Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kölcsey Ferenc 1790- 1838. Korrajz A napóleoni háborúk idején konjunktúra, majd dekonjunktúra A nyugati polgárosodás megismerése Meghatározó koreszme:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kölcsey Ferenc 1790- 1838. Korrajz A napóleoni háborúk idején konjunktúra, majd dekonjunktúra A nyugati polgárosodás megismerése Meghatározó koreszme:"— Előadás másolata:

1 Kölcsey Ferenc

2

3 Korrajz A napóleoni háborúk idején konjunktúra, majd dekonjunktúra A nyugati polgárosodás megismerése Meghatározó koreszme: a reformok akarása 1823 a nemzeti függetlenség akarása, szembenállás az osztrák udvar rendeleteivel – országgyűlés kikényszerítése 1825 pozsonyi országgyűlés: Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel tudós társaság (Akadémia) alapítására országgyűlés: harc a jobbágyfelszabadításért, érdekegyesítésért

4 (alsóház: Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc, felső ház: Wesselényi Miklós) Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások- börtön 1840 Kossuth kiszabadul- Pesti Hírlap Kossuth és Széchenyi vitája 1844 a magyar lett a hivatalos állami nyelv márc. 15. törvény: jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság, közteherviselés, népképviselet, törvény előtti egyenlőség – ezzel ér véget a reformkor

5 Kulturális élet a reformkorban 1819 Kisfaludy Károly: Tatárok – zajos siker- vezető szerep Az irodalmi élet központja Pest lett 1821 Aurora zsebkönyv, Aurora-kör a szellemi élet irányítója Romantikus triász: Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferenc – átveszi a vezető szerepet 1830 Pesti Magyar Színház Kisfaludy Társaság, Nemzeti Kör Folyóiratok: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athenaeum

6 Életrajza Sződemeter – gazdálkodó nemesi család – magányos gyermekkor, betegségek (himlő), árvaság (szüleit korán elveszíti) Debreceni Kollégium – sokat olvas, jogi tanulmányokat folytat 1809 joggyakorlat Pesten, bekapcsolódik az irodalmi életbe ben Álmosdon, 1815-től Csekén él 1827-ben öccse meghal, Kölcsey támogatja özvegyét és unkaöccsét, Kálmánt

7 1829 Szatmár megye aljegyzője, majd főjegyzője lett (A szatmári adózó nép állapotáról) 1832 országgyűlési követként Pozsonyba utazik (Országgyűlési napló)- az alsó táblán a liberális ellenzék vezetője lett (jobbágyfelszabadítás önkéntes örökváltsággal) 1834 megyéje elveinek feladására szólítja fel 1835 lemond a követi megbízásról (Búcsú az országos rendektől) Pozsonyból távozásakor az országgyűlés tiszteletből felfüggeszti az ülést, Kossuth az Országgyűlési Tudósításokat gyászkeretben jelenteti meg.

8 „Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Kor szerint haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.” 1836-tól Csekén gazdálkodott, politikai perekkel foglalkozott (pl. Kossuth bebörtönzése), unokaöccse nevelésében részt vett (Parainesis) 1838 tüdőgyulladásban meghal. „Nem közénk való volt.” (Wesselényi Miklós)

9

10 A Himnusz kézirata

11 Himnusz (1823. január 22.) Ima forma: kérés- indoklás- kérés megismétlése – keret forma Áldás – szánalom: A vers végére ráébred a költő, a magyarok bűneik miatt (Zrinyi, magyar magyarra támad) áldást Istentől nem érdemelnek. 1. v.sz: kérés: áldás a hazára 2-3. v.sz.: Isten ajándékai: a honfoglalással nyert termékeny föld, győztes háborúk, Mátyás bécsi győzelme Romantikus stíluseszközök: túlzások, párhuzamok, ellentétek, időszembesítés, oktató célzat

12 4-6. v.sz.: A balsors romantikus képei, Bűneink miatt jogos Isten haragja: tatár, török pusztítás, „rabiga” érzelm tetőponti 7. v.sz.: Reménytelenség, ellentétpárok: vár- kőhalom; kedv s öröm-halálhörgés, siralom; szabadság-kínzó rabság 8. v.sz.: szánja meg Isten a sokat szenvedett hazát

13 Kölcsey szülőháza azErdély északnyugati részén fekvő Sződemeteren

14 Dolgozószobája Szatmárcsekén

15 A pozsonyi országgyűlés épülete

16 ülésterme

17 1938-ban felálított síremléke Szatmárcsekén

18 Zrinyi dala( Szobránci dal, 1830) A reformok ügyének megtorpanása, hazafiúi keserűség, indulatos vád, a nemzethalál víziója Lírai belső dialógus A Vándor kérdései (páratlan versszakok) és a költő Zrinyivel egybeolvadó énjének tagadó válaszai (páros versszakok)

19 A messze földről ide vetődött vándor keresi a régiek legendás honszerelmét, a szép hazát, az önfeláldozó hősök harcainak színterét és az ősök példamutató serénységét. A válaszok kiábrándítóak: a haza már csak nevében létezik.

20 Huszt vára

21 Huszt (1831) Munkás, cselekvő hazaszeretet megfogalmazó epigramma. Verselése: disztichon sor romantikusra színezett elbeszélés: Romvár, éjszaka, hold a felhők között, a kései vándort megszólító „lebegő rémalak” 5-8. sor drámai jelenet: a régi dicsőség árny alakjának szózata, parancsa: „Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derűl!”

22 Zrinyi második éneke (1838) Lírai dialógus: Zrinyi és a Sors vitája A költő a Sorshoz fordulva könyörög, hogy a „vérkönnyel ázva nyögő” hazát (megszemélyesítés: anya) melyet valamilyen meg nem nevezett külső veszély(„kánya, kígyó, féreg”) fenyeget mentse meg. A Sors válassza: a haza azért jut sírba, mert gyermekei („önnépe”) - gyávaságból - „nem vontak körüle védfalat”.

23 Ezen a földön az öröm és a boldogság lehetősége csak a magyarság eltűnésével teremtődik meg. Kiderül, hogy a haza fiai azért képtelenek a haza védelmére, mert épp ők a haza, az édesanya ádáz ellenségei. Felháborodás hangja: Pusztuljon akkor ez a gyáva nemzedék, hogy hátha „a hű anya életben maradhat, ha „jobb fiak” születnek. A Sors ítélete: a büntetés megérdemelt, a hazának pusztulnia kell.

24 Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (1834) Cím: meghatározott személyhez intézett szónoki beszéd, intelem. Fel kívánja készíteni unokaöccsét a tevékeny hazaszeretetre. Reméli, hogy olyan országban fog felnőttként tevékenykedni, ahol a polgárok beleszólhatnak a haza sorsába. Tételmondatokban megfogalmazva felsorolja, mi mindent kell tudnia annak, aki a hazáját kívánja szolgálni.

25 1. A bölcsek írásait érdemes tanulmányozni és magunkévá tenni, megfogadni Minden ember rokonunk, de az egész emberiséget nem vagyunk képesek szolgálni, mert az ember a tevékenységét csak kisebb körben tudja kifejteni. 4. Ez a kisebb kör a haza, melyen keresztül az emberiséget is szolgálhatjuk. Az szereti igazán a hazáját, aki áldozatot is képes hozni érte. 5. A haza a legnagyobb áldozatot is elvárhatja tőlünk, hiszen ebben a fogalomban benne foglaltatik az emberi szeretet minden tárgya: szülők, család, ősi föld, rokonok, barátok, gyermekkor, emlékek. 6. A társadalom jótéteményeit nemcsak használni kell, hanem fenn is kell tartani. Aki nem szereti a hazáját, annak a lelkében üresség van.

26 7. Válogass az ismeretek között, gondold végig, amit tanultál! Használd ismereteidet a haza javára! 8. Fontos úgy használni az ismereteidet, hogy hatással lehess a jelenre Ismerd az anyanyelvedet, hogy gondolataidat a közösség előtt ki tudd fejezni! 11. Haza, nemzet, nyelv egymással összefüggő fogalmak. Ki a nyelvét nem ismeri jól, a hazaszeretet fogalmával sincs tisztában. De azért idegen nyelvet is kell tanulni! Az ember a közösségé, nem önmagáé. „Az élet fő célja a tett” és a boldogság „teljesített kötelesség s nemes törekvések önérzése”


Letölteni ppt "Kölcsey Ferenc 1790- 1838. Korrajz A napóleoni háborúk idején konjunktúra, majd dekonjunktúra A nyugati polgárosodás megismerése Meghatározó koreszme:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések