Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Szakmapolitikai irányelvek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Szakmapolitikai irányelvek."— Előadás másolata:

1 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Szakmapolitikai irányelvek

2 Individumra építő társadalom Az állampolgári gondolkodás és viselkedés mozgatórugója az egyéni érdek, melynek érvényesítése a verseny kiéleződéséhez, a kommunikáció leszűküléséhez, a szolidaritás érzésének csökkenéséhez, széthúzáshoz és elkülönüléshez vezet.

3 Közösségi alapú társadalom Az egyéni mellett a köz érdeke is fontos szerepet kap. A közjóért folytatott, lokális társadalmi csoportokban zajló közösségi cselekvés - a közösség tagjainak rendszeres kommunikációján, részvételén és az ezek nyomán kialakuló szolidaritáson keresztül - a részvételi demokrácia fő megnyilvánulási formája.

4 A közösségek mellőzésének társadalmi kockázata Még több elnyomott és perifériára szorult ember idegenedik el a társadalomtól!

5 Közösség - ma Közösségiséget – az individuumok személyes szabadságfokának tiszteletben tartása mellett! Ez csakis demokráciában, a civil társadalom lehetőségrendszerében teljesülhet

6 Civil társadalom “Az embereknek kötődésre és választási lehetőségekre van szükségük ahhoz, hogy életlehetőségeiket a maguk teljességében élvezhessék… Ezek a kötődések az autonóm társulások variációit igénylik, amit civil társadalomnak nevezünk.” (Ralf Dahrendorf: After 1989 – Morals, Revolution and Civil Society, Oxford, 1997)

7 Közösségi tipológia Földrajzilag meghatározott közösségek – község (közÖSség), szomszédság, kistérség, régió, uniók és szövetségi államok, a Föld Közös érdek, azonos identitás alapján létrejött közösségek Konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségek

8 A közösségek társadalmi funkciója 1.Szocializáció – a közösség értékeket olt tagjaiba 2.Gazdasági boldogulás – a közösség biztosítja tagjai megélhetését 3.Társadalmi részvétel 4.Társadalmi kontroll 5.Együttműködés, szolidaritás (R. Warren, 1957)

9 Az életképes közösség "Az életképes helyi közösség az, amelyikben a lakosok együttműködnek annak érdekében, hogy a legkülönbözőbb szempontú hatással legyenek a helyi társadalom szabályaira; amelyikben a lakosok a közösségi életre vonatkozó célokat tűznek ki maguk elé és amelyikben az emberek képesek is e célok megvalósítására." Schoenberg (1979)

10 A SZÖVETSÉG közösségi alapú társadalmat akar! •A súlyok ellenében képződjenek ellensúlyok •Érték és normaképző folyamatok sokasága keletkezzen •Legyen közösségi jogszabályi környezet •Helyi emberi erőforrás fejlesztése (képessé tétel) + anyagi erőforrások bevonása + segítő szakmai kapacitás fejlesztése → Közösségek általi fejlesztés

11 A Budapesti Nyilatkozat A közösségfejlesztés oly módon erősíti meg a civil társadalmat, hogy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezi előtérbe a társadalmi-, gazdasági- és környezetvédelmi irányelvek kialakítása során. A közösségfejlesztés a helyi közösségek képessé tételére törekszik, beleértve a földrajzilag meghatározott, a közös érdekek vagy azonos identitás, illetve a konkrét témák és kezdeményezések alapján szerveződő közösségeket is. A közösségfejlesztés a közösségi csoportokon, szervezeteken és hálózatokon keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hogy aktív tagjai legyenek a társadalomnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami, magán és nem kormányzati szervezeteket arra, hogy párbeszédet alakítsanak ki a lakossággal az őket érintő változások közös meghatározásában és végrehajtásában. A közösségfejlesztés kulcsfontosságú támogatója az aktív és demokratikus társadalmi részvételnek, támogatja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott helyzetben lévő közösségek autonóm véleménynyilvánítását. Olyan értékrend és alapelvek mentén határozza meg önmagát, mint az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlőség és a sokszínűség elfogadása, amelyeket meghatározott eszköz- és ismeretrendszeren keresztül érvényesít. (2004 Preambulum)

12 A részvétel A részvétel az élet teljességére kiterjedő megnyilvánulás és létforma. Általános értelemben a részvétel az egyén és a közösség szintjén jelentkezik. Az egyén szintjén arról szól, hogy az egyén maga is részt vesz saját életének irányításában, azaz felelősséget vállal önmagáért. A sodródás helyett az önirányításra vállalkozik.

13 Részvétel a közösség szintjén A közösség szintjén a részvétel már az egymás és a közösség ismeretét és azon belüli kapcsolatait is jelenti. Jelenti továbbá az egymás iránti bizalom, a kölcsönös támogatás és szolidaritás fokát, a közös normákat és a viszonosságot. A részvétel magas aránya jó indikátora az egészséges, jól működő közösségeknek.

14 A részvétel politikai megközelítésben Politikai megközelítésben a részvétel a döntési folyamatok különböző szintjein való részvételt jelenti. Ez az a szint, ahol a leginkább beszélhetünk a részvételi demokrácia érvényesüléséről. Az állampolgárok és szervezeteik részt vesznek a közösségi-társadalmi tervezési és döntési folyamatokban.

15 A részvétel szociális vonatkozásai Cél: részvétel a társadalom interakciós és intézményes folyamataiban –a kirekesztettek bevonása –a társadalomhoz tartozás elősegítése –A közösségi munka demonstráljai a döntéshozók felé a közösség képességeit. A részvétel megdönti a negatív sztereotípiákat! (az emberek kívülállók, hozzá nem értők, közönyösek, stb., Henderson)

16 Részvétel – közösségi döntéshozatal •Ne csak korporatív rendszerek hozzanak döntéseket! •A közösségi döntéshozatali folyamat szereplői: polgár –– szakértő –– politikus A részvétel legyen integrált része a döntési folyamatnak, nélküle ne legyen döntés!

17 A cél elérésének módja Képessé tételKötelezés (jogi oldal)

18 Képessé tétel A közösség általi fejlesztési folyamat képessé teszi a benne résztvevőket a minden szintű részvételre, az önsegítő együttműködésre Készségeket, jártasságokat fejleszt, elősegíti a tudatosulást, az elköteleződést, a társadalmi tényezővé válást, az érdekképviseletet Informális és formális tanulást biztosít a szocializáció teljes folyamatában

19 Képessé tétel – képzés és tanulás Demokratikus és közösségi szocializáció – életen át történő tanulás → közösségben való gondolkodás, környezet/természet/ember iránti felelősség kialakítása Informális és formális képzés az állampolgárok, politikusok, közigazgatásban dolgozók részvételével → felnőttképzés szakképzés, felsőoktatás, továbbképzés Közösségi cselekvés

20 Képessé tétel - a közösségi és demokratikus kultúra fejlesztése A bizalom, az együttműködés, szervezettség és hálózatok, a kölcsönösség és a szolidaritás növelése A részvétel fokozása minden szinten A közjóra irányuló cselekedetek megsokszorozása Az önsegítés, önszerveződés, érdekérvényesítés képességének fejlesztése A cselekvés támogatása anyagi ösztönzőkkel

21 Képessé tétel – a nyilvánosság A demokratikus nyilvánosság kultúrájának megteremtése –Az információhoz jutás, az eligazodás esélyének biztosítása –Az átláthatóság és beleszólás intézményeinek fejlesztése –Többirányú, közösségi és társadalmi kommunikáció

22 Kötelezés Legyen egy rövid jogszabály a részvételre, amit minden ágazatban/szinten érvényesíteni kell! –Teremtse meg a részvétel feltételeit és lehetőségeit –Legyen szankciója a bevonást elhalasztókra (képviselőkre, igazgatásra)

23 Kötelezés •Aarhus-i egyezmény –Építési törvény –Szociális szolgáltatás tervezés –Információhoz való hozzájutás •Ombudsman jogkörének kiterjesztése •A közösség általi fejlesztés irányelveinek kialakításáért felelős, az összes tárcára kiterjedő hatáskörű önálló miniszteri poszt bevezetése (Budapesti Nyilatkozat)

24 Az anyag megtalálható honlapunkon: Véleményed várjuk:


Letölteni ppt "SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Szakmapolitikai irányelvek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések