Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai napirend, a média hatása és a közvélemény Bíró Borbála Fehér Gina Hermann Viktória Béky Szabina Sinkovics Orsolya Grotter Edina Papp Ágnes Oganova.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai napirend, a média hatása és a közvélemény Bíró Borbála Fehér Gina Hermann Viktória Béky Szabina Sinkovics Orsolya Grotter Edina Papp Ágnes Oganova."— Előadás másolata:

1 Politikai napirend, a média hatása és a közvélemény Bíró Borbála Fehér Gina Hermann Viktória Béky Szabina Sinkovics Orsolya Grotter Edina Papp Ágnes Oganova Eranyak

2 A politika mediatizálódása és a média politizálódása Bíró Borbála

3 •A politika mediatizálódása: a médiatudatos politikus •Tematizálás  McCombs, Shaw- napirendelmélet (1972) „A hírek kiválasztásával és bemutatásával a szerkesztők, az újságírók, a műsorszolgáltatók fontos szerepet játszanak a politikai valóság formálásában. Az olvasók nemcsak a szóban forgó kérdésről értesülnek, hanem arról is, milyen fontosságot tulajdonítsanak neki….”  Sükösd Miklós (1993) „A média a politikai események, folyamatok alakításában nem másodlagos, utóidejű szereplő (…), hanem egyidejű és elsődleges szereplő, amelynek jelenlétével mindvégig számolnak a politikai szereplők…” •Spin doctorok Cél: a média a valóságot az ő értelmezésük szerint láttassa.

4 •Infotainment: elmosódik a hír-és a szórakoztató műsorok közötti határvonal •A politikusok alkalmazkodnak a modern televíziós hírműsorok sajátosságaihoz. 1968: 43 mp 1988: 9 mp •komplex → egyszerű •absztrakt → konkrét •érvek → szimbólumok •beszéd → vizuális jelek •észre hat → érzelmekre hat Herbert Hoover, 1928, rádióhirdetések Franklin D. Roosevelt, 1930-as évek, „kandalló melletti rádióbeszédek” Dwight Eisenhower, 1952, TV-s politikai hirdetések Richard Nixon, John. F. Kennedy, 1960, vitasorozat Bill Clinton, 1992, MTV-beli szereplés

5 A politikai mediatizálódásának társadalmi hatása •Munkamegosztás alakult ki az elektronikus média és a nyomtatott sajtó között. •Első számú hírforrás: televízió •Pesszimsta (Michael Kunczik) vs. optimista olvasatok (Pippa Norris)- politikai apátia, részvételre való csökkenő hajlandóság vs. demokratikus folyamat kiszélesítése De: a két olvasat nem zárja ki egymást

6 Eur ó paiAngolsz á sz Politikai k ö tőd é s p á rtos p á rtatlan Elk ö telezetts é g t á rgya egy ideol ó gia vagy p á rt demokratikus alap é rt é kek Val ó s á g á br á zol á s szelekt í v reprezentat í v Soksz í nűs é g k ü lső soksz í nűs é g belső soksz í nűs é g A korm á nyhoz val ó viszony loj á lis vagy kritikus kritikus A sajt ó funkci ó ja mozg ó s í t á s tá j é koztat á s Az ú js á g í r ó szerepe elk ö telezett v é lem é nyvez é r semleges kr ó nik á s Jellemző műfaj vez é rcikk h í r

7 •Objektivitásdoktrína •A politika mediatizálódása: a megfigyelő akaratlanul is befolyásolja a megfigyelt valóságot •A média politizálódása: politika és média összefonódik, megkérdőjelezve az újságírók függetlenségét.

8 Médiahatás-vizsgálat Béky Szabina

9 Médiahatás-vizsgálat •A média hatásának vizsgálatakor fontos lehatárolni, hogy a média mely ágazatát vizsgáljuk •Írott sajtó •Rádió •Televízió •Internet

10 Médiahatás-vizsgálat •A kereskedelmi televíziók sokszínűsége •1990: Első demokratikus választás •FIDESZ: médiaegyensúly megteremtése: A politikai pártok egyenlő arányban képviseljék magukat a médiában •MSZP: média sokszínűsége: Szabadon adjanak hangot a különféle véleményeknek •Míg a nyomtatott sajtó tájékoztathat egyoldalúan, addig a televíziónak egyensúlyt kell teremtenie és objektivitásra kell törekednie. •(Halmi Gábor: Függetlenség és kiegyensúlyozottság a médiában. In:Terestyéni Tamás(szerk)(1995):Közszolgálatiság a médiában. Osiris Könyvkiadó, Budapest.

11 Médiahatás-vizsgálat •Kutatásunk alapja: „ politikai televíziózás” •A kutatási kérdés: Miként mutatkoznak meg a televíziós csatornák műsoraiban a politikai elfogultság jelei, továbbá hogy mennyiben igazolható az MTV közszolgálati jellege és a többi kereskedelmi csatorna (ATV, HÍRTV, ECHOTV) politikai elkötelezettsége.

12 •Hipotézis: Egyes műsorokban a témák bemutatásakor az MTV (közszolgálati televízió révén) politikai semlegességre törekszik, szemben a HÍRTV-vel és az ECHOTV-vel, amelyek a kormány tevékenységeit negatívan mutatják be, illetve szemben az ATV-vel, amely a politikai témák bemutatásakor a kormány tevékenységeit pozitív módon jeleníti meg.

13 Kutatási módszer •1. Politikai műsorok elemzése •Az vizsgált műsorok kiválasztása, a kutatás időtartalmának lehatárolása •Napirend •Kiegyensúlyozottság •Objektivitás Tartalom, szemiotikai elemzés és intézménykutatás

14 Kutatási módszer •Interjúkérdések összehangolása a tartalmi elemzéssel •1. Napirend: Milyen szempontok alapján választják ki a tárgyalt témákat, honnan értesülnek az eseményekről? (hírforrás) •2. Kiegyensúlyozottság: Milyen szempontok alapján választják ki a meghívott vendégeket?Fontos-e számukra a kiegyensúlyozottság kérdése? Szerintük mennyire valósul meg a műsorukban a kiegyensúlyozottság ? •3.Objektivitás: Létezik-e objektív újságírás? Mennyire adnak teret a szubjektív véleményeknek a műsorban?

15 Kutatási módszer 2. A közönségre gyakorolt hatás •Médiatermékek fogyasztása: A nézők valóban politikai hovatartozásuk alapján választják ki, hogy mely médiumból értesülnek? – kérdőíves kutatás •Médiahatás: Hogyan hat a média a nézők viselkedésére- fókuszcsoportos kutatás

16 Politikai műsorok elemzése Vizsgált műsorok: politikai magazinműsorok MTV: Este HÍRTV : Rájátszás ECHOTV: Napi Aktuális ATV: Egyenes Beszéd A vizsgálat időtartalma: január19-től február 1-ig.

17 Napirend A média egyfajta témakijelölő funkciót lát el a közönség számára abban, ahogyan a politikai témákat észleli (Mazzoleni, 2006, Grossberg, Wartella, Whitney, 2005) •Szerkesztői temataizálás •Mindegyik magazinműsorban szerepelt: Családi pótlék kérdése, A parlament feloszlatásának a kezdeményezése, A válság kezelésének kérdése, A terézvárosi ingatlan panama ügye Különbségek így is vannak! TÉMÁ K Előfordulás a 2 hét során MTVHÍRT V ATVECHO TV Családi pótlék 1222 Parl. Feloszl Válsá gkez Terézv. Ing.pan. 1312

18 Politikai műsorok elemzése Napirend •Intézménykutatás: Miként válogatják ki az esti adásban szereplő témákat, mi a legfőbb hírforrásuk? Közös álláspont: személyes kapcsolatok, szoros együttműködés Híradó szerkesztőivel MTV: Internet, Népszabadság, Népszava, Magyar Nemzet ATV: Jó kapcsolat az MSZP-és és FIDESZ-es sajtóosztájokkal. HÍRTV: Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió ECHOTV: Magyar Hírlap

19 Politikai műsorok elemzése Kiegyensúlyozottság • „A meghívottak körének meghatározása azért fontos, mert a demokratikus egyensúly képét kell nyújtania.” (Bourdieu, 2001 ) •A pártok közötti egyensúly azt garantálja, hogy az egyes témákról alkotott politikai vélemények mindegyike a felszínre kerüljön. (Halmi, 1995).

20 Politikai műsorok elemzése •Az MTV esetében a szerkesztői vélemények és az adatok nem egyeznek •MTV: „A műsor szerkesztői a harmadolás elvét igyekeznek betartani.” • ECHOTV, HÍRTV: „A pártok közötti egyensúly nem valósul meg, a baloldali politikusok kerülik a műsorban való megjelenést.” •ATV:”Itt valósul meg legjobban a kormány-ellenzék arány.”

21 Politikai műsorok elemzése •Objektivitás: Az objektív tények mellett azonban kikerülhetetlen, hogy a témák tárgyalásakor ne jelenjenek meg politikai álláspontok. (Edelman, 2007) •A témák csomagolása: Címek „Ugyanazt a hírt nagyon sokféle csomagolásban lehet elővezetni.” (Kapitány, 1998, ) •A szerkesztők sokszor ugyanazokat a témákat más címmel illetik, így más jelentéstartalmat adnak az eseményeknek, és másra helyezik a hangsúlyt.

22 Téma Címek VÁLSÁGKEZELÉS MTVHÍRTVATVECHOTV VálságkezelésAzonnali intézkedésre van szükség Csökkenteni kell a terheket Elzálogosított Magyarország Válságtanácsk ozások Ötször nagyobb adócsomag Adócsökkentés jöhet A kormány kijátsza a FIDESZ kártyáját Stratégiát vár az SZDSZ Jön az újabb Gyurcsány csomag 2010 előtt nem lesz újabb növekedés Miért titkolózik az MSZP Reformok csak keményen? Pótköltségvetés kell Eladósodás KiútkeresésEzermilliárdos adóátrendezés KiútkeresésUtolsó figyelmeztetés Rendkívüli vita a válságról Válságtanácsko zás után Válságülés után az MDF Ellenzéki kérvény Ezermilliárdos adócsomag

23 Politikai műsorok elemzése •A témák tálalása: Műsorvezetői hibák •A műsorvezetők sokszor könnyedén fogalmaznak és megfeledkeznek arról, hogy ennek milyen hatásai lehetnek. (Bourdieu, 2001)

24 MTVATVHÍRTVECHOTV Provokációs kérdést tesz fel 13% Sugalmazó kérdést tesz fel 12%5%7% Számon kéri a kormányt 12%13%20%13% Számon kéri az ellenzéket 5%13% Védi a kormányt 43% A kormánnyal szemben kritikus 60%64% Saját megjegyzés 5%13% Közbevág a másik beszédébe 12% Konkrétumokat erőltet 60%21% Össz. 100%

25 Néhány példa •ATV: „ Szó sincs arról, hogy a kormány elfordulna a gazdaságtól” „Nem igaz, hogy nyafogás van, mert napi szinten halljuk a kormány bejelentéseit” „ A miniszterelnök már sokat beszélt arról, hogy mit kéne tenni” •HÍRTV&ECHTV: „Talán tíz programra még jut idejük” „Ugyanazok hozzák a döntéseket, csak a felelősség szétterül” „Csak találgatjuk, hogy mi lehet a kormányfő mondanivalója mögött.” „Meddig mehetnek még el Gyurcsányék?”

26 Politikai műsorok elemzése •Szerkesztők az objektivitásról. •MTV: „Néha előfordul, hogy a műsorban felszínre kerülnek szubjektív elemek, de ha ezt észrevesszük akkor azonnal igyekszünk orvosolni.” •ATV: „Mi mindig törekszünk az objektivitásra, véleményeknek nincs helye.” •HÍRTV: „A legfontosabb, hogy a véleményeket szétválasszuk a tényektől.” •ECHOTV: „ Nincs objektív újságírás, de ettől függetlenül még lehet rá törekedni.”

27 Médiahatás Sinkovics Orsolya

28 Média hatalma •Modern tömegkommunikációs eszközök megjelenése: –megváltoztatja a közvetített eseményeket •parlamenti ülés (Sartori, 1993) •álesemények: koszorúzás (Boorstein, 1961) –befolyásolja az országos politika menetét •Waltergate ügy

29 Média hatása •Két álláspont: –Médiapesszimista •Média káros hatása (offenzív politikai propaganda, gyűlöletbeszéd) •Kapcsolatok lazulása –Médiaoptimista •Tudás, ízlés, morál közvetítője •Kutatások fókusza: televízió

30 Médiahatás elméletek Direkthatás- elméletek Korlátozott hatás- elméletek LÖVEDÉKELMÉLET LÖVEDÉKELMÉLET (Laswell, 1927) KÉTLÉPCSŐS HATÁSMODELL KÉTLÉPCSŐS HATÁSMODELL (Lazarsfeldet al, 1974) KULTIVÁCIÓS ELMÉLET KULTIVÁCIÓS ELMÉLET (Gerbner, 1969) SZELEKTÍV ÉSZLELÉS- ELMÉLET SZELEKTÍV ÉSZLELÉS- ELMÉLET (Klapper, 1960) HALLGATÁSISPIRÁL ELMÉLET HALLGATÁSISPIRÁL ELMÉLET (Noelle-Neumann, 1974) NAPIREND ELMÉLET NAPIREND ELMÉLET (McCombs & Shaw,1972) FRAMINGELMÉLET FRAMINGELMÉLET (Herman & Chomsky,1988) HASZNÁLAT ÉS KIELÉGÜLÉS MODELL HASZNÁLAT ÉS KIELÉGÜLÉS MODELL (Blumler & Katz, 1974) KÓDOLÁS-DEKÓDOLÁS MODELL KÓDOLÁS-DEKÓDOLÁS MODELL (Hall,1980) PERFORMATÍVHATÁS MODELL PERFORMATÍVHATÁS MODELL (Dayan & Katz,1992) Forrás: Bajomi-Lázár Péter: Manipulál-e a média?

31 Elméletek összegzése •Média hatásának iránya & mértéke megjósolhatatlan •Nem nagy •Nem közvetlen •Nem egyirányú •Korlátozott & áttételes befolyás a közönségre •Több szociális ágens is hat az emberre •Nincs egységes médiakép •Média & közönség viszonya összetett, nincs egységes modell

32 Vizsgálati módszerek Grotter Edina

33 Módszer 1. Kérdőív: • 1000 fős minta • Rétegzett mintavétel • Online-kitöltés (alkalmazása az aktív internet-használók körében a leghatékonyabb, a teljes lakosság véleménye azonban ez alapján nehezen becsülhető meg) ill. személyes megkeresés

34 Kérdőív •Szociodemográfiai adatok: • nem, életkor, iskolai végzettség, település, foglalkozás, családi állapot, háztartásban élők száma •Média: •Mit ért a tömegmédium fogalmán? •Ön fogyasztója-e a tömegmédiának? •Ha igen, melyik típusait fogyasztja? (nyomtatott sajtó, rádió, televízió, elektronikus magazin, internet) •Mennyi időt tölt vele? ( típusok szerint lebontva – napi 5 óránál több, napi 3-4 óra, napi 1-2 óra, kétnaponta, hetente, havonta, ritkábban)

35 •Fogyasztja valamelyiket a felsoroltak közül? ( agyar Nemzet, Népszava, Népszabadság, 168 óra, HVG, Magyar Narancs...) •Ha igen, miért pont azt? •Fogyasztja a választott lap online típusát is? •Mennyire tartja hitelesnek 1-10-ig terjedő skálán a felsorolt lapokat? ( 1-egyáltalán nem hiteles, 10- maximálisan hiteles)

36 •Az alábbiak közül nézi valamelyik csatornát? (M1, M2, ATV, Echo TV, Duna TV, Hír TV, RTL Klub, TV2..) •Ha igen, miért pont azt? •Mennyire tartja hitelesnek 1-10-ig terjedő skálán a következő televíziós csatornákat? (1-egyáltalán nem hiteles, 10-maximálisan hiteles) •Mennyire tartja hitelesnek az itt felsorolt televíziós hírműsorokat? (TV2 Tények 18:30, RTL Klub Híradó 18:30, Hír TV Híradó 21 20:00, M1 esti Híradó 19:30, Duna Televízió Híradója 18:00, ATV Híradó 18:55, Echo TV Híradója 19:30, Tények este ) •Ön észreveszi, hogy nem hírt, hanem fizetett közleményt hall/olvas? Milyen jelekből?

37 Választói attitűdök •Ön az alábbi szempontokat mennyire veszi figyelembe egy politikai személyiség hitelességének megítélésekor? (1-10-ig terjedő skálán, 1-egyáltalán nem veszem figyelembe, 10-maximálisan figyelembe veszem) –Munkahelyi, üzleti ismerősök véleménye –Magánismerősök véleménye –Televízióban hallottak –Rádióban hallottak –Újságokban olvasottak –Pol.személyiség szakmai háttere (végzettség, szakmai elismertség..) –Állásfoglalása, véleménye közügyekben –Tevékenysége országos ill. helyi szinten –Interneten olvasottak –Saját tapasztalat

38 •Az emberek, amikor politikáról beszélnek, sokszor használják a következő kifejezéseket: „baloldal”, „jobboldal”, „konzervatív”, „liberális” Egy 1- től 10-ig terjedő skálán Ön hová helyezné magát? baloldal – jobboldal liberális – konzervatív •Egy ország kormányzása különböző értékekre alapozódhat. Kérjük, fejezzi ki egy 1-10-ig terjedő skála segítségvel azt, hogy Ön szerint mely értékeket mennyire kövesse a kormány! (egyenlőség, verseny, kapitalitnus, stabilitás, szolidaritás, biztonság, szabad piac, változás, erős állam, teljesítmény, szocializmus, öngondoskodás, hitelesség, magyar tulajdonú vállalkozások erősítése)

39 •Fejezze ki egy tízfokú skálán, hogy mekkora esélye van annak, hogy valaha is a következő pártokra szavazna! ( Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP..) •Jelölje be az 1-10-ig terjedő skálán, hogy mennyire fontos Önnek hogy ismerje a pártok programját? a politikai vezető személyisége, hitelessége? ellentétes nézőpontok meghallgatása? a társadalom érdeke? a saját érdek?

40 •Az alábbi szempontokat mennyire veszi figyelembe, hogy melyik politikai pártot válassza? (1-10-ig terjedő skála) barátok/ismerősök véleménye, televízió, rádió, nyomtatott sajtó, internet, politikai vezető személyisége, pártprogram, politikai párt tevékenysége, párt célkitűzései-ígéretei, kormány munkájával való elégedettség ill. elégedetlenség, gazdasági/szociális helyzettel való elégedettség ill. elégedetlenség) •Ha egy dolgot említhet, szavazáskor mi alapján hozza meg a döntését? •Ön szerint a média mennyire befolyásolja Önt a döntés meghozásában? (1-10-ig terjedő skálán)

41 Módszer 2. •Fókuszcsoportos kutatás –Hogyan hat a média a nézők viselkedésére? –8-10 fő megkérdezése –18-49 éves korosztály –Cél: párthovatartozás szerint vizsgálni a nézők műsorokhoz való érzelmi viszonyulását –Időpont: választások 2. fordulója után

42 Fókuszcsoportos kutatás Módszer előnye: –csoportszituáció és csoporthatás, megismerjük a célcsoport attitűdjeit, érzéseit, motivációit, Módszer hátránya: –csoportszituáció: domináns-visszahúzódó részvevők, nem reprezentatív Megalapozó kutatás


Letölteni ppt "Politikai napirend, a média hatása és a közvélemény Bíró Borbála Fehér Gina Hermann Viktória Béky Szabina Sinkovics Orsolya Grotter Edina Papp Ágnes Oganova."

Hasonló előadás


Google Hirdetések