A KKV-K TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSI KONSTRUKCIÓINAK TAPASZTALATAI – Vélemények a tervezői oldalról Fazekas Gábor Tervező-elemző szakértő Nemzetgazdasági Tervezési.

Az előadások a következő témára: "A KKV-K TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSI KONSTRUKCIÓINAK TAPASZTALATAI – Vélemények a tervezői oldalról Fazekas Gábor Tervező-elemző szakértő Nemzetgazdasági Tervezési."— Előadás másolata:

1 A KKV-K TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSI KONSTRUKCIÓINAK TAPASZTALATAI – Vélemények a tervezői oldalról Fazekas Gábor Tervező-elemző szakértő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉRTÉKELÉSEK BEMUTATÁSA WORKSHOP 2013. ÁPRILIS 24.

2 Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) 2014-2020-as tervezési ciklus hazai kormányzati feladatmegosztása 2014-2020-as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása Új közösségi szabályozás a 2014-2020-as tervezésben Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) – Indikatív prioritásstruktúra GINOP I. prioritás – Indikatív tartalom Tervezői vélemények I-V. Tervezési alapelveink Előadásvázlat

3 2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik. Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs feladatokkal. Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai:  Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai közreműködés.  Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció.  Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás.  Gazdasági vezetői információs rendszer építése. NGM 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja. Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH)

4 Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat: a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról: Partnerségi Megállapodás készítésének koordinációja: NGM Operatív Programok készítésének koordinációja: NGM az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumokkal közösen készítve Nagyprojektek koordinációja és nevesítése: NFM az érintett Minisztériumokkal közösen Területi felkészülés támogatása:  Szakmai támogatás: Miniszterelnökség és Széchenyi Programiroda (SZPI)  Ennek forrásáról: NFM gondoskodik 2014-2020-as tervezési ciklus hazai kormányzati feladatmegosztása

5 Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat alapján az operatív programok indikatív megnevezése: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) „Vidékfejlesztés, halászat” OP (VOP, MAHOP) A források várható megoszlása 60%-a közvetlen (országos és térségi) gazdasági fejlesztésre 40%-a humánerőforrás-fejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre, környezetvédelemre és energiahatékonyságra. 2014-2020-as tervezési ciklus indikatív Operatív Programjai és forrásmegosztása

6 Új közösségi szabályozás a 2014-2020-as tervezésben Közös stratégiai keretrendszer (a jelenlegi rendelettervezetek alapján): Felülről vezérelt tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 tematikus célkitűzés és számos beruházási prioritás) az EU2020 céljaival összhangban Forrásallokációs determinációk (előírás arra milyen célokra mennyit kell költeni) Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek, teljesítménykeret) 3 régiókategória (Magyarországon: Kevésbé fejlett régiók és egy fejlettebb régió) A KSK alapok együtt-tervezése (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) Új térségi integrációs eszközök bevezetése:  Integrált térségi beruházások (ITI)  Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER kiterjesztése

7 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) – Indikatív prioritásstruktúra I. Versenyképes KKV Szektor, Ipari Termelés és Szolgáltatások: KKV-k versenyképességének és forráshoz jutásának javítása, Üzleti infrastrukturális háttér fejlesztése, Vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, Munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. II. Tudásgazdaság fejlesztése: Tudásfelhasználás és tudásáramlás segítése és a tudásbázisok megerősítése. III. Infokommunikációs fejlesztések: IKT szektor fejlesztése, Digitális gazdaság fejlesztése, Elektronikus közigazgatás és kiemelt közszolgáltatások IKT fejlesztései, IKT ismeretek, készségek növelése, Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése. IV. Versenyképes személyi szolgáltatások és a turizmusgazdaság kreatív fejlesztése: Innovatív, kreatív és minőségi szolgáltatás- és termékfejlesztés, Munkahely-megőrzés és munkahely- teremtés a turisztikai és a kapcsolódó szolgáltató szektorokban, A turisztikai szektor alulról építkező intézményrendszerének megerősítése. V. Kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés: Kiemelten fontos térségek, várostérségek integrált gazdasági fejlesztése, periférikus és hátrányos helyzetű térségek fenntartható növekedési pályára állítása, a helyi gazdaság alapjainak újjászervezése, és közösségi gazdaságban rejlő lehetőségek hatékony kihasználása. VI. Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése: A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése, A munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése, Hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása, Az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, A gazdaság igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása, A munkaerő versenyképességének javítása, A vállalatok alkalmazkodóképességének javítása. VII. Technikai segítségnyújtás

8 Növekedésünk Alapjai: Kiemelt ágazatok fejlesztése, Kiemelkedő jelentőségű egyedi projektek, programok támogatása, Nem kiemelt ágazatok fejlesztése. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése: Pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása, Pénzügyi intézményrendszer fejlesztése, egyszerűsítése. Üzleti infrastruktúra fejlesztése: Telephely-szolgáltatást nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése (inkubátorházak, ipari, tudományos és technológiai parkok, ipari területek), Piacra jutást segítő szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra minőségi fejlesztése (kereskedőházak, logisztikai központok). Hálózati gazdaság fejlesztése: Klaszterek fejlesztése, Beszállítói hálózatok és egyéb vállalati együttműködések ösztönzése. Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében: Új munkahelyek teremtésének, meglévők megőrzésének ösztönzése technológia- és telephely-fejlesztési beruházások támogatásával, Munkaerő-mobilitás javítását célzó beruházások támogatása, Atipikus és családbarát foglalkoztatási formák alkalmazását elősegítő beruházások támogatása, Kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatását és vállalkozásindítását célzó beruházások támogatása. GINOP I. prioritás – Indikatív tartalom

9 Tervezői vélemények I. Fontos az előző ciklusok tapasztalatainak hasznosítása, amelyek természetesen a már évek óta a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberek tudásán keresztül is beépültek, de nélkülözhetetlenek a számszerűsíthető eredményeken alapuló elemzések is. A KKV-k versenyképességének javítása továbbra is kiemelt cél lesz és ennek egyik legfontosabb célterülete a vállalkozások technológiájának fejlesztése, így különösen hasznosak a GOP-2.1.1. (KMOP-1.2.1) konstrukció tapasztalatai. Mivel az Operatív Programok szerepe alapvetően az EU2020 célokhoz és hazai stratégiákhoz való illeszkedés bemutatása, így sok, az értékelésben szereplő javaslat majd nem is az OP-k tervezése során, hanem a támogatási eszközök meghatározása kapcsán épülhet majd be.

10 Tervezői vélemények II. A támogatási eszközöknek három fontos szempontnak kell egyszerre megfelelni (az értékelés is ezek mentén vizsgálta a konstrukciót):  relevancia (eredményesség),  előrehaladás (abszorpció),  végrehajtás (intézményrendszer). A hosszú távú eredményes működéshez fontos, hogy mindegyik szempont kellő súllyal kerüljön figyelembe vételre, azaz  olyan eredményeket várjunk el a vállalkozásoktól, amelyek hozzájárulnak az EU2020 és a hazai stratégiák céljainak eléréséhez,  reálisan (nem automatikusan!) teljesíthető vállalásokkal, amelynek köszönhetően a célcsoport minél nagyobb rétege számára lesz elérhető,  mindezt az intézményrendszer, korlátozott kapacitásai mellett, gyorsan, egyszerűen, átláthatóan és szabályosan tudja kezelni.

11 Tervezői vélemények III. Relevancia: Ahogy az értékelés is jelzi a globális pénzügyi válság miatt a konstrukció eredeti feltételeinek lazítására volt szükség. Emellett a ciklus vége felé haladva egyre inkább előtérbe kerültek a gyorsítási és az egyszerűsítési szempontok. Az Új Széchenyi Terv ugyanakkor visszahozta a fókuszok, kitörési pontok mentén történő felhasználást. Javaslatok – vélemények:  A kisösszegű KKV támogatások esetében a létszámvállalás opcionális alkalmazása – A versenyképesség fokozásakor a létszámvállalást valóban körültekintően kell kezelni, érdemes lehet szétválasztani a két célkitűzést, de az EU2020 miatt fontos lehet a munkahelyek-megtartása.  Növekedést elősegítő technológiai korszerűsítések támogatása árbevétellel kapcsolatos kötelezettségvállalás használata mellett – A kulcs a növekedés ösztönzése, ezért meg kell majd vizsgálni, hogy milyen mutatót kell alkalmazni, amely leginkább hozzájárul ehhez (inkább a hozzáadott értéket mérő mutatók).  Növekedési és foglalkoztatási célok előtérbe helyezése szemben az abszorpciós célokkal – Egyetértünk.

12 Tervezői vélemények IV. Előrehaladás: A konstrukció nagy népszerűségnek örvendett a vállalkozások körében, amelynek köszönhetően – a relatíve sok visszahulló forrás ellenére – a program egyike a legjobban teljesítő konstrukcióknak. Javaslatok – vélemények:  Szigorúbb szűrőfeltételek alkalmazása – A visszalépések csökkentése érdekében fontos a kockázatok mérséklése, ugyanakkor fontos az is, hogy a célcsoport valamennyi rétege számára legyen elérhető forrás, ne legyenek kizárva a lehetőségekből (jó példa az M jelű pályázat).  Túlvállalás alkalmazása – A többlet-kötelezetségvállalás szabályozása kialakításra került, amennyiben a tapasztalatok szükségessé teszik, akkor kezdeményezni kell a jelenlegi szabályozás módosítását.

13 Tervezői vélemények V. Végrehajtás: Az IH és a KSZ szoros és hatékony együttműködésének, valamint a számos eljárásrendi egyszerűsítésnek köszönhetően alapvetően a végső ellenőrzési ponton: a kifizetési igénylések pénzügyi ellenőrzésénél érzékelhető torlódás a támogatási folyamatban. A számla alapú ellenőrzés azonban nélkülözhetetlen elemnek tűnik, ezért valóban inkább a kapacitások növelése lehet a megoldás. Javaslatok – vélemények:  Kapacitáshiány megoldása a pénzügyi és monitoring területen – Megfontolandó.  Célzottabb, szankcionáló ellenőrzések – Megfontolandó.  További kifizetés egyszerűsítések azonosítása – Egyetértünk.  Valós kockázatelemzés által az ellenőrzések számának csökkentése – Megfontolandó.  Többlépcsős pályázati rendszer a „jó” pályázók előnyben részesítése érdekében – Megfontolandó.  Visszatérő pályázók egyszerűbb, könnyített módon történő kezelése - Megfontolandó.

14 Tervezési alapelveink Fókuszált gazdaságfejlesztés: Világos üzenetek a gazdasági szereplők felé, bátrabb ágazati fókusz a hosszú távú növekedés érdekében. Azok a fejlesztések, amelyek nem illeszkednek szorosan, legalább a foglalkoztatási szint növeléséhez járuljanak hozzá, a többi esetben csak pénzügyi eszközt lehessen igénybe venni (természetesen pénzügyi eszközök nem csak az ilyen fejlesztésekhez vehetők igénybe). KKV fejlesztési területek széttagoltságának megszüntetése: együtt kezelni a KKV fejlesztés egyes célterületeit (korábban elkülönülő, GOP-ban és ROP-okban lévő gazdaságfejlesztési célterületek egy prioritásban). Az OP-k közötti lehatárolások helyett szinergia (pl. vidéki mikrovállalkozások beruházásai, élelmiszeripari fejlesztések). ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA források a GINOP-ban is). Valódi egy ablak: egy fejlesztési terv – egy pályázat (szükség esetén a több kiírásra bontás az intézményrendszer feladata).

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Fazekas Gábor Tervező-elemző szakértő E-mail: gabor.fazekas@nth.gov.hu Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉRTÉKELÉSEK BEMUTATÁSA WORKSHOP 2013. ÁPRILIS 24.