Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hátrányos helyzetűek megélhetési migrációja a szocializmusban Horváth Ádám Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hátrányos helyzetűek megélhetési migrációja a szocializmusban Horváth Ádám Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola."— Előadás másolata:

1 A hátrányos helyzetűek megélhetési migrációja a szocializmusban Horváth Ádám Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

2 Kutatási téma Hátrányos helyzetűek munkahely-megtartó képességének vizsgálata Célterület  Észak-Magyarország  Észak-Alföld Részvizsgálati téma  Hátrányos helyzetűek utazási hajladnósága

3 Az ingázás kialakulása a szocializmusban Tervszerű iparosításMezőgazdaság kollektivizálása Városnövekedés az ipari munkaerő növekedése miatt A mezőgazdasági munkaerő csökkenése Növekvő mobilitás, a foglalkozásváltással járó lakóhelycsere miatt MigrációIngázás Városi infrastruktúra erőteljes megterhelése a népességnövekedés miatt Kormánypolitikai válasz: Az ipar szétterítése Tervszerű lakótelep építések Városméretek adminisztratív befolyásolása Ingázás elősegítése Migráció csökkenéseIngázás növekedése

4 Ingázás definíciója  Ingázás: települések közötti ideiglenes vándorlás, melynek kiváltó oka a munkahely és a lakóhely térbeli elkülönülése  Huzamos ingázás

5 Az ingázás mértéke a szocializmusban  ezer fő = az összes kereső 13 százaléka A férfi ingázók aránya 37 százalékkal, míg a női ingázók aránya 127 százalékkal növekedett  ezer fő = az összes kereső 20 százaléka Az ingázók aránya 25 százalékkal tovább növekedett  1980 Az ingázók aránya kismértékben nött, de létszámuk csökkent

6 1970-es népszámlálási adatok  Több, mint egymillió ingázó, akik 25 százaléka huzamos ingázó  A községekben élők 33 százaléka ingázó  Az ingázók 20 százaléka Budapesten dolgozik  Leginkább nem mezőgazdasági, fizikai munkások ingáznak, akik közül sokan huzamos ingázók

7 Az ingázás, mint társadalmi probléma  A társadalom egyenlőtlenségi viszonyainak fontos eleme  A falvakban nincs megfelelő keresetet biztosító munka  Az ingázóknál alacsonyabb a gyermektelen és az egy gyermekes házaspárok aránya  A városokban, munkásszállón lakó dolgozók “gyökértelenségük” miatt nem képesek meghonosodni az iparban

8 A bejárók és az ingázók megítélésének változásai  1950-es évek a bejárók és az ingázók az elmaradottság és a falusi életmódhoz kötöttség szimbólumai  1960-as és 70-es évek az ingázók nem szolidárisak a többi munkással

9 Fekete vonat  Nyíregyháza - Debrecen – Szolnok – Budapest Keleti Pályaudvar  Átlagos utazási idő: 3 – 6 óra  Esetenként 7 – 10 óra  A budapesti munkavállalás okai: 1. Észak-alföldi és az Észak-magyarországi munkahely hiány 2. TSZ-beli munka alulfizetettsége 3. Diszkrimináció 4. Iparosodottabb városokban való magasabb fizetés

10 Fekete vonat Utazási körülmények  Zsúfolásig megtelt vagonok  Alkholofogyasztás  Kártyázás  Mulatozás

11 Az ingázók és a család  A munkások a legjobb esetben is csak szűk 2 napot tudtak otthon tölteni Hétvégi tevékenységek 1. Hétköznap fáradalmainak kipihenése a kocsmában 2. Lehetőség esetén napszámos munka

12 A huzamos ingázás következményei  A hátrányos helyzetben maradás okai Alkoholizmus Magas gyerekszám TSZ-el szembeni kötelezettségek  Család szétesett  Gyerekek elzüllöttek  A munkás a szállón ragadt

13 Élet a munkásszállókon  A munkásszállók népességének 3 csoportja: 1. Rendszeresen hazajárók 2. Ritkán hazajárók 3. Állandóan a munkásszállón lakók  Nem volt alkalmas a mindennapi életre való berendezkedésre  A munkások elszakadtak régebbi kapcsolataiktól

14 A huzamos ingázók jellemzői  A társadalom legszegényebb rétegéből származtak  Alacsony iskolai végzettséggel rendelkeztek  Jelentős részük roma származású volt

15 A rendszerváltás utáni helyzet  A munkaerőpiac teljesen átstrukturálódott  Beszűkült munkalehetőség 2008  A foglalkoztatottak 5 százaléka huzamos ingázó  Állandó lakhelyük leginkább Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye

16 Napi ingázók o A napi ingázás sokak életformájává vált o Megnőtt az autóval közlekedők száma

17 Nemzetközi helyzet  USA és Kanada: nem ritka a napi 120 km ingázás egy irányba  Svéd kutatók eredményei: 1. A dolgozók 11 százaléka legalább 90 pecet tölt ingázással százalékkal nagyobb a nagy távolságokra ingázók párkapcsolatainak megromlásának esélye


Letölteni ppt "A hátrányos helyzetűek megélhetési migrációja a szocializmusban Horváth Ádám Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések