Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

STRATÉGIAALKOTÁS, JÖVŐKÉP Impulzus minőségügyi képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "STRATÉGIAALKOTÁS, JÖVŐKÉP Impulzus minőségügyi képzés."— Előadás másolata:

1 STRATÉGIAALKOTÁS, JÖVŐKÉP Impulzus minőségügyi képzés

2 Program  – kezdés, bemutatkozás, rövid bemutatkozó kör (kit hogyan szólítsunk, honnan jött)  – jövőkép és misszió, PEST/SWOT  szünet  – elemzés a gyakorlatban  – ebéd  – stratégiaalkotás – benne a minőség szerepe  – szünet  – hálózatok elmélet és gyakorlat

3 Fogalmak Stratégia  Sztratégosz: a hadművészet művelője, a tapasztalatok (tudás) birtokosa, a célok kijelölője, az eszközök meghatározója komoly kihívást jelentő helyzetben.  A célok, illetve a célok eléréséhez szükséges eszközök viszonylag hosszabb időszakra érvényes egymáshoz rendelése.  Egy adott helyzetből megfogalmazott, elérendő cél jövőbeli állapotához vezető út.  Arra ad választ, hogy a szereplők miként valósítják meg a külső erők és a belső erőforrások figyelembevételével fő céljaikat.

4 Fogalmak  Szakpolitika – policy  Jól meghatározott célrendszere van  A célok megvalósításához megfelelő eszközökkel rendelkezik (pénz, intézmény, szakemberek)  Legitimációval, politikai megerősítéssel rendelkezik  A szakpolitikák céljai egymást erősítik (foglalkoztatás, oktatás, esélyegyenlőség, ifjúság)  A szakpolitikák a társadalmi-gazdasági környezettel együtt változnak

5 Fogalmak  Program: olyan cselekvési akcióterv, amely a tervben kitűzött átfogó célokra támaszkodva azokat továbbontja, úgy, hogy a gyakorlatban megvalósítható rendszer jöjjön létre:  Mérhető célrendszer (indikátorok)  A program lebonyolításának intézményrendszere  Intézkedések, amelyek a támogatás alapegységei, a program építőkövei  Elfogadott költségvetés  Projekt: egymással fizikai vagy közvetlen logikai kapcsolatban lévő fejlesztési szakaszok eredményeképpen önmagában működőképes eszköz, amely önálló kimenettel rendelkezik.

6 Stratégiai életciklus Stratégiaalkotás, tervezés Programkidolgozás Végrehajtás Monitoring Értékelés Korrekciók Problémafelismerés Stratégiaalkotás, tervezés Programkidolgozás Végrehajtás Monitoring Értékelés Korrekciók Problémafelismerés Stratégiaalkotás, tervezés Programkidolgozás Végrehajtás Monitoring Értékelés Korrekciók Problémafelismerés Stratégia Program Projekt

7 Jövőkép-orientált stratégia 1.Előkészítés 2.A jövőkép és a misszió felvázolása 3.A környezet és a belső adottságok, képességek vizsgálata 4.A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása 5.A stratégiák megfogalmazása

8 Előkészítés  Változtatásra figyelmeztető jelek, megoldandó dilemmák áttekintése  Vizsgálat:  Mi van, ha nem teszünk semmit?  Elegendőek a kisebb átalakítások?  Döntés: ha stratégiai intézkedésekre van szükség,  elég a „spontán” stratégia (tanulási, megismerési és alkufolyamatok eredményeként)?  vagy fontosnak tartjuk a szereplők, érintettek tudatos felkészítését?  A tudatos felkészülés nyitánya: a környezeti feltételekhez, belső adottságokhoz legjobban illeszkedő stratégia-alkotási folyamat kiválasztása  Formalizált tervezési folyamat  stratégiai terv  Gyorsan változó környezet  jövőkép-orientált stratégiaalkotási folyamat  Csak fókuszpontok kijelölése (jövőkép, misszió)  A fontosabb cselekvési irányok (stratégia) megfogalmazása  A stratégia érintettjeit (stakeholderek) meg kell győzni a stratégiaalkotás szükségességéről (tájékoztatás, elvárások megfogalmazása, meghatalmazás kérése)  Feláll a csapat  ki kell jelölni a stratégia kidolgozásában részt vevőket,  a munka szervezeti és formai kereteit,  az egyes lépések végrehajtásának felelőseit, határidejét.

9 A jövőkép és a misszió felvázolása  Milyen típusú fókuszpont kijelölésére van szükség?  Egyértelmű, világos célmeghatározás  Jövőkép felrajzolása  Az érintettek együttműködését biztosító „lágyabb” elvek, értékek  Küldetés megfogalmazása  Mindkettő  Mi kerüljön a középpontba?  Ifjúsági szolgáltatások, infrastruktúra  Integrált ifjúságpolitika eszköz és viszonyrendszerének kialakítása, fejlesztése  Horizontális fejlesztések, kezdeményezések

10 Környezet és belső adottságok vizsgálata  Lokalizáció és vizsgálat : a társadalmi-gazdasági környezet jövőképünket, küldetésünket, annak megvalósíthatóságát befolyásoló tényezői  kisebb önálló kutatások, adatgyűjtések, elemzések, felmérések;  meglévő adatok gyűjtése, adaptációja (helyi, országos  munkaügy, önkormányzat, KSH);  Ifjúság2004 – regionális ifjúsági helyzetelemzések  a makrokörnyezeti elemek azonosítása, elemzése PEST módszerrel (Political - politikai elemek, Economic – gazdasági elemek, Social – társadalmi elemek, Technical – technikai elemek)  a környezet elemzéséből származó információk összegzése SWOT módszerrel (Strengths – erősségek, Weakness – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – fenyegetettségek)  A stratégia szereplői belső adottságainak, folyamatainak vizsgálata  Külső és belső együttműködés, értékteremtő képesség  Tevékenységtérkép felállítása és összevetése a társadalmi értékelvárásokkal  Erőforrások és képességek vizsgálata  Az érdekcsoportok meghatározása és elvárásainak tisztázása  Külső és belső érdekcsoportok azonosítása  A stratégiai célok megvalósítására befolyással bíró érdekcsoportok elvárásainak, prioritásainak tisztázása, figyelembe vételének tisztázása, rögzítése

11 A jövőkép, a misszió végleges tartalmának, formájának kialakítása  Az elemzések eredményeinek birtokában kontrolláljuk és pontosítsuk s jövőkép és a misszió tartalmát  Elemek vizsgálata: megtartani, kihagyni, módosítani, pontosítani  Fókuszpontok: világos és egyértelmű megfogalmazás  Összevetés a velünk szemben felállított követelményekkel  Határozzuk meg a jövőkép és a misszió kommunikálásának formáit  Elfogadtatás és elköteleződés a végrehajtásban érintettek körében  Terv a fókuszpontok társadalmi megjelentetésének formáiról

12 Az elemzés eszközei A SWOT dimenzió szempontjai ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK (fejlesztendő területek) LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (kockázatok) A PEST dimenzió szempontjai POLITIKAI KÖRNYEZET GAZDASÁGI KÖRNYEZET TÁRSADALMI KÖRNYEZET TECHNIKAI- TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET

13 PEST elemzés Politikai környezet • Jogszabályok, szabályozók • Intézmények, döntés-előkészítés, döntéshozatal • Szakpolitikák, stratégiák, koncepciók • Támogatók, közömbösek, akadályozók • Érdekcsoportok és érdekek • Politikai, szakpolitikai hatások Gazdasági környezet • Gazdasági feltételek (piaci igény, foglalkoztatás, penetráció, stb.) • Gazdasági szükségletek • Megtérülés • Fenntarthatóság • Bevonható pénzügyi források (pályázatok) • Együttműködési lehetőségek (konzorcium, barrter) • Gazdasági hatások Társadalmi környezet • Közvetlen és közvetett célcsoportok meghatározása és jellemzése • Társadalmi szükséglet, megrendelés • Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, intézmények • Társadalmi kommunikáció • Társadalmi hatások Technikai környezet • Infrastrukturális helyzet, szükségletek, lehetőségek • A célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek • Emberi erőforrás… • Technológia, módszertan… • Minőségügy, minőségbiztosítás…

14 Példa: Kívül-belül  Kívül-belül határok nélkül  Helyzetelemző, célkijelölő műhely a Kárpát-medencei magyar diákszervezetek együttműködésének élénkítésére  A műhely célja, hogy helyzetelemzést adjon és válaszokat fogalmazzon meg arra a kérdésre:  Hogyan jelölhetők ki a Kárpát-medencében működő magyar diákszervezetek együttműködésének céljai?  A műhely feladata, hogy a célok kapcsán vizsgálja az együttműködés tartalmát és módját.

15 Sikerkritériumok  A Kívül-belül határok nélkül Kárpát-medencei hallgatói műhely résztvevői a műhelymunka elején a következő célt, illetve kimenetet határozták meg, mint együttműködésük sikerkritériumát:  Adekvát kérdéseket és válaszokat kell találnunk a fiatalok, diákok, hallgatók közötti együttműködés Miért?-jére, Hogyan?-jára  Rá kell tekintenünk a közelmúltra és a jelen helyzetre is. Milyen kérdések vetődnek fel? Kik fogalmazzák, fogalmazhatják meg azokat?  Hogyan keressünk választ a Mit?, az együttműködés tartalmára vonatkozó kérdésre?  Hogyan jelölhetők ki a célok a szervezetek együttműködésére?  Hogyan? Mi? Kik?  A jelenlévők szakértőként (személyes elköteleződéssel) és szervezetek képviselőiként (szervezeti meghatalmazással) kapcsolódnak be a műhely munkájába.

16 PEST szempontok A PEST analízis sajátos, a Külső-belső műhely által kidolgozott szempontjai a téma vizsgálatához Politikai környezetGazdasági környezet – Milyen intézményi keretek közt valósul meg az együttműködés? – Kik a támogatók, közömbösök és akadályozók? Hogyan kezelhető a folyamat? – Érdekek és érdekcsoportok – Politikai, szakpolitikai hatások → bekapcsolódás a stratégiák megalkotásába és megvalósításába – Intézményként bekapcsolódás a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba, területekbe → Melyek ezek? – Az együttműködés jogszabályi környezete és keretei – Nonprofit szereplőként milyen együttműködés áll fenn a gazdasági szektorral? → Lehetségesek-e és milyen kiegészítő szerepek? – Piaci igények a hallgatói együttműködések programjaira, termékeire → Megfelelés a piaci elvárásoknak – Feltételek és szükségletek – Pénzügyi fejlesztési források → hazai, külföldi, EU-s, nemzetközi – Megtérülés és fenntarthatóság – Gazdasági hatások Társadalmi környezetTechnikai-technológiai környezet – Társadalmi hatások – Célcsoport = az együttműködésé (ÖSSZHANG) = társadalmi – Kommunikáció = az együttműködésé = más csoportokkal = társadalmi – Társadalmi igények = felénk megfogalmazandó = általunk vállalt – Kapcsolódó társadalmi mozgalmak, igények – Célokhoz szükséges eszközök: helyzet, szükségletek, lehetőségek – Emberi erőforrás = az együttműködésé = az együttműködőké = képesség a társadalmi-gazdasági részvételre – Technológia, módszer, gyakorlatok – Minőségügy, minőségbiztosítás

17 Politikai környezet A politikai környezet vizsgálata ErősségekGyengeségek – Szakpolitika: = Magyarország (OKM) = Szerbia (ISM, ifjúsági államtitkárság) – Magyarországnak egy partnerrel kellene tárgyalnia – Nem formális keret – Diákszervezetekkel több helyre lehet pályázni, mint a HÖK-ökkel – Támogatók (Szerbia és Magyarország) – MOISZ FSZH – Románia – Országos Ifjúsági Hatóság – Intézményi keretek: nincs jogi = nem indulhat pályázatokon = nem EU – nemzeti szinteken változó a szervezetek pozíciója és kapcsolatrendszere – hiányos kapcsolat a szakpolitikákhoz, intézményekhez LehetőségekVeszélyek – Intézményesedés: szervezetté alakulni → közös EU-s pályázat, szorosabb együttműködés – ÖSSZHANG és MAHASZ együttműködés (beépülés tagként) + a HÖOK is partner lenne – Szakpolitika: nemzeti modellek, tapasztalatok cseréje – partnerség az országos politika felső vezetésével – Intézményesedés esetén: = hol legyen a bejegyzés (földrajzi kérdés), = gazdasági nehézség, = rugalmatlan, = szervezet önállósodása (túlnő a szervezet a tagjain) = felelősség – MAHASZ bejegyzés alatt áll = a HÖOK közreműködése, szerepe, szándékai nem világosak = érdekkonfliktus egyrészről a HÖOK és a MAHASZ, másrészről az ÖSSZHANG között

18 Gazdasági környezet A gazdasági környezet vizsgálata ErősségekGyengeségek – Románia – Országos Ifjúsági Hatóság – gazdasági szektorral való együttműködés: = fiatalok közvetítése cégekhez (pl. Szerbia – OTP; Szlovákia – szakmai gyakorlat, Fórum Kisebbségkutató Intézet) = adatbázisok (kétirányú: cégadatbázis, önéletrajz) = kutatások eredményeinek átadása = reklámfelület biztosítása (pl. Alma Mater) = képzések – feltételek, szükségletek biztosítása: = OKM biztosít forrást működésre és programra = diplomás pályakezdő – Szerbia, Magyarország, Románia – pénzügyi források: = nem jelent problémát partnert találni = 5 szervezet 6 országot képvisel = Románia, Szerbia, Szlovákia jól tud hazai pályázatokon indulni – fenntarthatóság: jó barátság az ÖSSZHANG-ban, függetlenség (nincs költség, felelősség) – megtérülés: = személyi szempontból:  személyes fejlődés  kapcsolati háló (Kárpát-medencében mindenhol van kapcsolat – vízum)  „kitárul a világ” = mobilitás = gazdasági hatás:  hátrányos helyzetű térségek segítése (pl. nyomda, szolgáltatásvásárlás)  képzettebb, felkészültebb fiatalok (fiatalok elhelyezkedése, a cégeknek nem kell keresni)  versenyszellem a cégek között (megrendelő, vásárló a piacon) – pénzügyi források: Kárpátalja mindig kiesik = nem lehet partner Youthban, = EU-s forrásban, = hazai források egyáltalán nincsenek LehetőségekVeszélyek – gazdasági szektorral való együttműködés: az ÖSSZHANG felajánlja a magyar cégeknek, hogy rajta keresztül keressenek Kárpát-medencei magyar fiatalokat – együtt könnyebben megy, megtérül a befektetés (szervezeti szinten) – Kárpátalja segítése – nyitás a nagyobb piac felé – új gazdasági partnerek bevonása – fenntarthatóság: személyfüggő (ha a szervezetek vezetői változnak)

19 Társadalmi környezet A társadalmi környezet vizsgálata ErősségekGyengeségek – kapcsolati tőke – egyéni tapasztalatok, tudás – lehetőséget adunk a társadalmi igények megvalósítására (információszolgáltatás) – szociális biztonság, lehetőség nyújtása – EU-s képviselet – közös nyelv – kétnyelvűség – széles célcsoport – 2000 óta van – kulturális sokszínűség – külső és belső kommunikáció – nem vagyunk reprezentatívak – nincs miért kommunikáljunk! – nincs egységes képe a társadalomnak rólunk! (elveszett a cél) – időmenedzsment – magyarság, mint kisebbség – nem vagyunk elismerve, mint ÖSSZHANG LehetőségekVeszélyek – nemzetközi kapcsolatok, elismerés – magyarság – szélesebb körű tájékoztatás (nagy területet fed le a Kárpát-medence) – tudásalapú kultúra fejlesztése a Kárpát-medencében – ÖSSZHANG + MAHASZ – hibás kommunikáció (nem jut el) – passzivitás (igénytelenség) – megbélyegzés – nemzeti érdekkülönbségek – határok – eltérés az országok között (kultúra, emberek) – ÖSSZHANG + MAHASZ megosztás – túl nagy célok kitűzése

20 Tudás, technológia, technika A technikai környezet vizsgálata ErősségekGyengeségek – minden tagszervezetnek van saját irodája – személyes kapcsolatok, barátságok kialakulása – egyéni és közös tapasztalatok – flexibilitás (nyitott a szervezet) – ugródeszka és nem akadály – ugródeszka benne lévő személyeknek – egységben gondolkodás, közös célok (fennmaradjon az együttműködés) – szélessávú internet – saját honlapok – közös domain szerver – emberi erőforráshiány az együttműködésben és az együttműködőkben – nincs komplex minőségbiztosítási rendszer – motivációs tényezők eltérése – a célok megvalósításának elmaradása LehetőségekVeszélyek – virtuális koordinációs iroda (közös adatbázis-kezelő felület) – képviselői bővítés és fokozatos felkészítés (utánpótlás-nevelés) – rendszeres találkozók és egyben fejlesztés-felkészítés (2 évente stratégia-alkotás) – a külső és belső kommunikáció rendszerezése (mézesmadzag, bevonás) – egyéni motivációk megkeresése – közös honlapfejlesztés – létszám bővítése – korlátozott idő- és mozgástér – fluktuáció (most viszonylag magas) – jogi személyiség hiánya (központi iroda – hol legyen az 5 ország közül, földrajzi elhelyezkedés) – ellaposodás

21 Az ÖSSZHENG jövőképe  Az ÖSSZHANG elismert magyar felsőoktatási diákszervezetek nyitott szakmai hálózata, melynek tevékenysége az egész Kárpát- medencei magyarságra kiterjed.  Tagszervezetei számára lehetőséget biztosít az egyes szervezetek és a hálózat közös céljainak eléréséhez, megoldásokat keres a diákok élethelyzetéből adódó nehézségekre.  Szakmai síkokon konzultációs, tanácsadói, fejlesztő tevékenységet végez; összekötő szerepet játszik az állami, gazdasági és társadalmi szintek között.  Munkássága a békés és a lehető legszélesebb együttműködésen alapul.

22 Célok (vitaanyag)  Együttműködés létrehozása a Kárpát- medencei magyar felsőoktatási diákszervezetek körében  Elköteleződés megteremtése  Szervezeti viszonyok rendezése  ÖSSZHANG Egyesület létrehozása  Stabil, fenntartható, hatékonyan működő szervezet kialakítása  az utánpótlás nevelése  pénzügyi stabilitás megteremtése  anyagi erőforrás biztosítása az Egyesület számára  humán erőforrás biztosítása, csapat létrehozása, amely élvezi az összes tagszervezet bizalmát, támogatását  koordinátor  központi menedzsment  kommunikáció javítása (külső, belső)  kapcsolatok szélesítése, fejlesztése  Elismertté válás a szakpolitikák számára  Függetlenség  függetlenség megőrzése a pártpolitikával szemben  a diákszervezetek minden országban legyenek függetlenek a pártpolitikától  a tagszervezetek megerősítése, helyzetbe hozása  a szervezet képviselje legitimen a tagszervezeteket  legitimitását egyrészt a tagszervezetek biztosítsák,  másrészt váljon a Kárpát-medencei diákok legitim képviselőjévé a nyilvánosság számára  a Kárpát-medencében élő magyar diákok segítése


Letölteni ppt "STRATÉGIAALKOTÁS, JÖVŐKÉP Impulzus minőségügyi képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések