Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója."— Előadás másolata:

1 Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója

2 A TÁMOP A2 és A3 projektek kedvezményezettjei, valamint a hozzájuk csatlakozó az AMSZ programban részt vevő szervezetek részvételével együttműködési típusú hálózat kialakítása és működtetése a leghátrányosabb helyzetű emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében. A Hálózat célja

3 • A hálózat kialakítása központi irányítással, meghatározott tagokkal, előzetesen kijelölt irányító szervezettel, tervezett feladatokkal, előre kitűzött határidővel, projektszerűen történik. • A hálózat tehát “felülről szervezett”, a legtöbb hasonló hálózattal szemben nem járja végig az alulról indulók számos fejlődési fázisát: informális hálózat együttműködési hálózat A Hálózat célja

4 • A projekt időszak után a tagság kibővülhet további tagokkal. A tagság kibővítése a projekt zárását követő időszakban olyan alapvető kérdés, aminek kritériumait a projekt egyik termékeként elkészülő Hálózati stratégia fogalmazza majd meg. • A tagság részben hasonló, részben eltérő érdekekkel rendelkeznek. Alapvetően kétféle érdekeltség jelenik meg a szervezetek tevékenysége alapján: • szolgáltatók és foglalkoztatók Tagság

5 • A tagság további bővülésével eltérő profilú szervezetek belépésével, az érdekeltségek különbözőségével a hálózati kohézió gyengülhet. Részben ezért kialakulhat a “többszintű” hálózati tagság. Eltérő jogok, eltérő kötelezettségek. • Jelentős figyelmet kell fordítani arra, hogy a közös cél elérésének szándéka, a közös ügy szolgálata mindig megelőzze az esetleges érdekkülönbözőségeket. Tagság

6 • A projekt időszak alatt a Hálózati menedzsment tölti be a koordináló-irányító funkciót. • Tagjai: Munkaesély Szövetség, a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetsége és a Revita Alapítvány szakemberei. • Az OMK mint az FSZK kereti közt működő módszertani szervezet januárjában kezdi meg működését, és - fejlesztése projekt végéig valósul meg. • Ebben az időszakban a Hálózati menedzsment az alábbi tevékenységeket végzi: A Hálózat irányítása

7 • Szakmai munkacsoportok kialakítása, működtetése (Hálózati menedzsment; Szakértői workshop) • Igény és szükségletfelmérés a hálózati tagok körében; szervezeti igények összesítése; • Országos Hálózati nyitórendezvény lebonyolítása; • Országos Hálózati találkozók lebonyolítása; • Hálózati Szakmai Műhelyek kialakítása, működtetése; A Hálózat irányítása

8 • A jelenleg hasonlóságokat és eltéréseket is mutató működési jellegzetességek felmutatása, tudatosítása, s a szolgáltatások standard elemeinek megerősítése. • Az egységes, szakmailag leírható, átadható és monitorozható standardok elterjesztése, implementálása. • Az együttműködési készség fejlesztése a szolgáltatók és foglalkoztatók sajátos piaci és versenyhelyzetében kialakuló érdekellentétek feloldása és a kölcsönös szakmai haszon megtalálása érdekében. A Hálózat működésének közvetlen céljai

9 • A hálózaton belül működjenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a hálózat tagjai a rehabilitáció szempontjából releváns információkhoz egyenlően juthatnak hozzá, legyen lehetőség a jó gyakorlatok megosztására, a fejlesztések közössé tételére. • Tudásmegosztás támogatása az eltérő funkciójú szervezetek között, annak érdekében hogy: ● megismerjék egymás tevékenységeit, várakozásait, ● felismerjék saját szerepüket a rehabilitációs célú foglalkoztatás rendszerében, ● lássák a felek tevékenységeinek kapcsolódási pontjait, s a hálózaton keresztül hatékonyan legyenek képesek konkrét esetekben történő együttműködésekre. A Hálózat működésének közvetlen céljai

10 • A szervezetek közti tudásmegosztás révén a kevesebb tapasztalattal és szakmai kompetenciával rendelkező szervezetek minél gyorsabban hozzájussanak a területen felhalmozott tudáshoz. • A szakmai eredményesség és színvonal, minőség biztosítása és az eredményesség indikátorainak, mérhetőségének megteremtése. Önértékelésen alapuló értékelés és szolgáltatásfejlesztés működtetése. • A szakmai színvonal folyamatos fejleszthetőségének megteremtése, részvétel a szakmai koncepciók megalkotásában a jogszabályok előkészítéséhez kapcsolódó szakmai állásfoglalások elkészítésében. A Hálózat működésének közvetlen céljai

11 • A folyamatos kommunikáció fenntartása, rendszeres találkozási lehetőségek és a tapasztalatcserék eszközeinek, alkalmainak biztosítása, tevékenységek az élő hálózat megvalósulása érdekében. • A hálózat bővítés előkészítése a kiegyensúlyozott területi ellátottság és célcsoport-bővítés érdekében. A Hálózat működésének közvetlen céljai

12 Együttműködés és partnerség elve • Együttműködés a hálózat tagjai közt:A célcsoport ügyének szolgálatát háttérbe szoríthatja a valós vagy vélt érdekkülönbség. A hálózati tagok közti intenzív együttműködés révén megtalálhatók az érdekazonosságok. • Együttműködésre törekvés a szakmai környezettel. • Mivel nem alulról induló hálózatosodásról beszélünk, az együttműködés nem egy szerves fejlődés sajátja, hanem egy olyan pillér, amit a Hálózat kialakítója alapoz meg, generál, és a tagok közösségével együtt erre építkezik. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek

13 Együttműködés és partnerség elve Különböző piaci célokkal és üzleti érdekekkel rendelkező szervezetek kapnak tagságot egy hálózatban. Hálózati tagok közti együttműködés kialakítása és megtartása jelentős kihívás. Az OMK és a tagok közti kapcsolatnak az együttműködésre és a partnerség elvére kell épülnie. Az együttműködés elvét érvényre juttató cél szerinti tevékenységek: ● Együttműködési készség és kompetencia fejlesztése, ● Szakmai együttműködések kialakítása, ● A tagok közötti együttműködést gátló ellenérdekeltségek feloldásának elősegítése szakmai javaslatokkal a szakpolitikai döntéshozók felé. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek

14 Minőségre való törekvés elve • Eltérő szakmai múlttal rendelkező szervezetek - hasonló minőségű szolgáltatás nyújtás. • Az elérhető és a mindennapi gyakorlatban alkalmazható legmagasabb szintű szakmai tudás elsajátítása • A legjobb gyakorlatok megismerése és alkalmazása, módszertanba illesztése. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek

15 A minőségre való törekvés elvét érvényre juttató cél szerinti tevékenységek: • Minőség-orientált szemlélet alakítás képzéssel- fejlesztéssel, • Tudásmenedzsment – tudáscentrum és módszertani központként való működés, • Önértékelési rendszer kialakítása, • Tapasztalatcsere generálása, jó gyakorlatok terjesztése (elsősorban a hálózati tagok között, de nem csak köztük), • Aktuális szakmai információk áramoltatása A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek

16 Fenntarthatóság elve A szervezetek és a szervezetek által nyújtott szolgáltatások fenntarthatósága biztosítja a Hálózat hosszútávú (a projekt időszakot meghaladó) működését. A fenntarthatóságot megalapozó cél szerinti tevékenységek: • Szervezetek működési hatékonyságának növelése, • Társadalmi szükségleteket és keresletet kielégítő adekvát szolgáltatások és foglalkoztatási tevékenységek folytatásához szükséges tudás, ismeret és információ menedzselése, áramoltatása, • Fejlesztéshez és működtetéshez szükséges forrásbevonás és forrásfelhasználás képességének erősítése, fejlesztése. A Hálózat működésének megalapozó alapelvek - pillérek

17 • Reflektív működés • Rugalmasság • Nyílt kommunikáció • Gyorsaság • Adekvát reagálás • Proaktivitás A Hálózat működésének ismérvei - értékek

18 • Hálózat működtetése, • Hozzáférhető információs- és tudásbázis menedzselés, • Információ áramoltása, • Módszertan, • Monitoring, • Kutatás, • Képzés, • Innováció A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók

19 A tagok körében végzett igény és szükséglet felmérés során felmerült az érdek-képviseleti funkció vállalása. A Hálózat és az OMK küldetése, valamint az intézményi- szervezeti struktúrában elfoglalt pozíciója révén nem tölthet be érdek-képviseleti szerepet. A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók

20 Prioritást élvező funkciók a projekt időszak alatt A hálózati funkciók közül a szakmai fejlesztés és minőségfejlesztés megkezdése mellett a működési struktúra kialakítása, valamint a kommunikáció és információ áramlás élvez prioritást. A Hálózatmenedzsment – OMK funkciók

21 Megfelelő működési mód és struktúra megalapozása, majd a hosszabb távú működéshez alakítása a projekt időszak alatt történik. • szervezeti modell, • belső feladatmegosztás, • delegálás, • szakmai teamek, • kompetencia centrumok, • egyeztetési fórumok. Működési kérdések a projekt időszak alatt

22 A Hálózat belső és külső kommunikációs rendjének kialakítása az alábbi szempontok mentén • kommunikációs alapelvek, • a kommunikáció célja a Hálózat működésében, • aktív és befogadó kommunikációs szereplők, • információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, • kommunikációs eszközök és felületek, • kifelé történő hivatalos kommunikáció, • belső kommunikációs csatornák használati jogosultsága, • a kommunikáció fő iránya, • a médiával történő kommunikáció fő szabályai Kommunikáció

23 TÁMOP A2, A3 és AMSZ programok megvalósítóinak részvétele 5 Országos Hálózati Találkozón (Következő Hálózati Találkozó időpontja: november 19.) A TÁMOP A3 megvalósítók részvétele 3 helyszínen rendezett szakmai műhelyeken Hálózati munkaprogram - rendezvények


Letölteni ppt "Országos Munkaerő-piaci Szolgáltató és Szakmai Támogató Hálózat Koncepciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések