Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) Dr. Mészáros Zoltán Közreműködtek: Talpai Renáta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) Dr. Mészáros Zoltán Közreműködtek: Talpai Renáta."— Előadás másolata:

1 A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) Dr. Mészáros Zoltán Közreműködtek: Talpai Renáta és Kovács Ákos 39. A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható

2 A legendák  A magyarok is más népekhez hasonlóan származásukat számon tartották, két eredetmonda is ismert. 1.A csodaszrvas leganda 2.Emese álma  A legendákat megfelelőképpen kell értékelni, nem vehetjük állításikat ténynek, de érdemes őket tanulmányozni.  A fenti két legenda betekintést ad a honfoglalás előtti magyarok hitvilágába (Turul mint totemállat). A Csodaszarvas legenda pedig azt az elékpézelést közvetíti miszerint a magyarok keletről jöttek, és megfordultak a meotisz vidékén és Levédiában is.

3

4 A magyar nyelv eredete  A magyar nyelv minden kétséget kizáróan a finn-ugor ill. uráli nyelvcsaládba tartozik, ezek még az altaji nyelvekkel mutatnak rokonságot.  A honfoglalás koráig rendkívül nagy hatással voltak rá a különböző török és iráni nyelvek. Közvetlenül a honfoglalás előtt találkoztak a keleti szlávokkal is.  A honfoglalás után, a legnagyobb hatással a latin nyelv volt, emellett jelentős a német és a különböző szláv nyelvek hatása is.  A magyar nyelv fejlődése nem állt le a honfoglalás után, sőt mint minden nyelv folyamatos változásban volt és van.

5 Uráli nyelvek

6 Nyelvrokonaink  A legközelebbi nyelvrokonaink (a manysik és a chantik), és a legtöbb nyelvrokonunk a mai Oroszországban él. Az eltűnés fenyegeti őket.  A finneknek és az észteknek van önálló államuk.  A magyar nyelvnek nincsenek közeli rokonnyelvei, mint ahogy az pl. a skandináv, vagy a délszláv nyelvek között gyakori.  A legközelebbi nyelvrokonaik nyelvének hasonlósága sem egyértelmű. A hasonlóság felismeréséhez nyelvészi képzettségre van szükség.  A nyelvi hasonlóság főleg a nyelv struktúrájában érhető tettem. Nyelvrokonaink ragozó nyelvek, a hangsúly náluk is az első szótagon van. Egyes szavak azonos eredetőek, sőt egyeseket még ma is hasonlólan mondunk (testrészek, rokonok, számok nevei)

7 Az uráli nyelvek mai elterjedése (angol megnevezések) Kihalt nyelvek

8 Biológiai eredet  A mai magyar lakosság biológiai értelemben kevert eredetű.  A legtöbb ma élő magyar az ún. közép-ázsiai embertípusba sorolható be, jelenős még a kaukázusi eredetűek száma is, ezen kívül minden más európai típus is megtalálható a magyarok között.  Bizonyára a mai magyarság és a honfoglalás kori magyarság embertani profilja eltérő, de ennek mértékéről egyelőre nem lehet semmi biztosat állítani.

9 Népművészet, anyagi kultúra  A honfoglalás kori magyarok anyagi kultúrájára jelentős hatással voltak az iráni népek és a többi nagyállattartó sztyeppei nép.  A népmesekincs nagy hasonolóságot mutat a török népekével  A évezredek során változott a magyarság telephelye, eközben különböző hatások érték. A honfoglaláskor egy sokrétű kultúrát hoztak magukkal a Kárpát-medencébe.

10 A magyar nép vándorlásának útvonala Az ősmagyarság etnogenezise és vándorlása Összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézet - História, Budapest, 1995, 5. kép, 13. old. Tervezte: Veres Péter

11 Urali őshaza ( Kr.e. a IV. évezred)  A magyar nyelvet beszélők őseinek legrégebbi telephelye az Ural hegység és az Ob folyó közötti erdős, mocsaras vidék lehetett.  Halász, vadász éltemódot folytattak. Pattintott kőeszközöket használtak.  Ebből a korbál származnak: háló, hal, tűz, evez, fúr szavaink. A korszak második felében alakultak ki az: íj, nyíl, ideg, főz, nyél szavak, ezek a vadászatra utalnak.  Egyes feltételezések szerint ekkor egy nagy közös uráli nép létezett. A IV. évezredben az urali egység felbomlott a szamajédok kiváltak. Ezt követően a mai finnugorok ősei maradtak együtt.

12 A finnugor kor (Kr.e. a III. évezred)  A halászat, vadászat újabb technikája alakult ki, új eszközöket kezdtek el használni: csiszolt kőeszközöket, nagy edényeket.  Újabb vándorlás folyamányaként átkeltek az Uralon nyugat felé. A Volga és a Káma folyók vidékén telepedtek le. Ekkoriból azármazó szavaink: ház, fal, ajtó, ágy, fa, bőr, kés, fazék, kenyér.  Kr.e után a finn ág kivált az egységből és nyugat felé vándorolt, majd letelepedett a mai Finnország területén.  A magyarok ősei dél felé mozogtak.

13 Az ugor kor (Kr.e. a II. évezred)  Megismerkedtek a fémek használatával. A réz, majd a bronz használata terjedt el a dél felé vándorló ugor népek körében.  Megismerkedtek az állattartással és a földműveléssel.  E korból származnak a: ló, fék, nyereg, szavaink.  Az erdőövezettől délre nomád népek éltek, hatással volt rájuk azok életmódja, szokásai, kultúrájuk, öltözködésük.

14 A magyarság kialakulása  I.e – 500 között az ugor közösség is felbomlott.  Az egyik részük északra húzódott, és továbbra is vadászattal, halászatttal foglalkozott.  A másik részük déli irányba indult, és kapcsolatba került a sztyeppék vilgával.  Átvették a nomád életmódot, török népekkel keveredtek. A finnugor nyelvet azonban megőrizték.  A Tobol és Iszim folyók vidékéről tovább vándoroltak.

15 A sztyeppe  Füves puszták, a mérsékelt égövben. Viszonylag kevés a csapadék, főleg az ázsiai területeken szélsőséges az éghajlat.  Ez a térség Kínától a Kárpát medencéig húzódott.  A legelők nagyállatratásra teszik alkalmassá a vidéket. A nomád népek általában egy téli és egy nyári telephellyel rendelkeztek, ezt váltogatták.  Noha a sztyeppei kultúra gazdag és kifinomult volt, keveset tudunk róla, mert az írásbeliségnem más volt a szerepe mint a kínaiaknál vagy a görög világban. Vélhetően ez az életmód nagyon régen, talán az már őskorban kialakult.  Amikor nagy éghajlati változások történtek, akkor hatalmas népességmozgások indultak, és a nomadizáló népek háborúkat vívtak egymással.  Egyes népességmozgások a kínai mások az európai történelemre is hatással voltak.

16 Magna Hungaria - Baskíria (Kr. e. 500 – Kr. u. 500)  Ekkor alakulhatott ki a honfoglaló magyarság antropológiai arculata.  A magyarság kb. ie. 500 és isz. 500 között élt itt, és a nomád népmozgások egyike sodorta új szállásterületére.  A finnugor nyelvű lakosság a török népekkel érintkezett, anyagi kultúrájában, külső megjelenésében törzsi szervezetekben ezekhez vált hasonlóvá  A legeltető állattartás jellemezte őket, de a földműveléssel is kapcsolatba kerültek (vaspapucsos faeke).  A gazdasági élet fejlődésével egyidejűleg a társadalmi élet is fejlődött. Megjelent a magántulajdon, a törzsfők és nemzetségfők társadalmi szerepe is kialakult.  Bizonyára a rokon nemzetségek egyesülésével itt jött létre a 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Kürt–gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, és Keszi. (A hét törzsnévből kettő finnugor öt török)  A törzsszövetség is itt jött létre.  Egyes csoportok még 1235-ben is itt éltek, velük Juliánus barát találkozott

17 Levédia  A bolgárokkal, törökökkel és kazárokkal való érintkezés következtében kazár mintára kialakult a kettős fejedelemség.  A kagán (a kende ill. kündü) volt a névleges fejedelem. Az igazi hatalom azonban gyula, a hadvezér kezében volt.  Tartózkodásuk Levédiában harcokkal, kereskedéssel, földműveléssel, állattenyésztéssel telt.  Ismerték a csoroszlyás ekét, magas szintű az ötvösiparuk és a fegyverkészítés.  Ekkor már használták a rovásírást.  A feljegyzések szerint a hunok, az avarok és a magyarok rendelkeztek a legjobb fegyverrel a félelmetes „visszacsapó íjjal.” A kengyel lehetővé tette, hogy lóról pontosan célozzanak.

18 Etelköz (a IX. század első fele)  830 körül lerázták a kazár fennhatóságot és tovább mentek nyugat felé (Dnyeper, Dnyeszter, Bug és Szeret folyók vidékére)  Új hazájukat „Etelköznek” (jelentése: Folyóköz) nevezték. Itt csatlakoztak őseinkhez a kabarok, akik szintén a kazár fennhatóság alól menekültek, s a magyarokat választották  Ekkor a meglévő 7 magyar törzs mellett egy nyolcadik is erősitette a magyarságot – Ők lesznek a székelyek.  Itt a földművelés szerepe csökkent és növekedett a legeltető állattartás szerepe.

19 A magyarokat megelőző nomád népek  A magyarokat a bizánci szerzők régebbről ismert nomád népekhez hasonlították, mert hasonlított hozzájuk életmódjuk és harcmodorjuk.  A legrégebben említett sztyeppi nép a szkíta volt.  Az Európát átalakító nagy népvándorlást a hunok indították el. Törzsszövetségük központja a kárpát medencében volt.  Az avarok 568-ban hozták létre államukat a Kárpát- medencében  A kelet- európai pusztán bolgár- török birodalom jött létre, melyet 670 táján a török kazárok vertek szét.

20 Kárpát medence megismerése  862-ből van egy adat a magyarokról a Kárpát medencében.  Bizonyára egyere többet jártak Nyugaton, a fejedelem többször viselt különböző szövetségekben háborút.  A 890-es években a magyarok valószínűleg tudatossan készültek a Kárpát medence megszállására (jól védhető, és kedvezőek a körülmények)  A honfoglalás 895 és 907 között történik meg.

21 A kárpát medence

22 Felhasznált irodalom:  Róna tas András: A honfoglaló magyar nép (bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Balassi Kiadó, Budapest,  Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskola hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarságra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: 1.Turul: 2.: 2.Uráli nyelvek: 3.: Ugrian_people.png&filetimestamp= Az uráli nyelvek mai elterjedése: Ugrian_people.png&filetimestamp= http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Fenno- Ugrian_people.png&filetimestamp= http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Fenno- Ugrian_people.png&filetimestamp= A magyarság vándorlásának útvonala: 5.A Kárpát-medence:


Letölteni ppt "A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) Dr. Mészáros Zoltán Közreműködtek: Talpai Renáta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések