Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elméletek a magyarok eredetéről. Vámbéry Ármin Probléma okai: • „különböző történeti források” • „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elméletek a magyarok eredetéről. Vámbéry Ármin Probléma okai: • „különböző történeti források” • „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő."— Előadás másolata:

1 Elméletek a magyarok eredetéről

2 Vámbéry Ármin

3 Probléma okai: • „különböző történeti források” • „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő értelmezései” • „messze távolság”

4 A kutatások módszerei • írott források  nagyon kevés - főként a honfoglalás előtti évtizedekből - arab és bizánci leírások

5 • nyelvészet -vizsgálja a nyelvemlékeket -elemzi a nyelvek fejlődését -közös vonásokat keres az egyes nyelvek között

6 • régészet -az anyagi kultúrát vizsgálja -következtetéseket von le az életmódról, művészetről, szokásokról

7 • Eredetmondák -tovább él bennük egy nép történeti tudata -ma már ezek vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektetnek

8 • környezeti hatások vizsgálata -képet adhat arról, hogy az adott nép, milyen növényekkel, állatokkal került kapcsolatba, vagyis milyen jellegű területen élt

9 Mi a nép? Problémás a meghatározása: • közös nyelv • közös hagyomány • közös anyagi kultúra Nyelv ≠ nép - különösen a nomád törzseknél - a nép több törzsből, több népcsoportból állhat - történhet nyelvcsere, felülrétegződés, közlekedőnyelv

10 Főbb elméletek: • finnugor elmélet • török elmélet • sumer-magyar nyelvrokonság • japán-magyar nyelvrokonság • etruszk-magyar nyelvrokonság • stb.

11 Finnugorelmélet Finnugor elmélet • A században jelenik meg. • Főbb képviselői Hunfalvy Pál és Budenz József • Ma ezt fogadja el hivatalos álláspontként a Magyar Tudományos Akadémia

12 Budenz József ( ) • német származású nyelvész • eleinte a törökkel hasonlította össze a magyart, de arra a következtetésre jutott, hogy az egyezések csupán szóátvétel következményei • ezután az ugor nyelvek összehasonlításán dolgozott • Magyar-ugor összehasonlító szótár • a pesti egyetemen az ural-altáji tanszék vezetője, számos későbbi nyelvész tőle tanult

13 Hunfalvy Pál ( ) • német származású nyelvész • Magyar Nyelvészet címen nyelvészeti folyóiratot vezetett • az Akadémia tagja • a Felsőház tagja • ő bízta meg Budenzet, hogy kapcsolatot találjon a finn nyelvekkel Kritika vele szemben: „Azt a tényt, hogy a finnek nyerték meg az ugor–török háborút, alig lehet tudományos érdemnek nevezni. Lényegében annak volt köszönhető, hogy Hunfalvy és tábora a Bach-korszakban hatalomra került a Magyar Tudományos Akadémián.”

14 Őshaza: - Ural hegység és az Ob folyó mentén elterülő mocsaras vidék -életmódjuk halászó-vadászó (hal, háló szavaink ebből a korból származnak) Kr.e. 3. évezredben egy részük nyugatra vándorol egészen Skandináviáig

15

16 - az ott maradt ugor népesség déli hatásra átveszi a fémmegmunkálást és az állattenyésztést -a felmelegedés az erdős tájat sztyeppévé alakítja Kr.e : - a déli ugorok a szibériai népek hatására nomádokká válnak -az északi ugorok az Ob mentén húzódnak észak felé, a hidegebb időjárás következtében visszatérnek a halász-vadász életmódhoz

17

18 Kr.e. 500: a kialakuló magyarság a „sztyeppei országúton” a népvándorlás hatására nyugat felé indul - a sztyeppei vándorlás közben érintkeznek török népcsoportokkal - átveszik a török népek anyagi kultúráját, de nyelvüket megtartják

19 Török elmélet • legrégebbi hagyomány • az írott forrásokban csak ez jelenik meg • hun-avar-magyar rokonság Bíborbanszületett Konstantin: türköknek nevezi a magyarokat 1071-es feljegyzés: Anasztázia magyar királyné a segítő német seregek vezérének ajándékozza Attila kardját  a magyar népben már élt a hun származástudat

20 Anonymus: - Az Árpádok őseként a hun Attilát említi - a magyar népnek azonban nem őse, csak a székelyek származnak a hunoktól Kézai Simon: magyar=hun a honfoglalás a hunok második bejövetele Werbőczy : Hármaskönyvében ő is a hun rokonságot írja le a 18. sz. végéig kétséget kizáróan ez az egy elmélet létezik

21 19. sz. : kirobban az „ugor-török háború” • A vitában török oldalon: Arany, Vajda János, Jókai • A finn oldalon német nyelvészeket találunk; sokan úgy gondolták, őket a bécsi udvar bérelte fel azzal a szándékkal, hogy a hun-magyar rokonság helyére olyan elméletet gyártsanak, amely hosszútávon megtöri a magyarok gerincét, és elveszi lelki tartásukat • Hunfalvy, Budenz  Vámbéry

22 Vámbéry Ármin • Konstantinápolyban nyelvtanító, megismeri a keleti életmódot • fel akarja kutatni a magyarok rokonait: szunnita dervisnek öltözve Teheránig jut • átutazza Közép-Ázsia sivatagjait • a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára lesz • az Akadémia nem lelkesedett munkásságáért • (Londonban nagyon lelkesen fogadják, úti leírásait is ott adják ki)

23 Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter, MTA-elnök : „Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát."

24 • a két világháború közt újra felélénkül a török oldal • Hóman Bálint történész, Gombocz Zoltán nyelvész

25 Hunok • Attila 454-es halála után a birodalma szétesik • a hunok szétszóródnak • semmi biztosat nem tudunk róluk • lehetséges, hogy más néven tovább éltek: bolgárok, székelyek? • lehetséges, hogy eltűntek, más népekbe olvadtak

26 Székelyek eredete nincs róluk forrás, nincs kiváltságlevelük 3 fő elmélet létezik a származásukról: -török elmélet: - hunok leszármazottai (hunok=avarok=székelyek) - valamilyen török eredetű nép, amely katonai erényeivel kiérdemelte a „hun rokonságot” Bizonyítja: rovásírás, szilaj állattartás, nemek és ágak szerinti letelepedés, katonai jellegű társadalom  magyar vármegyék lakossága

27 -magyar elmélet: a székelyek a magyarok részei, velük együtt érkeznek a Kárpát-medencébe, csupán különleges katonai szerepük van (csatában elöl mennek, visszavonulásnál hátul) Bizonyítja: a középkori székely nyelvben nincs több török eredetű szó, mint a magyarban

28 -kettős honfoglalás elmélete: a székelyek előbb érkeznek a Kárpát- medencébe: • Kurszánnal a honfoglalás előtt néhány évvel  felderítők • 670. körül az itt élő avarokhoz új etnikum csatlakozott, akik magyarul beszéltek Bizonyítja: a székely települések megegyeznek az egykori avarokéval

29 Finnugor elméletTörök elmélet

30 Érdekesség: • Finnországban nem tanítják a magyar-finn rokonságot • Törökországban tanítják a magyar-török rokonságot

31 Köszönöm a figyelmet! Ördögné Ruszthi Anna


Letölteni ppt "Elméletek a magyarok eredetéről. Vámbéry Ármin Probléma okai: • „különböző történeti források” • „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések