Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Parlagfű-helyzet 2011-ben Magyarországon Dr. Oláh Lajos a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke 2011. augusztus 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Parlagfű-helyzet 2011-ben Magyarországon Dr. Oláh Lajos a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke 2011. augusztus 24."— Előadás másolata:

1 Parlagfű-helyzet 2011-ben Magyarországon Dr. Oláh Lajos a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke augusztus 24.

2 „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (A Magyar Köztársaság Alkotmánya)

3 Bevezetés – parlagfű helyzet Itthon  megjelenés  bejutás  Kb. 60 éves adatsor: terjedés (1990 kárpótlás, kapu)  2009-ben egy megyényi területen  Védekezés évi több-százmillió Ft – eredmény kevésbé érzékelhető  Büntetés nem működik: a többség nem jogkövető Európában  Magyarország Európa parlagfű-epicentruma  Parlagfű terjed: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, stb.  Már az EU is kezd foglalkozni a témával…

4 A növényről  A ország területének jelentős részén előfordul, elsősorban külterületen és mezőgazdasági területeken  A parlagfű pollenje a legerősebb pollenallergén, amely a többi allergén hatását is fokozza  A légszennyezettség növekedése miatt egyre nagyobb mennyiségű pollent termel a növény

5 Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 1.  Csaknem 2 millió ember rettegve néz az elkövetkezendő napok, hetek elé  Minden 5. magyar ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben  A légúti allergiás tünetek mintegy 60 %-a a parlagfűhöz köthető  Ezek az adatok a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás  Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek száma  Évente ez a szám akár százalékkal is emelkedhet  Népbetegségről van szó – „parlagfűvészhelyzet”

6 Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 2.  Szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek  Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye százalék körüli  Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell  Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel

7 Helyzetértékelés gazdasági szempontból  Adott év függvényében körülbelül évi milliárd forintra tehető a gazdasági veszteség  Ez kizárólag a „parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből (az agráriumban jelentkező veszteségből), a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését

8 A parlagfű elleni küzdelmet komolyan kell venni!!!  Az elmúlt években egyre inkább nőtt azon szezonnapok száma, amikor levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkezhetnek  Ha e terhelés alsó határát, azaz a 30 db parlagfű pollen/m 3 /nap-ot fogadjuk el irányadó célértékként, akkor is kimondhatjuk, hogy az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhető körülbelüli 800 db/m 3 értékek ennek kb. 40 szeresét jelentik, miközben az 1000 db/m 3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő  Továbbá az is elmondható, hogy évről-évre arányaiban egyre több ember egyre több olyan napot él meg, amelyen extrém magas pollenkoncentráció mérhető, miközben a szezonhossz is növekedik

9 Agrároldal  A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Azonban az elmúlt 6 évben a pollenhelyzet nem javult.

10 A parlagfűvel leginkább fertőzött területek a) Gabona- és repcetarlók b) Kukorica c) Napraforgó Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – részben megoldatlan kérdésről.

11 Kinek van feladata a probléma kezelése és megoldása kapcsán?  Az államnak  Az önkormányzatoknak  A lakosságnak  A médiának  A civileknek TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS

12 Az állam  Ha az állam jogkövető magatartást vár el, akkor minimum elvárás a példamutatás az állami területeken  Magyar Közút Nonprofit Kft. - a részükre biztosított keretösszeg nem biztosítja az előírt szolgáltatási szinteket, sőt még az előírás finanszírozása sem biztosítaná mindenütt a kellő beavatkozási mennyiséget; a parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület m 2 lenne, amihez több mint 8 milliárd forintra lenne szükség (5,8 milliárd hiány)  Állami Autópálya Kezelő Zrt ben 8769,13 ha területen, összesen Ft összegben végeznek kaszálást és gyomirtást, melyből a folyamatos forráselvonás miatt sajnos nem tudják az évente kétszeri, koronaélen kívüli kaszálást elvégezni, illetve elvégeztetni  Jogi háttér megteremtése  Forrás biztosítása

13 Az önkormányzatok Problémák az önkormányzatok szemszögéből  Forráshiány  Belterületek problematikája - jogszabályváltozás  Osztatlan közös tulajdonú területek problémája  Külföldi tulajdonú ingatlanok  Nem kötelező feladat!!!

14 Az önkormányzatok Javaslatok az önkormányzatok számára 1.  Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van, még akkor is, ha a fertőzött területek jelentős része külterületen található!!!  A probléma megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatok aktív szerepvállalása!!!

15 Az önkormányzatok Javaslatok az önkormányzatok számára 2.  Települési akcióterv a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó elképzelésekről  Szoros együttműködés a szakszolgálatokkal, a közterület-felügyelettel stb.  Lakosság, környező agrárvállalkozók hathatós bevonása  Lakossági bejelentések bátorítása, helyi zöld szám üzemeltetése  Együttműködés az oktatási intézményekkel  Helyi, önkormányzati média bevonása  Helyi „Allergia-parlagfű kerekasztal” megalapítása  Példamutatás az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő területeken

16 Civil szervezetek, egyesületek  Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület  Tevékenysége: - a parlagfű-probléma állandó nyilvánosság előtt tartása: kampányok, helyszíni bejárások, sajtóközlemények, lakossági felhívások, rendezvények szervezése - a szezonban alkalmankénti terepi parlagfű-felmérés - a lakosság naprakész tájékoztatása a honlapon keresztül, ingyenes parlagfű-vonal üzemeltetése a 0036/ telefonszámonwww.pme.hu - együttműködés országgyűlési képviselőkkel, a kormányzat parlagfű-problémákkal foglalkozó hivatalainak munkatársaival, önkormányzatokkal, civil zöld szervezetekkel - részvétel az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában

17 Civil szervezetek, egyesületek  Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület plakátja

18 Civil kezdeményezések  „Szenvedek a parlagfűtől” -

19 Ami eddig történt 1.  Megalakult a Fenntartható fejlődés bizottságának Allergia-parlagfű kerekasztala  Megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja parlagfű témájában  Kétszer is ülésezett az Ffb kizárólag ebben a témában  2 workshop került megrendezésre önkormányzatiság és média témájában

20 Ami eddig történt 2.  Elfogadásra került a VM stratégiája, de kományzati stratégia még mindig nincs!  Közmunkaprogram – 2250 fő alkalmazása (410 millió)  „Parlagfűmentes település” pályázat – lezárult (50 millió) Mi történt és mi fog történni a 2011-es évben a pollenszám drasztikus csökkentése érdekében?

21 Rendelkezésre álló „források”  A 2011-es költségvetésben a Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 1,0839 milliárd lett előirányozva – az erre vonatkozó intézkedési terv még mindig nem ismert (az adófizetők 1 %-os felajánlása)  Parlagfű-irtás 619 millió???

22 Problémák 1.  Parlagfű által szennyezett területek feltérképezésének módja (vita a helikopteres és a parcellaszintű beazonosítás között)  Parlagfű elleni védekezési módszerek népszerűsítése (oktatás, tájékoztatás)  Szankciók kérdésköre (büntetés és támogatás)  Állami területek fertőzöttsége  Szolgáltatott adatok (pollenjelentés) aktualizálása - Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály  Egységes (beteg)nyilvántartási rendszer kialakítása  Célzott kutatások hiánya  Kormányközi együttműködés hiánya  Bejelentések leegyszerűsítése, utókövetésének megoldása  Ellenőrzések kérdése (kapacitáshiány)

23 Problémák 2. – Bejelentések  1. lépés: A bejelentő a körzeti földhivatalhoz fordul (szerencsés esetben). Amennyiben egyéb a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez fordul, továbbküldik bejelentését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.  2. lépés: A körzeti földhivatal munkatársa felkeresi az ingatlant. Ha bizonyítást nyer, hogy a területen legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfű található, a munkatárs jegyzőkönyvet készít, fényképfelvétellel.  3. lépés: A jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül megküldésre kerül az első fokon eljáró, területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának.  4. lépés: A Megyei Kh NTI eljárást indít, parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt.  lépés: Közben a jegyzőkönyv kézhezvételét követően három napon belül sor kerül a közérdekű védekezés elrendelésére. Közben az elrendelő határozat a területileg illetékes polgármesteri hivatal számára is megküldésre kerül. Közben az ügyfél a Bizonyítékok ismertetése tárgyú iratban értesül az eljárás megindításáról, az irat betekintési jogáról és arról, hogy az ügyben észrevételt tehet. Közben zajlik a növényvédelmi bírság kiszámítása.

24 Problémák 3. – Bejelentések  9. lépés: Amennyiben az ügyfél nem teszi meg a szükséges lépéseket vagy arról nem tájékoztatja a Megyei Kh NTI-át, a megbízott vállalkozó a területre megy és elvégzi a mentesítést.  10. lépés: A megbízott vállalkozót a Megyei Kh NTI növényvédelmi felügyelője minden esetben visszaellenőrzi.  11. lépés: A növényvédelmi bírság Bírság határozat formájában kiküldésre kerül. Majd végzésben megállapításra kerül az eljárási költség.  12. lépés: Amennyiben az ügyfél nem ért egyet, kifogással él, fellebbezésre jogosult a Megyei Kh NTI-ánál, melyet a másodfokú hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet- védelmi Igazgatósága bírál el.  13. lépés: Ha az ügyfél ezzel sem ért egyet, a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élhet.

25 Problémák 4. – Kapacitáshiány?  A 2005-től életbe lépő eljárásrend néhány következtetése: - A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %- át érintik (10-15 ezer ha) - A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 % - Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelték a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!!! (Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. Ekkora kapacitással nem lehet reális elvárás a belterületi parlagfű-mentesítés hatékony végzése.)

26 Problémák 5. „Egyszerű” eljárásrend Kapacitáshiány Modern technológiák hiánya Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???

27 Javaslatok  Kormánybiztos kinevezése (civil tanácsadó testülettel)  A VM munkacsoportjának bővítése  Kormányzati stratégia mihamarabbi elfogadása  Nemzetközi gyakorlatok tanulmányozása, állandó nemzetközi munkacsoport!  Bejelentések leegyszerűsítése, népszerűsítése (zöld szám, honlap, e- mail, sms GPS koordinátákkal)  A parlagfűvel szennyezett területek parcellaszintű beazonosítása  Tudástár kialakítása, „best practice” összegyűjtése  NAT átgondolása

28 Javaslatok, felvetések egészségügyi szempontból  Betegközpontú szemlélet előtérbe helyezése az agrárlobbié helyett  Számolni kell a TB kiadásaival, gyógyszertámogatásokkal táppénzes napokkal stb.  Sokan nem számolnak az alternatív gyógymódokkal, gyógynövényekkel, pedig óriási a háztartások ez irányú kiadása.  Nincs egységes (beteg)nyilvántartási rendszer  Alkalmas-e a hazai egészségügyi ellátórendszer, szakrendelés hálózat?  Bizonyos esetekben van véglegesnek tekinthető megoldás – allergénspecifikus immunterápia (nem támogatott)  Reklámok által keltett álomvilág?!

29 1st International Ragweed Conference September 10-13, 2008, Budapest, Hungary BUDAPEST European Symposium on Ambrosia November 21-23, 2008, Aix-les-Bains, France AIX-LES-BAINS Nemzetközi kitekintés Nemzetközi tudományos konferenciák DELEMONT Workshop on Ambrosia December 7-8, 2009, Delemont, Switzerland

30 2009. Nemzetközi Parlagfű Társaság International Ragweed Society október 6, Bern, Svájc NYON PAYERNE Első Közgyűlés december 7, Nyon, Svájc Második Közgyűlés november 15, Payerne, Svájc BERN

31 Parlagfű a világban

32 Oroszország (Szovjetúnió) Parlagfű konferencia! (Növény első megjelenése: 1918.) Konklúzió: ”veszélyessége az összes ismert gyomnövényét felülmúlja”

33 Svájc: eradikációs program (2006) Gazdasági Minisztérium fizet, Mezőgazdasági végrehajtja, civilek ellenőrzik Együttműködik  környezeti hatóság  egészségügy  honvédség  meteorológiai hálózat  vasút  közút felügyelet  társadalmi szervezetek Országos tájékoztató kampány  szórólap, sajtó minden ága, szakemberek iskolákban, középületekben, közterületeken

34 Svájc: eradikációs program (2006) Madáreleség: nagyon szigorú előírások (50 mg/kg) Feladatok 1) Kantonok növényvédelmi állomásai  Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés  Üvegházi és szabadföldi kisérletek (kaszálás, herbicidek) 2) Gazdálkodók  Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés 3) Önkormányzatok (2800)  Felmérés, kötelező védekezés, önellenőrzés Hely, beavatkozás, eredményesség folyamatos közzététele

35 Összegzés 1.  Mivel igen komplex problémával állunk szemben (parlagfűvészhelyzet), ahhoz, hogy eredményesen fel tudjuk venni a küzdelmet a parlagfűvel, átfogó stratégiára, összefogásra, közösen szervezett akciókra, programokra van szükség, mely a károk mérséklése és felszámolása mellett, a megelőzésre helyezi a hangsúlyt.  A probléma kezelésénél az agrárközpontú szemlélet helyett a betegközpontú szemléletet kellene az előtérbe helyezni. Cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése, melyhez helyszínre adaptált komplex stratégiára van szükség.  Mindezt részben alátámasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki tavalyi évi beszámolójában a következőkről ír: rendkívül fontos egy átfogó és hatékony program az ország allergénmentesítésére, ami nem nélkülözheti a parlagfű terjedésének megelőzését, aminek legjobb módja az egészséges, természetes vagy természetközeli növénytakaró visszaállítása.

36 Összegzés 2.  A probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás, a civilekkel való együttműködés megerősítése, az egyén felelősségvállalása.  Az önkormányzatok nagyobb szerepvállalása nélkül egy ilyen mértékű problémában jelentős előrelépés nem érhető el.  Az államnak meg kell védenie a polgárait a parlagfű környezetegészségügyi kockázatával szemben. Ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges az állami vállalatoknál, a MÁV-nál, az útkezelőknél, de az önkormányzatoknál is.  Mindez azért is fontos, mert a jelenleg rendelkezésére álló információk, ismeretek elegendőek a probléma megoldására, a parlagfű visszaszorítására.

37 Köszönöm megtisztelő figyelmüket !


Letölteni ppt "Parlagfű-helyzet 2011-ben Magyarországon Dr. Oláh Lajos a Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke 2011. augusztus 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések