Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) A magyar-horvát kapcsolatok.

Az előadások a következő témára: "Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) A magyar-horvát kapcsolatok."— Előadás másolata:

1 Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069) A magyar-horvát kapcsolatok új dimenziói a rendszerváltástól napjainkig Lőrinczné dr. Bencze Edit

2 Politikai kapcsolatok 1. Államközi kapcsolatok  1991. június 21. Jeszenszky Géza külügyminiszter jugoszláviai/zágrábi látogatása, és a zágrábi magyar főkonzulátus megnyitása;  1992. január 15. független horvát állam elismerése;  1992. január 18. a zágrábi magyar főkonzulátus nagykövetségi státuszt kap;  1992. december 16. alapszerződés,  1995. április 4. a kisebbség jogainak védelméről szóló szerződés,  1996. április 22. Mo. és a JSZSZK közötti kétoldalú nk. szerződésekben való jogutódlásáról szóló megállapodások,  1997. Fiume Tiszteletbeli Konzulátus,  2001. Split Tiszteletbeli Konzulátus,

3  2000. május 22. vízummentességi megállapodás,  2001. február 22. szabadkereskedelmi megállapodás, mely 2003-tól CEFTA, 2004-től Ho. és EK.  2002. Eszék Főkonzulátus, 2006. ideiglenes bezárás, 2013. újranyitás;  Közös kormányülések és magyar-horvát kormányközi vegyes bizottságok ülései;  2006. májusában Zágrábban megalakult a Magyar-Horvát Kereskedelmi és Iparkamara,  2009. szeptember 1. HO. NATO csatlakozásának elsőként történő ratifikálása;  A horvát csatlakozás támogatása (magyar elnökség);  2012. március 6. HO. EU csatlakozási szerződés ratifikálása;

4 Gazdasági kapcsolatok  Lassan induló kereskedelmi kapcsolatok (háború, termékek hasonló struktúrája),  Horvátország az idegenforgalomban nagy exportőr – Magyarország a vendégéjszakák tekintetében a 9. helyen áll.

5 Gazdasági kapcsolatok: FDI  a horvát FDI csekély mértékben van jelen a magyar piacon;  a legnagyobb Horvátországban befektető országok: Ausztria (6,3 Mrd euró), Hollandia (4,4 Mrd euró), Németo. (3,3 Mrd euró), Magyaro. (2,9 Mrd euró);  befektetés széles volumenű, érinti a termelést, a bankszektort, a kereskedelmet, az idegenforgalmat a szolgáltatásokat, a zöldmezős beruházásokat és a privatizációt is;  Nagy befektetők: MOL, CBA, OTP, Dunapack, Fornetti, Zalakerámia, Duna-Dráva Cement Kft, Dalmácia Holiday Kft.,

6 A magyar közvetlentőke- befektetések külföldi állománya 26,6 milliárd euró, Ebből Horvátországba 2,9 milliárd euró

7 Kétoldalú áruforgalom  A kétoldalú áruforgalom az ezredforduló óta több mint ötszörösére nőtt;  2007-ben először meghaladta az 1 Mrd eurót, folyamatos magyar aktívum jellemzi;  Horvátországba jelenleg évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 importál onnan;  A legfontosabb magyar exportcikkek : élelmiszerek, az ásványi termékek és energiahordozók, a vegyipari, műanyag és gumitermékek, a gépek, berendezések, járművek;  Az import jelentős tételei az energiahordozók, polimerek valamint a cukor.

8 A Horvátországba irányuló magyar export értéke jelentősen meghaladja az onnan érkező importforgalom értékét. Magyarország az EU tagországok közül Horvátország 4. legnagyobb export, 5. legnagyobb import-partnere. Az összes (EU-n kívüli) országot tekintve ez a 9. legnagyobb export és 10. legnagyobb import partnere. Kétoldalú áruforgalom

9 A határ  355 km hosszú határ;  Ebből: Dráva – 135km, Mura – 45 km;  problémák: a közigazgatási rendszer eltéréséből adódó nehézségek, közlekedési hálózat szerkezete, társadalmi-gazdasági nehézségek, határátkelőhelyek: hat közúti ( Barcs, Beremend, Berzence, Drávaszabolcs, Letenye, Udvar ) és négy vasúti átkelő (Murakeresztúr, Gyékényes, Beremend, Magyarbóly); http://www.vati.hu/static/otk/int/interaktiv.html

10 Határ-menti, interregionális és transznacionális együttműködések

11 Interregionális együttműködések 1998 Alpok-Adria Munkaközösség 1978

12 Dráva-Mura Eurorégió 2000 Mura –Dráva Eurorégió 2004 2003

13 Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarországon: Zala megye Somogy megye Baranya megye Horvátországban: Međjimurska megye Koprivničko ‑ Križevačka megye Virovitičko ‑ Podravska megye Osječko-Baranjska megye Csatlakozó területek: Varaždinska megye Bjelovarsko-Bilogorska megye Požesko-Slavonska megye Vukovarsko-Srijemska megye (max 20%)

14 Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Európai Területi Együttműködés

15 Környezetvédelem  gazdag és érintetlen természeti környezet megőrzése,  munkahelyteremtés,  2009 határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum

16 Közlekedés  elkészült a Budapestet és Fiumét összekötő autópálya, mely része az V b európai közlekedési folyosónak.  felépült a Letenyét és Goricant összekötő, a Murát átívelő híd, új határellenőrzési ponttal,  V c összeurópai közlekedési folyosó támogatása: az európai észak-dél tengely, vagyis a lengyelországi Gdansk városától a horvátországi Pločeig történő kialakítását, Ennek a térségre vonatkozó nyomvonala: (Budapest-Eszék-Szarajevó-Ploče).  Ivándárda-Baranyavár (Branjin Vrh) autópálya- kapcsolat kialakítása,

17 Páneurópai közlekedési folyosók

18 Energia  megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása;  az energiafüggőség csökkentése;  a két ország közötti, Ernestinovot Péccsel összekötő új magas feszültségű elektromos távvezeték;  együttműködés a szénhidrogének ipari hasznosítására vonatkozó közös vállalásokról;  Mol és az INA együttműködése, problémák;  uniós NETS projekt, mely a két ország gázvezetékeit köti össze, az Adria felől likvid gáz továbbítását teszi lehetővé;  Krk-ben folyékony földgáz befogadására alkalmas terminál (LNG) kialakítása;  340 km vezeték megépítése, a két ország gázvezetékei összekötésére;

19 Kulturális, tudományos kapcsolatok  a Zágrábi Egyetemen és az eszéki Strossmayer Egyetemen működő magyar tanszékek,  a Pécsi Tudományegyetemen folyó horvát nyelvi képzés,  Horvátország bekapcsolódása az Európai Unió által kiépített hallgatói és oktatói mobilitási programokba,  Zágráb, Eszék, Pula és a határ menti térségek bevonása a Pécs Európa kulturális fővárosa projektbe,  közös magyar-horvát és horvát-magyar szótár,  testvérvárosi kapcsolatok;  2014. január Zágrábi Magyar Intézet;

20 A magyar népesség elhelyezkedése Horvátországban 1495-ben, 1910-ben és 2001-ben A magyar nemzetiségű: 14 048 (0,33%) Magyar anyanyelvű: 10 231 fő

21 Jadranka Kosor: "Magyarország és Horvátország példája annak, hogy hogyan kell együtt élni a jó szomszédoknak, hogyan kell együttműködni és hogyan kell együtt építeni a közös jövőt.„ Köszönöm megtisztelő figyelmüket!