Elméletek a magyarok eredetéről

Az előadások a következő témára: "Elméletek a magyarok eredetéről"— Előadás másolata:

1 Elméletek a magyarok eredetéről

2 Vámbéry Ármin

3 Probléma okai: „különböző történeti források”
„az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő értelmezései” „messze távolság”

4 A kutatások módszerei írott források  nagyon kevés
- főként a honfoglalás előtti évtizedekből - arab és bizánci leírások

5 nyelvészet vizsgálja a nyelvemlékeket elemzi a nyelvek fejlődését
közös vonásokat keres az egyes nyelvek között

6 régészet az anyagi kultúrát vizsgálja
következtetéseket von le az életmódról, művészetről, szokásokról

7 Eredetmondák tovább él bennük egy nép történeti tudata
ma már ezek vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektetnek

8 környezeti hatások vizsgálata
képet adhat arról, hogy az adott nép, milyen növényekkel, állatokkal került kapcsolatba, vagyis milyen jellegű területen élt

9 Mi a nép? Problémás a meghatározása: közös nyelv közös hagyomány
közös anyagi kultúra Nyelv ≠ nép - különösen a nomád törzseknél - a nép több törzsből, több népcsoportból állhat - történhet nyelvcsere, felülrétegződés, közlekedőnyelv

10 Főbb elméletek: finnugor elmélet török elmélet
sumer-magyar nyelvrokonság japán-magyar nyelvrokonság etruszk-magyar nyelvrokonság stb.

11 Finnugor elmélet A 18-19. században jelenik meg.
Főbb képviselői Hunfalvy Pál és Budenz József Ma ezt fogadja el hivatalos álláspontként a Magyar Tudományos Akadémia

12 Budenz József (1836-1892) német származású nyelvész
eleinte a törökkel hasonlította össze a magyart, de arra a következtetésre jutott, hogy az egyezések csupán szóátvétel következményei ezután az ugor nyelvek összehasonlításán dolgozott Magyar-ugor összehasonlító szótár a pesti egyetemen az ural-altáji tanszék vezetője, számos későbbi nyelvész tőle tanult

13 Hunfalvy Pál (1810-1891) német származású nyelvész
Magyar Nyelvészet címen nyelvészeti folyóiratot vezetett az Akadémia tagja a Felsőház tagja ő bízta meg Budenzet, hogy kapcsolatot találjon a finn nyelvekkel Kritika vele szemben: „Azt a tényt, hogy a finnek nyerték meg az ugor–török háborút, alig lehet tudományos érdemnek nevezni. Lényegében annak volt köszönhető, hogy Hunfalvy és tábora a Bach-korszakban hatalomra került a Magyar Tudományos Akadémián.”

14 Őshaza: - Ural hegység és az Ob folyó mentén elterülő mocsaras vidék
életmódjuk halászó-vadászó (hal, háló szavaink ebből a korból származnak) Kr.e. 3. évezredben egy részük nyugatra vándorol egészen Skandináviáig

15

16 a felmelegedés az erdős tájat sztyeppévé alakítja Kr.e. 1000-500:
- az ott maradt ugor népesség déli hatásra átveszi a fémmegmunkálást és az állattenyésztést a felmelegedés az erdős tájat sztyeppévé alakítja Kr.e : - a déli ugorok a szibériai népek hatására nomádokká válnak az északi ugorok az Ob mentén húzódnak észak felé, a hidegebb időjárás következtében visszatérnek a halász-vadász életmódhoz

17

18 Kr.e. 500: a kialakuló magyarság a „sztyeppei országúton” a népvándorlás hatására nyugat felé indul - a sztyeppei vándorlás közben érintkeznek török népcsoportokkal - átveszik a török népek anyagi kultúráját, de nyelvüket megtartják

19 Török elmélet legrégebbi hagyomány
az írott forrásokban csak ez jelenik meg hun-avar-magyar rokonság Bíborbanszületett Konstantin: türköknek nevezi a magyarokat 1071-es feljegyzés: Anasztázia magyar királyné a segítő német seregek vezérének ajándékozza Attila kardját  a magyar népben már élt a hun származástudat

20 Anonymus: - Az Árpádok őseként a hun Attilát említi - a magyar népnek azonban nem őse, csak a székelyek származnak a hunoktól Kézai Simon: magyar=hun a honfoglalás a hunok második bejövetele Werbőczy : Hármaskönyvében ő is a hun rokonságot írja le a 18. sz. végéig kétséget kizáróan ez az egy elmélet létezik

21 19. sz. : kirobban az „ugor-török háború”
A vitában török oldalon: Arany, Vajda János, Jókai A finn oldalon német nyelvészeket találunk; sokan úgy gondolták, őket a bécsi udvar bérelte fel azzal a szándékkal, hogy a hun-magyar rokonság helyére olyan elméletet gyártsanak, amely hosszútávon megtöri a magyarok gerincét, és elveszi lelki tartásukat Hunfalvy, Budenz  Vámbéry

22 Vámbéry Ármin Konstantinápolyban nyelvtanító,
megismeri a keleti életmódot fel akarja kutatni a magyarok rokonait: szunnita dervisnek öltözve Teheránig jut átutazza Közép-Ázsia sivatagjait a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára lesz az Akadémia nem lelkesedett munkásságáért (Londonban nagyon lelkesen fogadják, úti leírásait is ott adják ki)

23 Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter, MTA-elnök : „Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát."

24 a két világháború közt újra felélénkül a török oldal
Hóman Bálint történész, Gombocz Zoltán nyelvész

25 Hunok Attila 454-es halála után a birodalma szétesik
a hunok szétszóródnak semmi biztosat nem tudunk róluk lehetséges, hogy más néven tovább éltek: bolgárok, székelyek? lehetséges, hogy eltűntek, más népekbe olvadtak

26 Székelyek eredete nincs róluk forrás, nincs kiváltságlevelük
3 fő elmélet létezik a származásukról: török elmélet: - hunok leszármazottai (hunok=avarok=székelyek) - valamilyen török eredetű nép, amely katonai erényeivel kiérdemelte a „hun rokonságot” Bizonyítja: rovásírás, szilaj állattartás, nemek és ágak szerinti letelepedés, katonai jellegű társadalom  magyar vármegyék lakossága

27 magyar elmélet: a székelyek a magyarok részei, velük együtt érkeznek a Kárpát-medencébe, csupán különleges katonai szerepük van (csatában elöl mennek, visszavonulásnál hátul) Bizonyítja: a középkori székely nyelvben nincs több török eredetű szó, mint a magyarban

28 kettős honfoglalás elmélete:
a székelyek előbb érkeznek a Kárpát-medencébe: • Kurszánnal a honfoglalás előtt néhány évvel  felderítők • 670. körül az itt élő avarokhoz új etnikum csatlakozott, akik magyarul beszéltek Bizonyítja: a székely települések megegyeznek az egykori avarokéval

29 Finnugor elmélet Török elmélet

30 Érdekesség: Finnországban nem tanítják a magyar-finn rokonságot Törökországban tanítják a magyar-török rokonságot

31 Köszönöm a figyelmet! Ördögné Ruszthi Anna