Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Parlagfű 2012 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról Dr. Oláh Lajos 2012. június 14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Parlagfű 2012 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról Dr. Oláh Lajos 2012. június 14."— Előadás másolata:

1 Parlagfű 2012 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról Dr. Oláh Lajos június 14.

2 „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (A Magyarország Alaptörvénye)

3 „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és a jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.” (az ENSZ 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferenciáján elfogadott 1. sz. alapelv)

4 Bevezetés – parlagfű helyzet Itthon  megjelenés a Kárpát-medencében  1920-as évek: szántóföldi gyom (Somogy-megye)  Kb. 60 éves adatsor: terjedés (1990 kárpótlás, kapu)  2009-ben egy megyényi területen uralkodó  Védekezés évi több százmillió Ft – eredmény kevésbé érzékelhető  Büntetés nem visszatartó erejű: a többség nem jogkövető Európában  Magyarország Európa parlagfű-epicentruma  Parlagfű terjed: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, stb.  Már az EU is kezd foglalkozni a témával…

5 A növényről  A ország területének jelentős részén előfordul, elsősorban külterületen és mezőgazdasági területeken  A parlagfű pollenje a legerősebb pollenallergén, amely a többi allergén hatását is fokozza  A légszennyezettség növekedése miatt a növényre tapadó légszennyező részecskék fokozzák annak allergén hatását

6 Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 1.  Mintegy másfél millió embert érint az ügy, akiknek nagy része tünetekkel is rendelkezik  Csaknem minden 5. magyar ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben  A légúti allergiás tünetek mintegy 60 %-a a parlagfűhöz köthető  Ezek az adatok a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás  Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek száma  Magyarországon sajnos további növekedés várható  Népbetegségről van szó – „parlagfű-vészhelyzet”  Elképesztő, de ma Magyarországon nincsenek pontos adatok az allergiás – parlagfű-allergiás betegek számát illetően!

7 Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 2.  Szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek  Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye százalék körüli  Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell, melyek közül kiemelkedően veszélyes a parlagfű-pollen  Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel

8 Helyzetértékelés gazdasági szempontból  Adott év időjárásának függvényében körülbelül évi milliárd forintra tehető a gazdasági veszteség  Ez kizárólag a „parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből (az agráriumban jelentkező veszteségből), a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését

9 Agrároldal  A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Azonban az elmúlt években a pollenhelyzet nem javult.  Elképesztő, hogy uniós támogatást fizetünk parlagfűvel fertőzött területek után is! Ez ellentétes az EU elveivel és a józan ésszel.

10 A parlagfűvel leginkább fertőzött területek a) Gabona- és repcetarlók b) Kukorica c) Napraforgó Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – nehezen megoldható kérdésről. Kiemelten kell kezelni a mezőgazdasági területek parlagfű- mentesítését, mivel a parlagfű-pollen 90 százaléka ezen területekről származik!

11 A parlagfű elleni küzdelmet komolyan kell venni!!!  Az elmúlt években egyre inkább nőtt azon szezonnapok száma, amikor levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkeznek  Ha e terhelés alsó határát, azaz a 30 db parlagfű pollen/m 3 /nap-ot fogadjuk el irányadó célértékként, akkor is kimondhatjuk, hogy az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhető körülbelüli 800 db/m 3 értékek ennek kb. 27-szeresét jelentik, miközben az 1000 db/m 3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő  Továbbá az is elmondható, hogy évről-évre arányaiban egyre több érintett ember egyre több olyan napot él meg, amelyen extrém magas pollenkoncentráció mérhető, miközben a szezonhossz is növekedik

12 Kinek van feladata a probléma kezelése és megoldása kapcsán?  Az államnak  Az önkormányzatoknak  Kutatóknak, szakembereknek  A lakosságnak  A médiának  A civileknek TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS

13 Az állam 1.  Ha az állam jogkövető magatartást vár el, akkor minimum elvárás a példamutatás az állami területeken  Magyar Közút Nonprofit Kft ben a részükre biztosított keretösszeg nem biztosítja az előírt szolgáltatási szinteket, sőt még az előírás finanszírozása sem biztosítaná mindenütt a kellő beavatkozási mennyiséget; a parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület m 2 lenne, amihez több mint 8 milliárd forintra lenne szükség (5,8 milliárd hiány)  Állami Autópálya Kezelő Zrt ben 8769,13 ha területen, összesen Ft összegben végeznek kaszálást és gyomirtást, melyből a folyamatos forráselvonás miatt sajnos nem tudják az évente kétszeri, koronaélen kívüli kaszálást elvégezni, illetve elvégeztetni  Jogi háttér megteremtése  Forrás biztosítása

14 Az állam 2.  A probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás!  Az államnak meg kell védenie polgárait a parlagfű környezetegészségügyi kockázatával szemben. Ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges az állami vállalatoknál, a MÁV-nál, az útkezelőknél stb.

15 Az önkormányzatok Problémák az önkormányzatok szemszögéből  Forráshiány  Belterületek problematikája - jogszabályváltozás  Osztatlan közös tulajdonú területek problémája  Külföldi tulajdonú ingatlanok  Nem kötelező feladat!!!

16 Az önkormányzatok Javaslatok az önkormányzatok számára 1.  Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van, még akkor is, ha a fertőzött területek jelentős része külterületen található, de az agráriummal foglalkozók részben rajtuk keresztül érhetőek el!!!  A probléma megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatok aktív szerepvállalása!!!

17 Az önkormányzatok Javaslatok az önkormányzatok számára 2.  Települési akcióterv a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó elképzelésekről  Szoros együttműködés a szakszolgálatokkal, a közterület- felügyelettel stb.  Lakosság, környező agrárvállalkozók hathatós bevonása  Lakossági bejelentések bátorítása, helyi zöld szám üzemeltetése  Együttműködés az oktatási intézményekkel  Helyi, önkormányzati média bevonása  Helyi „Allergia-parlagfű kerekasztal” megalapítása  Példamutatás az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő területeken

18 Kutatók, szakemberek  Agrárium vonatkozásában - egyre jobb, költséghatékonyabb technológia kidolgozása - tudástranszfer a gazdálkodók irányába  Egészségügy vonatkozásában - környezeti ártalom – allergia – parlagfű-allergia felmérés, kutatás - az öngyógyító betegek beterelése az ellátórendszerbe, azaz az öngyógyítás helyett az orvosi kezelések előtérbe helyezése

19 Civil szervezetek, egyesületek  A probléma megoldásában elengedhetetlen a civilekkel való együttműködés megerősítése!  Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület  Tevékenysége: - a parlagfű-probléma állandó nyilvánosság előtt tartása: kampányok, helyszíni bejárások, sajtóközlemények, lakossági felhívások, rendezvények szervezése - a szezonban alkalmankénti terepi parlagfű-felmérés - a lakosság naprakész tájékoztatása a honlapon keresztül, ingyenes parlagfű-vonal üzemeltetése a 0036/ telefonszámon, továbbá bejelentési lehetőség a címen vagy az on-line bejelentő lap segítségévelwww.pme.hu - együttműködés országgyűlési képviselőkkel, a kormányzat parlagfű-problémákkal foglalkozó hivatalainak munkatársaival, önkormányzatokkal, civil zöld szervezetekkel - részvétel az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában

20 Civil szervezetek, egyesületek  Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület plakátja

21 Civil kezdeményezések  „Szenvedek a parlagfűtől” -

22 Civil kezdeményezések  Idén második alkalommal kerül meghirdetésre a „Gyökeres megoldást! Parlagfű-őrség az egészségért!” című pályázati kiírás –

23 Ami eddig történt 1.  Megalakult a Fenntartható fejlődés bizottságának Allergia-parlagfű kerekasztala  Megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja parlagfű témájában  Több alkalommal ülésezett az Ffb kizárólag ebben a témában  2 workshop került megrendezésre önkormányzatiság és média témájában  Számtalan tanulmány készült, melyek nem kerültek hasznosításra!

24 Ami eddig történt 2.  Elfogadásra került a VM stratégiája, de kormányzati stratégia még mindig nincs!  Folyamatban van Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről és a Parlagfű Operatív Bizottság létrehozásáról szóló előterjesztések társadalmi párbeszéde, ami már az elfogadás előtt megbukott (2012. május 30-ai határidővel kellett volna megoldani a belterületek problematikáját)!  Közmunkaprogram (2011-ben) – 2250 fő alkalmazása (410 millió) – előzetes felmérés nélkül!  „Parlagfűmentes település” pályázat (2011-ben) – lezárult (50 millió) Mi történt és mi fog történni a 2012-es évben a pollenszám drasztikus csökkentése érdekében?

25 A évi hatósági munka (nem végleges) eredményei  Külterületeken a földhivatalok 3972 esetben, 7190 hektárt találtak parlagfűvel fertőzöttnek  A jegyzőkönyvek alapján 6490 db helyrajzi számmal kapcsolatban indítottak eljárást a Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai  A Megyei NTI-k 3444 esetben, 6076,3 hektár vonatkozásában összesen forint bírságot szabtak ki  Közérdekű védekezést 3900 esetben, 4070,3 hektár területen rendeltek el  A Megyei NTI által kijelölt vállalkozók 929 esetben, 760,6 hektáron végeztek el közérdekű védekezést  Az ügyfelek 2971 esetben, összesen 3309,7 hektáron végeztek el önként gyommentesítést a kijelölt vállalkozó megérkezése előtt (erősödött a jogkövető magatartás, mert a földhasználók már akkor intézkedtek a gyommentesítés elvégzéséről, amikor tudomást szereztek a bemérésről!)

26 A évi helikopteres felderítés (nem végleges) eredményei  évi előirányzat a légi felderítésre 100 millió forintot biztosított, ezzel szemben 28,2 millió forint költség merült fel (késői szeptemberi – kezdés)  12 megyében a tervezett 1782 ezer ha-ból összesen 1580 ezer ha felderítésére került sor (a különbség oka a belterületek és, hogy a mintatér egy része tiltott légteret érintett)  A felderítések során 197 esetben találtak olyan parlagfűvel fertőzött területet, ahol a parlagfű legalább virágbimbós fenológiai állapotban volt (közel 200 folt 387 hrsz-ot érintett)  Az ügyek összevonásának következtében 139 növényvédelmi bírságot megállapító határozat kiszabására került sor, melyek eredményeképpen a kiszabott növényvédelmi bírság mértéke 13 millió forintot tett ki  Ennek kapcsán 72 db közérdekű védekezést elrendelő határozat született  Az ügyek 90 százalékában a földhasználók maguk végezték el a parlagfű elleni védekezést

27 Konklúzió A 2011 évi hatósági munka és helikopteres felderítés eredményeiből úgy tűnik, mintha nem is lenne számottevő parlagfű-probléma Magyarországon!!!

28 Rendelkezésre álló „források”  A 2011-es költségvetésben a Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 1,0839 milliárd lett előirányozva – az erre vonatkozó intézkedési terv teljes terjedelmében nem ismert (az adófizetők 1 %-os felajánlása) - korrekt elszámolás nem történt meg a mai napig sem! - nem a pollenszám drasztikus csökkentését szolgálta, azonban tanulmányi versenyre volt a rendelkezésre álló forrásból!  A 2012-es költségvetésben minden idők legkevesebb forrása áll rendelkezésre, 79 millió forint

29 A hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelemhez elengedhetetlen a kudarcok feltárása  Stratégia hiánya, felelősök, források megjelölése nélkül  Komplex módon való kezelés hiánya (egészségügyi, agrár stb.)  Összefogás hiánya (állam, önkormányzatok, szakemberek, civilek stb.)  Közös akarat hiánya – nincs komplex gondolkodás a különböző érdekű csoportok között  A gazdálkodókkal történő szoros együttműködés helyett, a visszatartó erejű bírságolási rendszer helyett, különböző elfogadhatatlan érvek alapján tabunak számítanak az agráriumból élők  Az állami szervek széttagoltsága, összehangolatlansága (falugazdászok, földhivatal, növényvédelmi felügyelőség stb.)

30 Problémák 1. „Egyszerű” eljárásrend Kapacitáshiány Modern technológiák elterjedésének hiánya Gazdák szaktudásának – akaratának? hiánya Visszatartó erejű bírságolási/rövid távú ösztönző rendszer hiánya Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???

31 Problémák 2. – Bejelentések  1. lépés: A bejelentő a körzeti földhivatalhoz fordul (szerencsés esetben). Amennyiben egyéb a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez fordul, továbbküldik bejelentését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.  2. lépés: A körzeti földhivatal munkatársa felkeresi az ingatlant. Ha bizonyítást nyer, hogy a területen legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfű található, a munkatárs jegyzőkönyvet készít, fényképfelvétellel.  3. lépés: A jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül megküldésre kerül az első fokon eljáró, területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának.  4. lépés: A Megyei Kh NTI eljárást indít, parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt.  lépés: Közben a jegyzőkönyv kézhezvételét követően három napon belül sor kerül a közérdekű védekezés elrendelésére. Közben az elrendelő határozat a területileg illetékes polgármesteri hivatal számára is megküldésre kerül. Közben az ügyfél a „Bizonyítékok ismertetése“ tárgyú iratban értesül az eljárás megindításáról, az irat betekintési jogáról és arról, hogy az ügyben észrevételt tehet. Közben zajlik a növényvédelmi bírság kiszámítása.

32 Problémák 3. – Bejelentések  9. lépés: Amennyiben az ügyfél nem teszi meg a szükséges lépéseket vagy arról nem tájékoztatja a Megyei Kh NTI-át, a megbízott vállalkozó a területre megy és elvégzi a mentesítést.  10. lépés: A megbízott vállalkozót a Megyei Kh NTI növényvédelmi felügyelője minden esetben visszaellenőrzi.  11. lépés: A növényvédelmi bírság Bírság határozat formájában kiküldésre kerül. Majd végzésben megállapításra kerül az eljárási költség.  12. lépés: Amennyiben az ügyfél nem ért egyet, kifogással él, fellebbezésre jogosult a Megyei Kh NTI-ánál, melyet a másodfokú hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatósága bírál el.  13. lépés: Ha az ügyfél ezzel sem ért egyet, a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élhet. Nem lehet ma látni, hogy milyen bejelentések történtek, azok tárgyára vonatkozóan és utóéletük is átláthatatlan, habár közérdekű adatról van szó!

33 Problémák 4. – Kapacitáshiány?  A 2005-től életbe lépő eljárásrend néhány következtetése: - A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %- át érintik (10-15 ezer ha) - A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 % - Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelték a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!!! (Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. További folyamatos létszámcsökkentés! Ekkora kapacitással nem lehet reális elvárás a parlagfű-mentesítés hatékony végzése.)

34 Problémák 5.  Anomália - Hogyan lehetséges az, hogy az Európai Unió olyan területek után ad támogatásokat, amelyek miatt sérül az egészséges környezethez való alapvető állampolgári jog?  Parlagfű által szennyezett területek feltérképezésének módja (vita a helikopteres és a parcellaszintű beazonosítás között)  Parlagfű elleni védekezési módszerek népszerűsítése (oktatás, tájékoztatás)  Szankciók kérdésköre (büntetés és támogatás)  Állami területek fertőzöttsége  Szolgáltatott adatok (pollenjelentés) aktualizálása - Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály  Egységes (beteg)nyilvántartási rendszer kialakítása  Célzott kutatások hiánya  Kormányközi együttműködés hiánya  Bejelentések leegyszerűsítése, utókövetésének megoldása  Ellenőrzések kérdése (kapacitáshiány)

35 Javaslatok  Kormánybiztos kinevezése (civil tanácsadó testülettel)  Országos Parlagfű Tanács felállítása  A VM munkacsoportjának bővítése  Kormányzati stratégia mihamarabbi elfogadása, cselekvési terv nyilvánosságra hozása  Állandó nemzetközi munkacsoport létrehozása, a környező fertőzött országokkal összehangolt szabályozás és cselekvés létrehozása érdekében  Bejelentések leegyszerűsítése, népszerűsítése (zöld szám, honlap, e- mail, sms GPS koordinátákkal)  A parlagfűvel szennyezett területek parcellaszintű beazonosítása  Tudástár kialakítása, „best practice” összegyűjtése  NAT átgondolása  Egy átfogó és hatékony program az ország allergénmentesítésére, ami nem nélkülözheti a parlagfű terjedésének megelőzését, aminek legjobb módja az egészséges, természetes vagy természetközeli növénytakaró visszaállítása!

36 Javaslatok, felvetések egészségügyi szempontból  Betegközpontú szemlélet előtérbe helyezése az agrárlobbié helyett  Számolni kell a TB kiadásaival, gyógyszertámogatásokkal, táppénzes napokkal stb.  Sokan nem számolnak az alternatív gyógymódokkal, gyógynövényekkel, pedig óriási a háztartások ez irányú kiadása.  Nincs egységes (beteg)nyilvántartási rendszer, még az érintettek pontos számát sem tudjuk – korrekt felmérésre lenne szükség!  Alkalmas-e a hazai egészségügyi ellátórendszer, szakrendelés hálózat?  Bizonyos esetekben van véglegesnek tekinthető megoldás – allergénspecifikus immunterápia (nem támogatott)  Fontos lenne az öngyógyító betegek beterelése az ellátórendszerbe, a reklámok által keltett álomvilág helyett!  Ideális lenne az emberek életmódjának, étrendjének… komplex megváltoztatása, de ez túlmutat ezen a problémakörön!

37 Lehetőség a közötti uniós költségvetési ciklus!  2012 – az elvesztegetett lehetőségek éve  közötti uniós költségvetési ciklus – a lehetőség évei, ha az uniós és hazai források megfelelőképpen kerülnek felhasználásra, így például: - parlagfű-mentesítés - megfelelő technológiák kidolgozása, véglegesítése - gazdák oktatása - szélesebb körű környezeti nevelés - 3 éves támogatási rendszer kidolgozása - környezeti ártalom – allergia – parlagfű-allergia felmérés, térkép készítése - allergiás betegségekkel kapcsolatos egészségügyi kutatások elindítása - allergiás betegek ellátásának fejlesztése - EU-s forrásokból elkülönített, nem leosztott, központi alap létrehozása, az érintett országokkal együttműködve

38 Ami még nem volt…  „Nemzeti – Nemzetközi Parlagfű Nap”  Ambrosia mobil- illetve webalkalmazás – BesTest Kft. és a GreenLat Nonprofit Kft. együttműködése nyomán  Társadalmi célú reklám-kampány – MTVA  Közvélemény-kutatás – Századvég Gazdaságkutató Zrt. 

39 Köszönöm megtisztelő figyelmüket !


Letölteni ppt "Parlagfű 2012 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról Dr. Oláh Lajos 2012. június 14."

Hasonló előadás


Google Hirdetések