi támogatási rendszer főbb problémái •Az állami/biztosítói szerep nem érvényesül hatékonyan •Nincs egyértelmű szabályozási környezet •Az adminisztratív szabályozási elemek kimerültek •A befogadási eljárások bonyolultak, nem egyértelműek, transzparensek •A tényleges költség-hatékonyság értékelése korlátos •Nincs ösztönző elem a rendszerben a hatékony gyógyszer-felírásra, kiadásra, felhasználásra •A magas költségű terápiák aránya növekszik a gyógyszertámogatási kiadásokban (biológiai terápiák) •A gyógyszerek támogatása nem függ a tényleges hatékonyságtól •A generikus gyógyszerárak magasabbak a nemzetközi árakból következtethető lehetségesnél •Egyes onkológiai gyógyszerek támogatása a járóbeteg-ellátáson keresztül valósul meg, a fejlett országokban jellemzően fekvőbeteg-ellátáson keresztül történő finanszírozás helyett. •Nem elég hatékony a forrásallokáció •A társadalom egészségi állapota EU-s mércével mérve nagyon rossz 1. évf.rez.39Budapest, október 22.

40 •Hatékonyságot gátló belső ellentmondások, érdekellentétek –Gyártó – orvos – OEP háromszög –Kórházi gyógyszerportfolió vs. lakossági gyógyszerellátás –Kórházi felhasználású gyógyszerek a járóbeteg-gyógyszerkasszában •OTC gyógyszerek támogatással? •Beteg-együttműködés hiánya •Orvosilag lehetséges / gazdaságilag megengedhető / etikailag vállalható •„Kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét…” •……. 1. évf.rez.Budapest, október A támogatási rendszer működési zavarairól (Nem a befogadásról / kifogadásról, a támogatási kulcsokról és a rendelhetőségről)

41 Helyzetkép – Széll Kálmán-terv •12% adó emelés 20%-ra •Orvos-látogatói díj •Támogatás-volumen szerződések •Generikus program •Lejáró szabadalmak •Biohasonló •Közgyógyellátás •Beteg-együttműködés •Koleszterinszint-csökkentők •Egyedi méltányosság •Átsorolás 41 Összesen 83 MdFt (+ az idei túllépés?) 1. évf.rez.Budapest, október 22.

42 A patikai ágazat bevételei és a Széll Kálmán-terv •Közfinanszírozott gyógyszerek kb.52 mdFt ? –Közfinanszírozott hányad38 mdFt –Térítési díj14 mdFt •Nem közfinanszírozott gyógyszerek kb.23 mdFt •Egyéb termékek (étrend-kiegészítők, gyógytermékek stb.) kb. 5 mdFt •Nagykereskedelmi kedvezménykb. 9 mdFt ? •Összesen kb.89 mdFt ? Kompenzáció kell 42 A gyógyszertárak árrés-jellegű bevételei évf.rez.Budapest, október 22.

43 • A kamara szerint olyan elemek jöhetnek szóba, amelyek • mérséklik a működési zavarokat és növelik a hatékonyságot • elősegítik a térben és időben folyamatos ellátást, • a társadalompolitikai célokkal harmonizálnak (nemzeti és szakmai érdekkör), • támogatják a Semmelweis-terv céljait • Kamarai javaslatok • Generikus ösztönzés • 850 Ft-os fix árréshatár emelése • Likviditás-javítás • Szolgáltatási díj (degresszív, vényhez kötődő) • Vidéki gyógyszerellátás biztosítása • Egészségpolitikailag fontos gyógyszertárak • Fiókgyógyszertárak működtetése • Magisztrális gyógyszerkészítés 43 A kompenzációról 1. évf.rez.Budapest, október 22.

44 Helyzetkép – október 1. •Kétfordulós vaklicit •906 támogatott gyógyszer ára átlagosan 18-20%-kal csökkent •Legalább MrdFt kassza-megtakarítás/év •Gyógyszertáraknál –készletátértékelési veszteség –elfekvő készletek –árrés-csökkenés •Kb. 3 MrdFt árrés-kiesés/év •Következő vaklicit április 1. •Eredményessége függ a forgalmi szerkezet változástól –Generikus ösztönzés –Hatóanyag-rendelés 1. évf.rez.Budapest, október 22.44

45 Semmelweis terv •Semmelweis terv közzététele –2010. november 4. •Társadalmi egyeztetés –2010. november – február –600 hozzászólás 2000 oldalon •Előterjesztés véglegesítése –2011. március-április •Kormányülés, és elfogadása –2011. május évf.rez.Budapest, október 22.45

46 Semmelweis Terv - beavatkozási irányok 1.Pénzügyi, szervezeti gazdasági konszolidációhoz forrásjuttatások, fejlesztési források új prioritásai 2.Betegút-szervezést támogató új állami egészségszervezési intézményrendszer kialakítása 3.Ágazati informatika újragondolása, rendszerszintű fejlesztése 4.Alapellátás és járóbetegszakellátás megerősítése, kompetenciák tisztázása, sürgősségi ellátás újraszervezése 5.Gyógyszertárak egészségügyi integrálása, támogatáspolitika hatékonyságának javítása 6.Egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseinek összehangolása 7.Egészségügyi minőségfejlesztés 8.Homogén foglalkozási csoportok életpályamodelljei 9.Népegészségügyi program megújítása 10.Betegjogok érvényesülésének javítása 11.Egészségturizmus, egészségipar rendszerszintű támogatása 1. évf.rez.Budapest, október 22.46

47 Semmelweis terv - további programpontok (részlet) 1.Állami egészségszervezési rendszer •Nagytérségi, országos egészségszervezési igazgatóság és betegút optimalizálás rendszere •Alapellátás erősítése •Életpálya program •Indikátor program •Eszközpótló és informatikai pályázat •Praxis alap és patika alap •Alapellátási ügyelet integrálása OMSZ diszpécser rendszerbe •Járó és fekvőbeteg szakellátás fejlesztése •Egynapos sebészet fejlesztése •További várólista csökkentés •Korszerű regionális onkológiai hálózat kialakítása •OMSZ egységes mentő és betegszállítási rendszer kialakítása •Kis városi kórházak kapacitásainak kiváltása járóbetegellátás, hosszú idejű ápolás, rehabilitációs fejlesztéssel 2.Népegészségügyi program •Gyógyszerészi gondozás, és generikus ösztönző program •Népegészségügyi termékdíj •OTH háttérintézmények összevonása •Szűrőprogramok országos kiterjesztésének szervezése 3.Ágazati informatikai fejlesztés 1. évf.rez.47Budapest, október 22.

48 A gyógyszertár-működtetés kérdései •Megőrizhető-e a gyógyszerellátás egyenletessége térben és időben? •Ki a gyógyszertár valódi működtetője? – : személyi jogos gyógyszerész –2006-gazdasági társaság –2011-személyi jogos és gazdasági társaság •Mik a személyi joghoz tapadó jogok és kötelességek? •Mi a gyógyszerpiaci szereplők jogköre / mozgástere? •Mi lesz a gyógyszertári fúziókkal? •Nemzeti kézben maradnak-e a gyógyszertárak? 1. évf.rez.Budapest, október 22.48

49 -A tavaly elkezdett átalakítás szerves folytatása -A helyzetértékeléssel egyetértünk -A célok és feladatok kijelölésével egyetértünk -Együttműködést igényel, erre készek vagyunk: -Standardokat elkészítettük -Vényköteles és vénynélküli expediálási protokollt elkészítettük -Gyógyszerészi gondozást végezzük, fejlesztjük, -Generikus programhoz csatlakozunk (pl. helyettesítés, hatóanyag-rendelés) -Etikai rendszer keretei között etikai audit bevezetését előkészítjük -A tulajdonosi programhoz csatlakozunk -De! -Nagyfokú eladósodás, körbetartozás -Széll Kálmán-terv: brutális forráscsökkenés A fő kérdés az lesz: Ki marad életben? Milyen eszközökkel lehet életben maradni? 49 Hogyan értékeljük a Semmelweis-tervet? 1. évf.rez.Budapest, október 22.

50 1. évf.rez.Budapest, október Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1. évf.rez.Budapest, 2011. október 22.1 Gyógyszerpolitika - rezidenseknek Hankó Zoltán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések