Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."— Előadás másolata:

1 DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Az általános társadalomföldrajz alapjai I.

2  Tóth J. 2001: A népesség számának alakulása In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.). Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp  Kovács Z. 2002: A Föld népesedése In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp  Sárfalvi B. 1999: A világnépesség növekedése In: Humánökológia (szerk. Nánási I.) Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. pp tétel A Föld népességének növekedése, a növekedés területi különbségei

3

4 ŐSKŐKOR v. paleolitikum Gyűjtögető-, halászó-vadászó életforma, vándorlás, háziasítás A népességnövekedés menete a Földön Kb. 5 millió fő élhetett a Földön Géncentrumok: Dél-nyugat Ázsia, Kelet-Ázsia, Perzsia, Kelet-Afrika, Közép-Amerika 1. periódus: Kr.e ig

5 ÁTMENETI KŐKOR v. mezolitikum (Kr.e ) Egyre finomabb eszközöket, egyre több növény- és állatfajt állít termelésbe. Ez a domesztikáció fő időszaka. Kb. 20 millió fő ÚJKŐKOR v. neolitikum (Kr.e ) Csiszolt kőszerszámok – új földművelési technikák „neolit forradalom”, állandó települések, folyamvölgyi kultúrák (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Indus, Jangce) Kb. 40 millió fő BRONZKOR, VASKOR v. ÓKOR (Kr.e ) Fejlettebb civilizációk, fémből készült eszközök, szakmai specializáció, munkamegosztás kezdetleges jegyei (pl. kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.) Kb millió fő KÖZÉPKOR század közepéig A Föld népessége megduplázódik, Kb millió fő (Kultúrák hanyatlása, népvándorlás, fertőző betegségek) 2. periódus: Kr.e – 17. század derekáig

6 A 17. századtól nekilendülő népességnövekedés mögött a nagy földrajzi felfedezések és a megszilárduló tőkés rend álltak. A nagy földrajzi felfedezések során az ember ritkán lakott, de viszonylag kedvező természeti adottságú területeket tárt fel (pl. az Amerikai kontinensen), amelyeket gyorsan be lehetett népesíteni. Hozzájárultak a népességgyarapodáshoz az új, korábbinál nagyobb fehérje ill. szénhidráttartalmú és fajlagosan nagyobb hozamú kultúrnövények (pl. burgonya, kukorica). A 18. századi ipari forradalom újabb lökést jelentett, tudományos-technikai újítások (pl. az orvostudomány területén). A 19. század elején a Föld lakóinak a száma 1,5 milliárd fő. A 20. század viharos népességnövekedést hozott ben az ENSZ számításai szerint a Föld népessége elérte a 6 milliárd főt. A 21. század elején – jelenleg 6,8 milliárd ember él a Földön. 3. periódus: 17.század közepe – napjaink Ebben az időszakban válik az ember a Föld urává, ekkor tárja fel, lakja be még meglévő tartalékterületeit, aknázza ki ásvány- kincseit. (Az európai kultúrkör világuralmának kezdete.) A Föld népessége 500 millióról közel 7 milliárd főre nőtt.

7 A Föld népesség növekedési szakaszai

8 A Föld népességeltartó képessége A népesség száma és a rendelkezésre álló természeti erőforrások mennyisége ill. ezek hasznosíthatósága közötti viszony már régóta foglalkoztatja a népességtudomány képviselőit. • Optimális népesség: egy adott területen azt a népességszámot jelenti, amelynél a legmagasabb életszínvonal és jólét érhető el. • Túlnépesedés:a népesség száma a területen rendelkezésre álló, és potenciálisan kiaknázható/hasznosítható természeti erőforrások (talaj, növénytakaró, ásványkincsek stb.) szintjét meghaladja. • Alulnépesedés:a népességszám, ill. a népsűrűség egy területen olyan alacsony, hogy a népesség nem képes kihasználni a terület adottságait. Alacsonyabb civilizációs szinteken kiszámítható egy terület maximális népessége. Ez az ember fennmaradásához szükséges minimális élelem mennyiségére vezethető vissza. A minimális népességszám kisebb, környezetüktől jól elkülönült területre (pl. sziget) számolható. A helyi társadalom reprodukciója még éppen lehetséges, gazdasági szempontból lehetővé válik a munkamegosztás primitív formája.

9 A népesség és a gazdasági erőforrások közötti összefüggésre Thomas R. Malthus mutatott rá először a Tanulmány a népesedés törvényéről c. művének (1798) első kiadásában *. Az anglikán lelkipásztor szerint az ember természetes hajlama, hogy minél több utódot hozzon a világra („minden élőnek az állandó hajlandósága, hogy a rendelkezésére álló táplálékmennyiségen túl szaporodjék”). Ezért ha semmi sem korlátozza, akkor amennyiben átlagban minden nő 4 gyermeket hoz a világra (ami egy mérsékelt termékenységi rátának számított akkoriban), az emberi populáció minden 25 évben (egy generáció átlagos időtartalma alatt) megkétszereződik, vagyis mértani haladvány szerint (exponenciálisan) növekszik. Ezzel szemben az erőforrások – elsősorban az élelemtermelés – csupán egységnyi növekedésre képes, vagyis csak számtani haladvány szerint (lineárisan) bővülhet. Az előbb leírtakat a következő adatsor szemlélteti: A Malthus - elv Thomas Robert Malthus ( ) *Malthus, Thomas Robert: An Essay on the Principle of Population as It Affects the Future Improvement of Society, with Remarks on the Speculations of Mr. Godwin, M. Condorcet and other Writers (Tanulmány a népesedés törvényéről…, első kiadás, 1798); An Essay on the Principle of Population or a View of Its Past and Present Effects on Human Happiness (második kiadás, 1803).

10 A következtetés kézenfekvő: ha a népesség növekedésének semmi sem szab határt, akkor egy része előbb-utóbb éhezésre lesz ítélve. Másként fogalmazva, ha nem lépnek közbe az ún. „megelőző (preventív)” fékek, akkor hamarosan hatni fognak a „pozitív (valós)” fékek. alatt Malthus, vallásos meggyőződésével összhangban, a házasságok későbbre halasztását, illetve a házasodás előtti és utáni „erkölcsös önmegtartóztatást” értette, vagyis a nemi érintkezés önkéntes korlátozását (a születéskorlátozás bármely egyéb formája szóba sem jöhetett). Megelőző fékek alatt Malthus, vallásos meggyőződésével összhangban, a házasságok későbbre halasztását, illetve a házasodás előtti és utáni „erkölcsös önmegtartóztatást” értette, vagyis a nemi érintkezés önkéntes korlátozását (a születéskorlátozás bármely egyéb formája szóba sem jöhetett). lehetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk ill. más egyéb katasztrófák. Pozitív fékek lehetnek az éhínségek, a járványok, a háborúk ill. más egyéb katasztrófák. NÉPESSÉG száma ÉLELEM mennyisége

11 A népesség számának alakulása A népesedés alapképlete: N vált = (SZ-H)+(V b -V k ) A népesség számát Földi léptékben a születések és halálozások száma alakítja. A folyamathoz kisebb területi egységek szintjén azonban a migráció is hozzájárul. Két tényezőtől függ a népesség változása a Föld egy-egy térségében. E két tényező a születések és halálozások matematikai összege, illetve a ki- és bevándorlások különbözete. Az elsőt természetes szaporodásnak, a másodikat vándorlási különbözetnek nevezzük. Év népességszám (milliárd fő) növekedés időszakmillió fő 18000, , , , , A Föld becsült népessége Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, p.10.

12 Kontinens Terület, millió km 2 Népesség, millió fő Népsűrűség fő/km EURÁZSIA54, Európa (Oroszország nélkül) 5, Oroszország17, Ázsia 31, AFRIKA30, AMERIKA42, Észak-Amerika21, Dél-Amerika20, AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 8,56304 Összesen135,5* A legfontosabb demográfiai adatok kontinensenkénti bontásban *az Antarktisz nélkül Forrás: Nemzetközi statisztikai évkönyv, KSH, p.10.

13 Az évi népességnövekedési ráta 1970 és 2000 között Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

14 Napjaink demográfiai típusai A népesség számának változása a Föld egyes országaiban a előző évhez képest. Forrás: Süli-Zakar István, Szerk.: Németh Gábor

15 Mutató/JellemzőHagyományos társadalomModern társadalom Gazdasági-társadalmi struktúraMezőgazdasági társadalomIpari társadalom Domináns településtípusFalusiVárosi A munka szervezéseCsaládi keretekben, a háztartásbanGyárakban hivatalokban A nők társadalmi szerepeCsalád, háztartási munkaKereső, általános emancipáció ÉletszínvonalAlacsonyMagas Fogyasztási lehetőségekSzűkTáguló Oktatás szintje és időtartamaAlacsony, rövidMagas, hosszú Társadalmi mobilitásAlacsonyMagas Domináns családtípusNagy családok, több családmag v. több generáció élhet együtt Kis család (csak a családmag tagjai élnek együtt) A gyermeknevelés költségeAlacsonyMagas A gyermek hozzájárulása a háztartási költségvetéshez KoránKésőn vagy soha A család szerepe a szociális biztonság megteremtésében Nagyon fontosCsökken, szerepét a társadalom- biztosítás veszi át A család stabilitásaNagyon magas, a válás csaknem kizártCsökkenő, a válások egyre gyakoribbak Az erkölcsök hatása a gyermekszámraA hagyomány és a vallás határozza meg az értékrendet, támogatja a nagy gyermekszámot Szekularizáció, lazuló erkölcsök, kis gyermekszám ideálja HalandóságMagasAlacsony SzületéskorlátozásHagyományos fogamzásgátlási módszerek, az abortusz kizárt Korszerű fogamzásgátlás, az abortusz is lehetséges A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői. Forrás: Andorka R., 1987.

16 Prognózisok a világnépesség alakulására A népesség gyarapodásában ugrásszerű változást a XVIII. század közepétől kibontakozó ipari forradalom hozott. A robbanásszerű népességnövekedésnek több tényezője volt: • születések számának emelkedése, a halálozások gyorsuló csökkenése • fejlődő orvostudomány, közegészségügy, csökkenő gyermekhalálozás • az urbanizáció nyomán javultak az életfeltételek pl. a közoktatás és a közlekedés színvonala • jelentősen javult az élelmiszerellátás A 20. században ijesztő mértékű népességnövekedés volt megfigyelhető. A legújabb előrejelzések azonban a világnépesség lassuló ütemű fejlődését prognosztizálják, mivel a legnagyobb népességű országokban is csökkenésnek indult a születések száma. A hosszú távú előrejelzések között megtalálhatók a több tízmilliárdos lélekszámig ívelő kalkulációk, de megjelentek olyan modellek is, amelyek a világnépesség 9-10 milliárdos tetőzését követően már lassú csökkenést tételeznek fel.

17 Összefoglalás  A Föld népességének növekedése, a megkétszereződési szakaszok rövidülése  A népességnövekedés menete a Földön  A Föld népesség növekedési szakaszai  A Föld eltartó képessége  A Malthus-elv  A Föld becsült népessége ( )  A népesség számának alakulása  Kontinensek  Az évi népességnövekedés között  Napjaink demográfiai típusai  A hagyományos és a modern társadalmak jellemzői  Prognózis a világnépesség alakulására

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések