Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth programja A napóleoni háborúktól az utolsó reformországgyűlésig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth programja A napóleoni háborúktól az utolsó reformországgyűlésig."— Előadás másolata:

1 A reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth programja A napóleoni háborúktól az utolsó reformországgyűlésig

2 A napóleoni háborúk ( ) A Habsburg din. támogatása (rendi dualizmus helyreállítása II. József halála után!) → adók és újoncok megajánlása ( magyarországi katona → fele meghal, megsebesül) → harc a forradalmi Franciaországgal és Napóleonnal szemben 1809: francia sereg az ország területén → Napóleon kiáltványa: függetlenség (Magyarország leválasztása a Habsburg Birodalomról) ↔ Napóleonban a forr. megtestesítőjét és zsarnokot lát a magyar nemesség → nemesi felkelés: győri csata elavult rendszer, kiképzetlen csapatok → vereség

3 Háborús konjunktúra Hosszú háborús időszak: nő a mezőgazdasági cikkek iránti kereslet → nő az ár → a rossz minőségű termékek is elkelnek (főleg gabona és gyapjú) → nő az ország bevétele („Csendes esőt és hosszú háborút!”) Birtokos nemesség bekapcsolódik az árutermelésbe (majorság növelése) Kontinentális zárlat → levantei áruk átmenő forgalma miatt élénkül a kereskedelem → Új magyarországi tőkés réteg megerősödése (főként zsidó származású)

4 Válság a háború után Pénzügyi válság: a hadi szállítások nagy terhet jelentenek a kincstárnak → kölcsönfelvétel (nő az államadósság) → nő a bankjegykibocsátás: INFLÁCIÓ (a papírpénz értékcsökkenése) → papírpénz leértékelése: DEVALVÁCIÓ (veszteség a papírpénzt felhalmozóknak!) Kereslet és árcsökkenés → a polgárosodó nemesség nehéz helyzetbe kerül Kiút a válságból: nyitás az újításokra, reformokra! (XVIII. századtól: elemző művek születése a gazdasági és társadalmi problémák megoldására → ’20-as évektől a figyelem középpontjába kerülnek)

5 Gróf Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” Közvetlen rokonság: udvarhű arisztokrácia - katolikus főpapok - magas rangú hivatalnokok - felvilágosult reformerek (Széchenyi Ferenc, Festetics György) Katonai pálya (részvétel a napóleoni háborúkban) → Napóleon legyőzése után kilép Utazások: Anglia (a gazdasági és politikai fejlődés élén jár + liberalizmus) Oszmán Birodalom (lemaradás a fejlődésben) → Célja: az ország fejlődése, reformok bevezetése

6 Széchenyi programadó művei 1830: Hitel 1831: Világ 1833: Stádium Gazdasági megközelítés: a nemesi előjogok már nem szolgálják a nemesek érdekeit → Ősiség tv.: akadályozza a hitelfelvételt (nincs fedezet az elidegeníthetetlenség miatt) → jobbágyi szolgáltatások (robot): nem szolgálják a termelékeny gazdálkodást Összeütközések kerülése: → tart az erős Ausztriától és Oroszországtól: összeütközés kerülése a kormányzattal → tömegmozgalmak elvetése: társadalmi összeütközés kerülése → rendi sérelmi politika elvetése (az arisztokráciának szán vezető szerepet) → SZERVES FEJLŐDÉS (lassú, folyamatos)

7 A Stádium 12 pontja 1.) Hitel 2.) Az ősiség (aviticitas) törvényének eltörlése 3.) Háramlási jog (fiscalitas) eltörlése → teljes polgári tulajdon 4.) Nem nemesek is birtokolhassanak földet 5.) Törvény előtti egyenlőség 6.) Törvényes védő 7.) Közteherviselés 8.) Közlekedés, vámok országgyűlési hatáskörbe sorolása (nem vármegyei!) 9.) Monopóliumok, céhek, árszabások eltörlése 10.) A hivatalos nyelv a magyar legyen 11.) Helytartó Tanács irányítása 12.) Nyilvánosság (cenzúra eltörlése)

8 Széchenyi gyakorlati tevékenysége Nem választja szét az elméleti és gyakorlati munkát! (példa: Anglia) Nyelvművelés: Magyar Tudós Társaság (MTA, 1825) Szórakozás: Pesti Kaszinó (1827), lóverseny → társasági élet, eszmecsere színhelye Közlekedés: gőzhajózás, folyószabályozás, hídépítés, vasút Iparfejlesztés: hengermalom, hajógyár, vasöntöde, selyemgyártás → ’40-es évek: nem politikai álláspontja, inkább gyakorlati tevékenysége miatt népszerű!

9 Báró Wesselényi Miklós Közvetlen rokonság: rendi függetlenségi mozgalom hívei, erdélyi középbirtokosok - lázadók, összeesküvők - erdélyi főhivatalnokok Barátság Széchenyivel: közös utazások

10 Wesselényi programadó műve Balítéletekről → 1831-ben íródik ↔ cenzúra (1833-ban jelenik meg) Politikai megközelítés: érdekegyeztetés → harc a kormányzat ellen a nemzeti érdekekért → a rendi ellenállás reformok mellé állítása → a jobbágyság megnyerése: önkéntes örökváltság (a jobbágyok a földesúrral kötött önkéntes megállapodás alapján megválthatják szolgáltatásaikat + nemesek a megváltási összegből bérmunkásokat alkalmaznak, beruházásokat valósítanak meg) Összeütközés vállalása: → vállalja a konfliktust a dinasztiával → széles rétegekre kíván támaszkodni (tömegmozgalom) → rendi sérelmi politika hagyományainak követése → ’30-as évek vége: Wesselényi és követői (Kölcsey, Deák, Kossuth) népszerűsége nő

11 A rendi alkotmány helyreállítása I. Ferenc ( ) kísérlete az abszolutizmus kiépítésére → 1812 után nem hívja össze az országgyűlést → rendeleti kormányzás ↔ ’20-as évek: forradalmi hullám Európában → cél: javítani a rendekhez fűződő viszonyon es országgyűlés: a rendek és az uralkodó együttműködésének helyreállítása ↔ a nemesség megelégszik az alkotmány tiszteletben tartásával → reformkor: 1830-tól számítják a történészek!

12 A kolera politikai hatásai : a kolera eléri az országot → es halálozás (főleg a parasztság körében) → felkelés a felvidéken (félelem a betegségtől, bizalmatlanság a földesurak ellen) → katonai erővel verik le → a JOBBÁGYKÉRDÉS megoldása elodázhatatlan! (fiatal, reformer követek az országgyűlésen)

13 Az első reformországgyűlés os országgyűlés: → önkéntes örökváltság megszavazása ↔ I. Ferenc elutasítja a feliratot („A reformokat márpedig agyonütöm”) + korteshadjárat a megyékben → követutasítások megváltoztatása (Kölcsey is lemond)

14 Támadás a reformtábor ellen V. Ferdinánd ( ) → Metternich kancellár korlátlan hatalma Kemény fellépés a reformtábor ellen - országgyűlési ifjak vezetőjének letartóztatása (Lovassy László) → börtönbüntetés - Wesselényi letartóztatása (kormány tilalma ellenére nyilvánosságot biztosít az ogy.-nek) → felfüggesztett börtönbüntetés - Kossuth Lajos letartóztatása (Országgyűlési Tudósítások és Törvényhatósági Tudósítások) → börtönbüntetés Nemeseket fognak le bírói ítélet nélkül! (rendi jogok sérelme) → a nemesek egy része a reformok mellé áll!

15 Az es országgyűlés Az ellenzék meghátrálásra kényszeríti a kormányzatot (vezető: Deák Ferenc) → foglyok szabadon engedése → gazdasági fejlesztést szolgáló törvények (kereskedelem, gyáralapítás szabadsága) → önkéntes örökváltság megszavazása ↔ 1% váltja meg magát 1848-ig! → politikai „táborok” kialakulása

16 Fontolva haladók (újkonzervatívok) Dessewffy József: Taglalat (1831) → a Hitel elleni röpirat Fő cél: alkotmány, rendi jogok megerősítése a polgárosodás helyett → mérsékelt reformok (a „reformtábor” radikalizmusával szemben) - önkéntes örökváltság - magyar nyelv ügye → a kormányzat is kapcsolódjon be a reformokba! (Metternich meggyőzése)

17 Liberálisok Kossuth Lajos - „mártírként” szabadul a börtönből - hivatalos nyilvánosság (cenzúrázható!): Pesti Hírlap (Landerer Lajos) ↔ új műfaj: vezércikk → polgárosodásért, nemzeti haladásért vívott harc szócsöve lesz Fő cél: érdekegyesítés - kötelező örökváltság (állami megváltással) - közteherviselés - védvámok (az osztrák és cseh iparral szemben)

18 Centralisták Értelmiségiek: Eötvös József, Szalay László, Trefort Ágoston Fő cél: erős, centralizált polgári állam (minta: Franciaország) → rendi jellegű vármegyei önkormányzat elutasítása ↔ nincs szélesebb körű támogatás (reformtábor: angol minta – polgári alapra helyezett vm.)

19 Fiatal Magyarország Új reformnemzedék - birtoktalan nemesek - polgári értelmiségiek (Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József) Fő cél: radikális változások → kártalanítás nélküli örökváltság (mint Táncsics Mihály) → nemzeti függetlenség → magyar vezető szerep a nemzetiségi kérdésben Együttműködés a liberálisokkal!

20 Az es országgyűlés Magyar lesz az államnyelv (1844. évi II. tc.) → csak ez az egy kérdés oldódik meg teljes egészében! (minden irányzat egyetért) Védvám elutasítása → Védegylet (1844): 6 évig csak hazai terméket vásárolhatnak a tagjai (ig.:Kossuth) → nincs gazdasági eredménye, de növeli a reformtábor szervezettségét

21 Metternich támadása „kemény kéz politikája” - Kossuth menesztése a Pesti Hírlaptól - adminisztrátori rendszer bevezetése (kormánybiztosok a vármegyékben) - galíciai nemesi felkelés elfojtása → ellenzéki tábor egységesülése, pártok alakulása

22 Pártok Konzervatív párt (1846): óvatos reformok Ellenzéki Kör (1847): jelentős reformok (Ellenzéki Nyilatkozat) - kötelező örökváltság állami kártalanítással - népképviseletei országgyűlés - felelős kormány - polgári szabadságjogok - törvény előtti egyenlőség - közteherviselés - kiváltságok felszámolása - adminisztrátori rendszer eltörlése - alkotmány az ausztriai birodalomfélnek is

23 FOLYT. KÖV.


Letölteni ppt "A reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth programja A napóleoni háborúktól az utolsó reformországgyűlésig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések