Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO."— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO

2 HAS Centre for Regional Studies A szocializmus öröksége  Körzetesítés – fejlesztések, intézmények, a tsz-kel a munkahelyek elvonása az aprófalvakból – szelektív migráció  A cigánytelepek felszámolása során kedvezményes kölcsön lehetősége az aprófalvakban Aprófalvak társadalma kétfelé mozog  lakónépesség erőteljes csökkenése – elöregedett aprófalu  fiatal, több gyermekes cigány népesség költözik a faluba – gettósodó aprófalu

3 HAS Centre for Regional Studies Lakóhelyi szegregáció jellemző mintái a rendszerváltás előtt  Külterületi lakott hely, cigánytelep  „hagyományos” cigánytelep a falun belül  CS-házas telep a falun belül vagy a falu határában  Szegregált utcák, falurésze k Ezekben az esetekben a települési (munkahelyi, oktatási) térben jelen vannak más társadalmi csoportok képviselői is – mintaadó réteg jelenléte  gettósodott aprófalu

4 HAS Centre for Regional Studies Gazdasági, társadalmi változások a rendszerváltás után  Gazdasági szerkezetváltás, munkahelyek számának drasztikus csökkenése – regionális egyenlőtlenségek felerősödése. A munka eltűnése.  Település nagyság és a településeken élők státusza között egyes vidékeken erős összefüggés, azaz: alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja az aprófalvakban, amely népességen belül a cigányok erősen felülreprezentáltak  Lakóhelyi szegregáció erősödése, gettósodó települések térséggé szerveződése, amelyek tartós munkanélküliség, szegénységgel, alacsony iskolázottsággal, a cigány népesség magas arányával jellemezhetőek.

5 HAS Centre for Regional Studies A települési lejtő legalján A települések alsó decilise, ahol: az aktív korú népesség foglalkoztatottsága a legalacsonyabb ÉS a fiatal korú népesség aránya a legmagasabb ÉS az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb

6 A települések alsó decilise

7 HAS Centre for Regional Studies A települések társadalma a lejtő legalján Országos átlag Településrendszer alsó decilisébe tartozó települések szélső értékei Eltérés az országos átlagtól Alacsony iskolai végzettségűek aránya 46,2996,3758,8427% Fiatalok aránya16,646,7221,7731% Foglalkoztatottak aránya 57,475,9139,8331%

8 HAS Centre for Regional Studies A települések alsó decilise  A települések alsó decilisébe tartozó települések foglalkoztatottsági, demográfiai, iskolázottsági jellemzői legalább 30%-ban eltérnek az országos átlagtól.  Az 1990-es népszámlálás szerint csak 11 településnek volt ennyire szélsőséges a mutatója.  Az alsó decilisbe tartozó települések mindegyike gettósodónak tekinthető

9 HAS Centre for Regional Studies A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása megyénként megye Települések száma Településeken élő népesség száma Aránya Baranya ,1% Békés318890,5% Borsod-Abaúj-Zemplén ,4% Hajdú-Bihar ,4% Heves670792,0% Jász-Nagykun-Szolnok ,1% Nógrád546531,3% Pest14440,1% Somogy ,2% Szabolcs-Szatmár- Bereg ,0% Tolna425240,7% Veszprém22800,1% Végösszeg ,0%

10 HAS Centre for Regional Studies A települési lejtő legalján elhelyezkedő települések megoszlása településnagyság szerint megye Települések száma Városi rangú Baranya Békés330 Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Heves624 Jász-Nagykun-Szolnok4121 Nógrád431 Pest110 Somogy25241 Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna431 Veszprém220 Végösszeg

11 HAS Centre for Regional Studies Gettósodás az ezredfordulón  A gettósodott települések összefüggő területet alkotnak – gettósodó térségek kialakulása  Bár a gettósodott települések nagyobb része továbbra is kistelepülés, de a gettósodás településmérettől független jelenség lett, már nemcsak nagyobb településeket, hanem kisebb városokat is érint.  A Dunántúlon a gettósodás nem lép ki a kistelepülési méretből, az ország észak-keleti megyéiben érinti a nagyobb településeket, városokat.

12 Következmények: a kirekesztés társadalmi ára.

13 „Mi csak a feszültségeket tudjuk csökkenteni és elkerülni a konfliktusokat.” (munkaügyi kirendeltség vezetője)

14  A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli  Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése.  Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól).  Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda.  Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése.

15 „Itt le lehet élni egy életet úgy, hogy valaki megszületik, felnő, leéli az életét és meghal anélkül, hogy elhagyná a települést”

16  A többségi társadalom mintái eltűntek a települések életéből  A személyes, gazdasági és intézményes kapcsolatok megszűntek a többségi társadalommal  Településre érkező források elosztása helyben, a helyi érdekeknek megfelelően történik  Függőségi rendszerek a településen belül a gettó kialakította a saját szabályait, amelyek lényegesen eltérnek a többségi társadalom által követettektől

17 HAS Centre for Regional Studies

18

19

20


Letölteni ppt "HAS Centre for Regional Studies Gettósodás és következmények az aprófalvak világában Virág Tünde MTA RKK TKO."

Hasonló előadás


Google Hirdetések