Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Falusi és agroturizmus multiplikátor szerepe a vidékfejlesztésben Budapest 2009. július 9-én.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Falusi és agroturizmus multiplikátor szerepe a vidékfejlesztésben Budapest 2009. július 9-én."— Előadás másolata:

1 A Falusi és agroturizmus multiplikátor szerepe a vidékfejlesztésben Budapest július 9-én.

2 A FATOSZ falusi és agroturizmus felfogása •A hazai lakosság és a külföldi vendégek, turisták szabadidő szükségleteinek, vidéki, falusi környezetben való, minél szélesebb körű kielégítéséhez nélkülözhetetlen, minőségi infrastruktúra és sajátos szolgáltatások kialakítása, fenntartása, prezentálása, a természet és a környezet egyidejű megóvása, valamint a helyi lakosság, intézményeinek és a helyi vállalkozások összefogása, életkörülményeinek javítása a vidéki (falusi) turizmusban szolgáltatást nyújtók szakmai együttműködése mellett.

3 A falusi és agroturizmus egy komplex, sokoldalú tevékenység halmaz, termék láncolat. Beletartoznak a falusi portákon a nyugalmat, a csendet, a pihenést biztosító vidéki környezetben való speciális üdülési formák mellett a különleges természethez kapcsolódó üdülési formák is, az ökoturizmus, a természetjárás, a sziklamászás, a lovaglás, a kaland, a sport és az egészséges életmód turizmus, a vadászat és a horgászat, a népművészet és a kulturális örökség turizmus. Bizonyos területeken az etnikai alapú turizmus is megjelenik.

4 A vidéki ( falusi) turizmus fő vonzerőiként a természet közelsége, a még élő tradíciók (tárgyi, szellemi, kulturális, valamint termelési hagyományok), a vidéki életmód, a családias miliő, az emberi kapcsolatok emelhetők ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínű, tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadóként is eltérő kínálat, a falusi turizmus számos típusának, specializálódásának kialakulásához nyújt kiváló lehetőséget.

5 AttrakciókA falusi turizmus speciális termékei Kapcsolódó vidéki turizmus terméktípusok I. A vidék természeti értékei Aktív üdülés falun túrázás, horgászat kerékpározás vadászat Üdülés a lovas udvarban Környezetbarát vendéglátó porta helyi termékek természeti értékek  Természetjárás  Kerékpáros turizmus  Horgászat,  Vadászat  Lovas turizmus  Agroturizmus  Ökoturizmus Vidéki turizmus vonzerő csomópontjai és a falusi turizmus speciális termékei kapcsolata

6 AttrakciókA falusi turizmus speciális termékei Kapcsolódó vidéki turizmus terméktípusok II. A vidék tárgyi és szellemi öröksége Hagyományok vendégfogadó portája Csoportok vendégháza a falusi portán Falusi életmód ifjúsági porta A célcsoport bekapcsolódása a mg. munkákba Gyermekbarát vendéglátó porta  Kulturális turizmus  Ifjúsági turizmus  Agroturizmus  Üdülőturizmus

7 AttrakciókA falusi turizmus speciális termékei Kapcsolódó vidéki turizmus terméktípusok III. Az agrárium értékei és termékei Egészségporta gyógynövények biotermékek reform életmód egészséges helyi élelmiszerek A „falusi vendégasztal” gasztronómiai élmények és agroturizmus Üdülés boros gazdánál borúti kínálatok  Egészségturizmus  Agroturizmus  Borturizmus  Tematikus, helyi termék utak

8 A falusi turizmus termékei egyediek •a helyi és kistérségi vonzerőkön alapszik, •esetek többségében a vendég a vendéglátóval egy épületben lakik, él, •a vendég a helyi, családias életformának résztvevőjévé válhat, •ezen tevékenység végezhető engedély mentesen és vállalkozás formában egyaránt, •keresletet ébreszt a helyi szolgáltatások iránt, •bővíti a munkalehetőségeket, kiegészítő jövedelem

9 •kultúrát közvetít a vendégfogadók és vendégek között, •segíti a térségben élők összefogását, közösség tudatának erősítését, •kialakítható a település, ill. a térség komplex turisztikai szolgáltató rendszere, •fenntartható, nem lesz soha tömeg turizmus, •a falu komplex idegenforgalmi kínálatának hasznosítása, együtt kínálja a falusi szokásokat, életkörülményeket, kultúrát és ahol lehet a mezőgazdaságot is

10 Falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység jogszabályi háttere A 136/2007. (VI. 13.) sz. Kormányrendelet lehetővé teszi : •Falusi szállásadás nyújtására alkalmas településen •Szállásadástól független (azaz látogatók részére) •Magánszemély által (nem vállalkozó) •Alkalomszerűen nyújtott alábbi szolgáltatásokat: a.Helyi népi, építészeti, kulturális értékek, örökségek bemutatása b.Falusi élet- és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok bemutatása c.Falusi vendégasztal szolgáltatás d.Helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása e.Saját előállítású népművészeti és kézműves termék értékesítése f.Az a-e pontokhoz kapcsolódó rendezvények szervezése

11 14/2006.(II. 16) FVM – EüM - ICsSzEM együttes, kistermelői élelmiszer - termelés, - előállítás, és - értékesítés feltételeiről •A rendelet módosítását 31 civil szervezet kezdeményezte •A civil szervezetek a javaslatcsomag minél alaposabb szakmai kidolgozását vállalják •A módosítás a hazai vidéki gazdaság dinamizálásának eszköze lehet, s így a falusi turizmusban is nő a jelentősége •Az ésszerűsített rendelet a LEADER - csoportok munkáját is nagymértékben támogatja

12 110/1997. (VI. 25.) Korm. r. a magánszálláshelyek idegenforgalmi hasznosításáról •Az 54/2003. (VIII.29.) GKM módosítás, vállalkozó is folytathat falusi vendéglátó tevékenységet •Most készül újabb módosítás •Kidolgozás alatt a falusi szálláshely minősítését tanúsító védjegyrendszer •A Napraforgó minősítésnél a követelmények szigorítását és a szolgáltatási skála növelését szorgalmazzuk •2008. jan. 1-től ésszerűsödött a személyi adókedvezmény összegét túllépők adózási előírásai •2009. jan. 1-től a szállásadás melletti egyéb tevékenységek adókedvezménye már összevonható lenne, de jan. 1-től „megszűnnek a falusi vendéglátás mentességi szabályai”,…

13 UMVP (EMVA) III. és IV: tengely •III. tengelyben 4 féle címen lehet pályázni ( falusi turizmus, falufelújítás, kisvállalkozás,örökség védelem) •96 LEADER HACS maga döntheti el a pályázatokat •49/2009. (V.27.) OGY határozat a tanyák és tanyás térségek megőrzéséről, fejlesztéséről: „…a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek.”

14 Az előzőekre tekintettel, mint országunk falusi turisztikai civil szolgáltatóinak és kisvállalkozásainak szakmai érdekképviselői: • a FATOSZ elkötelezett az olyan, kis léptékű, fenntartható turisztikai fejlesztések mellett, melyek integrálják, erősítik és hasznosítják a környezeti, kulturális és helyi közösségi értékeket, • a falusi turizmus azon megfelelő elismerésére törekszünk, amely számos elmaradott vidéki térség életében és túlélésében játszik és jövőben is fog szerepet játszani,, Jövőbeni törekvések

15 •hangsúlyosan igényeljük, hogy a politikai irányvonalak és törvényi keretek olyan módon kerüljenek alkalmazásra, hogy az lehetőséget adjon és erősítse a falusi, vidéki emberek vállalkozásait és tevékenységeit, non-profit és civil szervezetek munkáját és szolgáltatásait, a vidéki térségek több lábon állásának érdekében, •elkötelezettek vagyunk a falusi turizmus piaci alapú szemlélete mellett, ahol a vidéki értékek a különböző piaci szegmensek értékelésére alapozhatók,

16 •a megfelelő termékek fejlesztése érdekében, a kutatás, statisztika, az erőforrások jobb helyi, és kistérségi (TDM) turizmus menedzsmentjének kialakítását és működtetését szükségesnek tartjuk, amely helyi és térségi turizmus összefogást, koordinációt és nagyobb kormányzati és önkormányzati támogatást igényel, •a helyi, kistérségi és régió sajátos élményt nyújtó szolgáltatásainak kialakítása, biztosítása és termékcsomagok létrehozása egyik legfontosabb feladatunk, amiben a LEADER szereplők, ill. turisztikai szolgáltatást nyújtóknak is nagy a szerepe,

17  szakmai képzéssel, tanácsadással, minősítések elvégzésével kívánjuk segíteni a meglévő és jövőbeni szolgáltatókat,  a turizmus fogadóképességének megteremtésével szeretnénk elősegíteni a vidék, a falvak fejlesztését, •bővíteni és korszerűsíteni szeretnénk az internet segítségével információs rendszerünket, www. falusiturizmus. euwww. falusiturizmus. eu •nemzetközi összefogás keretében,a kölcsönösség alapján szeretnénk a Kárpát- medence falusi és agróturizmus kínálatáról az egységes információ rendszert kialakítani és működtetni

18 •hazai vonatkozásban tovább bővítjük a vidéki turizmusban szolgáltató szervezetekkel, érdekképviseletekkel az együttműködési megállapodásokat.  fontosnak tartjuk a települések szolgáltatásainak mind belföldi, mind külföldi prezentálását a marketing eszközök igénybevételével,  a helyi és vidéki, falusi lakosság, civil társadalom, intézményrendszer és turizmus szolgáltatásainak összefogása és érdekképviseletének biztosítása, IKUVÉH konzorciumi összefogás segítségével is,

19 Közös cél A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség kezdeményezésére, a résztvevő Konzorciumi tagok közösen elhatározták, hogy szervezeteik érdekeit összefogva (összeadva), érdekképviseleti együttműködést hoznak létre mind országos, mind megyei szinteken. A Konzorcium által létrehozott „Idegenforgalmi és Kulturális, Vidéki-falusi Érdekképviseleti Ernyőhálózat”működésének segítségével a konzorcium tagjainak helyi képviselői, illetve a helyi gazdasági, közigazgatási és társadalmi szervezetek, szerveződések egy új szoros partnerség keretében dönthetnek térségűk turizmusának működéséről, fejlődéséről, jövőjéről és így bizonyos értelemben saját sorsuk „kovácsai” lesznek.

20 A Konzorcium tagjai meg vannak arról győződve, hogy térségük, régiójuk, illetve a magyar vidék, falvaik jövője, globalizálódó világban attól függ, hogy vidéken, a falvakban élő emberek, azok érdekcsoportjai, mikró és kisvállalkozásaik, önkormányzataik és intézményeik mennyire lesznek képesek érdekeiket felismerve, összefogással, maguk vidékének fejlesztésén, szolgáltatásaik bővítésén, minőségének emelésén együttgondolkodni, érdekeiket közösen képviselni és kínálatukat komplexen a piacra vive, együttműködni

21 Szervezeti felépítés VF: Vezetői Fórum évente 2 ülésezés SZMB: Szakmai Munkabizottság a konzorciumi tagok delegáltjaiból áll szakmai anyagok kidolgozása, A kettőt a projektmenedzser fogja össze (FATOSZ) MMB: Megyei Forumok a megyeszékhelyeken üzemelő Tourinform és FATOSZ irodák koordinálásában a turizmusban érdekeltek összefogása, vidékfejlesztésben való részvétel megyei lobby tevékenység

22 MF

23 A Megyei Forumok Struktúrája 1.FATOSZ megyei szervezete 2.Megyei Tourinform Iroda 3.Helyi Kkv. Szöv. Termék utak (pl. sajt) 4.Borutak 5.Hegyközségek 6.Népművészek 7.Kézművesek 8.Biotermékek 9.Falusi Vendégasztal (FATOSZ) 10.Kerékpárosok 11.Lovas szolgáltatók 12.Rendezvény és kulturális program szolgáltatók 13.Horgászok -Vadászok 14.Természetjárók 15.Szociális ellátók pl.: ÉTA 16.Tájházak Kapcsolatok: -Megyei Önkormányzat -RIB-ek, RMI-k, TDM-ek, LEADER csoportok -Helyi és Kistérségi Testületek/Bizottságok. - Önkormányzatok, Közkincs iroda, MVH- irodák

24 Közös tervek - Együttműködés (Konzorcium) szervezetének kialakítása és működtetése - Közös stratégia kidolgozása (közös érdekképviselet minden szinten) - Tananyagfejlesztés 400 oldal +CD (általános és szakismeretek) Megyei kiadványok (helyi jellegzetességek) -Honlap-fejlesztés egyetlen honlapon közös megjelenés, linkekkel is kapcsolódik. - ”IKUVÉH” negyedéves tájékoztató kiadása - Képzés I. (Idegenforgalmi és Kulturális, Vidéki - Falusi Turizmus Szakértő) - Képzés II. Tourimformátor - marketing (alapképzés, távoktatás, továbbképzés – 120 órás) - Képzés III.: Idegen-nyelvi Képzés (szakmai német távoktatás megyénként)

25 •Nagyon remélem, hogy együttműködésünk és közös tevékenységünk, a falusi és agroturizmus fejlesztése hozzájárul a magyar vidék megújulásához, a lakosság helyben tartásához és a város és falu közötti egymást segítő, kiegészítő kapcsolat rendszerének kialakulásához! Köszönöm a figyelműket!


Letölteni ppt "A Falusi és agroturizmus multiplikátor szerepe a vidékfejlesztésben Budapest 2009. július 9-én."

Hasonló előadás


Google Hirdetések