Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: terápiás közösségben, zárt közösségben történő lelkigondozás Bereczki Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: terápiás közösségben, zárt közösségben történő lelkigondozás Bereczki Sándor."— Előadás másolata:

1 III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: terápiás közösségben, zárt közösségben történő lelkigondozás Bereczki Sándor

2 I. Mi a Terápiás Közösség? A Terápiás közösség definíciója Szenvedélybetegek alkohol-, drog- és játékmentes bentlakásos rendszerben történő kezelése.

3 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • Maxwell Jones szerint: „A terápiás közösség olyan embercsoport, amelynek a célja közös, a közösség tagjainak egymással való kapcsolatán, interakcióin keresztül fejlődik, és kialakul egy szociális, társas tanulás. Mindenki pozitív állapottá tudja formálni korábbi rossz közérzetét”.

4 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • „A terápiás közösség intenzív, hosszú távú, bentlakásos viselkedést módosító modell.” (D. A. Deitch, Daytop)

5 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • „A terápiás közösség erősen kötött bentlakásos környezetet jelent, a kezelés jellege: az önsegítés. A terápiás közösség filozófiája hangsúlyozza, hogy az egyén az által válik felelős és önálló emberré, és ezáltal mások számára hiteles példaképpé, ha felelőséget vállal saját problémáiért és magatartásáért.” (Vámos Péter, Portage)

6 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • A terápiás közösség hierarchikus rendszer, melyben mindenkinek megvan a helye aszerint, hogy a fejlődésnek milyen fokára jutott el a bentlakás során. (Például egy új beteg nem kezelheti a közösség kasszáját, vagy nem lehet betegkísérő.)

7 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • Aki folyamatosan jól teljesít, az nagyobb felelősséggel járó megbízást kap. • Megcsúszás estén a közösség visszaminősíti, ha azonban folyamatosan jól teljesít, ismét feljebb juthat a „ranglétrán”.

8 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • Az Emberbarát Alapítvány is terápiás közösségben kezeli azokat a szenvedélybetegeket, akik felépülésüket keresik.

9 A terápiás közösség definíciója (folyt.) A TK nagysága. A terápiás közösségekben általában kliens él együtt. • Az Emberbarát Alapítvány TK-jában 78 kliens fogadására alkalmas. Az Alapítvány Átmeneti Otthonában 20 fő, Lakóotthonában pedig 12 fő felvétele lehetséges. (Ez a 32 kliens már befejezte a rehabilitációs terápiát.)

10 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • A személyzet létszáma: 36 fő (igazgató, orvosok, szociális munkások, pszichológus, pedagógus stb.). Rajtuk kívül önkéntes segítők, valamint a felelős kliensek is részt vesznek a tevékenységben.

11 A terápiás közösség definíciója (folyt.) Betegfelvétel. Pszichiáter-addiktológus és az intézet igazgatója dönt az önként jelentkező betegek felvételéről. Felvételi beszélgetés alkalmával terápiás megállapodást ír alá a beteg, melyben vállalja a TK szabályait és a házi rendét.

12 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • A tipikus kliens profil: férfiak: anyaghasználók, játékszenvedélyesek. Közülük sokan börtönviseltek, többszörösen hátrányos helyzetűek. Vannak koedukált terápiás közösségek is. Az Emberbarát Alapítvány a nők kezelését Addiktológiai Gondozójában végzi.

13 A terápiás közösség definíciója (folyt.) • A kezelés és bentlakás időtartama: a terápiás közösségekben általában hónap (rövid időtartamú), vagy hónap (közepes időtartamú). A hagyományos terápiás közösségek hónapos (hosszú távú) kezelést ajánlanak a klienseknek. Az Emberbarát Alapítványnál mindhárom kezelési időtartam előfordul.

14 II. A Terápiás Közösség modell • A TK rehabilitációs programja a függőséget elsődlegesen nem betegségként értelmezi, hanem az egész személyiség zavaraként, mely kihat a működés némely vagy minden területére: a kognitív, megismerő, viselkedési, emocionális (érzelmi), spirituális (szellemi), erkölcsi szférára, valamint az értékrendszerre is.

15 A Terápiás Közösség modell (folyt.) • A a kliense elsősorban a változásért teszi felelőssé • A szenvedélybetegeknél orvosi, pszichológiai, szociális deficitek, valamint a hivatásbeli és nevelési problémák állnak fenn.

16 A Terápiás Közösség modell (folyt.) Az Emberbarát Alapítványnál működő TK-ben komplex kezelés folyik. A hagyományos terápiás közösségi módszereket meghagyva a házi orvosi, pszichiátriai, addiktólógiai kezelési és pedagógiai nevelési módszereket is alkalmazza.

17 A Terápiás Közösség modell (folyt.) A komplex kezelés indoka: a szenvedélybetegség multifaktoriális patogenezisű betegség. Az Emberbarát Alapítvány szerint ezért komplex kezelésre, rehabilitációra van szükségük a betegeknek.

18 A Terápiás Közösség modell (folyt.) • A komplex kezelés alapján minden egy helyen történik: • Egészségügyi rehabilitáció • Pszichés stabilizáció • Munkára nevelés, felkészítés • Iskolarendszeren kívüli képzés • Nyílt munkaerő piac, lakhatás támogatása

19 III. A Terápiás Közösség modell jellemzői A szenvedélybetegségből való felépülés a rehabilitációban a következő módon történik. A közösség, mint „terapeuta” Maga a közösség a terapeuta, mely gyógyhatást fejt ki, és nem a szerepkör, és nem a munkacsoportnak valamelyik tagja egymagában.

20 A felépülési folyamat beindulásának feltétele: a közösségi kapcsolatrendszer, a megfelelő pszichés klíma,kialakulása, mely jótékonyan hat az új készségek, képességek, személyes jellemzők kibontakozására. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

21 1. Az ön- és kölcsönös segítségnek jelentős gyógyhatása lehet, mely azon az elven alapszik, hogy segítsünk valakin, és így saját magunkon is segítünk. Ez azonban a mindennapi életben nagyon nehezen tapasztalható meg a leépült kliensek körében.

22 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) Mi inkább azt mondjuk hogy az önsegítés elve alapján próbáljunk elindítani egy olyan folyamatot, amely a kliensek önismeretén és társaikkal való kapcsolatán alapul. A közösségen belül a beteg már nemcsak kap, hanem tevékenyen részt vesz a terápiában, tehát főszereplővé válik.

23 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) • A terápiás közösségben élő klienseknek szabadságra is szükségük van, hogy a felépülési folyamat elindulhasson bennük. A közösségen belüli szabadság pszichológiai szabadság, nem a belső szervezeti rendre vonatkozó szabadság. Biztosítani kell a kliensek szabad véleménynyilvánítási jogát.

24 Mindenki mondhassa el véleményét, mely miatt nem származhat hátránya. A terápia a kliensek és a munkacsoport közötti kölcsönhatás alapján valósul meg, amely a személyiség megerősödéséhez vezethet. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

25 • 2. A szociális tanulás. • Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás szociális interakciók, társas kölcsönhatások következtében alakul ki szociális tanulásnak nevezünk. • A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető.

26 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) A közösség együttesen szolgál „tanítóként”. A közösség szabályokat és normákat ad az egyénnek. Az egyénnek ezeket meg kell ismernie, és azonosulnia kell vele. A közösség nyomást gyakorol az egyénre, mely ható, gyógyító tényező. Ha az egyén enged a közösségi nyomásnak, fejlődik.

27 • A közösség felelős az egyénért (viselkedéséért, fejlődéséért). • Az egyén felelős a közösségért (közösség szellemi atmoszférájáért). A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

28 • A közösség támogatja az egyént autonómiája megvalósításában, az önállóságra való törekvésében. • Az egyén számára az autonómia nem a közösség iránti felelősség csökkenését jelenti, hanem azt, hogy önállóan is tud élni, dönteni, nem „tömegemberként” van jelen a közösségben. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

29 • A közösségnek joga van építő bírálatot mondani az egyén viselkedéséről, valamint a személyzet, az autoritás munkájáról is. • Az egyénnek viszont joga van építő bírálatot mondani a közösségről. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

30 • A terápiás közösségen belüli szociális tanulás a cselekvés aktív folyamata, a kliens különböző tevékenységekbe kapcsolódik be. Megtanulja, hogyan kell részt vennie benne (jó hozzáállással, vidáman, jó kedvel, nem morogva).

31 • Különböző szerepeket vállal, és a rábízott feladatokat elvégzi. • A kliens megtanul megosztani (pl. szobáját, örömét, bánatát, gondjait, stb.) • Tanulja továbbá a konfrontáció felvállalását. (Ha például valaki eldobja az udvaron a csikket, nem kerüli el a konfrontálódást, hanem felvállalja, szól érte.). A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

32 • A munkatársak, felelős kliensek pozitív szerepmintája és személyes példamutatása - kulcsszerep a sikerben, magatartásuk tükrözi az elvárt magatartást, a közösség értékeit és tanításait. • A közösség tagjainak a visszajelzései is fontos fejlesztő tényezők a szociális tanulásban. • A kliens pozitívan változhat a közösség befolyásoló nyomására. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

33 • A szociális tanulás lényeges eleme, hogy egy kliens megtanulja az „itt és most” cselekvést. (Most teszem meg, most hagyom abba… nem később, nem majd valamikor…). • A múlt lezárása és elindulás egy új uton. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

34 • A kliens a múlt hibáiból, nehézségeiből is sokat tanulhat, ezek feltárása hasznos illusztrációul szolgálhat, ha valami nem működik, negatív attitűdök és negatív személetmód esetén. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

35 • A szociális tanulás során a kliens eljut arra a fokra, hogy felelősséget tud vállalni a jelen valóságáért és a következményekért is. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

36 • 3. A munkához szoktatás, a munkára való nevelés, a rendszeres életmód kialakítása. • Célunk, hogy azokat, akik még nem éltek a munka világában, vagy kiszorultak onnan különböző okok miatt, s fontos képességeik elsorvadtak, ismét munkához szoktassunk, illetve képességeiket fejlesszük.

37 • A munkaterápia fejlesztés, melyben részt vesznek egyfelől a szakemberek, másfelől a közösség, a felépülő, stabilizálódó, és a „felelős” kliensek is. • A kiadott munka elvégzését a munkavezető, ill. a felelős kliensek irányítják. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

38 A MUNKA terápiás értéke és a társadalomba való integrálódás egyik kritériuma a) Munkaterápia 1.Szociális terápiás foglalkozás keretében (pl. házkörüli munka) 2.Minőségi munka jutalmazása (ösztönzés) Az Alapítvány saját forrásából)

39 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) b) Munka-rehabilitáció Írásos megállapodás (4-6 óra, portás, mosoda stb. ) Nyugdíjhoz szolgálati időt szerez

40 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) c) Fejlesztő-felkészítő foglalkozás • Munkaszerződés (munkaviszony) 6-8 óra • Védett munkahely (betegkísérő, pékségben dolgozik)

41 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) d.) Nyílt munkaerő piac • Az Emberbarát Alapítvány védett szállást, lakhatást biztosít 5 évre

42 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) Képzés • Az Emberbarát Alapítványnál a munkára neveléshez hozzátartozik az iskolarendszeren kívüli képzés is. • A kliensek elméleti és gyakorlati oktatáson vehetnek részt, (OKJ) a Sütőüzemben szakmát is tanulhatnak.

43 A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.) A rekreáció. A közösség tagjait nemcsak a munkára neveljük, hanem a szabadidő hasznos eltöltésére is, mert korábban minden idejüket ivással, drogozással, játékkal töltötték el. A tv-műsort is jobban élvezték egy füves cigi elszívásával, a koncertek is csak üveggel a zsebben voltak érdekesek.

44 • Azoknak a betegeknek, akik úgy döntöttek, hogy terápiás közösség segítségével próbálnak talpra állni, szükségük van rekreációra, pihenésre, felüdülésre, mely egyrészt a közösségbe való beépülést segíti elő, másrészt a bezártság érzését csökkenti, valamint ezzel a szabadidő hasznos eltöltését is megtanulhatják. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

45 • Ilyen lehet egy film közös megtekintése, ezt követően az élmények megosztása, megpihenés, erőgyűjtés a templomban, kirándulás vidékre, vagy a városban, ahol élünk, időtöltés egy parkban szép fák alatt, könyvtárak, kiállítások felkeresése, nézelődés a bolhapiacon, sportolás, focizás, születésnapok megünneplése stb. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

46 • A terápiás közösségben a klienseknek megvan a lehetőségük arra, hogy felkészüljenek az egészséges életmódra, mely nemcsak azt jelenti, hogy összeszedik minden erejüket, hogy végleg elhagyják az alkoholt, a drogot és a játéktermeket, hanem azt is, hogy egész életüket újjászervezik.

47 • Azok, akik nem válnak felelősen gondolkodó emberré, akiknek nincsenek spirituális értékeik, nehezen tudnak talpon maradni. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

48 • Az egészséges életmódot választó emberre szellemi szabadságban él, és így nem válik az élete a külső körülmények játékszerévé, a legsúlyosabb problémák között sem adja fel szellemi szabadságát, ezért megmarad a választási lehetősége. A Terápiás Közösség modell jellemzői (folyt.)

49 IV. A Terápiás Közösség struktúrája • 1. A terápiás munkacsoport (Staff) a.) A munkacsoport tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, szociális munkás, gondozó, hivatalvezető, a módosított terápiás közösségekben alkalmaznak pszichiátert/addiktológust, terapeutát, pszichológust, egészségügyi gondozót stb.

50 • Az Emberbarát Alapítvány szakembereket is alkalmaz a gyógyításban. A hivatalosan előírt minimum feltételeknek megfelelően. • A betegek és a terápiás munkacsoport tagjai között vertikális kapcsolat áll fenn, de nem a szakmai tudás fölényével kezelik őket, hanem tisztelettel, barátságosan és megértően viszonyuljanak hozzájuk. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

51 • Az agresszióra soha se válaszoljunk agresszióval! Ne alacsonyodjunk le a támadó, veszekedős ember szintjére! • A kollegák közül csak azok tekinthetők szerepmodelleknek, akik hitelesek, megbízhatók, támogatják a gyengéket, helyreigazítják a hibázókat, és védelmezik a veszélyben lévőket. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

52 • A munkacsoport fontos feladata még a családdal, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás. Ha a kliensek nehezen viselik a bezártságot, vagy felfokozódik a sóvárgásuk, képtelenek úrrá lenni az erős késztetéseiken, és el akarják hagyni az Intézetet, feltétlenül vegyük fel a kapcsolatot a hozzátartozókkal, kérjük a segítségüket ebben a helyzetben! A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

53 • Ezen kívül a hozzátartozókat a tematikus önsegítő csoport munkájába is bevonjuk, melynek az a célja, hogy megtanulják, hogyan ismerhetik fel negatív érzelmeiket és hogyan kezeljék azokat, hogyan oldódhat fel feszültségük, és hogyan készüljenek fel a felépült beteg fogadására, amikor az hazaérkezve új életet próbál kezdeni. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

54 2. A bentlakók. A terápiás közösség tagjai a fejlődés és a bentlakás idejének hosszúsága függvényében három szinten vannak: első szinten a kezdők (újoncok), a második szinten a középfokot elértek, a harmadik szinten pedig a szeniorok (a közösség legrégibb tagjai) találhatók.

55 • Ha a terápiás közösség olyan, mint egy jól működő család, akkor az emberek fejlődnek, képesek felelőségséget vállalni, szociális és erkölcsi magatartásuk is javul, a kísértési helyzetekben vagy stresszhelyzetekben is sikeresen megküzdenek. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

56 • A stabilizálódó tagok felelős kliensekké, oszlopokká válnak, akik segítő szándékkal elkötelezik magukat arra, hogy odafigyelnek társaikra, és támogatják, segítik őket nehéz pillanataikban, és a közösségben jelentkező nehéz feladatok elől sem térnek ki. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

57 3. A terápiás program szakaszai: Első szakasz • A szenvedélybetegek detoxikációja, méregtelenítése előkészület a terápiás közösségbe való belépésre, de ez nem a kezelés célja. • Felvételi beszélgetés, motiváció tisztázása.

58 • A beteg izolált körülmények közötti kezelés elfogadása. Célja, hogy a kliens teljes mértékben izolálódjon a külvilágtól, a drogszcénától, ahol a rendszeres szerhasználata folyt. Másrészről, megismerkedik a terápiás folyamattal, a közösség tagjaival. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

59 • Tájékoztatás, felvilágosítás, izoláció 0-90 nap. Ez a legsebezhetőbb időszak, ekkor morzsolódnak le legtöbben (kb %), különösen az antiszociális személyiségben szenvedők.

60 A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.) • Ez időszakban kapnak a kliensek felvilágosítást a közösség szabályairól, a házirendről, az elvárt viselkedésről, magáról a program szerkezetéről. • Ekkor kezd kialakulni a kliens szorosabb kapcsolata a személyes gondozóval. • A közösségbe való beilleszkedés elősegítése is folyamatban van. • Munkához szoktatás történik.

61 A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.) Második szakasz • A második szakasz mintegy 2-12 hónapig tart. Ebben az időszakban várható a kliensnél, hogy viselkedése javul, a belátási szintje fokozódik, a közösségi státusa progresszíven magasabbra emelkedik, fejlődés mutatkozik nála az érésre vonatkozóan és növekszik a személyes autonómiája.

62 • Nemcsak a alkohol vagy drogéhség kezelésében nyer tapasztalatokat, hanem pozitív célok megvalósításáért is tud küzdeni. • Ekkor már nemcsak a munkaterápiában, hanem a védett foglalkozásban is részt vehet. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

63 Harmadik szakasz • A harmadik szakasz vagy 24 hónapig tart. • A kliens megerősödik abban a készségében, hogy önállóan is tud döntést hozni. • Növekszik az önmenedzselési kapacitása. • Szociális munkás nélkül is el tudja intézni hivatalos ügyeit.

64 • A kliens ekkor már képes az önellátásra. • A védett foglakoztatás és az iskolarendszeren kívüli képzés felkészíti őt a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésre. • Munkaviszonyba lép vagy továbbtanul. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

65 4. A felépült kliensek utánkövetése • A terápiás közösségből kilépők helyzetét és állapotát figyelemmel kísérjük mind a munkahelyen, mind a családban. • Szükség esetén az Addiktológiai Gondozónkban gyógyszeres ellátást is kaphat.

66 • Információhoz juthatunk látogatással, vagy írásos felméréssel, illetve levelezés útján, támogató csoport keretében kb. kéthetente alkalmunk van kapcsolatba lépni a volt kliensekkel, és megoszthatják velünk és egymással nehézségeiket, problémáikat, örömeiket, sikereiket. Segítséget kérhetnek és kapatnak a szakemberektől. A Terápiás Közösség struktúrája (folyt.)

67 V. Személyes gondozás a Terápiás Közösségben A gondozás aranyszabályai • Mindig az egész embert gondozzuk (figyelembe vesszük testi-lelki-szellemi, szociális állapotát.) • Mindig a gócot keressük meg, ami a bajt, zavart, problémát előidézi.

68 • A gondozás kedvező vagy kedvezőtlen eredménye múlik e két kérdésen: Ki vagy? (Tehetetlen figura vagy újrakezdésre képes ember?) Miben segíthetek neked? • Személyre szabott gondozást végezzünk, és ne általános elveket akarjunk elfogadtatni, vegyük figyelembe a kliens személyes (biológiai, pszichés, spirituális) szükségleteit. Személyes gondozás (folyt.)

69 • Ha a rossz viselkedéssel szemben rossz bánásmódot alkalmazunk, akkor a rossz fog megerősödni a gondozottban. • Ismerjük fel a kliensben a jót, ami még épen maradt, s abban erősítsük. (Sok igazság van ebben a mondásban: „Dicsérd a jót, a rossz magától elmúlik!”) Személyes gondozás (folyt.)

70 • A gondozó munkája: egyrészt azon dolgozik a klienssel együtt, hogy lerontsák, ami régi, elavult; másrészt, hogy felépítsék az „új házat”, hogy a kliens elérje az absztinenciát és a küzdőképes szintet. • Foglalkozzunk azzal a kérdéssel is, hogy a gondozottunk tudja-e mobilizálni pszichés energiáit a problémás és konfliktusteli helyzetekben. Személyes gondozás (folyt.)

71 • Kis követelményeket támasszunk a beteg lélek iránt, és nagy megértést! (A bátorítás fontossága.) • Vegyük észre a gondozott apróbb előbbre jutásait. (Viszonyítási alap önmaga, és nem egyes nagy teljesítményű emberek!) Személyes gondozás (folyt.)

72 • Ne erőltessük arra, amire nem kész és nem képes még! • Erősítsük a klienst abban a tudatban, hogy különbözőek vagyunk, különbözőek a képességeink, de összetartozunk és egymást kiegészítjük!

73 • Számolnunk kell azzal, hogy a lelki fejlődéshez hozzátartozik az időnkénti stagnálás, botlás, visszaesés is. Ezekből kijutva többre lehetünk képesek, mint eddig. • Az egyéni érettségi foknak megfelelően válasszuk meg az egyéni bánásmódot! Személyes gondozás (folyt.)

74 • (Pl. Jani 25 éves, de úgy kell bánni vele, mint egy 10 éves gyerekkel. Ezen a szinten tart személyiségi érettsége, s ennek megfelelő bánásmódot is igényel.) Személyes gondozás (folyt.)

75 • A személyiségi érési tempó egyénenként eltérő, ezért legyünk a klienshez türelmesek! • Fogadjuk el azt, hogy vannak olyan emberek, akiket csak a csendes, megértő szeretetet gyakorlásával közelíthetünk meg, csak így segíthetjük őket a fejlődésben. Személyes gondozás (folyt.)

76 • A lelki gondozás akkor lenne talán a legeredményesebb, ha a kliens belső szükségleteiből fakadna, nem külső nyomásra. Mindenesetre a szenvedélybetegekkel a terápiás közösségben sok alkalom adódik a beszélgetésre, amelyek terápiás értékűek lehetnek.

77 • A gondozó ne vegye rossz néven, ha egy kliens nem vele, hanem egy másik gondozóval tudja megbeszélni gondjait. Vizsgálja meg önmagát, hogy miért nem tud a kliens előtte megnyílni, miért nincs bizalma iránta! (Nagyképű? Arrogáns? Nem tud titkot tartani? Kioktat? Megszégyenít? Elítéli? Vádolja? Nincs tisztában a személyiségzavarokkal?) Személyes gondozás (folyt.)

78 A.) Motivációs beszélgetés a leállással kapcsolatban • A segítő személy hite, lelkesedése, szeretete erősen motiválja a klienseket aktivitásra, és így készek saját magukért is erőfeszítéseket tenni. • A segítő személy bátorító, biztató, reményt keltő attitűdje erőt ad a kliensnek, hogy kijusson a közönyös és érdektelen állapotból. A munka hatékonyságának feltétele a kölcsönös elfogadás.

79 • A legtöbb új kliens ambivalens érzésekkel kerül az intézetbe, nem motivált, nem tud elmozdulni arról a holtpontról, ahol van. Ilyen esetekben nem mindegy az, hogy milyen állapotban van a segítő személy, és hogyan kezd hozzá a motivációs beszélgetéshez. Mi a lényege ennek? Személyes gondozás (folyt.)

80 • Az, hogy segítsük a szenvedélybeteget abban, hogy belássa állapota tarthatatlanságát és elszánja magát a leállásra. • 1. Ha motivációs beszélgetést szeretnénk kezdeményezni egy szenvedélybeteggel, akkor tisztázzuk először, hogy el tud-e fogadni bennünket, mert ha utál, megvet minket, akkor jobb, ha egy másik partnerre bízzuk! Személyes gondozás (folyt.)

81 • 2. Ha empatikusak, együtt érzők, megértők vagyunk, akkor ez megkönnyíti a beszélgetést, és növelheti a nehéz lelki állapotban lévő személy leállás iránti szándékát. Személyes gondozás (folyt.)

82 • 3. A motivációs beszélgetésben akkor teszünk egy lépést előre, ha a szenvedélybeteg mérlegelni kezd: „Lenni vagy nem lenni? – ez itt a kérdés.” „Igen vagy nem? Leálljak vagy folytassam tovább?” Ilyenkor a motívumok erejétől függően tétovázik, ingadozik, mérlegeli a két cselekvés következményét. A késztető és gátló motívumokat belső konfliktusként éli át. Személyes gondozás (folyt.)

83 • A motivációs beszélgetés tehát ezt a dilemmát válthatja ki, és lehetséges, hogy a kliens csak többszöri találkozás után lesz képes egy újabb lépésre. Türelmesen hallgassuk meg, amiről beszélni akar velünk! Személyes gondozás (folyt.)

84 • Valószínűleg hamarosan eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor szóba jöhet az alkoholizálás/drogozás/játék előnye és hátránya, amelyben része volt eddig, és kész felmérni, hol tart, mi köti a múlthoz, és mit kell tennie, hogy vége szakadjon az egy helyben járásának.

85 • 4. Kerüljük a vitát, mert ezzel nem jutunk közelebb a célhoz! A kliens bezárkózik előttünk, sőt nagyívben kerülni is fog minket. Nem számíthatunk arra, hogy tanácsainkat azonnal megvalósítja. Van érési idő is. A parasztember nem úgy veti el a magot, hogy egy cigaretta elszívása után várja, hogy kibújt- e már a földből a növény, lehet-e már aratni. Személyes gondozás (folyt.)

86 • Majd eljön az aratás ideje is! (Persze, mi azonnali eredményeket szeretnénk felmutatni!) • A fizikailag leépült és gondolkodásában is eltorzult ember lassan jut előre. Ne mi döntsünk helyette, hanem várjuk meg, amikor ő dönt felelősségteljesen!

87 • 5. Ha a motivációs beszélgetés során nagy ellenállását tapasztalunk, akkor ne legyünk merevek, ne bizonygassuk a magunk igazát, hanem nagyvonalúan váltsunk témát! Személyes gondozás (folyt.)

88 • Egy embernek hiába mondjuk azt, hogy kérem, uram, kezdjen el nevetni, nem valószínű, hogy tud megrendelésre nevetni; ellenben, ha elmondunk neki egy mulatságos, szórakoztató történet, biztos, hogy nevetni fog rajta. Ellenállás esetén tudunk olyan dolgot mondani, ami csökkenti a feszültséget, és így más fontos témára térhetünk át.

89 • 6. A motivációs beszélgetéssel nemcsak a dilemmát akarjuk beindítani, hanem egy bizonyos idő után, amikor már az illető képes az együttműködésre, erősítjük benne azt a hitet, hogy gyökeres változásokon fog átmenni, ha nem a múltból él, hanem a jelen lehetőségeit kihasználja. Személyes gondozás (folyt.)

90 • A „nem tudok”, „nem bírok”, „nem megy ez nekem”, „úgysem lesz tartós” pesszimista gondolataiból megkíséreljük áthangolni őt. Az oly sok sikertelen leállási próbálkozás után szárnyalni tanítjuk őt, mint ahogyan sas tanítja fiókáit repülni. Reménységet öntünk belé, erősítjük a felépülésben való hitét.

91 • Az új betegeknek a motivációs beszélgetésen túl más segítségre is szükségük van. Egyrészt orvosi ellátásban részesülnek, gyógyszereket kapnak állapotuknak megfelelően. Másrészt nagyobb figyelmet kell rájuk fordítanunk, mivel még nem illeszkedtek be a közösségbe, és nehezen tudják kezelni erős késztetéseiket. Személyes gondozás (folyt.)

92 • Ha magukra hagyjuk őket, fennáll annak a veszélye, hogy megcsúsznak vagy elhagyják az Intézetet. Ezért az új betegek mellé rendelünk átmeneti időre „árnyékembereket”, akik folyamatosan törődnek velük, „kényeztetik” őket, vigyáznak rájuk, beszélgetnek velük. Ez elsősorban a gondozók feladata. Személyes gondozás (folyt.)

93 B.)A visszaesés megelőzése – a visszaesett gondozása • A visszaesés megelőzéséről beszélhetünk járó- betegek és bentlakásos rendszerben élő betegek vonatkozásában. Itt most az utóbbival kívánunk röviden foglalkozni.

94 • Tárjuk fel a szenvedélybeteggel közösen, hogy a kimenő vagy adaptációs szabadság idején milyen nagy kockázatú helyzetekbe kerülhet (buli, kocsmák, játéktermek, családi veszekedések, bandák, káros hatású haverok, stressz stb.), melyek elől ki kell térnie. Személyes gondozás (folyt.)

95 • Fontos, hogy tudatosuljon benne, hogy határozottan akarnia kell, hogy ezeket elkerülje. A dilemmának egy pillanatra se adjon helyet a gondolataiban. Döntse el, hogy „nem játszik a tűzzel”, s ebből ne engedjen, még külső nyomásra sem. Személyes gondozás (folyt.)

96 • A felépülő beteggel nemcsak a nagy kockázatú helyzetekről beszélünk, hanem a gondolatairól és érzéseiről is. Az egyoldalú negatív gondolkodás és érzések rövid időn belül megcsúszáshoz vezethetnek. Személyes gondozás (folyt.)

97 • (Pl.: „én már úgysem gyógyulok meg, nekem már mindegy…”, „én nem bírom tovább a bezártságot…”, „megjött a bírósági idézésem, hát én…”, „ha meglátogatnak is, mindig csak leszúrnak…”, „majd szétrobbanok a dühtől…”, „nincs hova mennem, ha elhagyom az intézetet, csak utca vár…” stb.) Személyes gondozás (folyt.)

98 • Továbbá tisztázzuk azt is a kliensekkel, hogy van-e alkohol/drogéhségük. A felépülés folyamatában lévő személyeknek meg kell küzdeniük egyrészt az időközönként jelentkező cravinggel, sóvárgással, ami erős, kóros vágy az alkohol/drog iránt; másrészt pedig a késztetéssel, ami az alkohol/drog megszerzésére és fogyasztására aktivizáló, nagyfokú izgalmi állapot. Személyes gondozás (folyt.)

99 • Miért is annyira fontos az alkohol/drog a függővé vált egyén számára? Azért, mert kellemes hatást (pl. eufória) idéz elő, vagy megszüntet kellemetlen állapotokat (szorongás, rossz hangulat stb.), az előbbit pozitív, az utóbbit negatív megerősítésnek nevezzük. Személyes gondozás (folyt.)

100 • A szerek fokozatosan kiszorítják a fogyasztó életéből a természetes megerősítőket. A szenvedélybeteget arra a felismerésre és belátásra kell segítenünk, hogy a kellemes hatás és a kellemetlen állapot megszüntetésére van más lehetőség is.

101 • Ahhoz, hogy ez a negatív állapot ne eredményezzen megcsúszást, az szükséges, hogy az egyén megtanulja felismerni azt, ami benne zajlik, kész legyen kimondani, hogy „stop, állj meg, eddig s ne tovább”, és tudjon átváltani, áthangolódni pozitív gondolatokra és érzésekre. Személyes gondozás (folyt.)

102 • A terápiás közösségben élő szenvedélybeteg nehezen vallja be, ha megcsúszik, mert fél a presztízsveszteségtől, erős bűntudata, lelkiismeret-furdalása van. A felépülési folyamatban azonban benne van a megcsúszás is. Aki korcsolyázni tanul, jó néhányszor el is fog terülni a jégen, mégis újra feláll, és folytatja. A szenvedélybeteg is bukdácsolva jut előre.

103 • Mit tehetünk a megcsúszott emberért? A teljesség igénye nélkül néhány fontos szempont figyelembevételét ajánljuk a beszélgető partnernek. • A visszaesés megcsúszással, megbotlással kezdődik, amit mindig komolyan kell vennünk. Ilyen esetekben sürgős egyéni és közösségi beavatkozásra van szükség. Személyes gondozás (folyt.)

104 • A csoportülésen történő megbeszélésen az egyén pozitív és negatív visszajelzéseket kaphat. (Az illetőt nem kell vádolni, sem pártját fogva elbagatellizálni, amit tett.) Ez alaklommal mindenki elmondhatja személyes tapasztalatait a megcsúszással és talpra állással kapcsolatban, melyekből komoly tanulságok vonhatók le. Személyes gondozás (folyt.)

105 • Nagy haszna a megcsúszás/visszaesés csoportos megbeszélésének, hogy a csoporttagok közös felismerésre jutva sokat segíthetnek egymásnak a kitűzött cél megvalósításában. • A segítő szándékú bírálatokat meg kell szívlelnie az érintettnek, nem pedig megsértődnie!

106 • Kérjük a klienst, aki megbotlott, hogy vázolja fel, milyen stratégiát dolgozott ki magában, hogy alkoholhoz/droghoz jusson, ill. a játékterembe elmenjen. Tisztázzuk, hogy egy pillanatnyi meggondolatlanság, vagy hosszú előkészület vezetett a megcsúszáshoz, és honnan vette a pénzt, miből fedezte a kiadásait. Személyes gondozás (folyt.)

107 • Beszéljünk arról is, hogy a kliens csak az önvádtól szenved, vagy pedig már őszintén megbánta. Az önvád a visszaesés felé sodorja, mert szégyenérzete miatt nem tud az emberek elé állni, ezért hát nem adja fel az ivást/drogozást vagy a játékot. Személyes gondozás (folyt.)

108 • Amíg az emberek elől bujkál, ez valószínűen azt is jelentheti, hogy titokban még folytatni akarja, amit elkezdett. A megbánás viszont olyan fájdalom, mely újrakezdésre sarkall, a gátló szégyenkezés fölé is kerekedik, s a kliens felvállalja megbotlását, és segítséget kér.

109 • A megcsúszás után a szenvedélybeteg gondolkodása kezd beszűkülni az italra/drogra/játékra. Ezért váltania kell, át kell hangolódnia valami másra, szép és értelmes dolgokra. A váltással, a helyettesítéssel egy más dimenzióba kerül. Saját életünkből is tudunk számos példát mondani, hogyan jutottunk túl a nehéz gondolatainkon és érzéseinken, és mivel helyettesítettük azokat. Személyes gondozás (folyt.)

110 • Azt tanácsoljuk azoknak, akik megcsúsztak, hogy éljenek készenléti állapotban. Az egyik közel-keleti országot szüntelenül fenyegeti a háború kitörése, ezért a lakosság jelentős része készenléti állapotban él. A fegyvereket otthon tartják, és ha riadó van, egy órán belül fel tudnak fegyverkezni, és harcra készek. Személyes gondozás (folyt.)

111 • A megcsúszott embernek is számolni kell azzal, hogy a craving, az erős vágy váratlanul, bármelyik pillanatban rátörhet, s a késztetése annyira felfokozódhat, hogy tehetetlenné válhat. A tehetetlen ember pedig könnyen csapdába esik. Az ilyen életvitel nem „kényelmes”, mert nagy önfegyelmet kíván. Győzni pedig az fog, aki küzd is. Személyes gondozás (folyt.)

112 • C.) Az egyén fejlődésmérése • A terápiás közösségben élő klienseknek személyesen is dolgozniuk kell felépülésükön. Rövid, közép és hosszú távú célokat kell kitűzniük maguk elé, és meg kell határozniuk, magatartásuk mely elemeit kívánják megváltoztatni.

113 • Nevezzék meg konkrétan, mely magatartásukat tartják rossznak, de ugyanakkor nem tudnak rajta változtatni! A kritikus helyzetekben alkalmazzák-e a gondolatstopot, és át tudnak-e váltani negatív állapotból pozitívba? Az egyéni gondozóval együtt foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel! Személyes gondozás (folyt.)

114 • A terápiás közösség ülésén legalább havonta egyszer, a hó végén foglalkozzunk azzal is, hogy kik azok a kliensek, akiknél látható fejlődés tapasztalható, és kik azok, akik csak stagnálnak, és nem fejleszthetők! A közösség tagjai és a munkacsoport jelenlévő tagjai is mondják el észrevételeiket! Ezt jegyzőkönyvileg is dokumentáljuk! Személyes gondozás (folyt.)

115 VI. Csoportterápia Gyógyhatás • A terápiás közösségben a kliensek többféle kiscsoportos foglalkozáson vesznek részt, amelyekre itt most nem térünk ki. Tanulságos lehet azonban számunkra, ha megismerjük Ivrin Yalom megállapítását a csoportterápiákkal kapcsolatban, melyeknek a következő közös gyógyító vonásai lehetnek:

116 1. Felkarolás: a csoport információval és tanácsokkal látja el tagjait. 2. Azonosulás: a csoport a megfelelő viselkedés modelljeivel szolgál. 3. Csoportkohézió: a csoport olyan szolidáris közeget biztosít, melyben a tagok megtanulhatják a kockázatvállalást és a kritika elfogadását. Csoportterápia (folyt.)

117 4.Egyetemesség: a tagok ráébrednek, hogy másoknak is vannak az övéikhez hasonló problémáik. 5.Altruizmus: a tagok önbizalma fokozódik attól, hogy segítenek másokon.

118 6. Katarzis: a tagok jobban megértik saját magukat, másokat, és megtanulják kifejezni érzéseiket. 7. Készségfejlesztés: a tagok új társas készségeket sajátítanak el, vagy a meglévőket javítják. (Vinogradov és Yalom, 1994) Csoportterápia (folyt.)

119 • A csoportvezetők kísérjék figyelemmel, hogy csoportjukban a fennemlített vonások megvannak-e, fejlődik-e, van-e egyáltalán gyógyhatása a csoportnak, min kellene változtatni! A csoport működésével kapcsolatos problémákat a csoportvezető beszélje meg a munkacsoporttal legalább havonta egyszer, és közösen keressék a megoldást. Csoportterápia (folyt.)

120 Kiscsoport • A Terápiás Közösség tagjai rendszerességgel kiscsoportokon vesznek részt. Külön csoportot tartunk alkohol-, drogbetegeknek és a játékbetegeknek. A szenvedélybetegek felépülése szempontjából jelentősek a tematikus interaktív csoportterápiák (önismereti, irodalmi, visszaesést megelőző, színházterápiás csoport stb.) Csoportterápia (folyt.)

121 Emergency, „vészhelyzeti” csoportülés Ha a közösségben valaki megcsúszik, vagy agresszíven viselkedik, verekszik, akkor a csoportvezetőnek rendkívüli csoportülést kell összehívnia, ahol egy felelős kliens bevonásával részletesen foglalkozzanak az esettel. A vészhelyzeti csoport ne csak számon kérje klienstársukat a megcsúszás miatt, hanem felelősséggel törődjön is vele, segítse, hogy talpra állhasson.

122 • Egy felelős kliens tájékoztassa a terápiás közösséget nagycsoporton klienstársuk (vagy több klienstársuk) megcsúszásáról, vagy a közösség szabályainak botrányos megsértéséről. Csoportterápia (folyt.)

123 • Továbbá, a csoportvezetővel együtt számoljanak be a klienssel folytatott beszélgetés eredményéről, és tegyenek javaslatot a problémás kliens nevelőcélzatú foglalkoztatására, és a védelme érdekében történő korlátozásra, ill. az Intézetből való eltanácsolásával kapcsolatban. Csoportterápia (folyt.)

124 Nagycsoport Hetenként egyszer a terápiás közösség tagjai a munkacsoporttal együtt közösségi ülést tartanak, ahol részletesen megbeszélik, ami a hét folyamán történt. Mindenki előterjesztheti észrevételeit, személyes kérését vagy panaszát a bánásmód miatt.

125 • A közösségi képviselők jelentik a fontosabb eseményeket, amelyek a közösség életében történtek, közlik az új kliensek érkezését, vagy egyes kliensek közösségből való távozását. • A kiemelkedően jól teljesítőket dicséretben részesítik vagy jutalmazzák. Megemlékeznek a közösségi tagok születés- vagy névnapjáról. Csoportterápia (folyt.)

126 • Közösségi ülésen történik a szabálysértő viselkedések kiértékelése. A közösség tagjai a szabálysértőt nevelő célzatú szóbeli (pl. naponta mondjon az ebédnél egy bölcsmondást), írásbeli (pl. írjon dolgozatot a sóvárgás és késztetés sikeres leküzdési módjáról) és fizikai feladattal (pl. reggeli ébresztés, reggeli torna vezetés, vagy valamilyen fizikai munka) bízza meg. Csoportterápia (folyt.)

127 • A szabályozás, korlátozás pedig a szabálysértő kliens védelmében történik (kimenőmegvonás, nehogy visszaessen stb.). • Az egyéni javaslatok akkor elfogadhatók és érvényesek, ha a terápiás közösség tagjai többségi szavazással jóváhagyják. Csoportterápia (folyt.)

128 Családgondozás • Tematikus önsegítő csoportot működtetünk a rehabilitációs kezelés alatt álló szenvedélybetegek hozzátartozói részére. Csoportjainkat havi gyakorisággal tartjuk. • Cél:  negatív érzelmek felismerése és kezelése,  feszültségoldás,  alternatív megoldások felismerése,

129 Csoportterápia (folyt.)  közös szemlélet kialakítása. • Ajánlott tematika:  szenvedélybeteg család, játszmák, játszmaelemzés,  bűntudat, avagy „sok mindent elrontottam, de nem ennyit”,  rejtegetés, izoláció: „egy asszony köténye mindent eltakar”,

130 Csoportterápia (folyt.)  negatív érzések felismerése, felvállalása és kezelése,  a szenvedélybetegség kialakulásának tényezői, a beavatkozás lehetőségei,  absztinencia, „csak” ennyire telik,  a szerfüggő szorongásai,  rehabilitáció, re-szocializáció

131 VII. Reszocializáció A Terápia célja a társadalomba való re- integrálódás, mely kritériumai:  tartós absztinencia,  stabil pszichés állapot,  biztos szociális helyzet, lakhatás,  szakma, munkaviszony,  teherbíró drog-mentes tartós kapcsolatok.

132 VIII. Hatékonyság Az Emberbarát Alapítványnál működő TK hatékonysága 10 évre visszamenő felmérések alapján a fent említett kritériumnak megfelelően 40%-os.


Letölteni ppt "III. Szenvedélybetegek lelkigondozása: terápiás közösségben, zárt közösségben történő lelkigondozás Bereczki Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések