Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban

Az előadások a következő témára: "Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban"— Előadás másolata:

1 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban

2 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
A hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer kialakításának oka 2001 szeptember 11-re nyúlik vissza, amikor is a terrorizmus elleni harc egyik elemeként jelenik meg az igény a hajók korszerű azonosítására.

3 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) már július 1-től kötelezővé tette a 300 tonna feletti hajók számára az AIS használatot. A rendszernek két fontos eleme Hajó-hajó közötti információ kapcsán a hajók dinamikus adatai cserélődnek egymás között, amelyek között a legfontosabb a baleset elkerülés szempontjából Sebesség Útirány Pozíció Az adatok azonnali megismerése nagymértékben elősegíti a navigációs helyzetelemzést. A radarral és a elektronikus térképi megjelenítő felülettel (ECDIS) Hajó-Part közötti információ áramlás legfontosabb eleme a hajózás résztvevői számára a felkutatás és mentés (SAR) elősegítése a part menti vizeken. A hatóságok számára szintén a vízijármű és helyzetére, mozgására és azonosítására szolgáló adatok alapvető fontosságúak. a környezetvédelem, a gazdaság szereplői (kikötő, ügynökségek, stb) terror elhárítás szempontjából

4 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban AIS parti állomások által rögzített adatok

5 EMSA és a SafeSeaNet valamint a CleanSeaNet
A SafeSeaNet számos tengerészeti hatóságot összekapcsol Európában. Az üzenetekben továbbított információkat az ún. illetékes helyi hatósági forrásoktól, például a tengerparti állomásoktól és a kikötői hatóságoktól gyűjtik össze. (Port State Controll) Ez az információ majdnem valós idejűként jut el az európai állami hatóságokhoz. Az Európai Uniónak van az automatikus hajóazonosítási rendszer (AIS) fogadóállomásaival legjobban lefedett partvonala, ami folyamatosan veszi az elhaladó hajók jeleit. Az EMSA központja fogadja és kezeli valamennyi EU tengerparttal rendelkező tagállam parti állomása által rögzített – 300 Gt feletti - tengeri úszólétesítmény AIS adatait. A SafeSeaNet belvízi hajózási megfelelőjeként kezdte kifejleszteni az EU a folyami információs szolgáltatásokat (RIS). Sajnos olyan központi intézmény, mint az EMSA nincs a belvízi közlekedésben, ezért hatóságok közötti adatcsere sem alakult ki. CleanSeaNet az olajszennyezések azonosítására szolgáló informatikai hálózat és azonosító rendszer. Műholdról figyelik az uniós tengereket, hogy a szennyezéseket azonosítani tudják. A műholdon elhelyezett Radar kimutatja a tengeren bekövetkezett olajszennyezést és az AIS illetve az LRIT segít a szennyező azonosításában,

6 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban LRIT

7 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Nagy-hatósugarú azonosító és nyomkövető rendszer (Long Range Identification and Tracking –LRIT) Szintén IMO kezdeményezésre indult A hajó műholdas rádió-berendezésén keresztül a hajó pozíciója és azonosító adatait küldi 2009 július 1-ével az EU is működtet egy szolgáltató adatcsere központot (Párizsban a CLS) Tagállamok csatlakozhatnak bármely adatcsere központhoz Adatokat az Inmarsat készülékeken keresztül a hajótól függetlenül kapják 6 óránként ingyenes – sűrűbben fizetős az adatszolgáltatás Szomália térségében 1 órás jeladások (kalózkodás) Minden IMO tagállama egy adatközponthoz csatlakozik és azon keresztül kapja a hajóadatokat Az adatközpontok egymásnak továbbítják az adatokat és elszámolnak vele A tagállamok a megkapott adatokat továbbítják a hatóságok és a gazdaság szereplői felé A tagállamok pedig az általuk továbbított adatokat szintén fizetős szolgáltatásként kezelik A tagállamok a rendelkezésükre álló adatokat továbbítja a

8 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
LRIT adatok SOLAS V/19-1, Long Range Identification & Tracking (LRIT) Regulations. Ez a rendelkezés előírja, hogy 300 tonna feletti hajó – nemzetközi vizeken – köteles legalább napi 6 üzenetet küldeni a lobogó szerint állam hatóságának, amelyben megadja a: hajó azonosító adatait (ID) hajó helyzetét hajó helyzetének dátumát és időpontját

9 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
SAT AIS - Műholdas AIS Norvégok által felbocsátott műholdon kezdték fogadni az AIS jeleket ESA (European Satellite Agency) 2010-ben a norvég műhold mellé a Columbus műhold került a hajókról sugárzott AIS jelek fogadására. A jeleket az EMSA felé továbbítják, ahol a parti állomások által sugárzott AIS jelek valamint az LRIT jelek is összefutnak

10 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
INLAND AIS Belvízi hajózás sajátosságait figyelembe vevő rendszer. Kompatibilis a tengeri AIS-el, Először 2005-ben jelenik meg hivatalosan a 44/2005 EU irányelvben Bevezetésének időpontja a műszaki szabvány megjelenéséhez kötődik. (415/2007 EU rendeletben jelenik meg az AIS szabvány) A fenti irányelvben meghatározott AIS használati kötelezettség a nemzetközi jelentőségű, és IV vagy annál magasabb osztályba sorolható viziutakra vonatkozik. Magyar viszonylatban a Duna főágában kerül bevezetésre Ausztria 2008-ban bevezeti a kötelező használatát az osztrák Duna-szakaszon Magyarország 2008-tól kötelezővé tette az AIS készülékek használatát azoknak a vízijárműveknek, amelyek rendelkeznek ilyen berendezéssel Magyarország 2011 július 1-től tervezi az AIS használat bevezetését a magyar lobogó alatt, 2012 január 1-től pedig a nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmények számára

11 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Harmonizált Folyami Információ Szolgáltatások (RIS) és az INLAND AIS Először 2005-ben jelenik meg hivatalosan a 44/2005 EU irányelvben a RIS egyik elemeként az Inland AIS RIS elemei: RIS felépítése (architektúrája) Hajósoknak szóló hirdetmény (nyelv független és elektronikus) Hajó helyzetmegállapító és nyomkövető rendszer (AIS) Elektronikus bejelentő rendszer (ERI) Belvízi hajózási elektronikus térkép megjelenítő rendszer (Inland ECDIS)

12 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Hajósoknak szóló hirdetmény (nyelv független és elektronikus)

13 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Belvízi hajózási elektronikus térkép megjelenítő rendszer (Inland ECDIS)

14 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Belvízi hajózási elektronikus térkép megjelenítő rendszer (Inland ECDIS)

15 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban

16 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
INLAND AIS Belvízi hajózás sajátosságait figyelembe vevő rendszer. Kompatibilis a tengeri AIS-el, Bevezetésének időpontja a műszaki szabvány megjelenéséhez kötődik. A fenti előírásban meghatározott AIS használati kötelezettség a nemzetközi jelentőségű viziutakra vonatkozik, amely európai viszonylatban a Duna és a Rajna Ausztria 2008-ban bevezeti a kötelező használatát az osztrák Duna-szakaszon Magyarország 2008-tól kötelezővé tette az AIS készülékek használatát azoknak a vízijárműveknek, amelyek rendelkeznek ilyen berendezéssel

17 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Hajósoknak szóló tájékoztató részlet A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Duna folyam magyarországi szakaszán ( fkm között), továbbá a Szentendrei Duna-ágban automatikus hajóazonosító és nyomonkövető rendszer (AIS) működtetési és használati kötelezettséget vezet be, a folyami információs szolgáltatásokról szóló 44/2005 számú EK irányelvben foglaltak végrehajtása érdekében, az alábbiak szerint: 2011. július 1-től a magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítményeken, továbbá azokon a kisgéphajókon melyek nagyhajót, vagy nagyhajókból összeállított köteléket továbbíthatnak, valamint amelyeken 12 főnél több utas szállíthatnak az üzemszerű körülmények közötti működtetés feltételeinek pontosítása és a nemzetközi rendszerbe történő integrálás céljából. Az ebben a bekezdésben meghatározott kötelezettség alól a következő úszólétesítmények mentesülnek: a) tolt kötelékben tolt úszólétesítmények; b) tolt kötelékben mellévett alakzatban továbbított úszólétesítmények; c) a nem szabadon közlekedő kompok; d) kishajók.

18 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
AIS használata a hatósági munkában Veszélyes árut szállító vízijárművek követése. A Hajózási Szabályzat szerint A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget az I. rész 4.04 cikk 6. pontjának megfelelően a Dunán - az ország területére lépéskor; - a kikötőből, veszteglőhelyről történő elinduláskor és oda érkezéskor; továbbá az alábbi ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni: = fkm = fkm = fkm = fkm = fkm = fkm = fkm = fkm = fkm = fkm. A fenti ellenőrzési pontokon történő bejelentkezés feleslegessé válik, hiszen a hajó folyamatosan adja az AIS berendezésen keresztül a mindenkori földrajzi helyzetét. Ez megkönnyíti és felgyorsítja a baleset vagy egyéb vészhelyzet elhárítására teendő szükséges intézkedések végrehajtását

19 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
AIS használata a hatósági munkában 2. Víziút használatának ellenőrzése Felülések helyének és idejének rögzítése Merülés - a gázlóknál Hajók által használt útvonalak rögzítése (kitűzést segíti elő) Forgalmi helyzetek rögzítése, értékelése, helyi jelentőségű forgalomirányítás (pl Margithíd korszerűsítése) egyik eszköze Határra érkezéskor a beérkező illetve távozó vízijármű követése Statisztikai adatgyűjtés pontosságának növelése, árumozgások követése Szennyező hajók kiszűrése, (archiválás)

20 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
AIS használata a hatósági munkában 3. Víziközlekedési balesetek Baleset helyszínének pontos helye, hajómozgások visszajátszhatóak, elemezhetőek Segítségnyújtás, kárelhárítás esetén gyors beavatkozást tesz lehetővé Hajótól (hajóvezetőtől) független esemény rögzítés Hajózási zárlatok betartásának ellenőrzése

21 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
AIS bevezetése Magyarországon Magyarország 2011 július 1-től tervezi az AIS használat bevezetését a magyar lobogó alatt, 2012 január 1-től pedig a nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmények számára A bevezetés megkönnyítésére az NFM pályázati úton 150 db készüléket szerzett be az IRIS II projektben. A készülékeket a Nemzeti Közlekedési Hatóság pályázati úton használatba adja 5 évre a pályázó hajótulajdonosok illetve üzemeltetők részére. Pályázat megjelenése 2011 április elején várható Prioritási sorrend kerül felállításra, amennyiben túl sok pályázat érkezik. 5 db készülék (mobil) meghibásodás esetére kerül tartalékolásra. Az RSOE is részt vesz a készülékek tárolásában és használatba adásában

22 Intézményi háttér

23 A vízi közlekedési hatósági feladat ellátás illesztése az NKH új szervezetébe
„Régi” NKH 2010. december 31-ig „Új” NKH 2011. január 1-től Központi Hivatal Hajózási és Légiközlekedési Főosztály (belvízi és tengeri hivatásos képzési és vizsgáztatási, hirdetménykiadás, valamint stratégiai és módszertani feladatok) (7fő) NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Hajózási Főosztály Kiemelt Ügyek Igazgatósága Hajózási Hatósági Főosztály (hajóüzembiztonsági és regiszteri feladatok, hajózási tevékenységek végzésének engedélyezése, korlátozások, vízi munkák, kikötők engedélyezése, stb.) (21 fő) Kikötői Osztály Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály Regionális Igazgatóságok (5 területi egység) ( egyes hajózási képesítésekkel, okmányokkal kapcsolatos feladatok, kishajók és úszóművek időszakos szemléje, komp- és révátkelők engedélyezése) (12 fő) Hajózási Engedélyezési és Ellenőrzési Osztály Hajózási Képzés- és Vizsgafelügyeleti Osztály ∑ 40 fő ∑ 37 fő

24 HAJÓZÁSI HATÓSÁGI SZOLGÁLATI ÉS ELLENŐRZÉSI PONTOK
A vízi közlekedési hatósági feladatellátás illesztése az NKH új szervezetébe HAJÓZÁSI HATÓSÁGI SZOLGÁLATI ÉS ELLENŐRZÉSI PONTOK Tokaj Komárom Siófok Szeged Az útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Hajózási Főosztálya olyan vízterületek közelében, ahol a víziközlekedés szerepe hangsúlyos Hajózási Hatósági Szolgálati és Ellenőrzési pontokat működtet. Ezeken a helyeken a térségben felmerülő víziközlekedési problémákat gyorsabban a helyszín közelében lehet megoldani illetve reagálni rájuk. Ezek a „pontok a Duna viszonylatában Komárom és Mohács és természetesen Budapest mint a Hajózási Főosztály központja, a Tisza viszonylatában Tokaj és Szeged valamint a Balaton térségében Siófok. Mohács

25 Helyzet megállapító és nyomkövető berendezések a hajózásban
Köszönöm a figyelmet!