Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Családfejlődés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Családfejlődés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."— Előadás másolata:

1 Családfejlődés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2 Alapfogalmak •nyers házasságkötési ráta: az 1000 főre jutó házasság-kötések száma (egy adott népességen belül, egy év alatt) •élethossziglani cölibátus: házasságot soha nem kötők aránya a 45–54 éves korcsoporton belül •európai házasságkötési minta: a Szentpétervár–Trieszt vonaltól nyugatra eső területre jellemző; viszonylag magas életkorban megkötött házasságok, illetve a házasságot egyáltalán nem kötők magas aránya jellemzi •nupcialitás: teljes első házasságkötési arányszám, azaz a legalább egyszer házasságot kötött személyek aránya. (Tágabb értelemben az élettársi viszonyt is beleértik) •válási ráta: a 100 házasságkötésre jutó válások száma egy adott időszakban (pl. egy év során) •teljes válási arányszám: a 100 fennálló házasságra jutó várható válások számát mutatja az adott naptári időszak (év) válási viszonyainak változatlan fennmaradása esetén •házasságon kívüli születési ráta: egy adott időszakban született összes gyermek közül a házasságon kívüli kapcsolatban születettek aránya

3 Házasodási szokások IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek a 20. sz. általában „európai házasság-kötési minta” a „nem európai minta” enyhébb változata É- és DNy-Európa: európai minta 1914 előtt férfiak első házasság- kötési kora 28, a nőké 26 év; a sosem házasodók aránya 10–25% a férfiak házasodási kora 26–27 év, a nőké 22–24 év; a sosem há- zasodók aránya 5-8% 1918–39férfiak házasodási kora 28 év, a nőké 26 év. A cölibátusban élő férfiak aránya csökkent. Kis különbségek az egyes országok között a férfiak átlag 27, a nők 23–25 évesen há- zasodtak (közeledés a nyugat-európai mintá- hoz). Cölibátus aránya nem változott 1950–70férfiak házasodási kora 25–26 év, a nőké 22–23 év. Cölibátus: 7–10%! a cölibátus aránya és az első házasságkötés életkora is csökkent igen alacsony házasságkötési érték É-Eu.-ban 1970–9028, ill. 26 év; csökkenő nupcialitás; a férficöli- bátus nagyobb a nőinél hasonló, de lassabb folyamatok; házasság- kötés kora 25, ill. 22 év Dánia és Svédo. nupcialitása nő, de egyre idősebbek

4 Háztartás- és családszerkezet IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaSkandinávia 1914 előtt a)4,5 fő (Franciao. 3,5) b)domináns (35–40%) c)10% alatti. d)ekkor is ritka a)4,5–5 fő b)domináns c)kisebb, mint Ny-on d)elterjedt 1918– 1939 a)3,2–3,8 b)20–30% c)10% körül a)3,8–4,4 fő b)30–45% c)6–9% a) 3,3 fő 1945– 1970 a)3,1–3,4 fő b)15–25% körül c)10–20% d)4–6% a)3,0–3,6 fő b)17% (Mo.) c)10–15% a) 2,9 fő c) 20% felett 1990a)2,6 fő b)5–10% (Írország 27) c)25–34% (Íro. 20) a)2,6 fő (Mo.) b)8% (Mo.) c)24% (Mo.) d)12% (Mo.) a) 2,2 fő c) 34–40% a) átlagos háztartás nagysága; b) az 5 főnél nagyobb háztartások aránya; c) az egy fős háztartások aránya; d) az összetett (pl. háromgenerációs) háztartások aránya

5 A háztartás- és családszerkezet változásának okai •demográfiai átmenet –> az átlagos gyermekszám csökkenése (a sokgyermekesek aránya visszaesik, 1945-től elterjed a kétgyerekes család). Az egy gyermekesek aránya nem nőtt, a gyermekteleneké még csökkent is Nyugaton! •a kétgenerációs családmodell további terjedése •a segédek, cselédek, alkalmazottak önálló háztartásba költöznek (a kommunista országokban 1945 után ez igen gyorsan ment végbe) •Nyugaton: a nem tradicionális háztartások terjedése 1945 után (élettársi kapcsolatok; szinglik és elváltak egyszemélyes háztartásai) •Kelet-Közép Európában: az egyszemélyes háztartások zöme idős özvegyekből tevődött ki; itt is csökkent a többgenerációs együttélés (amely a század elején sem volt már domináns!)

6 A modern család •a házastárs viszonylag szabad (szerelmen alapuló) megválasztása •erősödő érzelmi viszony a családtagok között •a feleség növekvő függetlensége a férjtől (anyagi és jogi is) •a család termelő egység helyett fogyasztó lesz •családtervezés (csökkenő gyermekszám) •a gyerekekre való nagyobb odafigyelés (anyagi és érzelmi is) •a társadalom alapvető építőkövévé válik (erkölcsi nevelés szerepe) •kialakulása a 19. század végére, ill. a századfordulóra tehető •virágkora 1945–65 között volt –arányaiban több ember kötött házasságot, mint 500 éve bármikor –a házasságkötés ideje fiatalabb korra tolódott, a növekvő átlagéletkor révén így az átlagos házasság jóval tovább is tartott –rövidebb munkaidő: hosszabb idő családi körben (ráadásul a családi otthonból eltűnt a személyzet (szakácsnő, cselédek, nevelőnő stb.) –tanköteles kor kiterjesztése: a gyerekek tovább maradnak a családi fészekben, a rájuk fordított idő és gondoskodás tovább nőtt –a családok viszonylag stabilak (a válások aránya nem emelkedik jelentősen)

7 A két nem közötti viszony IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek a 20. sz. egésze erősödik a házastársak közötti érzelmi kapcsolat, viszonyuk „szim- metrikusabbá” válik; a családi élet középpontjába a gyerekek felne- velése kerül; a család termelő egységből fogyasztóvá válik. a) a nők foglalkoztottsága (összmunkakerő %-a) (jelentősen nő!) b) női házimunka aránya (férfiak = 1); c) női szabadidő (férfiak = 100) 1900-bana)30–33% (Hollandia 24%) a)Magyarországon 25% a) Olaszo. 29% Skandinávia 35– –39a)a háború alatt nőtt, utána az 1900-as szint alá esett; a gazdasági válság miatt sem nőtt (vagy csökkent) (1930-ban 25–35%) 1945–70a)1950-ben 30–33% b)1965-ben 7–14× c)69% a)1965-ben 45% b)1965-ben 10× c)52% 1970–90a)40% körül (sok a részmunkaidős) b)5× (1980-as évek) c)95% a)45%; teljes mun- kaidő b)5× (1980-as évek) c)73% a) Skandinávia 45– 48%, Olaszo. 33%. Bérük 8–15%-kal kisebb a férfiakénál

8 A válási ráta alakulása IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 20. század egésze a válási jogban nagy különbségek voltak (Olaszországban csak től, Írországban csak 1990-es évektől engedélyezték a válást.) A katolikus országok válási rátája általában alacsonyabb; viszont minél nagyobb a női munkavállalás aránya, annál több a válás előttlegtöbb válás: Svájc, Franciaország (3–5%) legkevesebb: Anglia, Ausztria (1% alatt) Magyarország 3,5–5% (az európai élmezőny tagja) Dánia 4%; Svédo., Norvégia 2%; D-Európában nem engedélyezett 1918–39szélső értékek: Anglia 1–2%, Ausztria 12% Magas értékek (Mo. és Csszl. 5–7%) Skandinávia: 5– 8% 1945–657–10%-ról 10–15%-ra nőnek az értékek gyorsan nő (Mo.-on a legnagyobb: 19% – 1.) Dánia és Svédo. 18% körül (2–3.) 1965–90 (1980) rohamos növekedés: 1980: 22–27% (Anglia 40%). Az egyes orszá- gok közti különbség csökken (1990: kb. 30%) (Anglia 41%) az egész régióban magas érték (Mo.-on pl ban 34% – 4. helyezés; 1990: 37%) Lengyelo. is 12–16%, Baltikum 40% körül 1980: Svédország 42%, Dánia 39% 1990: Skandinávia 40–44%, Olaszo. 8%.

9 A családmodellek átalakulása IdőszakNyugat-EurópaKelet-Közép-EurópaEgyéb területek 1914 előttkevés a házasságon kívüli kapcsolat és az ilyen születés. Utóbbi aránya csak Ausztriában és Svédo.-ban több 10%-nál 1918–60a házasságon kívüli kapcsolat továbbra is ritka, az így születettek aránya ált. 10% alatti (gyakran még csökkent is). Ausztriában, Cseh- szlov.-ban, ill. Svédo.-ban volt a legtöbb házasságon kívüli születetés 1960–75a 20–24 éves nők 2–4 %-a élt házasságon kívüli kapcsolatban. Csak Ausztriában szü- letett több, mint 10% házasságon kívüli gyerek a családi együttélés fennmaradt; csak a vá- lások növekvő száma kivétel. Igen ritka, sőt csökken az élettársi kapcsolat és házassá- gon kívüli születés Skandináviában a 20–24 éves nők 30%-a élettársi kapcsolatban élt. Idősebb korcsopor- tokban az arány gyorsan csökken 1975–90elterjed a fiatal nők próbaházasság jellegű élettársi kapcsolata. A házasságon kívüli születések aránya sok helyen 20% fölé nőtt alacsony az élettársi kapcsolatok aránya (főleg elvált, idősebb személyek). A házas- ságon kívüli születések csak 1985 után nőttek a fiatal svéd és dán nők 32–45%-a élet- társi kapcsolatban élt és gyereket is így vállalt. (Olaszo.-ban még 1–6%.)

10 A modern család válsága és ennek okai •1965-től (Kelet-Közép-Európában részben csak kb től) •csökken a házasságok száma, a születések száma és ennek következtében az egy családra jutó gyerekszám •jelentősen nő a válások, az élettársi kapcsolat és a házasságon kívüli születések száma. Az okok: –a nők megváltozott gazdasági helyzete: házimunka rabsága alóli felszabadulás kezdete, önálló pénzkereset lehetősége –a második emancipációs hullám: a nők személyiségének kibontakoztatása – megváltozik a házassághoz és az anyasághoz való viszony –szexuális forradalom, születésszabályozás terjedése (fogamzásgátló tabletták, óvszerek) –individualizálódás, önmegvalósítás; a fogyasztói társadalom hatásai –a média hatása az emberek mentalitására (főleg a televízió elterjedése) –családjogi kötöttségek enyhülése (abortusz, válás, stb. liberalizálása) –enyhítések az erkölcsrendészeti szabályokban is –kommunista országokban a stressz, a túlhajszoltság is rendszerspecifikus ok

11 A női emancipáció •a „gender studies” komoly, önálló tudományággá vált (elsősorban a nők társadalmi helyzetét vizsgáló társadalomtörténeti irányzat) •első feminista hullám: 1880–1914 –fő célja a választójogi egyenlőség („szüfrazsett-mozgalom”): az USÁ-ból terjedt át Angliára, s onnan a kontinensre; 1918 után a legtöbb európai országban siker koronázza (Franciaország: csak 1945, Svájc: 1971!!) –másodlagos célok: egyenjogúság a munka és az oktatás terén: sikerül kivívniuk az egyetemekre való bejutást, terjed a munkavállalásuk •második feminista hullám: 1965-től máig –a nők általános felszabadítása, a női önmegvalósítás terjedése –nemi diszkriminációk elleni harc: egyenlő munkáért egyenlő bért, vezető posztokra való bejutás kivívása, szexuális zaklatás elleni küzdelem –szexuális emancipáció –házimunka rabszolgasága alóli felszabadulás –szélsőségesebb formái: „a gyermekszülés rabsága alóli felszabadulás” –„szingli-életmód” terjedése és divattá válása


Letölteni ppt "Családfejlődés Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések