Az e-Egészségügy helyzete Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Az e-Egészségügy helyzete Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Az e-Egészségügy helyzete Magyarországon
Dr. Ködmön József tanszékvezető főiskolai docens Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar Egészségügyi Informatika Tanszék

2 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Fogalmak 1. Elektronikus intelligens alapeszközök: Asztali számítógép (PC), Hordozható számítógép (laptop, notebook), Kézi számítógépek: PDA (Personal Digital Assistant), PNA (Personal Navigation Assistant). Mobil telefon, Okos (mobil) telefon (smartphone), Intelligens kártya és kártyaolvasó, Tokenek, Kulcsok (USB eszközök). III. Egészségügyi informatika nap

3 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Fogalmak 2. Kommunikációs alapszolgáltatások: Internet szolgáltatás ( , web, stb.), Mobil (GSM) telefon (WAP, GPRS, EDGE, stb.), Vezetékes telefon szolgáltatás, teletext (televízió) szolgáltatás, (multimédiás, interaktív TV). III. Egészségügyi informatika nap

4 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Fogalmak 3. Elektronikus szolgáltatás (e-Service): Szolgáltatások elektronikus intelligens alapeszközökkel megvalósított kommunikációs alapszolgáltatásokra épülő megvalósítása. e-Egészségügy (e-Health): „Az egészségügy valamennyi szereplőjét, valamint a megelőzéssel és gyógyítással összefüggő folyamatokat kiszolgáló, támogató információtechnológiai és kommunikációs (ITC) módszerek, megoldások összessége.” Király Gyula III. Egészségügyi informatika nap

5 Mire van szükség az elektronikus szolgáltatások működéséhez?
Jogi háttér, Technikai megoldások: elektronikus alapszolgáltatások (infrastruktúra, folyamatos rendelkezésre állás), hitelesítés (letagadhatatlanság, bizalmasság, sértetlenség, személyhez kötés). => KRIPTOGRÁFIA! A felhasználók, alkalmazók bizalma! III. Egészségügyi informatika nap

6 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Jogi háttér 1. 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról, 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről, 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről, 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, Végrehajtási és egyéb rendeletek. Egészségügy?? III. Egészségügyi informatika nap

7 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Jogi háttér 2. 2001. évi CVIII. törvény szerint (értelmező rendelkezések) : Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá. Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetőleg szolgáltatások üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje. Egészségügy?? III. Egészségügyi informatika nap

8 Az e-Egészségügy főbb megjelenési formái
Elektronikus hirdetőtábla: tájékoztatás, szolgáltatások bemutatása, online marketing. Értékesítési csatorna: szolgáltatások értékesítése, szabad kapacitások kiajánlása. Logisztikai, beszerzési felület: betegelőjegyzés, betegirányítás, közbeszerzés, szállítási, üzemeltetési feladatok elektronikus megoldása. Szolgáltatáshoz kapcsolt információcsere: gyógyító betegellátó tevékenységhez kapcsolódó IT rendszerek alkalmazása e-Kereskedelmi megoldásokkal. III. Egészségügyi informatika nap

9 Az e-Egészségügy főbb kapcsolatai
Az e-Business klasszifikációját átértelmezve: D2D (Doctor-to-Doctor), D2P (Doctor-to-Patient), P2A (Patient-to-Administration), H2A (Hospital-to-Administration), B2H (Business-to-Hospital). H: kórház, egészségügyi szolgáltató, P: állampolgár, illetve beteg, D: orvos, illetve a gyógyításban személyesen közreműködő, A: állam, illetve közfinanszírozó, B: üzleti szereplő (beszállító, működtető) Király Gyula III. Egészségügyi informatika nap

10 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Orvos Orvos (D2D) Intézményen belüli adatcsere: integrált kórházi, háziorvosi és egyéb IT rendszerek. Intézmények közötti adatcsere: kórház, rendelőintézet, háziorvos, patika, stb. közötti adatcsere (IKIR). Telemedicina: telekonzílium, teleradiológia, telepatológia, stb. Intézményi szinten többletköltség, országos szinten jelentős megtakarítás érhető el. A központi finanszírozás jelenleg nem támogatja a szükséges többletköltségeket! Központi (állami) koordináció és szabályozás szükséges! III. Egészségügyi informatika nap

11 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Orvos Beteg (D2P) Orvos és beteg közötti távoli elektronikus kapcsolattartás: távdiagnosztika, távfelügyelet, távadatgyűjtés, stb. Nehéz átütő eredményt elérni: Betegek ellenérzése a személytelen, távoli kapcsolat iránt. Az orvosok ellenérzése a személytelen gyógyító, betegellátó tevékenység iránt. Otthoni internet használat penetrációja jelenleg 50% alatti. III. Egészségügyi informatika nap

12 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Beteg Állam (P2A) Az állampolgár és az állami egészségügyet működtető közintézmények, hivatalok elektronikus kapcsolata. Működő közhiteles elektronikus nyilvántartások. Ügyfélkapu regisztrációval elérhető szolgáltatások: TAJ autorizáció, betegéletút lekérdezés, biztosítási jogviszony lekérdezés. Közel teljes, transzparens, finanszírozás orientált elektronikus betegtörténet 10 évre visszamenőleg. Az egészségügyi ágazat ezen a területen élen jár az EU tagállamok körében! III. Egészségügyi informatika nap

13 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Kórház Állam (H2A) Az egészségügyi szolgáltatók és az állami egészségügyi adminisztráció, közfinanszírozó közötti elektronikus kapcsolat. Közhiteles elektronikus nyilvántartáson alapuló biztosítási jogviszony ellenőrzés. Elektronikus jelentések, elszámolások egységes rekordképek alkalmazásával. A közgyógyellátást kiszolgáló Virtuális Elektronikus Pénztárca teljes lefedettséggel működik (EU Best Practice). Ezen a területen a hazai egészségügy példamutató! III. Egészségügyi informatika nap

14 Üzleti szereplő Kórház (B2H)
A beszállító üzleti szereplők és az egészségügyi szolgáltatók, intézmények közötti elektronikus kapcsolat. Az erősen profitérdekelt egészségügyi termékszállítók kikényszerítették a hatékony elektronikus megoldásokat. Elektronikus megrendelés-visszaigazolás rendszer: logisztikai költségek megtakarítása, likviditás. Az üzleti szereplőknek köszönhetően ezen a területen is jó eredményeket produkál a magyar egészségügy! III. Egészségügyi informatika nap

15 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
MSZ szabványcsalád Cél: Az egészségügyi ellátók, adatkezelők közötti információáramlás alapját megadó adatmodell és kommunikációs modell meghatározása. Részei: MSZ :2008 közös adatmodell, MSZE :2004 e-Kórlap (EHR), MSZE :2004 e-Konzílium, MSZE :2004 e-Lelet, MSZE :2004 e-Recept, MSZE :2004 e-Finanszírozás. III. Egészségügyi informatika nap

16 III. Egészségügyi informatika nap 2010. 05. 06.
Megoldandó feladatok Elektronikus aláírás bevezetése az egészségügyben: E-Taj kártya bevezetése, E-Recept, e-Lelet, e-Finanszírozás stb. bevezetésének lehetősége. E-Egészségügyi stratégia kidolgozása: Műszaki megvalósíthatóság, Pénzügyi finanszírozhatóság, Orvos szakmai relevancia, Egészségpolitikai koncepció. A fejlődés kulcsa: az e-Egészségügy részterületein a megoldások elterjedtsége és használata közel azonos szinten valósuljon meg. III. Egészségügyi informatika nap

17 Nemzetközi kitekintés
Népszerű téma: Health 2.0 közösségi, interaktív, szociális hálózat alapú (web 2.0) egészségügyi szolgáltatás. Fontosabb szervezetek, szövetségek: EFMI (European Federation for Medical Informatics), IMIA (International Medical Informatics Association), EHTEL (European Health Telematics Association), COCIR (European Coordination Committee of the Radiological, Electromedical and Healthcare IT Industry), HIMSS (Healthcare Information and Management Systems Society) EuroRec (European Institute for Health Records). III. Egészségügyi informatika nap

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!