Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tudásmenedzsment és szaktanácsadás a magyar mezőgazdaságban

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tudásmenedzsment és szaktanácsadás a magyar mezőgazdaságban"— Előadás másolata:

1 Tudásmenedzsment és szaktanácsadás a magyar mezőgazdaságban
Székely Erika

2 Tudásmenedzsment és szaktanácsadás a magyar mezőgazdaságban
Elméleti összefüggések. Felkészültség a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági szaktanácsadás tapasztalatai. A tudásmenedzsment előnyei. A szaktanácsadás helye a tudásmenedzsment szintjeiben.

3 Elméleti összefüggések
Hétköznapi értelemben a tudás egyrészt tanulással megszerezhető információ, másrészt a tapasztalatok alapján ösztönszerűen, tudattalanul kialakult képesség. Szintjei: felismerés, felidézés, alkalmazás.

4 Elméleti összefüggések
A szakirodalom különbséget tesz a kimondatlan, rejtett (tacit) és a már szavakba öntött (explicit) tudás között. A személyes tapasztalatokban rejlő rejtett tudás (rutin) gyakran tudattalanul, ösztönösen segít a gyakorlati problémák megoldásában. A kimondott tudás közzétehető, másnak átadható információt jelent.

5 Elméleti összefüggések
A tudásmenedzsment a tanulás útján megszerezhető információk, illetve a gyakorlás során kialakult képességek koordinálását, tervezését, szervezését, irányítását, összehangolását jelenti. A tudás létrehozását, terjesztését és felhasználását irányító folyamat. Elsődleges célja felszínre hozni, kimondani a rejtett tudást.

6 Elméleti összefüggések
A tudásmenedzsment szintjei Banga, 2003 valamint Hasznics és Nuridsány, 2006 alapján): a tudás azonosítása, megszerzése, fejlesztése, elosztása, hasznosítása, megőrzése, gyarapítása, informatikai eszközökkel való támogatása.

7 Felkészültség a mezőgazdaságban
A gyorsan változó gazdasági és piaci folyamatok, a technikai és informatikai fejlődés egyre inkább a tudás alapú gazdaságra helyezi a hangsúlyt, és az információk gyors áramlásának igényét követeli meg. Magyarországon „jellemző probléma, hogy a gazdálkodók nem képesek az információkhoz segítség nélkül hozzájutni, mivel az információáramlás megfelelő csatornái nincsenek jól kiépítve”. Pető-Nagy (2002) Az információhiány hozzájárul a veszteséges termeléshez, ami kihat a teljes agrárvertikumra.

8 Felkészültség a mezőgazdaságban
Megnevezés Mezőgazdasági képzettség (%) Nincs, vagy csak gyakorlati tapasztalat Alapfok Közép- és felsőfok Összes egyéni gazdaságban Magyarország 2003 87,6 4,8 7,6 2005 4,9 7,5 2007 86,8 5,7 7,4 2010 85,9 5,3 8,8 EU27 (2005) 80,1 11,4 8,5 EU15 (2005) 77,5 11,6 10,9 EU12 (2005) 81,8 11,3 6,9 Értékesítésre termelő* gazdaságokban 72,2 8,0 12,1 73,4 12,2 71,6 9,9 12,5 68,9 9,6 13,6 A KSH Gazdaságszerkezeti Összeírásai valamint a 2010-es évi Általános Mezőgazdasági Összeírás előzetes adatai szerint a hazai termelők szakmai felkészültségének emelése aktuális kérdés, hiszen a közötti időszakot vizsgálva elmondható, hogy a gazdaságvezetők szakmai felkészültsége javult ugyan, de még mindig több mint 85%-uk egyáltalán nem, vagy csupán éves gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Az értékesítésben is részt vevő gazdaságvezetők szakismereti szintje kedvezőbb képet mutat. Körükben is a gyakorlati tapasztalat a legmeghatározóbb, de több mint kétszer magasabb és növekvő tendenciát mutat a szakképzettek aránya, és az EU átlagoknál is kedvezőbben alakul. A gazdaságvezetők kora és a gazdaságok mérete is pozitív összefüggést mutat a szakismerettel. A fiatalabb (45 év alatti) gazdaságvezetők, valamint a nagyobb méretű gazdaságok vezetői körében több a szakképzett. Összességében gazdálkodóink szakmai felkészültsége ugyan rosszabb az uniós átlagánál, de a közép-és felsőfokú szakképzettség hazánkban az újonnan csatlakozott tagországok átlaga fölött alakul. * Saját fogyasztáson felüli felesleget érékesítők és a kizárólag értékesítésre termelők együtt Forrás: KSH

9 Felkészültség a mezőgazdaságban
A tervezés, a stratégiaalkotás, az értékesítés, valamint a finanszírozás kérdéseinek megválaszolásában az aktuális információk hiányát nem képes pótolni az egyébként a termeléshez elengedhetetlen gyakorlati tapasztalat. (Székely és Pálinkás, 2007)

10 Felkészültség a mezőgazdaságban
Székely és Pálinkás (2007), országonként 200 gazdaság kérdőíves megkérdezésével vizsgálta Hollandia, Lengyelország, Németország, Spanyolország, valamint Magyarország gazdálkodóinak jellemzőit. A felmérés szerint a magyar gazdálkodók 85%-a elegendőnek tartotta korábban megszerzett ismereteit, és csak alig 15%-uk vesz részt szakmai továbbképzéseken. A magyar és a spanyol gazdálkodók körében az információhoz jutás legelterjedtebb formája a más gazdálkodóktól történő informálódás. Jellemző volt még a nyomtatott sajtó, a saját adatgyűjtés és a televíziós, rádiós műsorok, valamint a szakkönyvekből törtnő tájékozódás. Hollandiában és Lengyelországban a gazdálkodók több mint 80%-a szaktanácsadók segítségét kéri. Székely és Pálinkás (2007), országonként 200 gazdaság kérdőíves megkérdezésével vizsgálta Hollandia, Lengyelország, Németország, Spanyolország, valamint hazánk gazdálkodóinak jellemzőit.

11 Felkészültség a mezőgazdaságban
Lengyelországban és Hollandiában a vizsgált gazdálkodók alig ötöde szembesült termékei értékesítése során nehézségekkel (piaci ár, termékminőség). A magyar gazdák háromnegyede küzdött valamilyen értékesítési gonddal. Mindössze harmaduk rendelkezett már a termelés megkezdése előtt biztos értékesítési csatornával és alig ötödük alkalmazott valamilyen minőségbiztosítási rendszert. A szakképzettség tekintetében legutolsó helyen álló spanyol gazdáknak alig 18%-a szembesült értékesítési nehézségekkel, amiben a legnagyobb szerepet töltötte be, hogy több mint 50%-uk valamilyen együttműködéssel létrejött csatornán keresztül értékesítette termékeit! Magyarországon ez az értékesítési forma a 10%-ot sem éri el.

12 A mezőgazdasági szaktanácsadás tapasztalatai
A mezőgazdasági szaktanácsadás a gazdák felkészítésén keresztül járul hozzá a hatékony, eredményes gazdálkodáshoz. Jelzi az aktuális és a várható változásokat. Átadja a korszerű technikai-technológiai ismereteket. Közvetíti az ismeretszerzés lehetőségeit. Segíti a termelés szerkezetének kialakítását. Feltérképezi a piaci, értékesítési csatornákat. Elősegíti a kapcsolatteremtést a termelői, az irányítási szinteken egyaránt.

13 A mezőgazdasági szaktanácsadás tapasztalatai
A mezőgazdasági szaktanácsadás olyan szolgáltatás, amely hatékony kommunikációs módszerek és eszközök alkalmazásával segíti a gazdálkodókat az általuk adaptálható legújabb ismeretek megszerzésében. Kozári (2000) A szaktanácsadás kapcsolatban áll mindazon információs forrásokkal (kormányzat, gazdaszervezetek, piac, civilszervezetek, oktatóintézmények, pénzintézetek, stb.), amelyeket az ügyfélkörre konvertálva a személyes igényeknek megfelelően továbbít.

14 Mezőgazdasági, vagy agrár-tanácsadás Magyarországon
Térítésmentes tanácsadás Falu-gazdász hálózat Gazdálkodói Információs Szolgálat (GISz) a területi Agrárkamarák működtetésében (kamarai ügyfélszolgálati tanácsadás) Térítéses, támogatás nélkül megvalósuló tanácsadás Agrár kamarák, gazda szervezetek, termelői szerveződések tanácsadási szolgáltatása Pályázatíró és szakmai tanácsot nyújtó gazdasági társaságok Inputanyag gyártók és forgalmazók Regionális Szaktanácsadási Központok, (7 db) szervezési, képzési feladatokat lát el (Egyetemek, főiskolák) Területi Szaktanácsadó Központok (83 db) Velük szerződésben álló névjegyzéki szaktanácsadókon keresztül végeznek közvetlen szaktanácsadást a gazdák számára Felügyelet Megyei KH-ÉLBÁI kerületi hivatalai Szakmai felügyeleti szerv VM (NAKVI) Támogatás nélkül végzett szaktanácsadás Térítéses tanácsadás Országos Szaktanácsadási Központ koordinációs tevékenység NAKVI, Szakmai Szaktanácsadási Központok Térítéses, támogatott Mezőgazdasági szaktanácsadás (MSZR) Mezőgazdasági, vagy agrár-tanácsadás Magyarországon Forrás: Saját összeállítás

15 A mezőgazdasági szaktanácsadás tapasztalatai
2010-ben az AKI-ban végzett nem reprezentatív felmérés szerint (Székely és Halász, 2010): A megkérdezettek csak a falugazdásszal és az input-anyagforgalmazókkal tartottak kapcsolatot. A névjegyzéki szaktanácsadók nem keresték őket, az ügyfélszolgálati kamarai tanácsadásról pedig tévesen úgy gondolták, hogy azt csak a kamarai tagoknak ingyenes. Az AKI 2010-ben készült tanulmányban szerzőtársammal 43 fő 26 és 63 év közötti gazdálkodót (főleg őstermelőket) kérdeztünk a tanácsadási szolgáltatásokról Budapest agglomerációjában található három települést érintve. A mintaszám alapján a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, és természetesen nem vonhatók le az ország egészére jellemző általános tendenciák, azonban mindenképpen jelzésértékűek.

16 A mezőgazdasági szaktanácsadás tapasztalatai
A falugazdász hálózat tanácsadási szolgáltatása által informáltabbak lettek és időt takarítottak meg, a gazdaság eredményeire azonban közvetlenül nem volt hatása. Az inputanyag-gyártók, forgalmazók tanácsadásának hatására már a termékeik minőségében, mennyiségében (a biztosabb értékesítésen keresztül közvetve az árbevételre) is pozitív hatást fedeztek fel.

17 A tudásmenedzsment előnyei
A Knowledge management for European felmérése szerint a tudásmenedzsment alkalmazásával: gyorsabban hozzáférhetőek az információk és tudásforrások, idő takarítható meg; elkerülhető az ismétlődés, pl.: a feladatokat nem végzik el többször; az állandó információ-hozzáférésnek köszönhetően folyamatosabbak és gyorsabbak az egyes munkafolyamatok; csökkennek vagy megszűnnek az információáramlásban fellépő hibák;

18 A tudásmenedzsment előnyei
hatékonyabbá válik a kooperáció és kommunikáció az egyes szintek között; gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb a döntéshozatal; megbízhatóbbá, kiterjedtebbé válnak a kapcsolatok és kooperációs lehetőségek; erősödik az innováció, ezzel javul a versenyhelyzet, hatékonyabbá válik a már létező, vagy újonnan bevezetett információs technológia felhasználása.

19 A szaktanácsadás helye a tudásmenedzsment szintjeiben
A tudástőke azonosítása, feltárása: a közvetlen szaktanácsadást végző névjegyzéki tanácsadó által az ügyféllel tartott kapcsolaton keresztül a rejtett tudás azonosítása, kimondása, szöveges formába hozása. Tudás megszerzése, létrehozása, összegyűjtése: több szereplő is érintett ezen a szinten. Egyrészt a legfelső szinten a NAKVI gyűjti és rendszerezi az elérhető legfrissebb információkat, közvetíti az RSZK-k számára, innen jut el a TSZK-hoz, majd a szaktanácsadóhoz, rajta keresztül pedig a gazdálkodóhoz. Elosztás: a szaktanácsadó révén mindig az adott igényeknek, szükségleteknek megfelelően. Fejlesztés, állandó gyarapítás: hasonló többszereplős szint, egyrészt a szaktanácsadók és gazdálkodók képzésein keresztül az RSZK-k által, másrészt a szaktanácsadók, mint az információk folyamatos közvetítőin keresztül.

20 A szaktanácsadás helye a tudásmenedzsment szintjeiben
Hasznosítás: a szaktanácsadó által az adott szükséglet kielégítésén keresztül maga a gazdálkodó, illetve a hatékonyság növelése, a rendszer fejlesztése érdekében az irányítói szint. Megőrzés a szaktanácsadóval folyamatos kapcsolattartáson keresztül folyamatos frissítéssel. Ezen a szinten a szaktanácsadó tudásának megőrzése, frissítése is szükséges a TSZK-n, az RSZK-n és a koordináló legfelsőbb szinttel, a NAKVI-n keresztül. Különböző IT rendszerek bevezetésével. Informatikai eszközökkel való támogatás: maga a gazdálkodó IT beruházásával a szaktanácsadói rendszer összes szereplőivel tartott informatikai eszközökkel való kapcsolattartás, melynek legfontosabb kiindulópontja a rendszer keretében működő (NAKVI, RSZK, TSZK, szaktanácsadó által működtetett), a legfrissebb információk elérhetőségét lehetővé tevő web felület.

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

22 Felhasznált irodalom:
Általános Mezőgazdasági Összeírás 2010, KSH, 2011. Gazdaságszerkezeti Összeírás 2003, 2005, KSH Banga Ildikó (2003): Mit jelent a tudásmenedzsment a vállalatok számára? Hasznics Milán - Nuridsány Judit (2006): Hálózati tudásmenedzsment rendszerek sajátosságai, bevezetési tapasztalatai. https://nws.niif.hu/ncd2006/docs/ehu/032.pdf. Pető K. és Nagy G. (2002): A mezőgazdasági szaktanácsadás szerepe a vidékfejlesztésben. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok. Szaktanácsadási és Vidékfejlesztési Szekció. Debrecen, p. Székely Cs. És Dr. Pálinkás Péter (2007): A hazai mezőgazdasági vállalkozások menedzsmentje európai összehasonlításban. Gazdálkodás, szám pp. Székely Erika és Halász Péter (2010): A mezőgazdasági tanácsadás intézményi feltételei és működési tapasztalatai. Agrárgazdasági könyvek, AKI, p. Kozári József szerk. (2000): Szaktanácsadás a mezőgazdaságban. Dinasztia Kiadó Budapest.


Letölteni ppt "Tudásmenedzsment és szaktanácsadás a magyar mezőgazdaságban"

Hasonló előadás


Google Hirdetések