A nemzeti védekezés időszakai

Az előadások a következő témára: "A nemzeti védekezés időszakai"— Előadás másolata:

1 A nemzeti védekezés időszakai
Antalicz Loránd tű. százados főfelügyelő Közbiztonsági referensek felkészítése Kaposvár,

2 A nemzeti védekezés időszakai
Nemzeti védekezés időszakait az új Magyarország Alaptörvénye és „Katasztrófavédelmi törvény” határozza meg amikor kimondja a nemzeti védekezés időszakait: Katasztrófaveszély A katasztrófa károsító hatása által érintett terület Veszélyhelyzet

3 Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
2011. évi CXIII. tv. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről (Hvt.) 2011. évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (Kat.) 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a Kat. végrehajtásáról (Vhr.)

4 Különleges jogrend Különleges jogrendet megelőző állapot:
Katasztrófaveszély A katasztrófa károsító hatása által érintett terület Különleges jogrend: Rendkívüli állapot Szükségállapot Váratlan támadás Megelőző védelmi helyzet Veszélyhelyzet elemi csapások; ipari, civilizációs; egyéb.

5 Alaptörvény A különleges jogrend (48-54. cikk):
1/ Rendkívüli állapot (hadiállapot, háborús veszély) 2/ Szükségállapot (belső fegyveres konfliktus) 3/ Megelőző védelmi helyzet (külső fegyveres támadás veszélye, szöv. köt. telj.) 4/ Váratlan támadás (külső fegyveres csoportok) 5/ Veszélyhelyzet

6 katasztrófa károsító hatása által érintett terület
A nemzeti védekezés időszakai veszélyhelyzet katasztrófa károsító hatása által érintett terület katasztrófaveszély felkészülés

7 Katasztrófaveszély Katasztrófaveszély: az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott veszélyhelyzetet megelőző olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. katasztrófaveszély esetén: a főigazgató – a belügyminiszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint – azonnal intézkedik: az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

8 katasztrófa károsító hatása által érintett terület
A nemzeti védekezés időszakai veszélyhelyzet katasztrófa károsító hatása által érintett terület katasztrófaveszély felkészülés

9 Veszélyhelyzet 53. cikk A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

10 Veszélyhelyzet (2) A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások.

11 Veszélyhelyzet (3) b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő. c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

12 Veszélyhelyzet (4) Ki irányít? Ebben az időszakban a Kormány – rendeleti úton – rendkívüli intézkedéseket vezethet be, vagy azokra felhatalmazást adhat. Ezen rendeletek az ország teljes területére, vagy egy meghatározott részére vonatkozhatnak. Milyen intézkedések rendelhetők el? a lakosság kimenekítése/kitelepítése (az elrendelést megtagadókkal szemben a jogosult rendvédelmi szerv lép fel), a nemzetgazdasági, vagy más érdekből történő kiürítés, amelyre elsődlegesen a katasztrófák elleni védekezéséért felelős miniszter intézkedik, ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása, mentésre alkalmas járművek, eszközök igénybevétele, szükség esetén – kártalanítás mellett – ingatlan igénybevétele, bontása.

13 Veszélyhelyzet (5) korlátozható a lakosság szabad mozgása, az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás, valamint a közlekedési és szállítási kapacitások biztosítása érdekében a repülőterek, raktárak, állomások igénybevétele, a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, a veszélyhelyzet súlyosbodásának veszélye esetén, az érintett gazdálkodó szervezet a Magyar Állam felügyelete alá vonható, polgármester és jegyző részére államigazgatási feladat jelölhető meg, közigazgatási hatósági eljárástól való eltérésre van lehetőség, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be. A rendeletek kihirdetésre? - A rendkívüli kihirdetés a közszolgálati műsorszórókon keresztül is történhet.

14 Veszélyhelyzet (6) Vannak sajátos irányítási szabályok? – Igen, mégpedig: A helyzet jellegétől függően, illetve több megyét érintő veszélyhelyzet esetén miniszteri biztos kinevezésére van lehetőség. Településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője átveszi a polgármestertől, míg a megyei (fővárosi) közgyűlés és a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a megyei közgyűlés elnöke (főpolgármester) és a polgármester gyakorolja. Az önkéntes mentőszervezetek bevonásáról a BM OKF főigazgatója dönt. A veszélyhelyzet helyreállítás időszakában is kihirdethető, de ebben az esetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek.

15 katasztrófa károsító hatása által érintett terület
A nemzeti védekezés időszakai veszélyhelyzet katasztrófa károsító hatása által érintett terület katasztrófaveszély felkészülés

16 A katasztrófa károsító hatása által érintett terület
= az a kijelölt és lehatárolt terület, ahol a katasztrófa (természeti, ipari, civilizációs) következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges A veszélyhelyzeti rendkívüli intézkedések közül alkalmazható: közigazgatási hatósági eljárástól való eltérés, a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség állapítható meg, indokolt esetben részleges, vagy teljes forgalomkorlátozás vezethető be, korlátozható az ország egyes területeire történő belépés, áthaladás és tartózkodás.

17 A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – az alaptörvény által megállapított és meghatározott alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az alaptörvény szerinti mértéken túl korlátozható. Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

18 Összefoglalóan

19 A katasztrófavédelem NEMZETI ÜGY!
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!