Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 463-4260.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 463-4260."— Előadás másolata:

1 Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

2 Fogalmak, definíciók, módszertani és módszerelméleti alapok  A kockázat megkerülhetetlen velejárója az életünknek: „SZÜLETNI VESZÉLYES”  A „személyes elem” a kockázat percepcióban: a repülőgép-autó dilemma

3 Éves kockázati szintek az USA-ban  Veszélyforrás  Összes halálozás  Autóbaleset  Munkahelyi baleset  Gyilkosság  Fulladás (vízbe)  Mérgezések  Hajóbalesetek  Tornádók  Harapások és csípések  Az 1 milliós népességből  9000  210  150  93  37  17  0,6  0,4  0,2

4 Tanulságok és kérdések  Nagy különbségek vannak a „tudatosan vállalt” és a „láthatatlan” kockázatok társadalmi elfogadottsága között  US FDA (Food and Drug Administration) felmérések a táplálkozással kapcsolatos fogyasztói aggodalmakról  Hogyan kezelhetjük az alacsony, de esetleg összegződő hatású kockázatokat?  Éljünk-e Paks közelében?  Cigizzünk, vagy hagyjuk el a rossz szokást?

5 Néhány nem önkéntes kockázati szint összehasonlítása  Kockázati elem  Influenza  Leukémia  Gázolás (autó)  Árvizek  Tornádók (US, MW)  Földrengés (CA)  Nukleáris erőmű  Meteorit becsapódás  Halálozási kockázat/fő/év  1: 5,000  1: 12,500  1: 20,000  1: 455,000  1: 460,000  1: 588,000  1: 10 millió  1: 100 milliárd

6 A „de minimis” kockázat fogalma  A de minimis kockázat az a társadalmilag elfogadott/elfogadható kockázati szint, amely alatt NINCS szükség törvényi szabályozásra  Ennek értéke (US EPA, FDA) az PLUSZ kockázati érték, amellyel egy megfelelően nagy populációban az egyénnek (a 70 éves élettartama alatt) 1: 1 millióval megnövekszik a halálozási valószínűsége

7 (Lord Rothschild, The Wall Street Journal, 1979). There is no point in getting into a panic about the risks of life until you have compared the risks which worry you with those that don’t, but perhaps should.” (Lord Rothschild, The Wall Street Journal, 1979). A jogszabályokban alkalmazott 1: 1 milliós valószínűség, mellyel a különböző vegyi anyagok környezeti koncentrációinak megengedhető értékeit határozzák meg sokszorosan a mindennapi életben elviselt, „normálisnak” tekintett kockázati szint alatt van!

8 Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot  1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák)  15 km kerékpározás (baleset)  450 km autóvezetés (baleset)  1500 km repülőút (baleset)  1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól)  150 évig élni Paks 35 km-es körzetében

9 A DETEKTÁLHATÓSÁG  A termékek címkézése, jelölése (Budai Jogkönyv – a fisérek kötelességeiről) Így jár mindenki, aki nem tudja detektálni a peszticideket!

10 Állítás: a kockázat a toxicitás és az expozíció függvénye  Mi a toxicitás? Hogyan mérjük?  Mi az expozíció? Hogyan állapíthatjuk meg az „exponáltság” mértékét?

11 A dózis (koncentráció) függő hatások  Már Paracelsus ( ) is… a hatás mindig dózisfüggő (kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben méreg)  Toxicitás mérőszámok és módszerek (tesztek)  A karcinogén és nem karcinogén anyagok alapvető különbségei  A 3 D csoportosítás

12 Mi a 3 D felosztás? 1. Diszperzív anyagok – a hatás dózis függő (alkoholok) 2. Disztributív anyagok (megoszlás az egyes környezeti fázisok között) például DDT, organofoszfátok, stb. 3. Diszruptív anyagok (karcinogének) TCDD, kadmium, stb.

13 „Diszperzív” toxikus anyagok  A toxicitás mérése  Akut tesztek  Alga növekedés gátlás (72 hrs)  Daphnia (vízi bolha) (48 hrs)  Haltesztek (96 hrs)  Csíranövény teszt (72 hrs)  Szemi-krónikus tesztek (2-3 hét)  MES (Model Eco- System ) rendszerek  Krónikus tesztek (2-6 hónap) Life-cycle tesztek (évek)

14 Néhány példa a különböző anyagokra – a „gyors”, a „lassú” és a „gonosz”  Akut hatású toxinok: •Hidrogén cianid (ld. Tisza) •Hidrogén szulfid (csatornabűz, záptojás)  Krónikus hatású anyagok •Higany, ólom •Vinil-klorid  Rákkeltő anyagok •Benzol •CCl4 •Cd vegyületek •Alkiláló szerek

15 Dózis-hatás görbe

16 A humán toxicitás típusai  Kardiovaszkuláris és keringési toxicitás  Fejlődési toxicitás  Endokrin toxicitás  Gasztrointesztinális és máj toxicitás  Immunotoxicitás  Muscoszkeletális toxicitás  Neurotoxicitás  Reproduktív toxicitás  Respiratorikus toxicitás  Bőr és érzékszervi toxicitás Az aszpirin

17 Az általában tapasztalt, „klasszikus” görbe lefutás

18 Dózis-hatás értelmezése  Lineáris extrapolációs feltételezés (nincs ártalmatlan koncentráció) – különösen a rákkeltő anyagok között  Küszöbérték feltételezés (a „kis” koncentrációk ártalmatlanok)

19 LC50, EC50 és LD50 értékek

20 Egy tipikus alkalmazás –talajszennyeződések kockázatának megítélése: a földigiliszták mint indikátorok

21 Karcinogén anyagok tengerében élünk Chemical Name CAS Registry Number (1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL P65(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-, DIHYDROCHLORIDE (9CI) P65(1,2-BENZENEDICARBOXYLATO(2-))DIOXOTRILEAD P65- MC(DIBUTYLDITHIOCARBAMATO)NICKEL(II) P65-MC1,1'-BI(ETHYLENE OXIDE) P651,1,2,2-TETRACHLOROETHANE P651,1,2,2- TETRAFLUOROETHYLENE P651,1,2-TRICHLOROETHANE P651,1- DICHLOROETHANE P651,1-DIMETHYL HYDRAZINE P651,2,3,4,5,6- HEXACHLOROCYCLOHEXANE (MIXTURE OF ISOMERS) P651,2,3,4,6,7,8,9- OCTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZO-P- DIOXIN P65-MC1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZOFURAN P65- MC1,2,3,4,7,8,9-HEPTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3,4,7,8- HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN P65-MC1,2,3,4,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZO-P- DIOXIN P65-MC1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZOFURAN P65- MC1,2,3,7,8,9-HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN P65-MC1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZO-P-DIOXIN P65-MC1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN P65-MC1,2,3-TRICHLOROPROPANE P651,2-DIBROMO-3-CHLOROPROPANE (DBCP) P651,2-DIBROMOETHANE P651,2-DICHLOROETHANE P651,2-DICHLOROPROPANE P651,2- DIETHYLHYDRAZINE P651,2-DIMETHYLHYDRAZINE P651,2- DIPHENYLHYDRAZINE P651,3-BUTADIENE P651,3-DIBROMO-2,2- DIMETHYLOLPROPANE P651,3-DICHLOROPROPENE (MIXED ISOMERS) P651,3-DICHLOROPROPENE AND 1,2-DICHLOROPROPANE MIXTURE P65- MC1,4-BUTANEDIOL DIMETHANESULFONATE (MYLERAN) P651,4-DICHLORO-2- BUTENE és így tovább, és így tovább (1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-, DIHYDROCHLORIDE (9CI)(1,2-BENZENEDICARBOXYLATO(2-))DIOXOTRILEAD(DIBUTYLDITHIOCARBAMATO)NICKEL(II)1,1'-BI(ETHYLENE OXIDE)1,1,2,2-TETRACHLOROETHANE1,1,2,2- TETRAFLUOROETHYLENE1,1,2-TRICHLOROETHANE1,1- DICHLOROETHANE1,1-DIMETHYL HYDRAZINE1,2,3,4,5,6- HEXACHLOROCYCLOHEXANE (MIXTURE OF ISOMERS)1,2,3,4,6,7,8,9- OCTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8,9-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8- HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,4,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,7,8,9-HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3-TRICHLOROPROPANE1,2-DIBROMO-3-CHLOROPROPANE (DBCP)1,2-DIBROMOETHANE1,2-DICHLOROETHANE1,2-DICHLOROPROPANE1,2- DIETHYLHYDRAZINE1,2-DIMETHYLHYDRAZINE1,2- DIPHENYLHYDRAZINE1,3-BUTADIENE1,3-DIBROMO-2,2- DIMETHYLOLPROPANE1,3-DICHLOROPROPENE (MIXED ISOMERS)1,3-DICHLOROPROPENE AND 1,2-DICHLOROPROPANE MIXTURE1,4-BUTANEDIOL DIMETHANESULFONATE (MYLERAN)1,4-DICHLORO-2- BUTENE(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-(1,1'-BIPHENYL)-4,4'-DIAMINE, 3,3'-DIMETHYL-, DIHYDROCHLORIDE (9CI)(1,2-BENZENEDICARBOXYLATO(2-))DIOXOTRILEAD(DIBUTYLDITHIOCARBAMATO)NICKEL(II)1,1'-BI(ETHYLENE OXIDE)1,1,2,2-TETRACHLOROETHANE1,1,2,2- TETRAFLUOROETHYLENE1,1,2-TRICHLOROETHANE1,1- DICHLOROETHANE1,1-DIMETHYL HYDRAZINE1,2,3,4,5,6- HEXACHLOROCYCLOHEXANE (MIXTURE OF ISOMERS)1,2,3,4,6,7,8,9- OCTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,4,6,7,8-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8,9-HEPTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,4,7,8- HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,4,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZO-P- DIOXIN1,2,3,6,7,8-HEXACHLORODIBENZOFURAN1,2,3,7,8,9-HEXACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZO-P-DIOXIN1,2,3,7,8- PENTACHLORODIBENZOFURAN1,2,3-TRICHLOROPROPANE1,2-DIBROMO-3-CHLOROPROPANE (DBCP)1,2-DIBROMOETHANE1,2-DICHLOROETHANE1,2-DICHLOROPROPANE1,2- DIETHYLHYDRAZINE1,2-DIMETHYLHYDRAZINE1,2- DIPHENYLHYDRAZINE1,3-BUTADIENE1,3-DIBROMO-2,2- DIMETHYLOLPROPANE1,3-DICHLOROPROPENE (MIXED ISOMERS)1,3-DICHLOROPROPENE AND 1,2-DICHLOROPROPANE MIXTURE1,4-BUTANEDIOL DIMETHANESULFONATE (MYLERAN)1,4-DICHLORO-2- BUTENE

22 De miért nem halunk bele? KARCINOGENITÁS TESZTEK  Ames teszt  Rágcsálók (egér és patkány)

23 AMES TESZT (fejlesztette: Dr. Bruce Ames 1971-ben) Reverz mutációk gyakoriságát méri - auxotróf his mutáns Salmonella enterica baktérium törzsben AMES figyelmeztetése: "Almost all the world is natural chemicals, so it really makes you rethink everything. A cup of coffee is filled with chemicals. They’ve identified a thousand chemicals in a cup of coffee. But we only found 22 that have been tested in animal cancer tests out of this thousand. And of those, 17 are carcinogens. There are ten milligrams of known carcinogens in a cup of coffee and that is more carcinogens than you are likely to get from pesticide residues for a year!"

24 Mutagenitás : = Karcinogenitás ???  A daganatok monoklónális eredetűek (ld. direktív hatású 3D anyagok, Cortez hadserege) – NINCS KÜSZÖB!!!  Problémák:  Vannak mutagén de NEM karcinogén anyagok (toluamid)  Vannak nem mutagének, amelyek bizonyítottan karcinogének, pl. peszticidek között: aldrin, atrazin, dibenzofurán  Vannak baktériumokban nem mutagén karcinogének (kloroform, széntetra-klorid)

25 Akkor mi is a gond?  A rosszindulatú daganatok 80-90%-ának kialakulásáért külső, környezeti tényezők a felelősek  Magyarország évek óta listavezető a tumoros halálozásokban (a férfiak elsők, a nők másodikak-harmadikak) a világban!

26 Rágcsálókon végzett vizsgálatok és az ember  A rákos daganatok előfordulási gyakorisága az életkor negyedik-ötödik hatványával növekszik (emberben is patkányban is)  Az emberekben rendkívül hatékony molekuláris mechanizmusok gondoskodnak a tumorsejtek korai felismeréséről és szervezeten belüli megsemmisítéséről  Probléma: hogyan számolhatunk határértékeket a rágcsálókon folytatott kísérletek alapján, hogy se túl, se alá ne becsüljük a környezeti és közegészségügyi kockázatot?


Letölteni ppt "Környezeti kockázatelemzés kockázatbecslés Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék 463-4260."

Hasonló előadás


Google Hirdetések