Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek lehetőségei a helyi, kistérségi és regionális szintű foglalkoztatás elősegítésében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek lehetőségei a helyi, kistérségi és regionális szintű foglalkoztatás elősegítésében."— Előadás másolata:

1 Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek lehetőségei a helyi, kistérségi és regionális szintű foglalkoztatás elősegítésében

2  Magyarország az EU tagországok átlagait szinte minden fontos tényezőben felülmúló adottságokkal rendelkezik. Kiemelkedő ökológiai, éghajlati adottságok, a hatékony, minőségi termeléshez szükséges szellemi potenciál az említésre méltó.  Az év óta eltelt majd 18 éve tart az áttérés a tervgazdasági rendszerről a versenyképes piacgazdaságra – több, kevesebb sikerrel.  Elméletileg az európai uniós tagsággal befejezettnek kellett volna tekinteni ezt a folyamatot. A piacgazdaságra való áttérés azonban köztudottan nem ment végbe.

3 Több szociológiai csoportosítás és definíció is létezik a társadalom szerkezetének jellemzésére, általában a legalsó két szintet a roncstársadalom és a pária társadalom meghatározásával illetik, amit a lakosság etnikai összetételével kapcsolatban felmerülő anyagi ellátottságnál szokás alkalmazni, sajnos eljött az az idő, amikor már a gazdasági szereplők ágazati besorolásának egymáshoz viszonyított munkaerő eltartó és megtartó képességénél is lehetséges ezzel az összehasonlítással élni. Megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságban dolgozók számára egyre nehézkesebb, jövedelmi, azaz bevételi szintjük nem ad lehetőséget csak különleges kivételek esetében az említett két szint átlépéséhez. Hazánkban az agrárgazdálkodói tevékenységet végzők jövedelme reálértékben az elmúlt évtizedekben kedvezőtlenül alakult, alapvetően összefüggésben a termelés mennyiségének a csökkenésével. Példa a mezőgazdaságból

4  Hazánk kistérségeinek, régióinak adottságai még mindig meghatározóan agrár jellegűek. Az élelmiszer-termelés és forgalmazás alapvető stratégiai kérdés.  Ezért az agrár-közgazdasági szakemberek fórumaikon rendszeresen foglalkoznak az agrárgazdasági átalakulás helyzetével, a szükséges tennivalókkal, valamint a tudománynak és a szakmának hozzájárulását a kívánt folyamatokhoz.

5  Meg kell említeni, hogy a gazdaságszám csökkentésért alapvetően az erőforrás, a megfelelő szaktudás hiánya és az előnytelen gazdaságszerkezet a felelős.  Fontos napirendi pont volt továbbá az ilyen fórumokon a prioritások és a sikeres átalakuláshoz szükséges erőforrások vizsgálata, kiemelten a kutatási és képzési területek meghatározása.

6  A növekvő gazdasági, szociális problémák azonban napjainkban szükségessé teszik, hogy még mindig sok gazdaság hagy fel a gazdálkodással, többnyire elszegényedés miatt  helyi, kistérségi régiókban pontosan fel kell mérjük a helyi adottságokat, lehetőségeket, meg kell vizsgáljuk az értelmezhető piaci igényeket, majd ezek alapján tervezzük, szervezzük a jelenlegi meglévő agrárgazdálkodási rendszert, és/vagy az adottságokra új „hasznosítási”, gazdálkodási formákat, rendszereket alakítsunk ki.

7  A meglévő helyi adottságokra alapozott gazdálkodási rendszerek tekintetében a gazdasági teljesítmény és a hatékonyság számottevő fejlesztése szükséges. Ezt az elvárt teljesítmény, hatékonyság növekedést elsősorban bevált korszerű rendszerek, módszerek alkalmazásával lehet elérni.  A korszerű rendszerek, módszerek tudástranszfer, innováció-menedzsment alkalmazásával kerülhetnek a helyi gazdaságokhoz. Integrálásuk a meglévő rendszerekhez biztosíthatják a kívánt növekedést.

8 Példa a mezőgazdaságból  Minél jobban élünk annál több a fehérje fogyasztás, ezen belül az állati eredetű fehérje aránya is növekedik, ennek következtében átgondoltabb támogatási politikára van szükség. Szükség van a nemzeti agrárpolitika folyamatos továbbfejlesztésére és reformjára. Az állami és a magánszféra tevékenységének magasabb szintű koordinálása fontos feladat. A mezőgazdasági tömegárukkal szembeni követelmény, a hazai és nemzetközi piacokon is helytálló, versenyképesség, elsősorban minőség. Fontos a hungarikumok sajátosságának, egyediségének megőrzése, amelyek segítik a környezetgazdálkodást, vidékfejlesztést és a turisztikai szempontokat is szolgáló tevékenységek kialakítását, működtetését.

9  Új gazdálkodási formák bevezetése ipari, agrár, energetikai, idegenforgalmi, helyi szellemi adottságok figyelembevételével, azok integrált rendszerbe foglalásával biztosíthatja a gazdálkodás eredményének a piacra juttatását, a piaci versenyelőny megszerzését, megtartását.

10 Példa a mezőgazdaságból  Egyre jobban előtérbe kerül a termelékenység és a gazdasági méret. Az agrár- közgazdaságtan tradicionális tétele a termelékenység a gazdaságméretek negatív összefüggése. A kisüzemek hatékonysági előnyét a hagyományos mezőgazdálkodás körülményei között nehéz kétségbe vonni. A családi munka nagyobb termelékenysége, valamint a kisebb gazdaságok alacsonyabb vezetési-, irányítási költségei általában kompenzálták a nagyobb üzemek fejlettebb technológiájából eredő előnyöket. Egyre inkább kérdéssé válik, hogy a kisebb méretű családi gazdálkodás képes lesz-e megőrizni ezeket a hatékonysági előnyöket az integrálódó mezőgazdasági piacok körülményei között. Az integrálódó piacokon való részvétel tranzakciós költségei ugyanis meghaladják a kisebb méretekből eredő hatékonysági előnyöket. Jellemzően öregedő mezőgazdasági népesség. Az agrár gazdálkodási tevékenység hazánkban is folyamatosan veszít vonzerejéből. A fiatalabb generáció nem szívesen végzi az energia- és időigényes növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységeket. Az integrált vertikális termékpályák növekvő térhódítása különösen egy évtizede gyorsult fel az élelmiszer-kereskedelem gyorsuló, egyre nagyobb mértékű koncentrációja eredményeként, a szuper és hipermarketek piaci térnyerésével. Ez az integrálási folyamat az élelmiszertermelés, feldolgozás, kereskedelem szintjein a fogyasztókig gyorsuló ütemben érezteti hatását.

11  A fenntartható mezőgazdasági gazdálkodás, környezetgazdálkodás egyik döntő alapelve a természeti erőforrások hosszú távú védelmének biztosítása, ezek között is az egyik legfontosabb terület a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme.  A környezetbarát mezőgazdasági termelés hosszú távú biztosítása, „fenntarthatósága” érdekében ma már általánosnak mondható törekvés, hogy a fejlettebb országok megkísérlik a lehető legjobban összehangolni a mezőgazdasági termelés természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági stb. szempontjait. Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság fenntarthatósági követelményeinek megfelelő korszerűsítése megtörténhessen arra van szükség, hogy az ebben szereplőkkel megértessük és elfogadtassuk a természeti és környezeti szempontok fontosságát. Jelenleg azonban nem áll olyan szervezeti-működési rendszer az agrárágazatban tevékenységet végzők számára, amely biztosítani ennek a szempontrendszernek való megfelelést.  További kiemelt cél ezzel kapcsolatos:  Integrált Rendszerben kialakított fenntartható környezetgazdálkodás fontosságának elfogadtatása, működtetéséhez szükséges ismeretek átadása azokon a településeken élőkkel, ahol a „vidékfejlesztési projekt”- et megvalósítjuk.

12  Az Integrált Rendszer kialakításánál, működtetésénél többek között a fenntartható mezőgazdasági gazdálkodás, környezetgazdálkodás kritériumainak egyidejű és folyamatos érvényesítésére van szükség. A fenntartható fejlesztésre való áttérés, valamennyi kritérium egyidejű érvényesíthetősége azonban hosszabb időszakot, több évet vesz igénybe. A fenntarthatóság felé vezető úton kompromisszumokra van szükség, ami azt jelenti, hogy az egyes kritériumok érvényesítése nem feltétlenül párhuzamosan, azonos ütemben kell, hogy megtörténjen. Azonban csak olyan kompromisszumok engedhetők meg, amelyek nem idéznek elő visszafordíthatatlan károsodásokat.

13 A következő kiemelt célunk ezzel kapcsolatos:  A fenntartható mezőgazdasági gazdálkodás, környezetgazdálkodás érdekében csak olyan technológiákat alkalmazzunk, amely  - megőrzi a talaj termőképes állapotát, és nem szennyezi a felszín alatti vizeket;  - megőrzi a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai erőforrásait;  - elősegíti a biológiai sokféleség, a biodiverzitás fennmaradását;  - a humán táplálkozási lánc valamennyi szereplője számára az élő szervezetet nem károsító, és megfelelő beltartalmi értékű termékeket állít elő;  - melléktermékeivel és hulladékaival nem, vagy csak minimális mértékben szennyezi a környezetet;  - a vidéki népesség minél szélesebb köre számára biztosít munkaalkalmat és megélhetést;  - lehetővé teszi a termelés gazdaságosságának folyamatos fenntartását.

14 Szakmai tevékenység alapú társulások (politikamentes) TSZ Öko, Bio termelési rendszerek TÉSZ Terméktanácsok Őstermelő Pártok, politikai alapú szövetségek Mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személyek MG-i termelés kisegítő folyamatok rendszere Tudástranszfer K+F alkalmazása Garanciális elemek: Biztosítás önszerveződő v. profi Marketing rendszerek, piackutatás, önkormányzati segítségnyújtás, könyvelés, jogi, informatikai támogatás. Termékpálya minőség, kontroll Összes eddigi kapcsolatának megtartása JELEN JÖVŐ

15 Fokozódó környezetvédelmi követelmények mellett, a környezetterhelés tekintetében Magyarország kedvező helyzetben van. Az állati termék termeléséből eredő környezetkárosodás jóval kisebb a fejlettebb állattenyésztéssel rendelkező EU-15 tagország átlagánál. A piaci versenyben maradás érdekében a gazdálkodó szervezetek egyre intenzívebb termelési rendszereket működtetnek. Ennek egyik velejáró hatása a növekvő környezet-károsítás. Közép-Európában a talaj 70 %- ának, a víz 30 %-ának, a levegő 10 %-ának szennyeződése a növényi és állati eredetű élelmiszerek termeléséhez kapcsolódott. A környezetkárosító hatás megszüntetése, csökkentése komoly költséget, korszerű, környezetkímélő rendszerek alkalmazását jelentheti. Jelenleg elavult technológiák (rendszerek, módszerek) következtében rosszak a termelési mutatók. Olyan termelési eljárások kifejlesztésére van igény, amelyekkel a fajlagos hozamok számottevően növelhetők a környezet károsodása nélkül, a szűkülő természeti erőforrások mellett. Ehhez a mezőgazdasági kutatási ráfordítások olyan nagy mértékű, gyorsuló ütemű növelésére van szükség, amely a tudományt képessé teszi e hatalmas feladat teljesítésére, a modern biológiai lehetőségeinek kihasználására.

16  A helyi adottságok, lehetőségek ismeretében integrálható „külső” projektek, rendszerek azonosítása, alkalmazásuk feltételeinek vizsgálata, majd megvalósítási tervek készítése szintén kitörési pont lehet a gazdálkodó szervezetek számára. Ezek a „külső” projektek lehetnek: integrált, hálózati rendszerek, agrár környezetgazdálkodás, tudásmenedzsment, tudástranszfer.  A „külső” projektek, rendszerek azonosítása, alkalmazásuk feltételeinek vizsgálata lehetővé teszi a helyi – a meglévő adottságokra települt gazdaságok egymást segítő, hálózatokba, integrált szervezeti – működési rendszerekbe szerveződő együttműködési társulások létrehozását. Ezek a társulások – a helyi adottságoktól, hagyományoktól, kulturális viszonyoktól függően – többfélék lehetnek: pl. gazdasági társaságok, konzorciumok, vagy csak együttműködési megállapodások keretében működő gazdaságok.

17 A valamilyen rendező elv szerint szerveződő társulások jellemzői:  az erőforrások hatékonyabb felhasználása;  a környezeti változásokhoz való azonnali alkalmazkodás;  a megkülönböztető versenyelőny megszerzése, fokozása;  az érdekelt felek igényeinek jobb kielégítése, minőségben, mennyiségben, választékban, időben.

18 Egy hatékony rendezőelv szerint létrejött társulás képes továbbá az alábbi piaci igények kielégítésére:  „új” típusú, minőségi élelmiszertermékek;  egészségmegőrző, egészségkárosodás megelőzést támogató termékek;  garanciális elemekkel támogatott, nyomon- követhető, állandó megfelelő minőségszint;  folyamatosan bővülő termékkör;  változó igényeik követése, vevői elégedettség elérése.

19 Mezőgazdaság támogatása  Évek óta próbálnak felállítani egyetemi háttérrel tudásközpontokat. Egyik feladatuknak a megszerzett és előállított (kutatások eredményei) tudás mindennapi életre történő alkalmassá tételének kell lennie. Kutatás-fejlesztési projektek esetében a pályázat kiírói minden esetben megkövetelik, hogy bemutatásra kerüljön a gyakorlati életre történő átültetés esetén annak visszatérülése. Szükségessé vált véleményünk szerint egy olyan non-profit módon működő államilag támogatott szervezet létrehozása, amely szorosan együttműködve a tudásközpontokkal esetleg annak bázisára épülve segítséget nyújtana nem csak ebben a feladatban, hanem másokban is például kutatási témák kijelölésében. A felvázolt non-profit szervezet jelentősége abban áll, hogy képes lenne ez a szervezet regionális tagozódásban országos hálózatot szervezni. Az országos hálózat keretében a tudástranszfer, K+F folyamatok koordinálását, az ezzel kapcsolatos adat és információ kezelését naprakészen végezné. Ebben a rendszerben biztosítaná a felhasználói igények feltárását, a megfelelő K+F intézményhez való juttatását, valamint a K+F eredmények felhasználókhoz történő visszajuttatását. Marketing rendszerek, piackutatások elvégzésében ennek a non-profit szervezetnek lenne a legjelentősebb tudásbázisa, hiszen közvetlenül a termelőktől kapná meg, hogy mit, mikor, milyen minőségben lehet a piacokra kínálni. A külföldi érdeklődőnek is csak egy szervezet oldalát kellene fellapoznia a könnyebb tájékozódás érdekében.

20  A helyi önkormányzatok, non-profit szervezetek az adott térség vállalkozásai versenyképességének megteremtése, növelése érdekében, az innovációk terjesztése, az innováció kezelése átfogó fejlesztése szintén kiemelten fontos feladat.  A világ vezető gazdasági szakemberei egybehangzóan állítják, hogy napjainkban a gazdaság legfontosabb hajtóereje az innováció, az innováció-menedzsment.  A tudás és a tudás gyors alkalmazása, gazdasági szerepe felértékelődött. A sikeres innovációk terjedése, felhasználása ma már elmaradott térségek számára is elengedhetetlenül fontos.

21  Az adott térségben működő, települni kívánó gazdasági társaságok működésének innováció-barát szabályozási környezetének, vállalatalapítási, indítási, működési, fejlesztési környezetének biztosításához szükséges egy hatékony „integrált” rendszer kialakítása.  Az integrált rendszer kialakítása megfelelő szervezetet, szervezetrendszert, emberi-, anyagi-erőforrást igényel.

22  A hatékony „integrált” rendszer biztosítja a vállalkozások (elsősorban kisvállalkozások) szállítói és így üzleti sikerét, valamint a változó környezethez való alkalmazkodó képességük növelését.  A leghatékonyabb segítségnyújtási forma fentiek alapján valós, vagy virtuális „inkubátor” rendszerkörnyezet biztosítása, ebben: magas szintű technológiai, technikai szolgáltatások, ötletgondozás, piacszervezés, forrásközvetítés, képzés, továbbképzés stb. Ezzel a segítséggel a vállalkozások képesek lesznek megtervezni, létrehozni és hirdetni a magas minőségű, innovatív, versenyképes, áru termékeket. Képesek lesznek továbbá hatékonyan kapcsolódni a nagyméretű kereskedelmi partnerek ellátási láncához.

23 A közigazgatási intézmények, non-profit szervezetek által kialakított, működtetett „integrált” rendszer előnyei:  megfelelő erőforrásokkal működtetett termelési, gazdálkodási rendszer;  egyszerű, átlátható tulajdonosi rendszer;  átlátható irányítási rendszer a tulajdonosok és a termelők számára egyaránt;  a termelés a piaci igényeknek megfelelő átstrukturálása;  a környezeti változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás;  a folyamatos továbbfejlesztés rendszerbe állítása;  a termelőtől a fogyasztóig tartó ellátási lánc hatékonyabbá tétele;  helyi munkahely-teremtés, munkaerő megtartás;  K+F intézmények és a gazdálkodást végző szervezetek hatékonyabb működési rendszere;  élelmiszerek iránti kereslet hatékonyabb kihasználása az élelmiszertermelő képesség növelésével;  az élelmiszer-kereskedelem koncentrációjának kihasználása;  logisztikai rendszer fejlesztése az élelmiszertöbblettel és az élelemhiánnyal rendelkező régiók közötti megfelelő közvetítés;  a „társas” vállalkozások kedvezőbb támogatási rendszerének a lehívhatósága;  az „életképes küszöb” méretnagyság elérése, a rendezetlen „birtokszerkezet” működési hatékonyságának javítása;  a „kisárutermelők” kihasználhatóságának csökkentése

24 A felvázolt non-profit szervezet: Erőssége:  kreativitás, innovativitás  családi háttér és háló, mint erőforrás  motiválhatóság állami támogatásokkal  K+F háttérre vonatkozó igény  olcsó munkaerő  megszűnése nem okoz komoly hátrányos változásokat  jelentős politikai szavazóbázis  közvetlen, erős tulajdonosi érdekeltség  családias vezetési stílus

25 A felvázolt non-profit szervezet: Gyengesége:  technikai elmaradottság  alacsony tőkeigény ellenére is tőkehiány  finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás nehéz  alacsony szintű tudás, felkészültség  gyenge érdekképviselet  nincs korszerű vezetési, menedzselési, logisztikai rendszer  gyenge külföldi kapcsolatrendszer  gyenge adat-, információkezelés  alacsony exporthányad  alacsony szintű együttműködési készség, összefogáshiány  nincs vagy gyenge integráció  nagyfokú piaci kitettség

26 A felvázolt non-profit szervezet: Lehetőségek:  gyorsuló növekedés  Magyarország tranzit helyzete felértékelődik, ez beruházási növekedést jelenthet  növekvő termelékenység  foglalkoztatás-bővülés  önkormányzatok nagyobb szerepvállalása  magánforrások nagyobb mértékű bevonása  növekvő pályázati lehetőségek  K+F eredmények felhasználása  információs rendszerek kialakítása, korszerűsítése

27 A felvázolt non-profit szervezet: Veszélyek:  hazai kisvállalkozások számának és tevékenységének csökkenése  erősödő verseny a hazai és nemzetközi piacon  szigorodó környezetvédelmi jogszabályok követelményei, költségvonzata  szervezetlenség  a fejlesztés elmaradása nagy kockázatot jelent  korlátozott tőkebevonási lehetőség  felkészületlenség, tájékozatlanság  pénzbe kerül

28  „Alea iacta est”, mezőgazdaságunkban van még mit tennünk és cselekednünk kell, ha nem akarjuk, hogy nagy hagyományokkal és történelmi háttérrel rendelkező ágaztunk elsorvadjon.  Ebben a folyamatban jelentős segítséget nyújthatnak az önkormányzatok.

29 Köszöni figyelmüket: QuercusTax Kft., Dr. Kálmán Zoltán Msc., MBA. bejegyzett könyvvizsgáló ISO-Consult Kft. Gyarmati Menyhért MBA. ügyvezető


Letölteni ppt "Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek lehetőségei a helyi, kistérségi és regionális szintű foglalkoztatás elősegítésében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések