Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő."— Előadás másolata:

1 Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő ÉMI Nonprofit Kft. Anyagtudományi divízió

2 • A különböző létesítmények, épületek, műtárgyak során komoly környezetvédelmi kihívást jelent a bontott építőanyagok újrahasznosítása, környezettudatos felhasználása • Az EU-hoz történő csatlakozás feltételeként Magyarország vállalta, hogy áttér az európai szabványok használatára. Bontott építőanyagok újrahasznosítása Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

3 Mi is a hulladék? • leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként, vagy sittként szoktuk emlegetni • jogszabályi definíció: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet tartalmazza: • inert hulladék az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológia átalakuláson – vízben nem oldódik – nem ég – más fizikai vagy kémiai módon nem reagál – nem bomlik le biológiai úton – nincs kedvezőtlen hatással más anyagra, úgy hogy nem okoz környezetszennyezést és emberi egészség károsodását – jelentéktelen az ökotoxikus hatása, a felszíni vagy felszín alatti vizeket nem veszélyezteti Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

4 Építési, bontási hulladék aprítása, tárolása

5 Építési bontási hulladékok csoportjai a 45/2004 (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint 1.Kitermelt talaj Föld és kövek (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz) Kotrási meddő (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz) 2.Betontörmelék Aszfalttörmelék Fahulladék Fémhulladék Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Fémkeverékek Kábelek (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz) Sor- szám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék EWC kódja Megnevezés

6 Építési bontási hulladékok csoportjai a 45/2004 (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint 6.Műanyag hulladék Vegyes építési és bontási hulladék Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek higanyt, PCB-ket (poliklórozott bifenileket), (egyéb) veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. 8.Ásványi eredetű építőanyag- hulladék Téglák Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke Üveg Szigetelő anyagok Gipsz-alapú építőanyag, amely veszélye anyagot nem tartalmaz Sor- szám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék EWC kódja Megnevezés

7 Néhány vonatkozó jogszabály • 2000 évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 2000 évi XLIII. Tv. • 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet • 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet • 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet • 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet • 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

8 Anyagfajták • Kitermelt talaj, • Betontörmelék, • Aszfalt-törmelék, • Vegyes (beton-, tégla-, cserép-) törmelék A „halmazos” anyagok esetén végzendő műveletek: válogatás, aprítás /darálás, deponálás, (építési helyszínen:) elhelyezés / tömörítés Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

9 Halmazos anyagok újrahasznosításának lehetséges területei I. • Földművek • Pályaszerkezeti rétegek • Rekultivációs rétegek • Feltöltések • A hulladékgazdálkodásról szóló új törvény tervezete szerint: „elhelyezés”, mint közvetlen hasznosítási forma, nevesítve az építési és bontási anyagokból keletkezett hulladék hasznosításával. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

10 Útépítés Az építési hulladékok útépítési hasznosítását a felhasználási területtől függően több termékszabvány, útügyi műszaki előírás és műszaki irányelv szabályozza. Újrahasznosítási lehetőségek II. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

11 Műszaki előírások I. Földművek esetén: - e-UT [ÚT :2007] Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai Bár címe szerint autópályákra vonatkozik, mégis, műszakilag átfogó módon foglalkozik a földművek anyagaival, ezen útügyi műszaki irányelv alapján a bontásból származó anyagok is besorolhatók az egyes osztályozási kategóriákba. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

12 Műszaki előírások II. Pályaszerkezeti rétegek esetén : - e-UT [ÚT :2007] Útpálya- szerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Tervezési előírások Konkrét előírásokat tartalmaz többek között a mechanikai stabilizációs rétegekre alkalmas anyagok műszaki követelményeire vonatkozóan: • Szemmegoszlás • Tömöríthetőség • Aprózódás • Kőzetfizikai tulajdonságok Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

13 Egyéb útügyi műszaki előírások a hulladékok újrahasznosítására • e-UT [ÚT ] Útbeton betonhulladék újrahasznosításával • e-UT [ÚT ] Bontott útépítési anyagok újrahasználata és hasznosítása. Általános feltételek • e-UT [ÚT ] Bontott útépítési anyagok újrahasználata I. Pályaszerkezet helyszíni hideg újrahasznosítása • e-UT [ÚT ] Bontott útépítési anyagok újrahasználata II. Telepen történő hideg újrahasznosítás • e-UT [ÚT ] Pályalemezekből visszanyert beton újrafelhasználása • e-UT [ÚT ] Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek helyszíni újrafelhasználása melegremix eljárással Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

14 Újrahasznosítási lehetőségek III. • A bontásból származó tégla és cserép „épen” visszanyerve felhasználható, ha a vonatkozó termékszabvány szerint megfelel. Pl.: – MSZ EN 771 sorozat (falazó és burkoló elemek), – MSZ EN 1304 (kerámia tetőcserép) – MSZ EN 490 (beton tetőcserép) A megfelelőség a vonatkozó (harmonizált) termékszabvány által előírt vizsgálatok elvégzésével igazolható! Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

15 Bontott téglával burkolt családi ház

16 Bontott tégla, cserép felhasználhatósága 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint: – az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok – bontott építési termékek szakértővel történő vizsgálatát követően dönt: – azok kezeléséről – építési célra való megfelelősségéről – ismételt felhasználhatóságáról – beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

17 Hivatkoz á si sz á mCímCím MSZ EN 12620:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok (adal é kanyagok) betonhoz MSZ EN 13043:2003 Kőanyaghalmazok (adal é kanyagok) utak, rep ü lőterek é s m á s k ö zforgalm ú ter ü letek aszfaltkever é keihez é s fel ü leti bevonatokhoz MSZ EN :2003 K ö nnyű kőanyaghalmazok. 1. r é sz: K ö nnyű kőanyaghalmazok (adal é kanyagok) betonhoz, habarcshoz é s injekt á l ó habarcshoz MSZ EN :2004 K ö nnyű kőanyaghalmazok. 2. r é sz: K ö nnyű kőanyaghalmazok (adal é kanyagok) aszfaltkever é kekhez é s fel ü letkezel é sre, valamint k ö tőanyag n é lk ü li é s k ö tőanyagos alkalmaz á sokhoz Termékszabványok halmazos termékekre

18 Hivatkozási számCím MSZ EN 13139:2006 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) habarcshoz MSZ EN 13242:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz MSZ EN 13285:2003 Kötőanyag nélküli keverékek. Előírások (Megjegyzés:nem harmonizált szabvány) MSZ EN :2003Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás MSZ EN 13450:2003Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz Termékszabványok halmazos termékekre

19

20 Példák a szabványok alkalmazási területeire vonatkozóan • MSZ EN 13139:2006 • Ez az európai szabvány meghatározza a természetes, mesterséges és újrahasznosított anyagokból nyert olyan adalékanyagok és kőlisztek, valamint ezek keverékeinek tulajdonságait, melyeket habarcs készítésére használnak fel. • Ilyen habarcsok lehetnek az épületekhez, utakhoz és építőmérnöki létesítményekhez használatos: – a) falazóhabarcs, – b) ágyazó-/kiegyenlítőhabarcs, – c) belső vakolóhabarcs, – d) külső vakolóhabarcs, – e) különleges ágyazóhabarcs, – f) javítóhabarcs, – g) injektálóhabarcs.

21 Forgalomba hozatal feltétele Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet vonatkozik. A megfelelőség- igazolás módozata A megfelelőséget igazoló dokumentum (ok) 1+ Megfelelőségi Tanúsítvány Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 1 2+ Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 2 3 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 4

22 • A szabványok két lehetőséget adnak a ZA. mellékletben: (2+) vagy (4) megfelelőség- igazolási módozat alkalmazását. • Az ÉMI Nonprofit Kft hivatalos ajánlása szerint egy „szigorított” (4) megfelelőség- igazolási módozat megkövetelése lenne megnyugtató. • A megfelelőség-igazolással, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal ellátott anyag a hulladék státuszból kikerülve másod nyersanyagként szabadon felhasználható.

23 Felügyeleti ellenőrzés A 3/2003. (I. 25.) együttes rendelet alapján a termékek – az előírt műszaki követelményeinek teljesítését – a termékre vonatkozó megfelelőség igazolás meglétét – az ennek alapját képező műszaki specifikációra való hivatkozás megalapozottságát a szállítónál és a felhasználónál az építésfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóság külön jogszabályokban meghatározott módon jogosult ellenőrizni.

24 A megfelelőség-igazolással el nem látott letört anyag, valamint a hulladék kezelésen át nem esett építésből, bontásból származó anyag továbbra is hulladéknak tekinthető!

25 Építési, bontási hulladékból építési termék A folyamat lépései: • aprítás • osztályozás • előkezelés • első típusvizsgálat és folyamatos ellenőrzés • minősítés, hasznosíthatóság, a megfelelőség igazolása • értékesítés

26 Szállítói megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltétele • a gyártónak igazolni kell az általa gyártott alapanyag műszaki tulajdonságait • a gyártónak üzemi gyártásellenőrzési rendszert kell működtetni • el kell végezni az első típusvizsgálatot (cél, hogy a felhasználó a terméknek a felhasználási terület szempontjából valamennyi fontos tulajdonságát ismerje)

27 Első típusvizsgálatok, Termékszabványok szerinti lényeges tulajdonságok • MSZ EN 13242:2002+A1:2008 ZA1 melléklete: • Szemeloszlás, szemnagyság (D=90 mm-ig) • Szemalak • Finomrész minősége • Kőzetfizikai tulajdonságok – Fagyállóság – Kopásállóság, aprózódás (Los Angeles, mikro-Deval) • Kémiai követelmények (Kloridok, szulfátok, stb.) • Környezetszennyezés (veszélyes anyag-tartalom pl. toxikus fémek, PAH, TPH, stb) Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

28 Első típusvizsgálatok az ÉMI Nonprofit Kft.-nél

29 ÉMI Nonprofit Kft. • az ország legnagyobb, komplex építő- és építőanyagipari, jóváhagyó, vizsgáló, ellenőrző, tanúsító, illetve szakértő és innovációs intézménye • Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) és Építéstudományi Intézet (ÉTI) jogutódja • kiemelt felelőséggel és feladatkörrel rendelkezik • tevékenység az építő- és építőanyagipar egész területén Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

30 A megfelelőség igazolását az ÉMI Nonprofit Kft. – tanúsításra, ellenőrzésre és vizsgálatra – a GKM által kijelölt és az Európai Bizottságnak bejelentett (notifikált) szervezetként (Notified body number: 1415) végzi. Az ÉMI Nonprofit Kft. ETA és ÉME kidolgozását is végezheti feljogosított jóváhagyó szervezetként.

31 ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, Diószegi út 37. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

32 ÉMI Nonprofit Kft. regionális állomások Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

33 • Alkalmassági vizsgálatok • Építési termékek vizsgálata • Értékelő és szakreferensi feladatok ellátása (első típusvizsgálat készítése) • Építési termékgyártó üzemek és az üzemi gyártásellenőrzési rendszer alapvizsgálata, folyamatos felügyelete • Szerkezet- és anyagvizsgálatok • Építéskivitelezés műszaki vizsgálata és ellenőrzése • Mérnöki szakértés és szaktanácsadás Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

34 Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége • szerves és szervetlen építőanyagok, elemek és szerkezetek mechanikai, hidrotechnikai, analitikai, kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzőinek vizsgálata – kötőanyag, habarcs, habarcs adalékanyag, vakolat, ragasztó, fugázó, tömítőanyag – friss beton, megszilárdult beton, betontermékek, könnyűbeton, pórusbeton, beton adalék- és védőszer, szálerősítésű beton és habarcs – fémek, acél, betonacél, feszítőhuzal, feszítőpászma, rögzítőelem, rögzítéstechnika – falazatok és födémek anyagai, elemei, tetőfedő- és burkolóelemek (zsindely, égetett agyag, beton tetőcserép, pala) és kiegészítőik Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

35 • szerves és szervetlen építőanyagok, elemek és szerkezetek mechanikai, hidrotechnikai, analitikai, kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzőinek vizsgálata – hőszigetelő anyag, homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS) – fal- és járófelületi burkolatok anyagai és elemei (kerámia, fa, kompozit, rugalmas és laminált, természetes kő, műkő, műgyanta) – gipszkarton, kályhacsempe – építési üveg termékek, építési fa, zsaluelemek (beton, fa polisztirol stb.) – hézagtömítő masszák és profilok, vízszigetelő lemezek – bevonatok (festék, lakk, impregnáló anyag, színezék, korrózióvédő és tűzgátló bevonat, faanyag védőszerek Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

36 • építési technológiák ellenőrzése • vizsgálattal, ellenőrzéssel és tanúsítással közreműködik az építési termékek megfelelőség igazolásában • építésfelügyeleti munkákban való közreműködés Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

37 Anyagtudományi Divízió felépítése • Mechanikai Szakági Laboratórium – Központi anyagvizsgáló labor – Cement és habarcsvizsgáló labor – Kerámia, kő, üvegvizsgáló labor – Betontechnológiai labor • Vegyészeti Szakági Laboratórium – Festék, műgyanta és korrózióvédelmi labor – Műanyag labor – Analitikai és szilikát labor – Bitumen labor Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

38 Fémek szakítóvizsgálata (600 kN és 1500 kN) Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

39 Klimatikus vizsgálatok építési üveg,bontott tégla burkolóelemek, habarcs hőszigetelő anyag, beton Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

40 Nyomó és hajlítószilárdság vizsgálatok (beton, kerámia, üveg, tetőcserép, habarcs) Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

41 Fagyállósági és vízzárósági vizsgálatok Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

42 Kopásállósági vizsgálatok (kerámia, kő, beton) Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

43 Újrahasznosított építőanyagok vizsgálata Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

44 Egy konkrét és aktuális példa, hogy miért is fontos az ellenőrzés… Idézet egy ingatlanhirdetésből: (http://ingatlan.com/diosd/elado+haz/csaladi- haz/pest+megye+diosd/ )http://ingatlan.com/diosd/elado+haz/csaladi- haz/pest+megye+diosd/ „ A terület laza talajminőségének következtében az ingatlan megsüllyedt. Ezt a folyamatot szakértők bevonásával kivizsgálták és komoly műszaki beavatkozással megállították. A süllyedésből eredő forgalmi értékvesztés miatt az ingatlant féláron kínáljuk.” Előzményekből valószínűsíthető okok: Évtizedekkel ezelőtti bányafeltöltés, anyagtani és kivitelezési problémák. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai május 16.

45 Köszönöm a figyelmüket! Törökné Horváth Éva divízióvezető Telefon:


Letölteni ppt "Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések