Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíj 2013. április 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíj 2013. április 16."— Előadás másolata:

1 Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíj április 16.

2 Kommunikáció és nyelvhasználat  A nyelvhasználat vizsgálata során kiemelt és gyakran kizárólagos szerepet kap a verbális kommunikáció vizsgálata.  A kommunikáció és a nyelvhasználat nem azonosítható egymással (Bierwisch 1980; Chomsky 1977; Kasher ; Nida 1990; Németh T. 2006, 2008).  A természetes nyelveket nemcsak kommunikációra lehet használni, hanem informálásra, manipulálásra, gondolkodásra, tanulásra, emlékezésre, éneklésre, játékra stb.

3 Kommunikáció és nyelvhasználat  Ahhoz, hogy a nyelvhasználat kommunikációtól eltérő formáiról lehessen beszélni, meg kell határozni, mit értünk kommunikáción.  A filozófiai, majd az arra építkező kognitív pragmatikai hagyomány a kommunikációt a megnyilvánuló személy szándékaiból kiindulva határozza meg (Grice 1957, 1975; Searle 1969; Strawson 1971; Sperber és Wilson 1986/1995).

4 Informatív és kommunikatív szándék Informatív szándék (Sperber −Wilson 1986/1995: 58): Nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá tenni a hallgatóság számára egy  I  feltevéshalmazt. „to make manifest or more manifest to the audience a set of assumption  I .” Kommunikatív szándék (Sperber −Wilson 1986/1995: 61): Kölcsönösen nyilvánvalóvá tenni a hallgatóság és a kommunikátor számára, hogy a kommunikátornak informatív szándéka van. „to make it mutually manifest to the audience and communicator that the communicator has this informative intention.”

5 Az osztenzív-következtetéses kommunikáció meghatározása (Sperber  Wilson (1986/1995: 63) A kommunikátor létrehoz egy stimulust, amely kölcsönösen nyilvánvalóvá teszi a kommunikátor és a hallgatóság számára, hogy a kommunikátor ezen stimulus segítségével nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá szándékozik tenni a hallgatóság számára egy  I  feltevéshalmazt. „The communicator produces a stimulus which makes it mutually manifest to communicator and audience that the communicator intends, by means oft his stimulus, to make manifest or more manifest to the audience a set of assumptions  I .”

6 Nem szándékos kommunikáció?  Sperber és Wilson (1986/1995: 63  64) hangsúlyozzák, hogy meghatározásuk nem zárja ki a nem szándékos (unintentional) kommunikációt.  Egy stimulus, amelyet létrehozója pusztán azért produkált, hogy általa informáljon egy másik személyt valamiről, kölcsönösen nyilvánvalóvá teheti az informatív szándékot.

7 A sperber-wilsoni definíció módosításának szükségessége  Az osztenzió fogalma és a kommunikatív szándék meghatározása alapján a kommunikatív szándék nélküli megnyilvánulás nem tekinthető kommunikációnak.  Az osztenzív-következtetéses kommunikációnak szükséges feltétele kell, hogy legyen a kommunikatív szándék megléte.  Módosítani kell a definíciót.

8 A sperber-wilsoni definíció módosítása (Németh T. 2013) A kommunikátor létrehoz egy stimulust, amellyel kölcsönösen nyilvánvalóvá teszi saját maga és a hallgatóság számára, hogy ezen stimulus segítségével nyilvánvalóvá vagy még nyilvánvalóbbá szándékozik tenni a hallgatóság számára egy  I  feltevéshalmazt. „The communicator produces a stimulus by which she makes it mutually manifest to herself and audience that she intends, by means oft his stimulus, to make manifest or more manifest to the audience a set of assumptions  I .”

9 Kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat a megnyilvánuló személy szándékai alapján Kommunikatív szándék Informatív szándék Manipulatív szándék Kommunikáció ++  Információköz- lés  +  Manipuláció információköz- lésen keresztül  ++ Manipuláció kommunikáción keresztül +++

10 Kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat a megnyilvánuló személy szándékai alapján Kontextus: szombaton reggel az apa beszélget a gyerekeivel a gyerekek szobájában, az anya a reggelit készíti a konyhában. (1)Apa:Gyerekeim, mit szeretnétek ma ebédre? Kislánya: Jó lesz a halászlé, apa, ahogy anya mondta tegnap. Kisfia:Bárcsak lenne palacsinta is!

11 A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres kommunikáció:  a kommunikátor informatív és kommunikatív szándékának teljesülése,  a kommunikációs partner felismeri a kommunikátor informatív szándékát és feldolgozza az  I  feltevéshalmazt.

12 A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres információközlés:  az információközlő személy informatív szándékának teljesülése,  az a személy, akinek az információt szánta az információközlő személy feldolgozza az  I  feltevéshalmazt.

13 A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres manipuláció információközlésen keresztül:  a manipuláló személy informatív szándéka és manipulatív szándéka teljesül,  a manipulált személy feldolgozza az  I  feltevéshalmazt és nem ismeri fel a megnyilvánuló személy manipulatív szándékát.

14 A kommunikatív, informatív, manipulatív nyelvhasználat sikeressége a megnyilatkozó személy szándékainak teljesülése alapján Sikeres manipuláció kommunikáción keresztül:  a manipuláló személy informatív, kommunikatív és manipulatív szándékának teljesülése,  a manipulált személy felismeri a megnyilvánuló személy informatív szándékát, feldolgozza az  I  feltevéshalmazt és nem ismeri fel a megnyilvánuló személy manipulatív szándékát

15 Intenciók és perspektívák  A nyelvhasználók nem tudják közvetlenül azonosítani egymás szándékaikat, kellenek hozzá elmeolvasási kulcsok, ezek egyike a perspektíva nyelvi és nem nyelvi indikátorokkal.  A nyelvhasználatban a nyelvhasználók szándékaikat egy perspektíván vagy perspektívákon keresztül valósítják meg.  A nyelvhasználatot interpretáló személyek szintén egy perspektíván vagy perspektívákon keresztül értelmezik a nyelvhasználó személy szándékait.

16 A perspektíva fogalmáról a kommunikációban  Számos diszciplína használja a nézőpont fogalmát l. pl. narratológia, kognitív nyelvészet, diskurzuselemzés, formális szemantika, pszicholingvisztika, szociálpszichológia (Sanders  Redeker 1996; Sanders  Spooren 1997; Predelly 2005; Keysar 2007; Epley 2008; Niederhoff 2011; Bezuidenhout 2013).  Angol terminusok: perspective, point of view.

17 A perspective és a point of view terminusok Szinonímák-e a terminusok?  Nem. Pl. kognitív nyelvészet (Chafe 1994, Sanders  Spooren 1997). A point of view és a perspective terminusok közötti különbség abban nyilvánul meg, hogy a beszélő megnyilatkozásának információtartalma kihez rendelődik.  A nyelvhasználat társas formáiban a megnyilatkozások egy szubjektum szemszögéből formálódnak, aki azonban nem feltétlenül azonos az aktuális beszélővel.

18 A perspective és a point of view terminusok  Ha az aktuális beszélő a felelős megnyilatkozása információtartalmáért, akkor szubjektivizációról (subjectification) van szó (Sanders  Spooren 1997: 86  95), a használt terminus: point of view.  Ha a beszélő megnyilatkozásának a tartalmáért valaki más a felelős, akkor perspektivizációról (perspectivization) van szó (Sanders  Spooren 1997: 86  95), a használt terminus: perspective.

19 Perspektivizáció  A perspektivizáció azért lehetséges, mert az emberek a társas nyelvhasználati formákban képesek felvenni partnereik perspektíváit (Tomasello 1999, Epley 2007).  Mások perspektíváit különböző módokon lehet jelezni a megnyilatkozásokban, explicit és implicit indikátorok segítségével: (2) Az apa azt kérdezte: „Gyerekeim, mit szeretnétek ma ebédre?”  explicit mód: pl. direkt idézet, apa (3) A fiam szereti a palacsintát.  implicit mód: mentális állapotot kifejező igék: szereti

20 A perspective és a point of view terminusok Szinonímák-e a terminusok?  Igen. Pl. narratológia (Niederhoff 2011), pszicholingvisztika, szociálpszichológia (pl. Epley et al. 2004, Keysar 2007, Semin )  A fizikai és a szociális világ percepciója egyéni perspektívához kötött konstrukció, aminek az emberek tudatában vannak.  Az egyéni perspektívák egocentrikusak.  Ugyanakkor az emberek társas lények, ezért az interakciókban képesek egymás perspektíváját felvenni, a sajátjukat megváltoztatni és ezt megnyilatkozásaikban jelölni.

21 Perspektívafelvétel a kommunikációban (perspective taking) Két szembenálló vélemény, a háttérben a kommunikáció eltérő vizsgálatával (Bezuidenhout 2013): I. Individualista magyarázatok (Epley et al. 2004, Keysar 2007): (1) Mind a beszélő, mind a hallgató automatikusan, nem tudatosan használja kiinduló pontként saját egocentrikus perspektíváját. (2) Egy második fázisban tudatosan, erőfeszítések árán felmérik a különbségeket a saját és partnerük perspektívája között és módosítják a sajátjukat annyira, amennyire szükségesnek vélik.

22 Perspektívafelvétel a kommunikációban (perspective taking) II. Nem individualista magyarázatok (Brown-Schmidt et al. 2008, Heller et al. 2008):  A kommunikáció kooperatív természetét hangsúlyozzák és nem tartják egocentrikusnak a beszélőt és a hallgatót.  A közös háttérismeretek már a legelső pillanattól jelen vannak a kommunikációban, következésképpen perspektívafelvétel a kezdetektől történik.

23 A két nézet együttes figyelembe vétele Mivel a kommunikáció résztvevői egyszerre individuális és társas lények, a perspektíva és a perspektívafelvétel egocentrikus és társas jegyeket egyaránt mutat.  Egocentrikus egyéni percepciós és mentális működés biológiailag, fizikailag behatárolt különbségekkel.  Azonos biológiai beágyazottság a testbe (embodiment, grounding in the human body), amiből következik a világ hasonló felfogása, ugyanakkor vannak egyéni eltérések.  Társas környezetben élés.

24 A perspektíva fogalmának kiterjesztése a nyelvhasználat különböző formáira  A perspective, point of view szinonímák.  A perspektíva fogalmának kiterjesztése a kommunikáción túlra, a nyelvhasználat individuális és más társas használataira.  Kiinduló perspektíva a nyelvhasználatban: Komplex, kezdetben egocentrikus mentális pozíció, amely a nyelvhasználó egyéni agyába, testébe van beágyazva és amely a nyelvhasználó aktuális percepciójából és korábbi (egyéni és társas) tapasztalataiból, tudásából, érzelmeiből, attitűdjeiből stb. tartalmaz információkat,

25 A perspektíva fogalmának kiterjesztése a nyelvhasználat különböző formáira Individuális nyelvhasználati formák:  Nincs szükség a kiinduló perspektíva módosítására, maradhat az egocentrizmus. Társas nyelvhasználati formák:  A nyelvhasználónak kezdettől fogva figyelembe kell vennie a partner perspektíváját, módosítania kell az aktuális nyelvhasználat (előtti) kiinduló egocentrikus perspektíváját:  egocentrikus és társas aspektusok, perspektívafelvétel.

26 A perspektíva elemei a nyelvhasználatban Két fő információforrás a perspektívában:  Percepció: temporális, téri, szociális nézőpontok és nyelvi kifejező eszközeik: pl. idő-, hely-, személydeixis  Mentális tartalmak: korábbi tapasztalatok reprezentációi, érzelmek, attitűdök és nyelvi kifejező eszközeik: szociális deixis, érzelem-és attitűdjelölők.

27 A perspektíva elemei a nyelvhasználatban Szituáció: egy anya mondja az apának a kis Billie jelenlétében: (4) Can Billie have an ice-cream, Daddy? (Levinson 1983: 72)  Szociális nézőpont társas jellege: Daddy (5) Can Billie have an ice-cream, Darling?  Szociális nézőpont egocentrikus jellege: Darling

28 Intencionális nézőpont Szituáció: Az apa megbüntette a kis Billie-t, mert rosszalkodott és eltiltotta a jégkrém-evéstől. Valamivel később az apa elővesz egy jégkrémet és elkezdi enni. A kis Billie sóvárogva nézi, ekkor lép be az anya, aki nem tud a büntetésről, a helyiségbe: (4) Can Billie have an ice-cream, Daddy? (4) elemzése abból a perspektívából, amelyet az anya fia és az apa szándékainak figyelembe vételével kialakít.

29 Intencionális nézőpont  Az intenciók perspektivikusak.  Intencióval rendelkezni csak egy bizonyos perspektívában lehet és a partnerek intencióit kikövetkeztetni is csak úgy lehet, ha felvesszük perspektívájukat.  Az intenciók perspektivikus voltát jól fel lehet használni a nyelvhasználat különböző formáinak elkülönítésében.

30 A beszélő és hallgató intenciói és perspektívái a sikeres kommunikációban, információközlésben és manipulációban Szituáció: Az apa takarítja a nappalit, az anya a konyhában van, a gyerekek játszanak a szobájukban. Az apának hirtelen eszébe jut, hogy elfelejtett bevásárolni, amihez előbb meg kellett volna kérdeznie a gyerekeket, mit szeretnének ebédre: (6) Apa:Gyerekeim, mit szeretnétek ma ebédre? Kislánya: Jó lesz a halászlé, mindkettőnknek apa, ahogy anya mondta tegnap. Kisfia:Bárcsak lenne palacsinta is!

31 A beszélő és hallgató intenciói és perspektívái a sikeres kommunikációban, információközlésben és manipulációban Sikeres kommunikáció: a kommunikátornak és partnerének osztoznia kell azon az intencionális perspektíván, amely szerint a kommunikátornak informatív és kommunikatív szándéka van. Sikeres információközlés: az informálandó személynek nem szükséges felvennie a beszélő intencionális nézőpontját az informatív szándékra vonatkozóan.

32 A beszélő és hallgató intenciói és perspektívái a sikeres kommunikációban, információközlésben és manipulációban Sikeres manipuláció információközlésen keresztül: a beszélő és a manipulált személy intencionális nézőpontjának különböznie kell. Sikeres manipuláció kommunikáción keresztül: a beszélő és partnere részben közös intencionális perspektívával rendelkeznek, a manipulatív szándékra vonatkozóan azonban különböznek.

33 Felhasznált irodalom:  Bezuidenhout, Anne (2013). Perspective taking in conversation: A defense of speaker non-egocentricity. Journal of Pragmatics 48: 4–16.  Bierwisch, Manfred (1980). Semantic structure and illocutionary force. In Speech act theory and pragmatics. John R. Searle, Ferenc Kiefer, and Manfred Bierwisch (eds.), 1–37. Dordrecht: D. Reidel.  Brown-Schmidt, Sarah, Christine Gunlogson, and Michael Tanenhaus (2008). Addresses distinguish shared from private information when interpreting questions during interactive conversation. Cognition 107: 1122–1134.  Chafe, Wallace (1994). Discourse, consciousness, and time. The flow and displacement of consciousness experience in speaking and writing. Chicago: University of Chicago Press.  Chomsky, Noam (1977). Essays on form and interpretation. Cambridge, MA: MIT Press.  Epley, Nicholas et al (2004). Perspective taking as anchoring and adjustment. Journal of Personality and Social Psychology 87: 327−339.  Grice, H. Paul (1975). Logic and conversation. In Syntax and semantics 3. Speech acts. Peter Cole and Jerry Morgan (eds.) 41–58. New York: Academic Press.  Heller, Daphna, Daniel Grodner, and Michael Tanenhaus (2008). The role of perspective in identifying domains of reference. Cognition 108: 831–836.

34 Felhasznált irodalom:  Kasher, Asa (1986). Pragmatics and Chomsky’s research program. In The Chomskyan turn. Asa Kasher (ed.), 122–149. Cambridge, MA and Oxford: Blackwell.  Kasher, Asa (1991). On the pragmatic modules: a lecture. Journal of Pragmatics 16: 381– 397.  Keysar, Boaz (2007). Communication and miscommunication: The role of egocentric processes. Intercultural Pragmatics 4: 71–84.  Levinson, Stephen C. (1983). Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.  Németh T., Enikő (2008). Verbal information transmission without communicative intention. Intercultural Pragmatics 5: 153–176.  Németh T., Enikő (2013). The role of perspectives in various froms of language use. Semiotica (to appear).  Nida, Eugene (1990). The role of rhetoric in verbal communication. Language and communication 10: 37–46.  Niederhoff, Burkhard (2011). "Perspective - Point of View", Paragraph 2. In: Hühn, Peter et al. (eds.): the living handbook of narratology. Hamburg: Hamburg University Press. URL = hup.sub.uni-hamburg.de/lhn/index.php ​ ?title=Perspective - Point of View ​ &oldid=1515 [view date: 19 Mar 2013]hup.sub.uni-hamburg.de/lhn/index.php ​ ?title=Perspective - Point of View ​ &oldid=1515  Predelli, Stephano (2005).Contexts: meaning, truth, and the use of language. Oxford: Oxford University Press.

35 Felhasznált irodalom:  Sanders, José and Gisela Redeker (1996). Perspective and representation of speech and thought in narrative discourse. In Spaces, worlds, and grammar. Gilles Fauconnier and Eve Swetser (eds.) 290–317. Chicago: Chicago University Press.  Sanders, José and Wilbert Spooren (1997). Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Discourse and perspective in cognitive linguistics. Wolf-Andreas Liebert, Gisela Redeker, and Linda Waugh (eds.) 85–112. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.  Searle, John R. (1969). Speech acts: an essay in the philosophy of language. Cambridge: Cambridge University Press.  Semin, Gün R. (2000). Language as a cognitive and behavioral structuring resource: question-answer exchanges. In European review of social psychology. Vol. 11. Wolfgang Stroebe and Miles Hewstone (eds.) 75–104. New York: Wiley.  Sperber, Dan and Deirdre Wilson (1986/1995). Relevance: communication and cognition. Cambridge, MA and Oxford: Blackwell, 1 st and 2 nd editions.  Strawson, Peter Frederick (1971). Intention and convention in speech acts. In Readings in the philosophy of language. Jay Frank Rosenberg and Charles Travis (eds.) 599–614. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall, Inc.  Tomasello, Micahel (1999). The Cultural Origins of Human Cognition. Cambridge, MA: Harvard University Press.

36 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Intenciók és nézőpontok a nyelvhasználatban Németh T. Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Hajdú Péter Vendégkutatói Ösztöndíj 2013. április 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések