Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. Kultúra, művelődés, ideológia. Társadalmi változások Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. Kultúra, művelődés, ideológia. Társadalmi változások Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"— Előadás másolata:

1 10. Kultúra, művelődés, ideológia. Társadalmi változások Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)

2 Az irodalmi élet depolitizálása •Az irodalmi élet állami irányítása –az Írószövetség felfüggesztése (1957–59) idején Irodalmi Tanács működött –cél: az írók kiemelt (főleg politikai) szerepének megszüntetése; a megtorlás idején csak a pártos írók publikáltak, általában alacsony színvonalon – de Kádár szerint akkor is a kommunista írók domináljanak, ha ők rossz írók –1958: párthatározat a népi írókról, ill. művelődéspolitikai irányelvek (6. tétel!) –1959. febr.: KB-határozat „A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről” címmel (elismeri a különböző irodalmi irányzatok létét, melyek közt ideológiai harc folyik; a szocialista irányzaton kívül egyetlen irányzat sem kaphat önálló szervezeti keretet – a párt e törekvése sikeres is lett) –megszűnik az Irodalmi Tanács, újjáalakul a (depolitizált) Írószövetség •Generációváltás az írók közt és főbb irodalmi irányzatok –az emigráns írók és a népiek célja a forradalom lángjának megőrzése –a fiatalabb népi írók magukat már „plebejusnak” nevezik –a 70-es évektől a népiek ismét politizálni kezdenek, a határon túli magyarok problémáival és társadalmi-morális problémákkal foglalkoznak –1956 után nőtt az urbánusok szerepe (az utolsó Nyugatosok + Újholdasok), a 70-es évektől élénkül a társadalom-kritikai (filozófiai) szemlélet is –avantgárd és posztmodern irányzatok, szórakoztató irodalom és ponyva is

3 Vallásosság, nacionalizmus, ünnepek •A PB határozata „A vallásos világnézet elleni harcról”, júl. –a vallásos világnézet és a marxizmus közt kibékíthetetlen ellentét van, de ellene felvilágosító–nevelő módszerekkel kell fellépni –míg a klerikális reakció vallásos köntösbe bújt politikai reakció, ami ellen minden politikai és adminisztratív eszköz bevethető –pártfunkcionáriusok nem vehetnek részt vallási szertartáson, kivéve, ha pl. esküvőre, keresztelőre, temetésre egyes ismerősei meghívják •„A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról”, 1959 –a szoc. hazafiság és a proletár internacionalizmus szorosan összefonódik –a munkásosztály érdekeinek szolgálata, a szoc. országok közti kölcsönös testvéri segítség, a Szovjetunió példamutató vezetése az igazi hazafiság –„a nacionalizmus az igazi érzés megrontója”, az imperializmus eszköze, a népek közti gyűlölet okozója, egyúttal a szovjetellenesség megnyilvánulása •A kádárizmus ünnepei –továbbra is az alkotmány ünnepe aug. 20., piros betűs marad márc. 21. (Tanácsközt.), ápr. 4. (felszabadulás) és nov. 7. (bolsevik forradalom) –karácsony és húsvét újra munkaszüneti nap lett, márc. 15. viszont továbbra sem (bár az iskolákban tanítási szünet) –a magánélet új, szocialista ünnepei: Kádár felismeri, hogy az embereknek a családi ünnepek fontosabbak az államiaknál, de igyekszik ezek vallásos jelle- gét elvenni (ünnepélyes keretek közt zajló „névadó”, tsz- vagy KISZ-esküvő, társadalmi temetés)

4 Az oktatási rendszer jellemzői •Szabályozás: évi III. tv., 1972-es KB-határozat, 1985: I. tv. –minden oktatási szinten tömegessé vált az esti és/vagy levelező képzés –az iskolázottsági mutatók hatalmasat javultak: 1960–84 közt a 8 osztályt elvégzettek aránya 33-ról 67%-ra nőtt (érettségi: 6–»18,5%, diploma: 2–»7%) •Közoktatás –1961-től 16 évre nőtt a tankötelesség korhatára; az ált. iskolát eddig befejezők aránya lassan 63-ról 95%-ra nőtt; egyre több a szakképzett tanár is –eleinte sok volt az osztatlan képzést nyújtó iskola; a körzetesítés miatt ig az iskolák száma a felére csökkent, méretük nőtt; a termek száma 1/3-dal nőtt, a felső tagozatosok több mint 90%-a szaktanári rendszerben tanult –1961-ben túlzott gimnáziumi létszámnövelés, kísérletet tettek az 5 nap elmélet + 1 nap gyakorlati oktatás rendszerre is, ami megbukott –a technikumok helyett szakközépiskolák jöttek létre, de leggyorsabban a szakmunkásképző iskolák fejlődtek (főleg ipari szakmákra képeztek) •Felsőoktatás –gyors, átgondolatlan mennyiségi fejlesztés a 60-as években (színvonal-esés) –az érettségizők eleinte 18%-át, később 35%-át vették fel főisk.-ra/egyetemre –1962-ben megszűnt a felvételin a származás szerinti megkülönböztetés –sokan pol.-i érdemek miatt kerültek az oktatói karba (gyengébb tudással) –a hallgatók 30%-a műszaki–mérnöki területen, 12%-a tanárképzésben tanult

5 Közművelődés a puha diktatúrában •A „szocialista kultúra” kiterjedése és fejlődése –jelentősen nőtt a (magas)kultúra iránti kereslet, amelynek belső arányai is átalakulnak (pl. közösségi formák helyett az otthoni kultúrafogyasztás terjed) –jelentősen nőtt a művelődési házak száma és a könyvtárak könyvállománya –a falusi műv. ház egyúttal mozi, bálterem, versenyek helyszíne stb. –1970-ig nőtt a könyvtárak forgalma és kb ig az olvasásra fordított idő; propaganda helyett főleg a szépirodalom kiadása volt jellemző –a tv elterjedése előtt falvakban is általánosan elterjedt volt a mozi –a színházak száma nőtt, de látogatottságuk lassan csökkent •A sajtó szerepe a tájékoztatásban és a kultúrában –az írott sajtótermékek száma 3×-ra, példányszámuk 2×-re nőtt –a párt napilapja, a Népszabadság volt legnagyobb napilap, majd a Népszava, Esti Hírlap, Népsport, Magyar Nemzet; 1968-tól a Magyar Hírlap is –a tv kísérleti adása 1955-ben volt, a rendszeres műsorszórás 1958-ban indult –a 80-as évek közepén 100-ból 96 otthonban volt már tv, 18–20%-ban színes –színes adás 1969-ben indult, a 2. tv csatorna 1980-ban; hétfőn nem volt adás –a tv az agit-prop. helyett sikeresen közvetítette a kultúra értékeit (Ki mit tud? vetélkedők, táncdalfesztiválok, szavaló- és népzenei versenyek stb.) –sokak számára azonban egyedüli információforrássá és érték­orientálóvá vált, egyúttal csökkentette a kultúrafogyasztás egyéb területeit

6 Demográfiai fejlődés •A lakosság száma és az azt alakító tényezők –1949-ben 9,2 millió fő, 1980-ra 10,7m., 1990-ben csak 10,3m –születések száma az 1950-es évek közepén (Ratkó-korszak) magas, az abortusz engedélyezése után csökken, majd az 1960-as évek családpolitikai intézkedései után nő ismét; a 80-as években igen alacsony szintre esik –halálozások: a hatvanas évektől megáll ezek arányának csökkenése, sőt növekedni kezd (főleg a középkorú férfiak esetében) –vándorlások alig módosítják az ország lakosságszámát 1956 után (de ban 200 ezer emigráns távozott) •A népesség összetétele –kor szerint: 1949–90 közt a 60 éven felüliek aránya 12-ről 19%-ra nőtt, a 14 év alattiaké viszont csökkent –nemzetiség / anyanyelv szerint: statisztikák szerint csak kb. 1,5% a nem magyar, valójában 1980-ra kb. 8%-ra nő, aminek legalább a fele roma, negyede német –vallás szerint: (római és görög) katolikus 68%, református 21%, evan- gélikus 4%, izraelita 1%, felekezeten kívüli 5% (az ateisták aránya ennél nagyobb volt, templomba pedig csak 10-15% járt rendszeresen) –kereső-eltartott arány szerint: 1980-ig nőtt a keresők aránya, az eltartottaké 53%-ról 31%-ra csökkent – de a keresőkön belül a passzív keresők (nyug- díjasok) aránya nőtt, 1983-ban már 20%; egyre több nő állt munkába

7 Társadalmi szerkezet •Foglalkozási átrétegződés folytatódása –a magántulajdonos rétegek 1961-re jelentéktelenné (3%) válnak –agrárszféra 1960-ban még 38%, 1970-ben 25%, 1980-ban 19%, 1990: 15% –ipar-ép.ipar 1960-ban 34%, 1970-ben 44%, 1980-ban 42%, 1990-ben 38% –1949-ben 9%, 1990-ben 33% szellemi foglalkoztatott –a változások a Ny-hoz képest fáziskésést mutatnak, ill. sokkal gyorsabbak! •Társadalmi mobilitás –1980-ig még meglehetősen magas maradt a mobilitás, de 1956 előtthöz képest generációk közöttivé és tanulással szerzetté vált –a gyors átalakulás miatt a képzettségi szint mégis viszonylag alacsony! •Urbanizáció –jelentősen nő a városi népesség száma és aránya (1949: 37%, 1980: 53%, 1990: 62%); a városok száma 1956-ban 62, 1980-ban 96, 1990: 165 db. –1980-ig a városok száma kevésbé, lakosságuk erősebben nő, 1980 után gyakran érdemtelenül is várossá avatnak településeket –a falvak száma csökken (összevonás, kihalás, illetve az 1971-es település- fejlesztési koncepció miatt); a falvak elvesztik kizárólagos agrár-jellegüket (ipari, üdülő és vegyes típusok) –a külterületi népesség drasztikusan csökken, 1,6 millióról 500ezerre; elköltözések és a körzetesítés (új falvak létesítése) miatt is –jelentős az ingázás, mert az iparosodás gyorsabb az urbanizációnál is

8 Az elitek jellemzői •Politikai elit –a káderkörforgó lelassult, sőt az elit szinte változatlanná merevedett és elöregedett; ua. nőtt az újonnan a vezetésbe kerülők képzettségi szintje –továbbra is él a nómenklatúra-rendszer (a párt jóváhagyásával betöltött vezető állami funkciók köre, eleinte kb. 3-4ezer, 1988-ban ezer fő) –1983-ban a pol. elit 80%-a férfi, a többség munkás–paraszti származást vallott be, 70%-a diplomás (de sokan pártfőiskolán szerezték azt) –kádermegmaradás törvénye: a vezetők fele 25 évnél régebb óta került oda –a 80-as években már jelentős cserélődés, ua. magas életszínvonal is jellemző •Gazdasági elit –a „hat elemis” munkás­igazgatókat szakértelmiségiek váltották fel, de a képzettségi szint csak 1980-ban érte el az 1945 előttit –a párttagság kötelező jellegű volt, de egyre formálisabbá vált –a 60-as évek közepétől a vezetők egyre inkább menedzserként vezették a rájuk bízott állami tulajdont, „tulajdonosi szemlélet” kezd jellemző lenni –a gazdasági elit rendkívül zárt, ez csak 1980 táján kezdett oldódni –a legális magánszektor is rendelkezett egy néhány ezer fős elittel (magán- orvos, -ügyvéd, kisiparos, mg-i termelő), amely a 80-as években kiegészült az új második gazdaság vezetőivel is

9 Sajátos középrétegek •Értelmiség, szellemi foglalkozásúak –tanári pályák presztízse (fizetésük is) csökkent, a pálya elnőiesedett –az orvosok közt is elnőiesedés, de presztízsük magas maradt; e pálya szárma- zásilag elég zárt (szüleik, házastársuk is gyakran orvos); magas jövedelmek –erős átrendeződés a jogászok közt: ügyvédek helyett sok vállalati jogtanácsos relatíve sok munkás-származású, a nők aránya csak a 80-as években nőtt meg –a műszaki értelmiség száma és szerepe nőtt leginkább, itt volt a legtöbb a munkásszármazásúak aránya és a legkevesebb értelmiségi házastárs; hasonló vonások jellemzik az agrárértelmiséget is, de ennek növekedése kisebb –közgazdászok szerepe 1968 után emelkedett, magas fizetés, köztük sok nő is •Magánszektor (gebinesek, kisiparosok, kiskereskedők, gmk-zók…) –folyamatosan (és a 80-as években egyre gyorsabban) növekvő létszám (1965: kb. 120e fő, 1978: kb. 250e fő, 1988: kb. 500e fő) –eleinte sok korlátozás (pl. alkalmazottak tiltása) és hatósági vegzálás érte őket, emiatt jelentős volt a fluktuáció, sokan csak ideiglenesen váltottak engedélyt; jellemző volt ua. az adóeltitkolás, kiskapuk keresése is –80%-uk férfi, többségük nyugdíj mellett vagy másodállásban dolgozott –már a 60-as években is a kisipar adta a nemzeti jövedelem 1,5%-t, a lakossági szolgáltatások felét adta; a magánkereskedelem pedig a kisker. forgalom 1%-t –gyors meggazdagodás, átlag feletti jövedelmek, lakáskörülm.-k és fogyasztás

10 Munkásság és parasztság •Munkásosztály: „a társadalom vezető ereje” –fontos ideológiai–legitimációs szerepe ellenére tényleges helyzete bérmunkás (eleinte előnyt élveznek oktatásban, lakáshoz jutásban, szociális ellátásban) –nagy az első generációs „parasztmunkások” aránya; ők munkásszállókon laknak, ingáznak, nehezen illeszkednek be a városba, gyakran váltottak mun- kahelyet, családi életük is rendezetlen maradt, sok deviancia jellemzi őket –nagy különbségek a lakáshelyzetben és kulturálisan a régi szakikhoz képest –a korszak 2. felében a munkások önreprodukálóvá váltak, zártabb közösséget alkotva; ismét emelkedik a képzettségi szintjük, javul a lakásviszonyuk –1969-ben a segédmunkások béréhez (100%) képest a betanítottaké 118%, a szakmunkásoké is alig 123% volt; a nők bére a férfiakénak alig 50–60%-a •A „szövetséges” parasztság – egy eltűnő életforma –1958-ban a gazdák 79%-a egyéni volt, 1962-ben viszont 75%-a tsz-tag –a kollektivizálás miatt százezrekkel csökkent a par. létszáma, a tsz-be főleg idősek és nők léptek be, krónikus munkaerőhiányt okozva –a 70-es évektől a hivatásszerű szakértelem, az iparszerű mg. ismerete nőtt, a tagsági viszony pedig bérmunkás-jellegűvé vált –a falvak polgárosodása: a nem mg.-i melléküzemágak miatt a falusi ipari és szolg. népesség aránya nőtt, a családokban sok a nem mg.-i kereső; a bérek mellett annál nagyobb jövedelem származott a háztáji gazdaságból stb. –nagyüzemi extenzív és a kisüzemi intenzív kultúrák kiegészítik egymást –egységes „szöv.-i parasztság” sosem jött létre, ill. azonnal differenciálódott

11 Társadalmi értékek és devianciák •Értékek, értékrendszerek a Kádár-korszakban –a 70-es évekig tartott a társ. ideológiai–politikai semlegesítése, majd 1975-től a lassú elfordulás a marxizmustól –megerősödnek az anyagi jóléthez kapcsolódó értékek, az individualizmus, sőt a kiskapukat megtaláló „ügyes emberek” elismertsége –ezzel szemben a párt folyamatosan bírálja a kispolgári szerzésvágyat –csökkennek a családi kötelékek, sok válás, nő az élettársi kapcsolatok száma –háttérbe szorul a vallás, de új, szocialista erkölcsök sem tudnak kialakulni •Társadalmi konfliktusok (többnyire alacsony potenciállal) –párttagok és tudatos pártonkívüliek; gazdagok és szegények –szőnyeg alá söpört antiszemitizmus, megjelenő cigányellenesség –a diktatúra körülményei, a konszenzuskereső pol.-i vezetés, az alacsony jöve- delmi különbségek és a jelentős társ. mobilitás miatt egyik sem vált élessé •Társadalmi devianciák –öngyilkosság: 80-as években Mo. világelső a 100e főre jutó 44–45 esettel –alkoholizmus: 5 literről 12 l-re nőtt az egy főre jutó fogyasztás (100%-os alkoholra átszámítva; főleg a tömény italok fogyasztása nőtt); félmillió alkoholista és rengeteg májbeteg –lelki betegség (neurózis, depresszió, álmatlanság stb.) a lakosság felét sújtotta –itt említhető a középkorú férfi lakosság súlyosan romló halandósága is –fentiek jó része régi „hagyomány” volt, de súlyos romlás mutatkozott bennük

12 Hétköznapi élet 1. •Alapvető sajátosságok –párhuzamosan létezik a városi és a hagyománytisztelőbb, közösségibb falusi életforma (de a fennálló különbségek lassan csökkennek) –két korszak is elkülönül: a a 60-as évek 2. feléig a tradíciók továbbélése, csekély modernizálódás, azután gyors modernizálás, fogyasztásorientált magatartás, hagyományok feladása –az egész 20. sz. legnagyobb életmódváltása a 60-as években ment végbe! •Jövedelmi viszonyok, fogyasztás –1978-ig növekvő jövedelmek (ráadásul a munkaidő csökkenése – szabad szombatok bevezetése – mellett); 1978 után stagnálás–hanyatlás kezdődött •jelentősen nőtt a takarékbetét-állomány (a jövedelmek egyre nagyobb része itt) •a megtakarítások jelentős részét lakásépítkezésre fordították •további nagy részét pedig ingóságba (arany, műtárgyak), ill. tartós fogy. cikkekbe –a 70-es években megszűnt a szegénység (kivéve nyugdíjas, nagycsaládos); 1980-tól a bérek kiegyenlítődése megállt, sőt a különbségek nőni kezdtek –a fogyasztás-növekedés első periódusa az élelmiszereket érintette („gulyás- kommunizmus”), a 70-es évektől tartós fogy. cikkeket („fridzsider-szoc.”) •az üzemi étkezés, a konzervek, új konyhai gépek–eszközök is változást hoznak •különösen sok munkaórát kellett fordítani a porszívó, mosógép, hűtő, tv, magnó és a személyautók megvásárlására (túlóra, maszek, háztáji stb.) •miközben a pártvezetés bírálta is e szerzésvágyat (eredetileg az erről kialakult vitát nevezték fridzsider-szoc. vitának; „előbb a kocsi, aztán a kicsi” stb.)

13 Hétköznapi élet 2. •Szociálpolitika, társadalombiztosítás –a tb-be vonták a parasztságot (kollektivizálás), majd a magánszektor tagjait is –az 1975-ös tb-törvény azonos feltételeket szabott (táppénz, nyugdíj) –1966-tól kétgyerekesek is kapnak családi pótlékot, 1967-től van gyes –családi támogatások, eü-i kiadások és főleg a nyugdíj egyre nagyobb költség •Lakáskörülmények –1961–80 közt 1,5millió lakás épült, ezeknek 20%-a volt lakótelepi (ezek 2/3- a pedig panel) – az építések zöme nem állami, hanem magánerős volt! –nőtt az egy főre jutó lakás- és szobaszám, ill. alapterület + a komfortfok. is –a falvak, kisvárosok tipikus háza a sátortetős kockaház lett, a nagyobb váro- sok képét pedig a kiterjedt panelnegyedek uniformizált tere csúfította el –jelentősen átalakulnak a lakberendezési szokások is (még falun is), évtizedenként változó tipikus bútorokkal és dísztárgyakkal •Öltözködés, viselet, divat –1956 után enyhültek a divat ideol.-i kötöttségei, az erőltetett puritanizmus –a hazai ipar csak lassan alkalmazkodott a divathoz, így jelentős volt a magánszektor és a Ny-ról becsempészett áruk forgalma –fiatalok öltözködési szubkultúrái: jampecek, csövesek, digók –a falvakban felgyorsul a hagyományos viselet kiszorulása („kivetkőzés”) –1970 után a falusi nők is áttérnek a nadrágviseletre, konfekcióruházatra –a ruházat egyszerűbb, praktikusabb lett, kevésbé fejezett ki társ. különbséget


Letölteni ppt "10. Kultúra, művelődés, ideológia. Társadalmi változások Magyarország története a Kádár- korszakban (1956–1988)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések