Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi."— Előadás másolata:

1 5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek, a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

2 Az állam fogalma • Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer • Erőszak-szervezet amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)

3 Az állam feladatai Klasszikus állami funkciók • Belső: rend védelme • Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés • Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása • Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók • Szervező - pl. tömegközlekedés • Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli • Szociális : szegénység elleni küzdelem) • Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást • Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó • az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása • környezetvédelem

4 Az állam típusai I.Ókori a)Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) – despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó) -A föld közös tulajdona (faluközösségek) a)Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság) -Poliszpolgár kettős földtulajdona: magántulajdon+ társtulajdonosa a közös földnek -Klasszikus rabszolgaság -Poliszpolgárok szabadsága – Athén: közvetlen demokrácia,Róma: választott hivatalnokok

5 II. Feudális állam A földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja -a jobbágy használja a földesúr tulajdonát képező telekbirtokot – egyénileg érdekelt a) Patrimoniális állam „Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik - a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a földbirtok -a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik -a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam b) Rendi monarchia -az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat -rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja -az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

6 c) Abszolút monarchia -az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz -eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) -nincs rendi gyűlés -zsoldos hadsereg -királytól függő hivatalnoki réteg -Az abszolutizmus vége: -felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél -a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés -változás: Anglia : alkotmányos monarchia -Franciaország: forradalom

7 III. Polgári állam Az európai történelmi fejlődés eredménye: Tudati előkészítője a felvilágosodás volt: • az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) • társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta az állam kialakulását, az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani • a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) • angol alkotmányos monarchia (1689) • az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) • francia forradalom (1789)

8 IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme

9 A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása → jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

10 V. Diktatúra a modern kori diktatúrák önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek 1. autoritárius cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása - a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó) - nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében pl. Horthy-rendszer, mai arab államok

11 2. Totális diktatúrák A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)

12 Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom) - egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció - a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik, - nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig - kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat - titkosrendőrség hegemóniája (Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, ig az 1956-os forradalom megszakításával)

13 I. feladat A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! „A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) •Mi a közvetlen demokrácia lényege? •A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? •Mi ennek az oka? •Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája? •Hol és mikor volt erre példa a történelemben? •Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? •Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten? •Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?

14 Közvetett és közvetlen demokrácia Közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak -modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat -választás célja: a hatalom átruházása

15 II. Feladat A népszavazás • Alkotmányunk a jogi alapot tekintve két fajtáját ismeri az országos népszavazásnak: kötelezően elrendelendő, illetve fakultatív (mérlegelés alapján elrendelt). …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). • …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel. Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező. Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés). Tovább:

16 • A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 válas ztópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyil vánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést. Tovább: z14G2qj5f6http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixz z14G2qj5f6

17 témaIgen %Nem %Részvétel jún. A köztársasági elnök közvetlen megválasztása 85,914,113, nov. NATO csatlakozás85,3314,6749, ápr. EU csatlakozás83,716,2445, Dec. Kettős állampolgárság51,5748,4337,49 Kórházi napidíj eltörlése84,4815,9250, márc. Államilag támogatott felsőfokú ta. tandíja 82,2217,78 Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?

18 IV. Feladat Hogyan indokolja Robespierre a terror szükségességét? ( Francia foor., jakobinus diktatúra, 1784) A forradalmi kormány eszméje éppen annyira új, mint maga a forradalom, amely megalkotta. Hiába keressük a politikai írók könyveiben – ők nem látták előre ezt a forradalmat – vagy a zsarnokok törvényeiben. Mivel ez utóbbiak elégedettek voltak azzal, hogy visszaélhetnek hatalmukkal, csak igen kis mértékben kutatták ennek törvényes eredetét. Az arisztokrácia ezt a két szót a terror fogalmával azonosítja, vagy éppen rágalmazza. A zsarnokok csak botránkozni tudnak nevének hallatára, de még jó szándékú emberek számára is talányt jelent. Ebből az következik, hogy meg kell magyarázni mindenkinek a forradalmi kormány fogalmát, hogy legalább a jó polgárok magukévá tegyék a közérdeket szolgáló alapelveket. A kormánynak az a funkciója, hogy a nemzet erkölcsi és fizikai erőit a forradalmi kormány létrehozására irányítsa. Az alkotmányos kormány célja a Köztársaság fenntartása, a forradalmi kormányé pedig annak megalapítása.

19 III. Példa Mi a demokrácia lényege Arisztotelész szerint? A demokrácia milyen formáit különböztette meg? Mi a legnagyobb veszély a demokráciában Arisztotelész írása szerint?

20 „Mert ha feltételezzük, hogy szabadság elsősorban a demokráciában van, mint némelyek állítják, és egyenlőség is, akkor ez úgy valósul meg a legjobban, ha mindenki egyformán részt vesz a kormányzásban. Minthogy azonban a nép többségben van, s viszont a többség akarata dönt, akkor az szükségszerűen demokrácia. Egyik fajtája tehát a demokráciának a következő: a vezető tisztségek cenzushoz [csak meghatározott vagyonnal rendelkezők tölthetik be a hivatalt] vannak kötve, ez azonban alacsony, s aki ezt megszerzi, az a kormányzásban részt vehet, aki elveszti, az nem vehet részt; egy másik formája a demokráciának, mikor mindenki, akinek polgársága nem vonható kétségbe, részt vesz az államügyek intézésében, de a hatalom a törvényé, megint más formája az, mikor mindenki, aki polgár, jogosult a vezető tisztségekre, a hatalom azonban itt is a törvény. Ismét más fajtájú demokrácia az, amely egyébként olyan, mint az előbbiek, de a hatalom birtokosa a nép, nem pedig a törvény. Más szóval ez az, mikor mindenben a népszavazás dönt, nem pedig a törvény. Ezt a helyzetet a demagógok teremtik meg. Egy oly demokratikus államban, mely a törvényen nyugszik, nem támadhat népvezér, mert ott a polgárok legjelesebbjei foglalják el az első helyet; ahol azonban nem a törvény az uralkodó, ott felbukkannak a népvezérek. Mintegy egyeduralkodóvá válik a köznép, sok egyes emberből tevődve össze, a tömeg nem egyénként, hanem együttesen gyakorolja a hatalmat.” (Arisztotelész)

21 A forradalmi kormánynak rendkívüli tetterőt kell tanúsítania, éppen azért, mert háborút visel. Kevésbé kötik pontosan körvonalazott és szigorú előírások, mert a körülmények viharosak és gyorsan változók; főként azért, mert állandóan új erőforrásokat kell felkutatnia és gyorsan felhasználnia a megújuló és szorongató veszélyekkel szemben. Az alkotmányos kormány elsősorban az egyén szabadságával törődik, ezzel szemben a forradalmi kormány a közszabadság biztosításával. Az alkotmányos rendszerben majdhogynem elegendő, ha az egyént megvédelmezik a közhatalom túlkapásaival szemben. A forradalmi rendszerben viszont maga a közhatalom kénytelen védekezni az ellene irányuló lázadás ellen. A forradalmi kormány a jó polgároknak tartozik azzal, hogy biztosítsa számukra a nemzet teljes támogatását. A nép ellenségeinek csak a halállal tartozik. Ezek a fogalmak kielégítő magyarázatot adnak azoknak a törvényeknek az eredetéről, amelyeket forradalminak nevezünk. Csak ostoba vagy romlott szofisták mondják önkényesnek és zsarnokinak ezeket a törvényeket, olyanok, akik ellentétes fogalmakat kevernek össze: egy és ugyanazon rendszerben akarják megvalósítani a háborút és a békét, az egészséget és a betegséget, vagy helyesebben szólva ők a zsarnokság visszaállítását, a haza pusztulását kívánják. Amikor az alkotmány elveinek betű szerinti végrehajtását követelik, csak azért teszik, hogy büntetlenül áthághassák azokat. Hitvány gyilkosok ők, kockázat nélkül szeretnék megfojtani bölcsőjében a Köztársaságot, ezért minden erejükkel arra törekednek, hogy gúzsba kössék, és ily módon saját magukat szabaddá tegyék. A francia forradalom dokumentumai, old.


Letölteni ppt "5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések