Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Művészet 1945 után. I. Az 1940-es, 50-es évek: az absztrakció mint világnyelv •A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Művészet 1945 után. I. Az 1940-es, 50-es évek: az absztrakció mint világnyelv •A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét."— Előadás másolata:

1 Művészet 1945 után

2 I. Az 1940-es, 50-es évek: az absztrakció mint világnyelv •A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét •A két világrendszer szemben állásában a művészet függetlenségét jelképezi, mint a nyugati demokrácia szabadságának egyik fokmérője (szemben a szocialista realizmussal) (Franz Kline)

3 1. Absztrakt expresszionizmus •Az U.S.A. az élre tör, New York átveszi Párizs szerepét a művészetben •A háború elől Amerikába menekült európai avantgárd művészek felszabadítóan hatnak a helyi művészekre, a realista hagyományok helyére az absztrakt törekvések lépnek (Pollock)

4 Előzmények: Kandinszkij, a szürrealizmus és a távol-keleti kalligráfia •Kandinszkij 10-es évekbeli expresszív absztrakt képeire használták először ezt az elnevezést •A szürrealista „automatikus írás” bevonja a véletlent az alkotás folyamatába •A kézmozdulat nyoma mint jelhagyás a távol- keleti kalligráfiák hatását is tükrözi (Kline) (Kandinszkij)

5 A véletlen szerepe: drip painting – csurgatásos festészet •A tudatkontrollt kikapcsoló festői eljárás egyik fajtája: a vízszintesen kiterített vászonra csurgatja, csepegteti a művész a festéket, esetleg törmelék anyagokat (homok, üveg stb.) is rászórva, a felületen sajátos véletlenszerű textúra („szövet”) keletkezik

6 A kompozíció hagyományos fogalmának átalakulása: all-over-painting •Megszűnik a fő- és mellékmotívumok rendszere, a kép egésze egyformán vesz részt a kép megjelenésében (Pollock)

7 A festés folyamata mint kifejezés (expresszionizmus): gesztusfestészet •A kézmozdulat, a festék felhordása (gesztus) a művész lelki- és hangulati állapotáról, tudatalatti képzeteiről árulkodik (Pollock)

8 A művész teremtő gesztusa kerül előtérbe: akciófestészet •A festés folyamatának spontán akció jellege kerül az előtérbe - a képalkotás drámai látványosságként, rituális gesztikulációként értelmezhető •A létrejövő kép „melléktermék”, a keletkezés folyamatának lenyomata, dokumentuma

9 Legjelentősebb alakja: Jackson Pollock •Az ő képei teljes értékű műalkotások, a felületek élnek, lélegeznek, hitelesen közvetítik az alkotás közvetlenségét, az indulatok hullámzását, az alkotó lelki feszültségét

10 Jackson Pollock: No 14, Westport,1948

11 Néhány absztrakt expresszionista: Franz Kline

12 Robert Motherwell

13 Willem de Kooning

14 Az absztrakt expresszionizmus nem egységes irányzat: a „meditatív” irány Mark Tobey

15 Adolph Gottlieb

16 A „hűvös” irány Barnet Newman

17 Mark Rothko

18 2. Európai absztrakt festészet: lírai absztrakció, informel •Szakít a kép „ablak” felfogásával, a látható világ ábrázolásával, de elveti a képzeleti- metafizikai valóságot megragadni akaró szervezett geometrikus absztrakciót is (informel: „formátlan”), az ember belső, lelki valóságára koncentrál, a képfelület a megtépázott lélek finom rezdüléseinek színtere (lírai absztrakció) (Wols)

19 Az amerikai absztrakt expresszionizmussal rokonítható irányzat •Gyakran emlegetik alkotóikat együtt, lényeges különbség, hogy az amerikaiak drámaiságával szemben inkább poétikus (lírai) alaphangulatú (Jean Fautrier)

20 Használják rá a tasizmus elnevezést is •Tache: franciául „folt” (Georges Mathieu)

21 Art brut – nyers, durva, brutális csiszolatlan művészet •A gyermekrajzok őszintesége, az utcai firkák, az elmebetegek és az autodidakták alkotásai is hatással vannak a kor művészetére, sokan keresik azt a közvetlenséget, erőt, tisztaságot ami bennük meg van (Jean Dubuffet)

22 Jean Dubuffet: Metafizikus, 1950, Winnetka •A hivatalos művészeti intézményeket megvető, a társadalmi normák által elfogadott művészeten kívűli alkotásokat gyűjtő Dubuffet saját műveiben szándékosan primitív, nyers, őszinte •Figurái tragikomikus hatásúak •A festéket gipsszel, gittel, homokkal keveri, ebbe karcol bele

23 COBRA csoport •1948-ban alakult dán, belga és holland (Copenhague=CO, Brussel=BR, Amsterdam=A) művészekből •Romlatlan, spontán, durvaságot, leegyszerűsítést is vállaló kifejezésmód jellemzi őket (Karel Appel)

24 (Asger Jorn) (Corneille)

25 (Pierre Alechinsky)

26 3. Figuralitás a kor művészetében – a hiány emlékművei •A kor néhány kiemelkedő alkotója kitart a figurális ábrázolás mellett, torz, lecsupaszított, egzisztencialista, az ember szorongató életérzését idéző alakokat teremtve: rideg, kérlelhetetlen magány, szorongató, kapaszkodók nélküli létbevetettség

27 Henry Moore: Kétrészes fekvő alak, 1959

28 •Az angol szobrász végtelenül leegyszerűsített, csonkolt, átlyuggatott formái egyszerre sugallnak ősi emelkedettséget és szorongató magányt •Az átlyukasztott, szétszakított formákon átáramló levegő a szobor körüli teret is bevonja az ábrázolásba

29 Alberto Giacometti: Az erdő, Duisburg, 1950 •A szürrealizmusból induló olasz művész pálcika vékonyságura redukált figurái is az őket körülvevő tér problémáját feszegeti •A rücskös felületű egyéniségüktől és kiterjedésüktől megfosztott figurák végzetesen magányosak és otthontalanok

30 Marino Marini: Ló és lovas, Zürich,

31 Francis Bacon: Tanulmány Velazquez után, X. Ince pápa, 1953 •Az angol festő szűk és üres terekbe zárt, megkínzott, a szenvedéstől elgyötört, torz hústömegnek ható figurái is az emberlét tragikumát idézik

32 •A keveretlen festékcsomókat, rongydarabokat a vászonhoz hajigálva keletkezett torzulásokat tovább fejlesztve alakítja át a figurát egyetlen fájdalomgóccá

33 Jelen vannak a klasszikus avantgárd nagy mesterei is: pl. Picasso vagy Matisse

34 Joan Miro: A hold fala, Párizs, 1960 (részlet)

35 II. A 60-as, 70-es évek 1. A pop art •A popular art („népszerű művészet”) rövidítése •Szembefordul a kiüresedni látszó absztrakt művészettel •A hirdetések, a tömegszórakoztató eszközök, a mozi, a képes magazinok vizualitása és a bennük szereplő tárgyi világ felé fordul (Andy Warhol)

36 A fogyasztói társadalomban felnőtt nemzedékek önmeghatározása •Kapcsolatot tart a hagyományos társadalomfelfogást elvető ún. ellenkulturális vagy underground mozgalmakkal (pl. beat- és a hippie-mozgalom) (Andy Warhol)

37 Az élet és a művészet határainak lebontása •A magaskultúra és a tömegkultúra átjárhatóságára törekszik a 10-es, 20-as évek avantgárdizmusára emlékeztet (neoavantgárd, főleg neodada) (Andy Warhol)

38 Angliából indul Richard Hamilton: Tulajdonképpen mi az, ami otthonainkat ma oly mássá, oly vonzóvá teszi? (1956, kollázs, 26x25 cm)

39 (Peter Blake)

40 Az amerikaiak teszik világszerte ismerté (James Rosenquist)

41 Robert Rauschemberg és a combine painting •A „kombinált festmény” sajátos kollázs, a dadaizmus alkotómódszerére emlékeztet •A ráaggatott, beleapplikált tárgyak miatt a festmény kilép a térbe (assemblage)

42 Robert Rauschenberg: Turkey, 1965, Darmstadt

43 Jasper Johns: Zászló narancs mezőben, Köln, 1957 •Az érzékelés és jelentés problémája: „ez most festmény vagy zászló?” •A festmény is, a zászló is kétdimenziós, de a művész nem rejti el az ecset nyomok személyességét

44 Roy Lichtenstein: Tzing, 1962, Darmstadt •A képregény részlet pontosan lemásolt felnagyítása új dimenziót (jellegzetesen pop art technika) ad az egyébként érzelem mentesen kezelt banalitásnak

45 (Roy Lichtenstein)

46 Claes Oldenburg: Ruhacsipesz, 1974 •Oldenburg tárgyakat helyez új dimenzióba, végletesen felnagyítva őket

47 Jellemző pop art jelenség az enviroment, a „tárgyegyüttes” •A dadaista-szürrealista objet trouvé („talált tárgy”) és ready made („készáru”) rokona •„Környezet, körülfogás, környezetszobrászat” – bármilyen nem gyakorlati és nem haszonelvű átalakítása az emberi környezetnek •Szinonímája a térinstalláció vagy az ambientális művészet (Claes Oldenburg)

48 Objektművészet •Kész objektumok (tárgyak, használati eszközök) felhasználásával fel épített új művészeti összefüggés-rendszer •Új asszociációs mezőket teremt, új jelentést hordozhat •A klasszikus avantgárd (dada) előzményei után kedvelt technikája lesz a pop artnak és rokon jelenségeinek (Ed Kienholz)

49 Andy Warhol: Elvis, 1964, Toronto •A reklám grafikából induló művész, tudatos személytelenséget, közömbösséget képvisel, ellentmondásos karrierje demokratikus és elitista egyszerre, sokszorosított szitanyomatai olcsóságuk ellenére az elüzletiesedő műtárgypiac szuper sztárjává avatták őt

50 •Szitanyomat sorozatokat készít a pop kultúra sztárjairól, ikonikus alakjairól

51 •Ő is ilyen ikonná válik

52 2. Újrealizmus •A pop art szellemiségével rokon irányzat, Duchamp ready made-jeihez hasonlóan a valóság fogalmi vagy képzeleti átírása helyett magát a valóságot kínálja, vagyis a művészetfogalom kiterjesztésére törekszik: „mindenki művész, minden lehet művészet” (Daniel Spoerri)

53 Eat art („ehető művészet”) •Daniel Spoerri ételmaradékokból komponált domborműveire (assemblage) szokták használni az eat art elnevezést

54 (Daniel Spoerri)

55 Módszerei: akkumuláció •Akkumuláció („felhalmozás”): pl. elhasznált tárgyak felhalmozása a kiállító térben •A tárgyi világ valóságát gyakran ironikus, poétikus jelentéssel ruházzák fel •Neodadaizmusnak is szokták nevezni •Nagy szerepet kap a dokumentálás (fotó) (Ed Kienholz)

56 Décollage •A kollázs ellentéte, a művész a meglévő dolgok lebontásával, lerombolásával hoz létre új művet •Sokféle destruktív művészeti eljárás létezik: tépés, füstölés, égetés, préselés, szögezés, szúrás, vágás, pecsételés, vakarás, kaparás stb. (Mimmo Rotella)

57 „Hasított plakátok” •Egymásra ragasztott utcai plakátokból egy- egy réteget, vagy sávot letépve létrehozott kép (Mimmo Rotella)

58 Csomagolás •A hétköznapi tárgy értelmezésének kiinduló pontja a csomag és a becsomagolt dolog képének feszültsége, ami működésbe hozza a néző képzelő erejét •Ezt csak a dokumentáció őrzi meg •Legismertebb alakja a bolgár Christo Christo: A Reichstag épületének becsomagolása

59 Christo: Völgyzáró függöny, , Colorado

60 (Christo)

61

62 Monokrómia („egyszínűség”) •Yves Klein az újrealizmus talán legkiemelkedőbb alkotója, a művészet anyagtalanítására, érzékek fölöttivé tétételére törekedett, a festményt megfosztva minden személyestől •„Antropometrikus” festményei festőakciók keretében születtek

63 (Yves Klein)

64 3.Hiperrealizmus, radikális realizmus, fotórealizmus, szuperrealizmus •Hiper: „túlzó, túlságos” •A konceptuális és rokon irányzatokkal vitatkozva visszatér a hétköznapi világ valóságához, látásmódját a fotó objektivitásához, személytelenségéhez igazítva (fotót, színes diát használ fel) •Mégsem mentes érzelmektől (Chuck Close)

65 Előzményeként említhető a pop art és az enviroment (George Segal)

66

67 (Ed Kienholz)

68

69 Látvány és valóság, fotólátás objektivitása és manipulált látás •A felnagyított fotóról készített festmény már úgy mutatja a valóságot, ahogy azt az ember már nem is láthatja (a fotó rasztereit is gondosan megfesti a művész) •A hiperrealizmus bekapcsolódik a fotó és a festészet egész 20. századot átható párbeszédébe (Chuck Close)

70 (Chuck Close munka közben)

71 •A fotólátás nyelvét vizsgáló magatartás nem mentes a koncept önelemző attitűdjétől sem (Chuck Close)

72 „Amerika költészete” – a hiperrealizmus alkotói egy-egy témára szakosodnak (John Salt)

73

74 (Ralph Goings)

75 (Richard Estes)

76

77 (Richard McLean)

78 4. A kiterjesztett művészet: event, happening, akció, performansz •Az avantgárd jellemzője a terjeszkedés (expanzionizmus), a művészet határainak kiterjesztése •Az idő és a cselekmény bevonása több a pop artból keletkező művészeti jelenségre is jellemző •A műtárgypiac elleni gesztus is a kézzelfogható tárgyat nem alkotó művészet •vizuális és hangeffektusokat is használó egyszeri és megismételhetetlen események és cselekmények kollázsa •Csak a dokumentáció őrzi meg (Beuys)

79 Allan Kaprow: Háztartás, 1964

80 Event és happening •„Esemény” és „történés” •Lehet előre, minden részletében megtervezett, vagy erősen rögtönzött, több szálon is futhat •Számít a közönség reakciójára, tevékeny részvételére

81 Akció és performansz •„Cselekmény és előadás” •Ez is lehet megtervezett és improvizált vagy a kettő keveréke •Kizárólag a művész vagy művészek személyes részvételén alapuló, egy szálon futó történéseket jelent, nem épít a nézők részvételére (Otto Muehl)

82 Body art („testművészet”) •Az emberi testre irányuló, azt tárgyának tekintő művészeti jelenség (Herman Nitsch)

83 Bécsi akcionisták •Rituális jellegű, ősi beavatási szertartásokra emlékeztető előadások, célja az egyéni tudatnak a felszabadítása a közösségi élmény által (Herman Nitsch orgia és misztérium színháza)

84 Fluxus •„folyamat”, „folyás” •Laza szerveződésű, képzőművészeket, zenészeket, filmeseket, költőket összefogó mozgalom között •Különböző művészeti ágak közti határokat (zene, képzőművészet, színház) eltüntető (intermedialitás) előadásaik szembe fordulást jelentenek a hivatalos művészeti intézményekkel (Beuys)

85 „Mindenki művész” •A „Fluxus-koncertek” célja a művészetnek a mindennapi életbe való beolvasztása, a művész feladata, hogy katalizátorként felébressze a néző kreatív képzeletét és így alkotótárssá tegye őt •Legismertebb alakja Joseph Beuys, „szociális plasztikának” nevezi tevékenységét

86 Joseph Beuys: Főáram, 1967

87 5. Minimal art •„Minimális művészet” •Festészetben, szobrászatban megjelenő reduktivista irányzat: a mű szerkezete az alap elemekre korlátozódik, a művészi érték a nullához közelít, száműz minden érzelmet, személyességet, a művész csak tervet készít és a kivitelezést az ipari technológiára bízza (Sol Le Witt)

88 Végletekig személytelen, objektív, modellező irányzat •Célja a művészet és környezet egységének megteremtése, leakarja rombolni a romantikus művész figuráját, a „szent” művészet eszményét, a művészet áru jellegét •Használják még rá ABC art, reductive art, primary structures elnevezéseket is

89 6. Land art, earth art •A „tájművészet” és „föld művészet” szintén szembe száll a művészet elüzletiesedésével, alkotásai kiállíthatatlan, megnézhetetlen művek, csak tervekről, fotókról ismerhetőek meg •A természetben, a természettel dolgoznak alkotóik (Heizer)

90 •Az emberi dimenziókon túli méretek, a csak képzeletben megismerhető jelleg a koncept művészettel, tiszta geometriai formái a minimál művészettel rokonítja •Távoli előzménye a perui Nazca fennsík történelem előtti ábrái

91 Nazca-vonalak, Peru

92 Robert Smithson: Spirális gát (1970)

93

94

95

96

97 7. Conceptual art (koncept művészet) •Konceptuális, fogalmi, gondolati művészet •Két fajta értelemben tűnik fel: 1. fogalmakkal dolgozó és nem tárgyiasuló, 2. a művészet fogalmára irányuló folytonos önmeghatározás mint művészet egyetlen feladata (Joseph Kosuth)

98 A gondolati tényező elsődlegességét hangsúlyozza a művészetben •Mindegy, hogy elkészíti a művet a művész vagy mással készítteti el, vagy nem is valósítják meg, nincs szükség az anyagi kivitelezésre, elég a fogalmi tisztázás (idea art: „ötlet művészet”, project art: „tervművészet”) és a dokumentálás (fotó, film, xerox, vázlat)(a tökéletes közvetítő a telepátia lenne) •A művészeti nyelv, a művészetfogalom elemzésére szűkíti a művészet feladatát (analytical art: „analitikus művészet”), gyakran hivatkozik Marcel Duchampra

99 Joseph Kosuth: Egy és három szék, 1965 •Önmagát értelmező mű •Egy szék 3 lehetséges megjelenési formája: tárgyi, képi és fogalmi (szótári meghatározása)

100 8. Post-painterly abstraktion •„Festészet utáni absztrakció” •A pop art és belőle fakadó irányzatok absztrakt-ellenessége mellett is tovább él a nonfiguratív festészet •Hűvös, elemző, személytelen, reduktív, csak önmagát jelentő (Elsworth Kelly)

101 •Szembe helyezkedik az absztrakt expresszionizmus és az informel spontaneitásával, véletlenszerűségével, ellensége mindannak ami homályos és titokzatos •Tiszta geometriai formák, kemény, kontrasztos körvonalak, erős és egyöntetű színek •A valóság bonyolultságával szemben tudatos rendet és egyensúlyt teremt (Camille Graese)

102 Előzményei 1: •Malevics szuprematizmusa és Mondrian neoplaszticizmusa

103 Előzményei 2: •A Bauhaus- tradíciókban gyökerező, a színviszonyok egymásmellettiségét, azok optikai hatását vizsgáló geometrikus absztrakció (Max Bill)

104 Előzményei 3: •Az absztrakt expresszionizmus „hűvös” és „meditatív” vonulata (pl. Newman)

105 Előzményei 4: •Stain painting („foltfestészet”): átmenet az absztrakt expresszionizmus és a festészet utáni absztrakció között, alkotói foltokban kezdték csurgatni a festéket, már nem drámai, de még nem teljesen személytelen (Morris Louis)

106 Frank Stella: Lake City, , Düsseldorf

107 Szinonimák, alcsoportok 1. •Konkrét művészet: nincs tartatalmi közlés, lelki önkifejezés, a kép minden eleme csak önmagát jelenti •Colour-field painting: „színesmező-festészet” •Hard-edge: „kemény él” •New abstraction: „új absztrakció” (Elsworth Kelly)

108 Szinonimák, alcsoportok 2. •Systemic painting („rendszeres festészet”): egy-két alap elem módszeres vizsgálata, rendszerbe (sorozatba) foglalása •Szeriális művészet: valamilyen algoritmus (ismétlődés, variáció, kombináció) szerint felépülő sorozatokból álló művészet (Elsworth Kelly)

109 Shaped canvas •„Formázott vászon”: a kép csak önmagát jelentő tárgyként való felfogása vezetett odáig, hogy nem a kerethez alkalmazkodik a képi motívum, hanem fordítva, a motívum kilép a kereten túlra (Frank Stella)

110 9. Művészet és technika: op art és a kinetikus művészet •Optical art („optikai művészet”) rövidítése, nonfiguratív festészeti irányzat •Rokonságot tart a 20-as évek (Bauhaus) azon törekvésével, amely a tudomány (itt a látás törvényei) és a művészet összeegyeztetésére irányult (Victor Vasarely)

111 A művészet célja a tiszta dekorativitás, érzékcsaló vizuális „játék” •Vizuális ritmusok, illuzionizmus, megelégszik a szem recehártyájának ingerlésével •Mechanikus pontosság, szigorú formai józanság jellemzi, minden romantikus kifejezésvágytól mentes (Victor Vasarely)

112 Hűvös, személyességtől mentes „laboratóriumi” művészet (Bridget Riley)

113 Esztétikai veszteségtől mentesen reprodukálható, „demokratikus”, (Bridget Riley)

114 Iparművészeti és díszítőművészeti célokra jól felhasználható (Bridget Riley)

115 Szédítő felszíni vibrálás, optikai megtévesztés (Bridget Riley)

116 Victor Vasarely •Legismertebb alakja a Franciaországban alkotó magyar származású Vasarely (Vásárhelyi Győző)

117

118 Kinetikus művészet •A görög kineo: „mozgatok” szóból •A mozgás illúzióját valódi mozgással váltja fel, olyan szerkezetet (konstrukciót) alkotva, amely mechanikus, mágneses vagy elektronikus úton kerül működésbe •Gyakran vizuális és hang effektusokkal egészül ki •Sokszor számít a néző beavatkozására, „társalkotó” szerepére (Nicolas Schöffer)

119 Szoros rokonságban áll az op arttal (Nicolas Schöffer)

120 Előzményei szintén a 20-as évek konstruktivista kísérleteire vezethetők vissza (Moholy-Nagy László)

121 Kapcsolódik a modern tudományhoz és technikához, nem művészet, hanem „vizuális kutatás”

122 (Nicolas Schöffer) cybernetic art •A kibernetika a komplex szerkezetek, rendszerek vezérlését vizsgáló tudomány, ennek eredményeit felhasználó, „mobil szobrokat” létrehozó kinetikus művekre használják ezt a kifejezést •Érzékelők révén közvetlen kapcsolatban van környezetével, annak hatására mozog, átalakul

123 Nicolas Schöffer •Legismertebb alakja a Franciaországban alkotó magyar származású Schöffer Miklós

124 Kepes György: Programozott fényjáték terv a bostoni kikötő számára,

125 10. Mediális művészet •Médium: eszköz, hordozó, közeg, közvetítő •A különböző új eszközöket (fotó, polaroid, film, xerox, video, számítógép) felhasználó irányzat, amely a koncept médium ellenességével szemben ezekre a hordozókra koncentrál (Nam June Paik)

126 Maga a médium az üzenet •Nem a közvetített tartalom, hanem a közvetítő a lényeg •Marshall McLuhan kanadai gondolkodó elméletén alapul (Nam June Paik)

127 A hagyományos eszközökkel dolgozó művészetek is gyakran saját médiumuk vizsgálatára koncentrálnak •Fundamental painting: a festészet alapjait vizsgálja •Book art: „könyvművészet” •Experimentális (kísérleti) film •Experimentális költészet •Fotóhasználat •Videó művészet •Mail art: „bélyeg művészet”

128 Mixed media vagy intermediális művészet •A 60-as évek közepétől egyre jellemzőbb a művészeti közegek, médiumok keveredése, átfedése •Mára úgy tűnik, hogy a műfaj helyett pontosabb a médium kifejezés: jelölhet anyagot, technikát, témát, hordozót, kifejezési eszközt, eljárást, egyéni stílust és alkotói módszert

129 Video art •A videó művészeti alkalmazásával a dél- koreai Nam June Paik kezdett az elsők közt foglalkozni •3 új lehetőség kínálkozik: - a kép azonnali ellenőrzése - elektronikus beavatkozási lehetőségek - a kép visszaadása monitoron

130 Megjelenik az enviroment sajátos változata: a videó-installáció

131 Nam June Paik: Integrálzongora, , Bécs

132 11. Individuális mitológia •„Egyéni” mitológia •A neoavantgárd irányzatok többsége háttérbe szorítja a művészi személyiséget és radikálisan múlt ellenes, ezzel szemben a 70-es évek számos alkotója fordul saját személye felé és egy valós vagy konstruált, fiktív múlt felé (Anne és Patrick Poirier)

133 Személyes hangú művészet •Az alkotói folyamat szubjektív forrásainak hangsúlyozása és a történelem előtti kultúrák személyes értelmezése jellemzi •A mítosz és a művészet kapcsolatát állítja középpontba, a személyes érzelmek és a művelődéstörténeti motívumok sajátos egységet képeznek (Anne és Patrick Poirier)

134 Nyombiztosítás (spurensicherung) •A művész tárgyakat, dokumentumokat, jeleket állít ki, amik képzeletbeli vagy valós helyzetek „nyomait őrzik”, elképzelt vagy valós mitológiai, esetleg történelmi térbe kerülnek és szimbolikus vagy allegorikus jelleget nyernek (Christian Boltanski)

135

136 Szubjektivizált archeológia és etnológia •A művész egy poetizált és szubjektivizált archeológiát és etnológiát művel, s ezen keresztül saját személyes létéről, élettörténetéről és világképéről is vall •Hasonló jelenségekre használják a story art és a narrative art kifejezéseket is (Anne és Patrick Poirier)

137 III. A posztmodern kora, 80-as, 90-es évek •A 70-es évek végének társadalmi és művészeti válságjelenségei megtörik az avantgárd lendületét, kezdetét veszi posztmodern, a modern meghaladása, „befejező szakasza” (Alberto Abate)

138 Haladás helyett régi is, új is •Az élet és művészet egyesítésére és a haladásra épülő, a modernséget a fejlődéssel azonosító és kizárólagosságra törekvő avantgárd helyére, a számtalan megközelítésre nyitott, különböző stílusokból, kifejezésmódokból, ideológiákból szabadon merítő posztmodern lép (Sandro Chia)

139 Minden relatív, minden érvényes, nincs kizárólagosság •Megváltozik a hagyományhoz való viszony, régi és új egyaránt érvényes, szabadon keveredhet, a radikális eklektika kora jött el (Francesco Clemente)

140 A festészet újjászületése: •A 80-as évek művészeinek elege van a koncept festészet ellenességéből, az objektivista- reduktivista irányzatok személytelenségéből és a szenvedélyesen személyes, festett figurális kép uralmát hozza vissza (Enzo Cucchi)

141 Transzavantgárd: •„Avantgárdon túli”, az olasz művészetben megjelenő elnevezés •A művészi én magára találása, a jelen és a múlt művészetének jelképeiből, stiláris jellemzőiből szubjektíven és szabadon válogató magatartás jellemzi (Mimmo Paladino)

142 Neue Wilde vagy Heftige Malerei •„Új vadak” és „indulatos festészet”, olaszokhoz hasonló festészeti mozgalom Németországban •Az elnevezések is mutatják, hogy elsősorban a századelő német expresszionista festészetéhez nyúlnak vissza (Rainer Fetting)

143 (Helmut Middendorf)

144 New York Graffiti •Az utcai falfirkák művészetére felfigyelő műkereskedelem az újfestőiség európai művészetével párhuzamosan bevitte a kiállítótermekbe (Keith Haring)

145

146

147 Kortárs jelenségek - stíluspluralizmus •A 90-es évekre az installáció uralma a jellemző •Neo-geo: a konstruktivizmus értékeinek újra fogalmazása •Transzavantgárd festészet •Jellemző az intermedialitás (számítógéppel manipulált fotó, videó, csak virtuálisan létező számítógépes alkotás)

148 Appropriation art:„kisajátítás” •Sajátos posztmodern művészeti gesztus: más művészek alkotásainak (esetleg reprodukciójának) saját műként való kezelése, tovább alakítása, a művészeti örökség bárki számára felhasználható terület lett (Sherrie Levine)

149 Sherrie Levine, After Charles Baudelaire: Les Fleurs du Mal Nine Poems, 2000, Laser print on paper, each: 11 3/4 x 8 1/4 in. (29.8 x 21 cm)

150 Multikulturalizmus •Etnikai, társadalmi kisebbségek problémáinak, azonosságtudatán ak kifejezése, művészeti megjelenése (Cindy Sherman)

151 (Raffaello: La fornarina)


Letölteni ppt "Művészet 1945 után. I. Az 1940-es, 50-es évek: az absztrakció mint világnyelv •A világháború sokkja a művészetben megnöveli a szubjektivitás szerepét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések