Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A lineáris képzés eddigi tapasztalatai, teendők a mezőgazdasági képzési területen (Dóka Ottó, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A lineáris képzés eddigi tapasztalatai, teendők a mezőgazdasági képzési területen (Dóka Ottó, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi."— Előadás másolata:

1 A lineáris képzés eddigi tapasztalatai, teendők a mezőgazdasági képzési területen (Dóka Ottó, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) Adott szempontrendszer alapján Mezőgazdasági képzési ág - Mezőgazdasági mérnöki alapszak Élelmiszer- és kertészmérnöki képzési ág - Élelmiszermérnöki alapszak Kiválasztás szempontjai: 1. Olyan alapszak, amelyre várhatóan több mesterszak épül 2. Egyetemi és főiskolai karokon is zajlik a képzés 3. A mesterszakok létesítése folyamatban van

2 Általános észrevételek a konzorciumok által kialakított szaklétesítési kérelmek, illetve az ezek alapján készített KKK-ról: ELŐNYÖK - Egyetemi és főiskolai szféra együttműködése, konszenzus - Munkáltatói oldal bevonása (nagyrészt sikertelenül!!!) HÁTRÁNYOK - Érdekérvényesítés (egyetemi, főiskolai, intézményi, stb.) - A KKK-k a MAB előírása szerint készültek (kötött vázlat, nem kompetencia központú) - Nem voltak meg a mesterszakok - Ellentmondás az alapszak és a specializáció (szakirányok) között - Kreditekben több mint egy szemeszternyi különbség mutatható ki a korábbi képzésekhez képest - A KKK-k tantárgyszinten kidolgozottak (sok „kis” tárgy, rengeteg vizsga) - AZ ECTS szinte alkalmazhatatlan

3 1.Az alapszint (Bachelor) és mesterszint (Master) közötti munkamegosztás pontosítása: -Az alapszinten kidolgozott KKK-k a mesterszintű KKK-elvárások ismeretében helytállóak-e? (Nem tömörítettek-e túlságosan sok tanulási eredményt az alapszintbe, aminek következtében a mesterszint kiüresedett?) -Nem szükséges-e emiatt az alapszintű KKK-k és tantervek felülvizsgálata?

4 1. Rendkívül sok ún. alapismereteket (20) és szakmai törzsanyagot (20) jelentő tárgy (128 KR) (EM:összesen 28) (biotechnológiai ismeretek, nemzetközi mezőgazdasági ismeretek, humán menedzsment, minőségbiztosítás, vagy külön az EU agrárpolitikájára van–e szükség már BSc. szinten ?) 2. Az elaprózottság nem teszi lehetővé a szintetizáló szakmai ismeretek nyújtását. 3. Az alapszak képzési céljának megfogalmazása meglehetősen általánosnak tekinthető (MM). Szükséges az alapszakok felülvizsgálata.

5 2. Az alapszintről a mesterszintre való átlépés tartalmi összehangolása: Az alapszintű KKK-k lefedik-e azt a felkészültséget, amellyel az átlagos hallgatónak rendelkeznie kell az alapszint végén megszerezhető képzettséghez, illetve a mesterszintre való továbbhaladás számára? Magyarázat: Az alapszint KKK-inak meghatározásakor olyan alapkompetenciák megállapítása célszerű, melyek lehetővé teszik a mesterszinten folytatott munkába való zökkenőmentes átlépést. A mesterszintet az alapszintnél nagyobb specializáció, az önálló hallgatói munka (olvasás, kutatás, esszéírás, prezentáció) erőteljes növekedése és az intenzív szemináriumi feldolgozás jellemzik. Az ezekhez szükséges bemeneti kompetenciákat az alapszinten kell kialakítani.

6 A KKK-k elsősorban a kellő mértékű elméleti ismeretek szükségességét hangsúlyozzák, módszertani kérdésekről egyáltalán nincsen szó. Magas kontaktóraszám – kevés önálló munka. Az egybefüggő féléves szakmai gyakorlat tartalma, követelményrendszere, elvárásai nincsenek megfogalmazva. A mesterszakra továbblépő hallgatók részére is előírás az összefüggő féléves szakmai gyakorlat letöltése, ugyanakkor oldalági bejövetel esetén ez nem szükséges.

7 3. Az alapszintű programok és KKK-k összefüggésének vizsgálata: - Az alapszintű program (alapszak) és a tananyag szinkronban vannak-e a KKK- val? - Az adott program elvezet-e a KKK-ban megfogalmazott célokhoz, esetleg más TE-hez juttat el? - Mit kellene tenni az esetleges aszinkronitás felszámolása érdekében?

8 A szakmai kompetenciák (MM): a mezőgazdasági, gazdálkodási, irányítási, projektmenedzseri, szakigazgatási tevékenységek széles körét tartalmazzák. (ÉM): élelmiszermérnöki alapszak KKK-ja jól lefedi azokat az ismeretköröket, amelyek szükségesek és elegendőek az alapszinten elvárt kompetenciák megalapozásához (az élelmiszermarketing, a szabványosítási elvek alkalmazása, az élelmiszerbiotechnológiai eljárások, valamint az élelmiszertechnológiákkal kapcsolatos környezetvédelmi előírások alkalmazása.) Semmi nincs a szakmai attitűdökről, képességfejlesztésről.

9 4. Az alapszintű KKK-k konkrétsága és munkaerő-piaci relevanciája: -Az alapszintű KKK-k lehetővé teszik-e a képzettség megítélését? -Feltételezhető-e, hogy aki a képzettséggel rendelkezik, eredményesen el tudja látni feladatát a szakterületén. -A KKK-k mérhetők-e, megállapítható-e a hallgató felkészültsége?

10 MM-ÉM: Az alapszintű KKK teljesen egyértelmű és konkrét. MM: - Tartalmaz minden olyan elsajátítandó elméleti ismeretet, amely alapján a képzettség megítélhető (Sőt többet!). -A kompetenciák felülvizsgálatával, a munkaerőpiac valóban azt kaphatja, amit a KKK igér (Más kérdés a képzés színvonala, minősége). ÉM: - Az elvárt kompetenciák egy kicsit többet ígérnek, mint az a képzési programok, tantervek alapján elvárható lenne. - A kompetenciák egyébként értelmes és jól megfogalmazott célokat jelentenek, kellőképpen konkrétak, ami segítheti a munkaerőpiac igényeinek kielégítését. Az egybefüggő, egyszemeszteres szakmai gyakorlatról,, semmilyen konkrétum nincs. A munkaerő-piaci kereslet jelenleg nehezen megítélhető.

11 5. A KKK-k, programok és tantervek módszertani koherenciája: -A KKK-k korszerű tudományos szemléletet tükröznek-e? -Sugallják, implikálják-e, hogy az elérésükre kidolgozott programok korszerű szakmai szemléletet tükrözzenek, s hogy korszerű felsőoktatás- pedagógia szemléletet kívánjanak meg? -Alkalmazható tudás kialakítására szolgáló módszereket feltételeznek-e?

12 A KKK-k és tantervek koherenciája – Szakindítási kérelmek Kitűzött cél – többféle módszer Oktatásmódszertanilag – a KKK nem reveláns (De, az egyes oktatók szakmai igényessége, alkalmazott módszerei meghatározók.) A Bolognai folyamatban ajánlott munkaformák (előadás, szeminárium, önálló munka, konzultáció, kutatás) közül nincs meghatározó - mindenre van lehetőség - de az agrár képzési területre is egyelőre még az előadás és szeminárium a leginkább jellemző. - további formák, mint pl. laboratóriumi gyakorlatok vagy szakmai, üzemi gyakorlatok.

13 6. A KKK-k és az intézményi autonómia kapcsolatának vizsgálata: A KKK-k kellően általánosak-e ahhoz, hogy különböző intézmények különböző utakon juthassanak el hozzájuk? Magyarázat: Egy egészséges felsőoktatási versenytérben a szakos KKK-k és programok tág teret adnak az intézményeknek arra, hogy adottságaiknak megfelelő tantervek és módszerek alkalmazásával érjék el a KKK-ban rögzített hallgatói kompetenciaszinteket. Általában elmondható, hogy a KKK-ban a részletesen definiált tudáselemek helyett inkább a képességekre és attitűdre célszerű helyezni a hangsúlyt alapszinten

14 A tantárgyszinten kidolgozott KKK-k és a kreditallokáció jelentősen csökkenti az intézmények mozgásterét. Az intézményi autonómia a differenciált szakmai ismeretek tekintetében valósulhat meg (itt sem teljes mértékben, mert a MAB ezeket is szabályozta.)

15 7. A KKK-k tartalmi kidolgozottságának áttekintése: - A KKK-k kellően árnyaltan, differenciáltan ölelik-e fel a TE-ek belső rétegződését, a kompetenciák tartalmát? -A tudáson (ismereteken) kívül felsorolják-e a szükséges képességeket/tevékenységeket, s azt a szemléletet (attitűdöt, nézeteket), amelyek a szakterületen végzendő eredményes munkához szükségesek? Magyarázat: A hazai felsőoktatási gyakorlatban elsősorban a tudás oldaláról közelítik meg a követelményeket. Képességeket és attitűdöt elsősorban az un. „értelmiségi modulokban” szándékoztak fejleszteni.

16 A megfogalmazott kompetenciák általában többet ígérnek, mint ami a képzés tartalmából következik. - A kompetenciák felülvizsgálata - A tartalom módosítása A munkavégzéshez szükséges szemléletekről, nézetekről, attitűdökről egy mondat található az agrár képzési terület minden KKK-jában: Rendelkeznek együttműködő képességgel, szakmai kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, felelősségtudattal.

17 8. A KKK-k és a hallgatók értékelésének összekapcsolása: A KKK-k megfogalmazása lehetővé teszi-e, hogy a hallgatók a képzés egész menetében felkészültségüket a KKK-kban megfogalmazott kompetenciákhoz tudják igazítani, s ezáltal képesek legyenek saját tanulási tevékenységük tervezésére, felelősségvállalásra?

18 Ebben a vonatkozásban a KKK teljesen „fehér foltnak” tekinthető, ugyanis a hallgatók esetleges értékelésének, vagy önértékelésének módjaira egyáltalán nem tér ki.

19 TEENDŐK 1.Át kell tekinteni a képzések tartalmát, jelentős mértékben csökkenteni kellene a kontaktóraszámot ( ) 2.Az alapszakok kompentenciáinak újrafogalmazása a mesterszakok ismeretében 3.Túl sok az „apró” tárgy, sok a vizsga 4.A féléves egybefüggő szakmai gyakorlat követelményrendszere nincs kialakítva 5.Szakirányok újragondolása 6.Szükséges volna egy, a műszaki területen történt megállapodásra (vizsgák száma, max. tárgyak száma/szemeszter,stb.)


Letölteni ppt "A lineáris képzés eddigi tapasztalatai, teendők a mezőgazdasági képzési területen (Dóka Ottó, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések