Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Június 12. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Június 12. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Június 12. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Őrség Határok Nélkül – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db fő fejlesztési prioritás és 0 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Őrség Határok Nélkül területe 49 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 22,627 fő, a városokban élő lakosok száma 10,172 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 22, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Szentgotthárd 8,939 fő 1,233 fő 1,007 fő 933 fő Őriszentpéter Rédics Csörötnek Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 0 Fejlesztési intézkedések száma 0 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 0 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 0 Őrség Határok Nélkül – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Őrség Határok Nélkül - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térségben nincs elegendő munkahely, a meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyobb vállalatokhoz kötődnek, amelyeknek térségi gazdaságfejlesztő hatásuk (pl. alvállalkozók, szolgáltatók, egyéb partnerek)nem jelentős, elsősorban a munkahelyek biztosítása miatt fontosak. Így összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A térség egészére a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése jellemző. ▪A foglalkoztató vállalkozások fejlesztése. Az Őrség Határok Nélkül térség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználatlanok. Léteznek helyi termékek, de piaci megjelenésük nem megfelelő. A szlovén és az osztrák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is további lehetőségek rejlenek. Néhány településen az iparfejlesztés, a régió ipari centrumaihoz történő szorosabb kapcsolódás reális esélyeket és lehetőségeket kínál. Kiegészítve a közösségi színterek korszerű kialakításával, a természeti és kulturális értékek megőrzésével és a lakosság képzésével együttesen eredményezik az életminőség javulását.

6 5 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Őrség Határok Nélkül – A stratégia alapvető célja

7 6 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

8 7 Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található, a jelentős része nemzeti park. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd, további mikrotérségi központjai Őriszentpéter, Csesztreg, Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra,erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre. A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes,nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta az EU Bizottság.2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének. További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában. A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok. A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek). Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található, a jelentős része nemzeti park. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek és kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd, további mikrotérségi központjai Őriszentpéter, Csesztreg, Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal, valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra,erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre. A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes,nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta az EU Bizottság.2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének. További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában. A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok. A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 8 Az Őrség Határok Nélkül térségbe látogató szelíd dombok között változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat, a tájba simuló szeres és szórvány településeket találhat, amelyek haranglábaikkal, árpádkori templomaikkal, népi építészetükkel is őrzik ember és táj harmóniáját. Az itt élők és az ide látogatók együttes feladata és lehetősége egyben, hogy megőrizzék az élhető világnak ezt a szigetét,ahol egymásra talált az ember és a természet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 9 A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az őrségi nemzeti park igazgatóság gondoskodik. A területek kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszálók gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe. A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik. A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős rész erdővel borított, a faanyagot elsődleges és másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellet a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések többsége szennyvízcsatornával ellátott, de több kisebb településen ez a probléma még megoldatlan. A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az őrségi nemzeti park igazgatóság gondoskodik. A területek kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszálók gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe. A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik. A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős rész erdővel borított, a faanyagot elsődleges és másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellet a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések többsége szennyvízcsatornával ellátott, de több kisebb településen ez a probléma még megoldatlan. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/1

11 10 Az Őrség Határok Nélkül térségében 17 hátrányos helyzetű település található, amelyek a 240/2006 Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A 17 településből 13 a lenti,egy az őriszentpéteri míg a fennmaradó 2 a szentgotthárdi kistérségbe tartozik. Közös jellemzőjük az infrastrukturális elmaradottság, egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. A települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak hátrányos helyzetű csoportok képviselői, romák, idősek, tartós munkanélküliek. Ezeken a településeken erőteljesebben jelennek meg a funkció nélküli ingatlanok, hiányoznak a foglalkoztató vállalkozások.Kedvezőtlen képet mutat a népesség iskolai végzettsége, az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%). A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva (szentgotthárdi, őriszentpéteri és a lenti kistérségek. kilenc településen egyáltalán nincs civil élet, míg a többieken összesen 16 bejegyzett szervezet van, melyek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat - tűzoltó és polgárőr egyesületek - látnak el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

12 11 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

13 12 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 12% 22% 8% 4% 15% 13% 0% 11% 4%

15 14 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 41%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 6% 41% 10% 5% 6% 3% 2% 22% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.7%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.7% ▪Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont

17 16 A munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot, és a térségen belül is komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás, amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható.A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett, nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte. Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent. A munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot, és a térségen belül is komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás, amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható.A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett, nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte. Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

18 17 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Szentgotthárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 6 db 2,047 fő 23% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪755 ▪438 ▪220 ▪167 ▪110 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Szentgotthárd ▪Csesztreg ▪Szentgotthárd ▪Csesztreg ▪Szentgotthárd Főtevékenység ▪3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása ▪2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása ▪2710 Vas, acél, vasötvözet- alapanyag gyártása ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) Név ▪GM Motors Powertrain Kft. ▪Hoffmann Carbon Kft. ▪Arcelor Hungária Kft. ▪Fermat Hungária kft. ▪Vossen Hungária Kft

20 19 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪110 ▪72 ▪70 ▪60 ▪45 ▪Szentgotthárd ▪Rönök ▪Szentgotthárd ▪Őriszentpéter ▪6340 Szállítmányozás ▪5530 Étkezőhelyi vendéglátás ▪2010 Fűrészárugyártás ▪0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás ▪1930 Lábbeligyártás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪FOCUS-On Kft. Név ▪VIBEBA Kft. ▪Szombathelyi Erdészeti Zrt. ▪Asso Kft. ▪Gotthárd Therm Kft

21 20 Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek. A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd és Csesztreg mellett Őriszentpéteren, Rönökön is. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak és helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja ez a település ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására. A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is elsősorban itt jelennek meg. A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai,élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érintik. A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg)kívül Lenti és Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén és osztrák munkavállalás szerepe. Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek. A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd és Csesztreg mellett Őriszentpéteren, Rönökön is. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak és helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja ez a település ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására. A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is elsősorban itt jelennek meg. A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai,élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érintik. A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg)kívül Lenti és Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén és osztrák munkavállalás szerepe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

22 21 A külföldi határmenti munkavállalás mértéke csak részben ismert, sokan ideiglenesen vállalnak alkalmi munkákat a szomszédos országokban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység16 Vallással kapcsolatos tevékenység8 Sporttal kapcsolatos tevékenység26 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység24 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 3 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 17 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

24 23 A térségben jelentős számú nonprofit szervezet működik. Ezek többsége egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, azonban számos nonprofit szervezet a mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír. A szentgotthárdi kistérségben a Pannon Kapu Kulturális egyesület a városban és a kistérségben fejti kis tevékenységét, amely a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet jelent. A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik. Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb kulturális, identitás megőrzést támogató társadalmi szervezete. Az Őrségben hagyományosan erős a nonprofit szervezetek jelenléte. Az Őri Alapítvány teleházat működtet és térségi turisztikai programok, vásárok, fesztiválok szervezője. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik. A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet. Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze. A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik. A zala megyei települések között szintén több aktív nonprofit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht. A térségben jelentős számú nonprofit szervezet működik. Ezek többsége egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, azonban számos nonprofit szervezet a mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír. A szentgotthárdi kistérségben a Pannon Kapu Kulturális egyesület a városban és a kistérségben fejti kis tevékenységét, amely a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet jelent. A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik. Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb kulturális, identitás megőrzést támogató társadalmi szervezete. Az Őrségben hagyományosan erős a nonprofit szervezetek jelenléte. Az Őri Alapítvány teleházat működtet és térségi turisztikai programok, vásárok, fesztiválok szervezője. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik. A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet. Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze. A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik. A zala megyei települések között szintén több aktív nonprofit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

25 24, mely térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik. Góna Szabadidőközpont és Kézilabda Egyesület Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik Zalabaksa és a környező településeken a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani Szilvágyért Egyesület - nem csak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerek Kerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát. Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével, közösségi programok szervezésével foglalkozik "Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete "Barangolók" a természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljául Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet, mely térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik. Góna Szabadidőközpont és Kézilabda Egyesület Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik Zalabaksa és a környező településeken a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani Szilvágyért Egyesület - nem csak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerek Kerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát. Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével, közösségi programok szervezésével foglalkozik "Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete "Barangolók" a természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljául Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 591 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 591 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 23,21823,04922,90922,82722,

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 3% 63% 24% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 13% 8% 1% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 7% 31% 9% 6% 21% 9% 26% 12% 10% 17%

29 28 A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat. Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A többi település (Rédics kivételével 1007 fő) mindegyike 1000 fő alatti,az átlagos település nagysága fő közötti. Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu,Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él. A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat. Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A többi település (Rédics kivételével 1007 fő) mindegyike 1000 fő alatti,az átlagos település nagysága fő közötti. Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu,Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/1

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 29% 35% 2% 92% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

32 31 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33 32 A térség települési az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak. A települések egy részén az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott. A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár. A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak. A térség települési az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak. A települések egy részén az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott. A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár. A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/1

34 33 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %113% %172%

35 34 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪82 ▪Község▪401 ▪Község▪408 ▪Község▪64 ▪Község▪595 ▪Község▪117 ▪Község▪69 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsószenterzsébet Alsószölnök Apátistvánfalva Baglad Bajánsenye Belsősárd Bödeháza Munkanél- küliség (%) ▪8.70% ▪11.92% ▪1.21% ▪9.09% ▪7.53% ▪8.00% ▪8.33% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪359,756 ▪498,342 ▪560,584 ▪211,084 ▪468,121 ▪440,771 ▪146,600 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.183 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.813 ▪0.000 ▪0.116

36 35 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪892 ▪Község▪933 ▪Község▪16 ▪Község▪633 ▪Község▪90 ▪Község▪464 ▪Község▪45 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csesztreg Csörötnek Felsőszenterzsébet Felsőszölnök Gáborjánháza Gasztony Gosztola Munkanél- küliség (%) ▪4.64% ▪10.73% ▪11.11% ▪8.37% ▪8.57% ▪7.00% ▪5.88% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪558,447 ▪416,789 ▪219,447 ▪456,350 ▪271,137 ▪556,760 ▪921,113 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪ Alacsony** kat. (db/fő) ▪2.435 ▪0.000 ▪5.813 ▪1.166 ▪0.000

37 36 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪112 ▪Község▪195 ▪Község▪263 ▪Község▪303 ▪Község▪120 ▪Község▪151 ▪Község▪133 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ispánk Kálócfa Kercaszomor Kerkabarabás Kerkafalva Kerkakutas Kétvölgy Munkanél- küliség (%) ▪4.46% ▪13.51% ▪9.69% ▪15.05% ▪4.05% ▪10.23% ▪3.85% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪544,260 ▪329,664 ▪402,135 ▪297,548 ▪421,339 ▪375,256 ▪369,552 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪1.938 ▪0.000 ▪0.894 ▪0.000 ▪5.608 ▪0.000 ▪10.872

38 37 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪55 ▪Község▪91 ▪Község▪36 ▪Község▪30 ▪Község▪34 ▪Község▪767 ▪Község▪284 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kozmadombja Külsősárd Lendvadedes Lendvajakabfa Magyarföld Magyarlak Magyarszombatfa Munkanél- küliség (%) ▪23.81% ▪9.68% ▪13.04% ▪0.00% ▪12.50% ▪7.92% ▪8.52% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪253,247 ▪497,187 ▪304,553 ▪208,865 ▪528,075 ▪647,144 ▪333,242 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.250 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.250 ▪0.000 ▪0.849

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 5/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪46 ▪Község▪26 ▪Község▪136 ▪Község▪63 ▪Város▪1,233 ▪Község▪348 ▪Község▪37 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Márokföld Nemesmedves Nemesnép Orfalu Őriszentpéter Pórszombat Pusztaapáti Munkanél- küliség (%) ▪1.03% ▪12.00% ▪10.00% ▪2.00% ▪6.80% ▪8.33% ▪22.73% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪551,614 ▪276,684 ▪341,856 ▪404,179 ▪617,984 ▪449,799 ▪198,198 Magas** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 ▪0.387 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.304 ▪0.000 ▪0.522 ▪0.365 ▪6.015 ▪0.477 ▪9.297

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 6/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪42 ▪Község▪1,007 ▪Község▪341 ▪Község▪451 ▪Község▪405 ▪Község▪235 ▪Város▪8,939 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ramocsa Rédics Resznek Rönök Szakonyfalu Szalafő Szentgotthárd Munkanél- küliség (%) ▪26.09% ▪6.47% ▪6.76% ▪13.38% ▪11.92% ▪11.36% ▪4.65% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪200,138 ▪460,994 ▪472,019 ▪366,553 ▪410,435 ▪401,089 ▪668,151 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.426 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.020 ▪0.000 ▪0.164 ▪0.000 ▪ ▪0.420

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪471 ▪Község▪38 ▪Község▪221 ▪Község▪382 ▪Község▪88 ▪Község▪681 ▪Község▪54 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szentgyörgyvölgy Szijártóháza Szilvágy Vasszentmihály Velemér Zalabaksa Zalaszombatfa Munkanél- küliség (%) ▪1.04% ▪35.71% ▪12.20% ▪1.00% ▪8.33% ▪12.56% ▪11.11% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪323,234 ▪199,172 ▪392,417 ▪618,534 ▪358,460 ▪423,667 ▪318,892 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪1.024 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪8.796 ▪0.000 ▪4.170 ▪0.715 ▪0.000

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsószenterzs ébet ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” ▪Alsószölnök ▪„A helyi fiatalok kötődnek a településhez, de problémát okoz, hogy az, hogy helyben nem vagy csak nagyon nehezen irreális áron tudnak telekhez jutni. Az önkormányzat rendelkezik érvényes településrendezési tervvel. A terv szerint lehetőség nyílhat építésre alkalmas ingatlanok kialakítására, ám az ehhez szükséges forrást önkormányzatunk nem tudja előteremteni. A fiatalok helyben mara” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai ls helyi termék fejlsztés” ▪„A község mind Ausztriához, mind Szlovéniához közel található. A Rába folyó Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Horgászokon és a kenusokon kívül a természetkedvelők is kedvelik az alsószölnöki folyószakaszt. A települést kettészeli a Szölnök-patak, melyet duzzasztás után alkalmassá lehetne tenni vadvízi horgászatra. 3 kijelölt turistaútvonal található Alsószölnök közigazgatá”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Apátistvánfalv a ▪„A település infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő, szennyvítisztítás megoldatlan, utak állapota rossz.” ▪Baglad ▪„Öregedő korösszetétel, népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya, önkormányzat működési hiánya, fejlesztésekhez forrásokkal nem rendelkezik így pályázatokon nehezen tud részt venni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kiváló természeti adottságokra építva a turizmus fejlesztése.” ▪„A sok üres lakás, és a viszonylag érintetlen természeti környezet adottságait kiahsználva a turizmus és a település, mint lakóövezet fejlesztése.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bajánsenye ▪„Elöregedő népesség, lakosságszám fogyása, szűkülő foglalkoztatási lehetőségek” ▪Belsősárd ▪„A település lakosságának öregedő korösszetétele,a népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya egymással összeföggő problémakört jelenít meg.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Táji és természeti értékek megléte, növekvő turista forgalom” ▪„Turisztika fejlesztése, amely munkahelyeket teremt, ehhez a Lenti gyógyfürdőhöz és a 86-os úthoz vezető út közelsége, valmint Kavicsbánya turisztikai hasznosítása lehet lehetőség. A horgásztó környékének továbbfejlesztése szintén fontos lehetőségek jelent.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Bödeháza ▪„Csökkenő és elöregedő népesség, a munkahelyek hiánya, lakatlan és funkciótlan ingatlanok.” ▪Csesztreg ▪„Népesség csökkenése. Önkormányzati források szűkülése. Épített környzet lepusztultsága. Középületek elavultsága. Felújításra szoruló úthálózat. A kerékpár utak hiánya. A tömegközlekedés hiányosságai.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ingatlanok új funkcóval történú hasznosítása, amelyeken lakások, vagy közösségi,és turisztikai szolgáltatások fejleszthetőek. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Szlovéniával közvetlen határos a település így határon- átnyóló gazdasági-kulturális kapcsolatokerősítése révén a településen élők helyzete javítható lehetne.” ▪„Aktívkorú lakosság számát meghaladó munkahelyek száma. Rendezett település és természeti környezet. Teljeskörű infrastruktúra. Civilek aktivitása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csörötnek ▪„Magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, kevés munkahely. A hátrányos helyzetű roma lakosság szociális problémái. Turizmus kezdetlegessége, spontán szerveződő léte. A lakosság kiszolgálását, ellátását biztosító intézményhálózat épületeinek leromlott állapota.” ▪Felsőszenterz sébet ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az önkormányzat által a rendezési tervben kijelölt vállalkozói övezetbe a szociálisan hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett lakosság számára megélhetést biztosító munkahelyek betelepítése, az általános foglalkoztatottság javítása.A turizmus, mit megélhetési lehetőség meghonosítása, elfogadtatása.A turisztikai infrastruktúra kiépítése.Lakossági szolgáltatások feltételeinek javítása” ▪„Turisztika, helyi termék fejlesztés”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felsőszölnök ▪„A település infrastrukturája kiépítetlen. A Művelődési Ház felújítása nem kezdődött el. A szennyvízberuházáshoz szükséges pénzforrás nem áll rendelkezésre. A templom környékének rendezése nem került sor. A községben nincs kiépített járda. A falut Kétvölgyel összekötő közút építése szükséges. A helyi általános iskola fenntartásának finanszírozása nagy terhet jelent.” ▪Gáborjánháza ▪„Vállalkozások és azok által fenntartott munkahelyek hiány, amely az elvándorláshoz és a település elöregedéséhez vezet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A települési infrastruktóra teljes kiépítése. A hármashatár ésa környezet turisztikai lehetőségeinek kihasználása. Szlovén gazdasági kapcsolatok megerősítése.” ▪„Vállalkozásfejlesztés, elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások tekintetében. Szlovénia közelségét kihasználva a határmentigazdasági kapcsolatok fejlesztése.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 7/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gasztony ▪„Önkormányzati tulajdonú kül,-és belterületi utak rossz állapota.” ▪Gosztola ▪„Elöregedő lakosság” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A meglévő adottságokra építve a község turisztikai, idegenforgalmi fejlesztése.” ▪„Turisztikai fejlesztések”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 8/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ispánk ▪„Foglalkoztató hiánya, közösségi közlekedés hiánya” ▪Kálócfa ▪„a 86-os főközlekedési út kamionforgalma, ez elkerülő út hiánya, elöregedett lakosság, magas munkanélküliség, közösségi élet hiánya, munkahelyek hiánya, elvándorlás” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, mezőgazdasági területek hasznosítása” ▪„turisztikai vonzerő az ótelepülés részen, határ közelsége, főközlekedési út helyben, teljes infrastuktúra kiépítettsége”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 9/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kercaszomor ▪„Öregedő lakosság,kevés munkalehetőség. A Szlovénia felé vezető utek, elsősorban kerékpárút hiánya.” ▪Kerkabarabás ▪„Alacsony a civil aktivitás,kvázi termékek jelen vannak, de nem meghatározóak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus, ezen belül az ökoturizmus” ▪„Kis- és mikrovállalkozások indítása, fejlesztése, melyek a helyi termékek előállítására alapoznak illetve a lakosság szükségleteit elégítik ki helyben. illetve a falusi turizmus fejlesztése.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 10/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kerkafalva ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” ▪Kerkakutas ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai szolgáltatsások fejlesztése ▪T” ▪„Turisztikai szolgáltatások fejlesztése”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 11/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kétvölgy ▪„Nem megfelelő infrastruktúrális ellátottság: úthálózat korszerűsítése (7454. jelű Kétvölgy - Szentgotthárd összekötő út, illetve Kétvölgyi bekötőút), összekötő út kiépítése (Kétvölgy - Felsőszölnök között), a települési szennyvízkezelés megoldása, szélessávú hálózat elérhetőségének bővítése.” ▪Kozmadombja ▪„Elöregedő település, a fiatalabb korosztály sem látja a fejlesztés, fejlődés lehetséges irányait. Nagyon rossz a tömegközlekedés, nincs falugondnoki szolgálat a településen. Lenti kivételével a munkábajárás a környékbeli városokba, illetve a megyeszékhelyrea tömegközlekedéssel nem megoldható. A 86-os út keresztülszeli a települést.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A kiváló természeti adottságok kiemelt lehetőséget kínálnak a turizmus, a turisztikai infrastruktúra további fejlesztésére.” ▪„Népfőiskolai jellegű képzésekkel, közösségfejlesztéssel, a helyi termékek előállításának ösztönzése, értékesítésének elősegítése. Közösségi szolgáltató tér kialakítása; Az üresen álló házakba lakók költöztetése; falusi turizmus fejlesztése. Kisvállalkozások indításának elősegítése - erdei termékek. Alternatív energia.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 12/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Külsősárd ▪„A település elöregedő és fogyó lakossága,amely elsősorban a munkahelyek hiánya miatti elvándorlásból adódik.” ▪Lendvadedes ▪„A munkahelyek hiánya, amely miatt elvándorlás tapsztalható, ennek következtében öregedő és fogyó lakónépesség.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Megüresedett szikvíz üzem csarnok hasznosítása, Lenti Gyógyfürdőhöz és 86- os főközlekedési útvonalhoz való közelség, amelyek révén vállalkozásfejlesztés, turisztikai beruházások teremthetnek munkahelyeket.” ▪„Lendvadedesi Tó turisztikai fejlesztése, zártkerti területek hasznosítása a turizmus és a elyi termékfejlsztések területén.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 13/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Lendvajakabf a ▪„munkahelyek hiánya miatti elvándorlás, ennek következtében öregedé és fogyó lakosság” ▪Magyarföld ▪„A lakosság elöregedése és a munkahely hiánya. Az önkormányzat szorult anyagi helyzete.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Sok üres telek és ingatlan, amely lakóhellyé vagy turisztikai szálláshelyekké alakítható.” ▪„Turisztikai válalkozások fejlsztése”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 14/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Magyarlak ▪„Munkanélküliség növekedése, lakosságszám csökkenése.” ▪Magyarszomb atfa ▪„Elöregedő és fogyó népesség, a munkahelyek hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai lehetőségek kihasználása, iskola, óvoda bővítése, fejlesztése” ▪„A turizmus,amelyben a térségi sajátosságokat megjelenítő ökoturizmus mellett, a településen egyedülálló fazekas hagyományokra és vállalkozásokra alapozó turisztikai attrakció és termékcsomag kialakítása.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 15/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Márokföld ▪„Teljesen elöregedett a falu, nincs a fiatalok számára lehetőség.” ▪Nemesmedve s ▪„Alacsony lakosságszám. Zsák település, melyre nehéz megközelíthetősége miatt a legtöbb szolgáltatás nem jut el.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus fejlesztése, túraútvonalak kijelölése, melyek keresztülvezetnek a településen, falura telepedni szándékozók vonzása.” ▪„Idegenforgalom fejlesztése”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 16/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemesnép ▪„Elöregedett lakosság, Kevés pénz fejlesztésekhez. Szennyvízhálózat hiánya.” ▪Orfalu ▪„Az út hálózat rossz minősége (szentgotthárd - Orfalu összekötő út, illetve Orfalu - Büdfalva összekötő út nem szilárd burkolatú /engedélyes építési terv már megszületett/). Korlátozott a szélessávú hálózat elérhetősége. Megoldatlan a szennyvízkezelés (egyedi megoldás szükséges a település szerkezete és a domborzati adottságok miatt).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi és lovasturizmus. A természet érintetlensége.” ▪„A kiváló természeti adottságok kiemelt lehetőséget kínálnak a turizmus, a turisztikai infrastruktúra további fejlesztésére.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 17/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Őriszentpéter ▪„Munkahelyek hiánya. A fiatalok elvándorlása és ennek követleztében a település elöregedése.” ▪Pórszombat ▪„Alacsony a településen a helyben dolgozók aránya, közösségi élet hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Termálvízkincs hasznosítása, ökogazdálkodás. Kistérségi szolgáltatások fejlesztése.” ▪„Energianövények előállítása, közösségfejlesztéssel a lakosság megtartása, mikorvállalkozások erősítése, helyi termékek előállítása, erdei termékek gyűjtése, feldolgozása”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 18/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztaapáti ▪„Munkanélküliség, várostól távol helyezkedik el a település, közlekedési problémák” ▪Ramocsa ▪„Elöregedő lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vadász illetve rekreációs célú turizmusra alkalmas település, helyi termékek előállítása, értékesítése, biotermékek előállítására alkalmas területek” ▪„Turisztikai fejlesztés.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 19/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rédics ▪„Munkahelyek hiánya amely településre és a mikrotérségre is kihat. A fiatalok elvándorolnak a településről,így csökkenő népességszám, elöregedő lakosság jellemzi a települést.” ▪Resznek ▪„A település lakosságának fogyása és elöregedése, amely az elvándorlás következménye a megfelelő munkahellyel rendelkező régiókba.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Munkahelyteremtés. Vállalkozások telepítése az ipari parkba. Helyi termékfejlesztés, termékek piacra juttatásának támogatása.” ▪„A reszneki kastély turisztikai hasznosítása és a viszonylag érintetlen természeti környezetre alapzó turisztikai szolgáltatások fejlesztése”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 20/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rönök ▪„A település csökkenő lakossága, sok hátrányos helyzető család jelenléte.” ▪Szakonyfalu ▪„A művelődési ház tetőterének beépítésére nincs anyagi erőforrás, pedig ott lehetne elhelyezni a szlovén és a cigány kisebbségi önkormányzat helyiségét, az eMagyorország Pontot és a Községi Könyvtárat, valamint a civil szervezetek helyiségeit. Az önkormányzati konyha felszerelésének cseréjére nincs anyagi lehetősége az önkormányzatnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Foglalkoztatás, szociális foglalkoztatási programok beindításával, vallási turizmus szolgáltatásainak fejlesztésével. Település ingatlanjainak felújítása, hasznosítása.” ▪„A település infrastrukturális és turisztikai fejlesztése. A problémák és lehetőségek megoldásához a helyiségek adottak.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 21/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szalafő ▪„A munkalehetőségek hiánya, a település elüregedése.” ▪Szentgotthárd ▪„Munkahelyek száma csökken, városi- térségi szolgáltatások alulfinanszírozottak” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turisztikai leetőségek fokozott kihasználása, tájtemékek előállítása: sajt, pálinka,tökmagolaj” ▪„Turizmus, idegenforgalom és a szolgáltatások fejlesztése”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 22/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentgyörgyv ölgy ▪„Nincs munkahely, a fiatalok itthagyják a települést” ▪Szijártóháza ▪„Munkahelyek hiánya az ebbők következő elvándorlás, amely település fogyásához és elüregedéséhez vezet.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Falusi turizmus fejlesztése, a természeti adottságok kihasználása, ökogazdálkodás népszerűsítése, fazekasok szövetkezetbe tömörülése, termékeik továbbfejlesztése.” ▪„Szlovénia közelségét kihasználva a határmenti gazdasági kapcsolatok erősítése, érintetlen természeti környezetre alapozó turisztikai fejlesztések”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 23/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szilvágy ▪„Lakosság elöregedettsége, munkahely hiánya, várostól távol esik, szolgáltatások hiánya” ▪Vasszentmihál y ▪„Kerékpárút hiánya, a 8-as számú nemzetközi nagy forgalmat bonyolító főút zavaró hatása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai vonzerő növelése, életminőség javítása, település megtartóerő erősítése, jól működő civil szervezetek” ▪„Természeti környezetünk.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 24/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Velemér ▪„Elöregedő és fogyó népesség. Munkahelyek hiánya.” ▪Zalabaksa ▪„A 86.sz.fkl.út nagymértékű forgalomnövekedése.A civil önszerveződések és egyesületek működésének problémái, kezdetleges voltuk. A fiatalok nagymértékű elvándorlása. A foglalkoztatottság alacsony mértéke.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turizmus” ▪„Turisztikai vonzerő növelésének lehetősége. A mikrovállalkozások foglalkoztatásának elősegítése. Helyi termékeke előállítása és forgalmazása.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 25/25 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalaszombatf a ▪„A településen kevés a munkahely, ami a fiatalok elvándorását eredményezi, ennek következtéban fogy és öregszik a lakosság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turistaház, Halastó turisztikai fejlesztése, külterültbe újabb tó kialakítása, ezzel munkahelyek és jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a településen élők részére.”

67 66 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

68 67 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

69 68 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 11% 12% 22% 8% 4% 15% 13% 0% 11% 4% 8% 52% 13% 6% 7% 4% 3% 0% 5% 1% 10% 70% 0% 10% 0%

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

71 2 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

72 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

73 4 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

74 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

75 6 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

76 75 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

77 ▪„” 8 76 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

78 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

79 10 ▪„” 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

80 79 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„”

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

87 86 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

88 87 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

91 90 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Június 12. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések