Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rez. 1. évf.Budapest, 2009. október 17.1 Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rez. 1. évf.Budapest, 2009. október 17.1 Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán."— Előadás másolata:

1 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.1 Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán

2 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.2 Vázlat •Politika –Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika •Egészségpolitikáról – gyógyszerészi nézőpontból: alapdilemmák –Milyen „rendszert” építünk? –Magyarország helye a globális világrendben –Piac és verseny az egészségügyben –Prioritások és értékválasztás •Gyógyszerpolitika –A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői –Piacszabályozás –A gyógyszerügyi rendszer környezete –A kormány gyógyszerügyi programja –Gyógyszerügyi prioritások

3 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.3 Politika - szakpolitika •Politika: –politika (politics): pártok közötti versengés, vita –politika (policy): államvezetés, államigazgatás –a hatalom megszerzése és megtartása –az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése –a kormányzati cselekvés területe –a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága –szakpolitika •(pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer…) •health policy vagy health politics –(szakmapolitika)

4 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.4 Az egészségpolitikáról gyógyszerészi nézőpontból

5 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.5 Az egészségügyi rendszer fő összetevői •Egészségpolitika –tervezés, –irányítás, –szabályozás, –értékelés, –információ-szolgáltatás; •Finanszírozás –Miből – forrásteremtés –Ki –Mire – források allokációja: a finanszírozási módszerek •Szolgáltatások –szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben) –intézményi struktúra –tulajdonosi struktúra •Erőforrások előállítása ( oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás)

6 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.6 Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból •Milyen „rendszert” építünk? •Magyarország helye a globális világrendben •Piac és verseny az egészségügyben •Prioritások és értékválasztás

7 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.7 Milyen rendszert építünk? •Rendszerváltó célkitűzések (1989) –államadósság –demokrácia –szuverenitás –jólét –szociális piacgazdaság •Rejtőzködő rendszerváltás ( ) –Konvergencia-program –Közszolgáltatások leépítése •oktatás, kultúra •szociális ellátórendszerek, család •egyéb közszolgáltatások (pl. vasút, posta) •egészségügy –Liberalizáció, dereguláció, privatizáció –Új piaci szereplők Szociális piacgazdaság helyett (neo)liberális (globális) piacgazdaság?

8 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.8 Magyarország helye a globális világrendben •Képes-e Magyarország beilleszkedni a globális piacgazdaságba? –A globális piacokon versenyképes termékünk nincs –Marad a humán erőforrás, aminek •a reprodukciójára, •fejlesztésére, •versenyképessé tételére áldozni kell! –Ehhez jó •szociális ellátórendszer, családsegítő politika, •oktatás, kultúra, •fejlett közszolgáltatások (pl. vasút, posta), •jó egészségügy kell. Ezeket „elő kell állítani” és meg kell tudni „vásárolni” Ki állítsa elő? Hogyan lehet megvásárolni (hogyan biztosítható a fizetőképes kereslet)?

9 Rez. 1. évf.Budapest, október 17.9 Magyarország helye a globális világrendben Ma Magyarországon nincs magas reálbér és az állam is kivonul a közszolgáltatások nyújtásából és finanszírozásából Szolgáltatások előállítójaSzolgáltatások vásárlója igénybevevőállam, közszolgáltatásként magas reálbér kellnagy adóbevétel kell államnonprofitforprofit

10 Rez. 1. évf.Budapest, október Piac és verseny az egészségügyben A tökéletes piac alapfeltételei: •A kereslet biztonsággal kalkulálható •Szabad be- és kilépés a piacra •Versenyhelyzet, sok és kisméretű termelő, egyikük sem tudja egyedül befolyásolni a piac feltételeit (az ár külső adottság) •Tökéletesen informált vásárlók •A kereslet és a kínálat független •Az ár a legdöntőbb tényező a piaci alku során •Externáliák nincsenek jelen (két szereplő alkuja nem befolyásolja egy harmadik, az alkuban nem szereplő fél helyzetét) Verseny az egészségügyben? •Nem kalkulálható előre, hogy ki és mikor lesz beteg. •Az orvos/gyógyszerészképzés hosszú idő, és a legtöbb országban korlátozott •A helyi kórházak természetes monopóliuma •Információ aszimmetria az orvos / gyógyszerész / beteg és a biztosító és biztosított között •A kínálati oldal (orvos / gyógyszerész) tanácsaival befolyásolja a keresleti oldal (beteg) döntését •A biztosított beteg (keresleti oldal) számára nem az ár a döntő tényező, hanem a szolgáltatás •Meglévő externáliák (pl. fertőző betegségek, védőoltás)

11 Rez. 1. évf.Budapest, október Piac és verseny az egészségügyben A tökéletes piac alapfeltételei: •A kereslet biztonsággal kalkulálható •Szabad be- és kilépés a piacra •Versenyhelyzet, sok és kisméretű termelő, egyikük sem tudja egyedül befolyásolni a piac feltételeit (az ár külső adottság) •Tökéletesen informált vásárlók •A kereslet és a kínálat független •Az ár a legdöntőbb tényező a piaci alku során •Externáliák nincsenek jelen (két szereplő alkuja nem befolyásolja egy harmadik, az alkuban nem szereplő fél helyzetét) Verseny az egészségügyben? •Nem kalkulálható előre, hogy ki és mikor lesz beteg. •Az orvos/gyógyszerészképzés hosszú idő, és a legtöbb országban korlátozott •A helyi kórházak természetes monopóliuma •Információ aszimmetria az orvos / gyógyszerész / beteg és a biztosító és biztosított között •A kínálati oldal (orvos / gyógyszerész) tanácsaival befolyásolja a keresleti oldal (beteg) döntését •A biztosított beteg (keresleti oldal) számára nem az ár a döntő tényező, hanem a szolgáltatás •Meglévő externáliák (pl. fertőző betegségek, védőoltás) Az egészségügyben a versenypiaci mechanizmusok csak korlátozottan alkalmazhatók

12 Rez. 1. évf.Budapest, október Prioritások és értékválasztás •Jellemző paraméterek –Élettartam növekedése → populáció elöregedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés –Technológiai fejl ő dés → költségnövekedés –Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több és koraibb igénybevétel → költségnövekedés –Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés –Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés –Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése –Szemléletváltozás → egyre több társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés –Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség –Az egészségi állapotot a társadalom műveltsége, életmódja, életkörülményei befolyásolják Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme!

13 Rez. 1. évf.Budapest, október Prioritások és értékválasztás •Jellemző paraméterek –Élettartam növekedése → populáció elöregedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés –Technológiai fejl ő dés → költségnövekedés –Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több és koraibb igénybevétel → költségnövekedés –Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés –Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés –Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése –Szemléletváltozás → egyre több társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés –Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség –Az egészségi állapotot a társadalom műveltsége, életmódja, életkörülményei befolyásolják Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme! Következmény: a pénzügyi források sz ű kösek, nem jut mindenre és mindenkire elég pénz

14 Rez. 1. évf.Budapest, október Prioritások és értékválasztás Orvosilag lehetséges Gazdaságilag megengedhető Orvosetikailag vállalható Priorizálni kell!

15 Rez. 1. évf.Budapest, október Prioritások és értékválasztás •A priorizálás szintjei –Makroszintű priorizálás → a központi költségvetésb ő l mennyi jut az egészségügyre –Mezoszint ű priorizálás → az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok –Mikroszint ű priorizálás → milyen az adott technológia (gyógyszer) finanszírozása, a finanszírozás mértéke –Egyéni szint ű priorizálás → milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez

16 Rez. 1. évf.Budapest, október Prioritások és értékválasztás A priorizálás alapelvei (Eü.tv) •Hozzáférhetőség: –állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, –az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség –szegényebb országokban preferált, –szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos • Esélyegyenlőség: –mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, –szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, –demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos •Minőség: –az ellátás teljes spektrumára értett –a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége –költségnövelő: •a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek •az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket –piacorientált rendszerekben A három együtt ritkán valósítható meg!

17 Rez. 1. évf.Budapest, október Az egészségügyi ellátórendszer céljai egészségi állapotpénzügyi védelemmegelégedettség végső célok Köztes teljesítményjellemzők, pl: minőség, hatékonyság, méltányosság forrásteremtésszervezeti felépítéshozzáállás (magatartás) finanszírozási technika szabályozás beavatkozási pontok

18 Rez. 1. évf.Budapest, október Az egészségpolitika megvalósítása •A kormány egészségügyi programja •Jogalkotás, pl.: –Alkotmány –1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről –1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról –Önkormányzati tv. –Költségvetés, E. alap •Finanszírozás –Állampolgári jogon vagy biztosítotti jogviszony alapján –Forprofit vagy nonprofit, egységes vagy megosztott –Teljeskörűen finanszírozott –Részlegesen finanszírozott –Nem finanszírozott ellátások •Szolgáltatók (fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-szakellátás, alapellátás, speciális szolgáltatások) •Népegészségügyi programok •Adatgyűjtés,- feldolgozás, értékelés •Fejlesztési tervek

19 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerpolitikáról

20 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői •Gyógyszerpolitika –(támogatáspolitika – iparpolitika – gyógyszerellátási politika) –tervezés, –irányítás, –szabályozás, –értékelés, –információ-szolgáltatás; •Finanszírozás –forrásteremtés, –a források allokációja (a finanszírozási módszerek); •Szolgáltatások –szakmai jellemzők, –intézményi struktúra, –tulajdonosi struktúra; •Erőforrások termelése, iparpolitika

21 Rez. 1. évf.Budapest, október Piacszabályozás A gyógyszerpiac jellemzői –Monopol vagy oligopol piac (ipar, nagykereskedelem) → korlátozott árverseny –A (patikai) árversenyt szabályozók befolyásolják –Információs aszimmetria (orvos, gyógyszerész, beteg, beszállító) –Olcsó vagy ingyenes ellátások → költségérzéketlenség (helytelen vagy túlzott igénybevétel) –Alacsony árrugalmasság –Harmadik fél szerepe: a biztosító fizet, de az orvos szolgáltat –Kiválasztás torzulása (minél szegényebb, annál betegebb, annál több ellátásra támogatásra lenne szüksége) –Méltányosságra, igazságosságra törekvés –Szolidaritás elv érvényesítése –Közkiadások magas aránya

22 Rez. 1. évf.Budapest, október Piacszabályozás A (patikai) vásárlói döntés jellemzői •Elkülönülő szerepek: kezdeményező, befolyásoló, döntéshozó, vásárló, felhasználó •Funkcionális igény kielégítés: racionálisan létező szükséglet és nem érzelmek, illúziók, élmények vásárlása (önajándékozás) •Többnyire –Leegyszerűsített vásárlás (véleményvezetőre, tanácsadók útmutatásaira hallgat, csökkenti az informálódás idő- és energia igényét) –Szokáson alapuló döntés (automatizmus, mintát követ, márkahűség jellemzi) •A beteg nem ismeri eléggé •az egészségi állapotát, •a kezelési alternatívákat, •a gyógyszert (tulajdonságait, árát, jóságát) •A valódi döntést nem a beteg hozza •A vásárlási döntés az egészségét érinti •az alulfogyasztás, túlfogyasztás, rossz vásárlás egészségkárosodást okoz •érzelmileg elfogódott Kiszolgáltatott beteg, korlátozott racionalitású „vásárlói” döntés!

23 Rez. 1. évf.Budapest, október Piacszabályozás •A beteg kiszolgáltatottsága miatt indokolt –az állami szerepvállalás –a piacszabályozás –az egészségügyi felvilágosítás, betegtájékoztatás –a gyógyszerész fokozott szakmai, gazdasági és etikai felelősségviselése •A méltányosság, az igazságosság, a szolidaritás elv, a közkiadások magas aránya is indokolja –az állami szerepvállalást –a piacszabályozást

24 Rez. 1. évf.Budapest, október Piacszabályozás A rendszer jellemzői –Szabályozott piaci körülmények •Gyógyszer a gyártás engedélyköteles, forgalombahozatal engedélyköteles, árképzés, reklámozás, zártutas forgalmazás, gyógyszertári értékesítés •Gyógyszertár engedélykötelezettség, létesítés, működtetés szabályozása, személyi jog (???), gazdasági társaságok (???) •Gyógyszerész diploma és szakmai gyakorlat, gyógyszerkészítési monopólium, expediálás(?), személyi jog, felelős vezetői poszt,)

25 Rez. 1. évf.Budapest, október Piacszabályozás GyógyszertárEtikus modell Merkantil modell Létesítés szabályozottszabad Tulajdonlás korlátozott (szakember)korlátozás nélkül (gt) Működtetés szakember (személyi jog)gazdasági társaság Szabályozás megosztva állam és szakma között szakma jogai megvonva állam jogai megkurtítva Engedélyezés megosztva állam és szakma között szakma jogai megvonva állam jogai megkurtítva Ellenőrzés állami feladatállami feladat megkurtítva Szankcionálás állami jogkörállam jogai megkurtítva

26 Rez. 1. évf.Budapest, október Piacszabályozás GyógyszertárEtikus modell Merkantil modell Létesítés szabályozottszabad Tulajdonlás korlátozott (szakember)korlátozás nélkül (gt) Működtetés szakember (személyi jog)gazdasági társaság Szabályozás megosztva állam és szakma között szakma jogai megvonva állam jogai megkurtítva Engedélyezés megosztva állam és szakma között szakma jogai megvonva állam jogai megkurtítva Ellenőrzés állami feladatállami feladat megkurtítva Szankcionálás állami jogkörállam jogai megkurtítva Az állam, a szakma és a gyógyszerész közötti feladat- és felelősség-megosztás megváltoztatása

27 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete Politikai környezet • neoliberális gazdaság-, társadalom- és egészségpolitika itthon • gyógyszerpiaci liberalizáció Európában • konvergenciaprogram • finanszírozási válság • a politikai és a gazdasági erőtér összefonódása • gyógyszerészellenesség

28 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete Politikai környezet • neoliberális gazdaság-, társadalom- és egészségpolitika itthon • gyógyszerpiaci liberalizáció Európában • konvergenciaprogram • finanszírozási válság • a politikai és a gazdasági erőtér összefonódása • gyógyszerészellenesség • tartós „berendezkedésre” kell számítani • egyéni túlélési stratégiákat kell kidolgozni • együttműködő partnerek kellenek a politikában • erősíteni kell a kari összefogást • ágazaton belüli és kívüli szövetségesekre egyaránt szükség van

29 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete rossz egészségi állapot romló társadalmi érdekérvényesítés, fizetőképesség romlása Társadalmi környezet

30 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete rossz egészségi állapot romló társadalmi érdekérvényesítés, fizetőképesség romlása • fogyasztói társadalom kiépítése, • fogyasztói öntudat megjelenése • konzumidióta mentalitás Társadalmi környezet • öngyógyítás iránti igény • egészségtudatosság • új szolgáltatások iránti igény

31 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Gazdasági - piaci környezet

32 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek Gazdasági - piaci környezet

33 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek Piaci környezet vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása)

34 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek Új forgalmazási technikák Új versenytársak Piaci környezet vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása)

35 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete gyógyszertárak gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek Új forgalmazási technikák Új versenytársak Piaci környezet vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) Új gyógyszertárak új tulajdonosok, új filozófia

36 Rez. 1. évf.Budapest, október A gyógyszerügyi rendszer környezete A technológiai környezetről új szolgáltatások nyújtása megkérdőjelezett szakmai kompetenciák lelkiismeretes feladatellátás rossz szerkezetű korfa oppozícióba szorult szakmapolitika etikai konfliktusok konzervatív piaci magatartás innovációs igény magas szakmai öntudat és nagyfokú szervezettség tulajdonosi pozíciók védelme, státus quo őrzésének igénye

37 Rez. 1. évf.Budapest, október A kormány gyógyszerügyi programja •A kormány gyógyszerügyi programja – mindig az egészségügyi program része •Jogalkotás, pl.: –1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről –1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról –Gyógyszer-gazdaságossági törvény –Költségvetés, E. alap •Finanszírozás –Kiadások kordában tartása –Árhoz nyújtott támogatással rendelhető –Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer –Közgyógyellátás –Generikus program •Szolgáltatók – kereskedelmi egységek(?), de az expediálás egészségügyi szolgáltatás •Népegészségügyi programok •Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés

38 Rez. 1. évf.Budapest, október Néhány támogatáspolitikai szempont •Kit (mit) támogat –gyógyszerárat (gyógyszertámogatás – gyártói érdek) –beteget (közgyógyellátás) •Milyen betegség kezelésére alkalmas gyógyszert? –diagnosztizált betegséghez kötött, –krónikus betegségek, –akut betegségek •Milyen mértékű támogatást nyújt? –kiemelt, %-os, fix összegű •Mit vár el a gyógyszertől (pl. hatásosság, hatékonyság, biztonság) •Mit tesz a konkuráló gyógyszerekkel? •Milyen adminisztratív intézkedésekkel fékezhetők a gyógyszerköltségek? –gyárak –orvosok, –gyógyszerészek

39 Rez. 1. évf.Budapest, október Gyógyszerügyi prioritások Kormányprioritások •Konvergenciaprogram •Eü/gyógyszer arány •Tb/beteg arány •Piaci verseny növelése (Részben) hiányzó prioritások •Érték-vezérelt (cél- és probléma-meghatározás) •Tudományos bizonyítékokon alapuló (a teljesítményértékelés és az eszközválasztás alapja) •Megvalósíthatóság (kormányzati ciklusokon átívelő megvalósítás) További célszerű prioritások •Gyógyszerbiztonság •Ellátásbiztonság •Szolgáltatásminőség •Költséghatékonyság •Iparpolitikai megfontolások

40 Rez. 1. évf.Budapest, október Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Rez. 1. évf.Budapest, 2009. október 17.1 Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések