Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A „Smart City” helyzete Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A „Smart City” helyzete Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21."— Előadás másolata:

1 1 A „Smart City” helyzete Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21

2 2 Fogyasztói igényekSzolgáltató vállalatok E-közigazgatás Navigáció Mobil fizetés Energia-mérés E-egészségügy Kereslet- és kínálatoldali determinációk • egyre több felhasználó • egyre több csatorna • egyre több eszköz és szolgáltatás • egyre több tartalom és alkalmazás Mobilitás iránti igény nő Növekvő interaktivitás Komplex, együttműködő alkalmazások Életminőség javítás utáni növekvő igény Gyorsan bővülő sávszélesség- igény Az állam felelőssége, hogy felkarolja, ösztönözze a digitális szolgáltatásokat, alkalmazásokat és ezek együttműködéséből olyan környezetet teremtsen, amely a közösség életminőségét javítja. Közlekedés

3 3 • Az intelligens város fejlett alkalmazásokat és szolgáltatásokat nyújt a közösség számára az infokommunikációs technológiák segítségével azáltal, hogy szolgáltatásokat tesz elérhetővé bárkinek, bárhol, bármikor • Ezek a szolgáltatások a biztonság, az egészségügy, az oktatás, az energia és a közlekedés, állampolgári szolgáltatások, e- gazdaság területén hasznosíthatóak • Az intelligens városok fő jellemzője a szélessávú infrastruktúra • Közösségek egymáshoz vannak kapcsolódva egy integrált szolgáltatási architektúra segítségével, amely lehetővé teszi az azonnali információ megosztást • Innovációs platformként is funkcionál, amely új szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését segíti elő • „Hálózatosodás” (belső és városok közötti értelemben is) • Együttműködési kultúra Mi jellemzi az intelligens várost? Minden smart city lényeges feltétele a szélessávú infrastruktúra megléte

4 4 Magyarországi „smart city étlap” Hódmezővásárhely  „Emberek” alrendszer (közbiztonság, egészségügy és oktatás)  Üzleti alrendszer  Városi szolgáltatások alrendszer  Közlekedési alrendszer  Kommunikációs alrendszer  Vízgazdálkodási alrendszer  Energiagazdálkodási alrendszer Bóly • 3880 lakos, 1194 lakás, helyi vállalkozás • teljes körű infrastruktúra és szociális hálózat • az FTTH korai adaptációja •Ericsson rendszer1600 optikai kábel,1250 végponttal Szolgáltatások: •5 TV csomag •Internet szolgáltatás (5 – 10 Mbps lakossági) •Telefon •FTP tároló (100 – 200 Mb), WEB tároló ( Mb) •100 Mbps városon belüli rendszersebesség

5 5 Gazdaság - vállalkozások Társadalom - lakosság Önkormányzat Innovatív hozzáállás, nyitottság Vállalkozó szellem, win-win együttműködések keresése Jó üzleti kultúra Nemzetközi kapcsolatok Jelentős a magas képzettségűek aránya a közösségben Kreatív, törődő Nyitott gondolkodás, új befogadásának képessége Közösségi életben való önkéntes, aktív részvétel Elkötelezett a fejlődés mellett Világos, reális városfejlesztési vízió és stratégiával rendelkezik Példamutató, élenjár, motivál és tudatosságra nevel Átlátható kormányzás, Nincs egységes smart city definíció, nincs bevált recept A kialakulás és sikeres működés feltétele a 3 fő stakeholder csoport együttműködése Infrastruktúra Bárhol, bármikor elérhető szélessáv Minél több nyilvános ingyenes szélessáv elérés IKT és média eszközök széles spektrumának elérhetősége Fejlett közműhálózat Alapvető feltételek

6 6 Támogatáspolitikai eszköztár Nemzeti Energiastratégia •energiabiztonság •fenntarthatóság •Versenyképesség •2020-ig 20%-kal csökkenteni a káros anyag kibocsátást és ezzel párhuzamosan 20%-kal növeli az alternatív, megújuló energia felhasználást. Intelligens közlekedési rendszerek koncepció •a város fejlesztés és közlekedéspolitikája határozza meg az elérendő célokat – az ITS csak eszköz, nem cél Ma meglévő kormányzati stratégiai alapok Finanszírozás Közpolitika Szabályozás IKT stratégia és akcióterv • INFRASTRUKTÚRA: infokommunikációs technológiák (IKT) mint „enabler” (eszköz, szoftver) • INNOVÁCIÓ: környezetünk élhetőbbé és intelligensebbé tétele • TUDÁS: motiváció- és figyelemfelkeltés, oktatás, használatösztönzés

7 7 •Online ügyintézés •Távfelügyelet, video megfigyelés kialakítása, vagyonbiztonsági rendszer kialakítása •Települések/ vállalatok flotta menedzsmentje (hulladékkezelés, közművállalatok, stb.) Energiahatékonyság, CO2 kibocsátás csökkentése Állampolgári szolgáltatások Lehetséges beavatkozási területek Közlekedési megoldások •Közösségi közlekedés járműparkjának menedzsmentje •Elektronikus jegyrendszer •Forgalomirányítási rendszer •Motor stop/start rendszerek, visszaszámlálós közlekedési jelzőlámpák •Forgalomirányító lámpák; érzékelők •Parkolóhely menedzsment; •Multimodális/gyalogos navigációs rendszerek •Sebességmérő rendszer Közlekedési szabályok betartását ellenőrző kamerás rendszerek (buszsáv, tilos megállás, tilos jelzésen áthaladás) •Okos, „forgalomfigyelő” gyalogátkelőhelyek Energia •Okos energiamérő rendszer kialakítása •Környezetvédelmi megfigyelő rendszerek kialakítása (integrált por, zaj, talajvíz mérő rendszerek) •Intelligens világítás, fényerő szabályozás megvalósítása, kontroll kiépítése (M2M, Obserware kontroll) • Állampolgári szolgáltatások: gyorsabb ügymenet, ügyfélkiszolgálás, belső folyamatok racionalizálása • Energia: energiaköltségek csökkenése • Közlekedési megoldások: forgalomcsillapítás, forgalombiztonság, balesetek csökkenése, időzíthető közlekedés Az energiafelhasználás 70%-a városokhoz kötődik. A közlekedési rendszerek a városokban okozzák a legtöbb problémát. A városokban élők „számlájára írható” az ügyintézések nagy része.

8 8 Állami szerepvállalás lehetséges irányai Koordináció Kommunikáció Fejlesztési stratégia kidolgozása Pénzügyi, finanszírozási források tervezése (EU-s pályázatok felhasználása) Ajánlások Monitoring Társfinanszírozás Best practice Kezdeményező államVegyes modellKoordinátor állam Közpolitika Megjelenés európai uniós és nemzetközi porondon Kiemelt pályázati konstrukció kidolgozása Feladatok Az intelligens városok alapvetően állami és piaci szerepvállalás mellett kell megvalósuljanak. Minden fejlesztésnél az állampolgári igényeket, a környezetvédelmi szempontokat és gazdasági érdekeket kell figyelembe venni. Az intelligens városok olyan települések, amelyek ösztönzik a fenntartható gazdasági növekedést, ezért fejlesztésük fontos nemzetgazdasági érdek

9 9 Bizottsági Versenyképességi Innovációs Program (CIP ICTP) Stratégiai célok:  Az energia hatékony intelligens városok digitális támogatása:  Innovatív digitális szolgáltatások az energia hatékony alacsony CO 2 kibocsátású smart city-k részére  Más közösségi szolgáltatásokkal fennálló szinergiák kihasználása (pl. eGov):  Erős integráció: a meglévő szinergiákra építve és azokkal együttműködve  Támogassa a Zöld Digitális Kartát:  Az elkötelezett városok tapasztalatait felhasználva  Együttműködő közlekedési rendszerek  alkalmazás az intelligens mobilitás megvalósítására Elérendő hatások:  A városok az innovatív IKT segítségével lépjenek előre az energia megtakarításban  Intelligens, energia hatékony, alacsony CO 2 kibocsátású intelligens városok kooperációja  Intelligens folyamatok (pl. távmunka, zöld közcélú szolgáltatások, fejlett logisztika, mikro- generáció használata)  Energia szolgáltatók bevonása


Letölteni ppt "1 A „Smart City” helyzete Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Németh Mónika 2011/11/21."

Hasonló előadás


Google Hirdetések