Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaBoglárka Gáspárné Megváltozta több, mint 10 éve
1
Környezet és társadalom kölcsönhatása a Kárpát- medencében a honfoglalástól a XX. századig
3
Bevezetés Klímatörténet, vagy történeti ökológia? Az emberiség biológia létének nagy részében a természet részeként fejlődött. Természethez való viszonya egyoldalú volt: annak feltételeihez próbált alkalmazkodni és kihasználta a természet kínálta lehetőségeket. Fordulat: A termelő tevékenység ( kezdetben mezőgazdasági, majd ipari) megindulása, ami fokozatosan képessé tette az embert környezetének kezdetben kisebb, majd egyre nagyobb mértékű átformálására. A történelem során a természet átalakításának üteme egyre gyorsult. A XX. század végére a folyamat olyan arányokat és ütemet ért el, ami majdhogynem kizárja azt, hogy a földi rendszer alkalmazkodni tudjon a gyorsan és radikálisan változó feltételekhez. Ezzel a magatartással a földi rendszer egyensúlyának felborítása révén „az őrült majom" végül saját fennmaradását is veszélybe sodorhatja.
4
A társadalom és környezet kölcsönhatásának vizsgálata a történeti ökológia, a környezettörténeti kutatás tárgya. Interdiszciplináris tudományként átfogja az ökológia, a földtudományok, egyes kémiai, fizikai tudományágak, illetve a történettudomány és a régészet széles palettáját. Azt tárja fel, hogy a különböző ökoszisztémák – tágabban ide értve az emberi társadalmat is – hogyan reagáltak az őket ért környezeti impulzusokra, hogyan alkalmazkodtak a változó környezetükhöz, illetve hogyan igyekeztek (igyekeznek) azt a történelem folyamán a saját igényeiknek megfelelően átalakítani, „humanizálni”.
5
Az ember és környezete közötti kapcsolatrendszer (humán ökoszisztéma) működése.
6
A társadalom és természet közötti kölcsönhatások vizsgálata a természet és társadalomtudományok meglehetősen széles körét érinti a probléma rendkívüli komplexitásának okán. Kitüntetett fontossága miatt annak ellenére, hogy csak néhány évtizedes múltra tekint vissza napjainkra a téma egyes részterületeihez kapcsolódó irodalom is könyvtárnyira növekedett. A probléma rendkívüli összetettsége miatt nem tekintjük át a környezet és társadalom közötti kölcsönhatások egész körét. Az éghajlatváltozások, a társadalom tájalakító tevékenysége és a történeti folyamatok közötti összefüggések vizsgálatára összpontosít a Kárpát-medence földrajzi keretében, illetve kitekintve Európára.
7
Történeti áttekintés A társadalom természetátalakító tevékenységét a XVIII. századi Franciaországban és a XIX. század közepén az Egyesült Államokban kezdték vizsgálni. A francia Buffon gróf vélekedése szerint a környezetátalakítás a társadalom számára minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel kecsegtető új kor eljövetelének záloga. Ezzel szemben az amerikai Marsh „Man and Nature” című könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy az ipari forradalmat követő időszak gyorsuló természetátalakító folyamatai sebeket ejtenek bolygónkon. A „megsebzett Föld” teóriának idővel egyre több követője akadt. Dorst (1965) Carlson (1967), Maddox (1972), Meadows (1972) írásaikban, tudományos prognózisaikban a civilizácó összeomlását vetítik előre.
8
A természetnek a társadalomra gyakorolt hatását a különböző iskolákhoz tartozó kutatók szintén meglehetősen eltérően ítélték meg. Ritter, Montesquieu gondolataira alapozva a XIX. század közepén dolgozta ki a földrajzi determinizmus elméletét. E szerint a különböző népek történelmét, fejlődését alapvetően meghatározza, behatárolja a földrajzi környezet. Az eltérő környezeti, elsősorban éghajlati feltételek szerintük eltérő karakterű népek kialakulását eredményezik. Természetesen az eltérő környezeti feltételek eltérő életmód – így gondolkodásmód – kialakulását segítik elő, ám a deterministák hajlottak ennek a tételnek az abszolutizálására. Annak következtében, hogy a náci ideológusok is felhasználták egyes tételeiket, a II. világháború után nézeteik tudományos körökben háttérbe szorultak.
9
A deterministákkal homlokegyenest ellentétes nézeteket fogalmazott meg Vidal De La Blache a XX. század elején. A „posszibilizmus” megalapítója szerint a természeti környezet csak kerete a társadalom fejlődésének. Korlátozhatja és/vagy elősegítheti annak fejlődését, ám a fejlődés iránya és gyorsasága a társadalom tagjainak döntésein múlik. A társadalomkutatásban az 1960-as évekig uralkodó felfogás szerint – a két előbb említett szemlélettel éles ellentétben – az emberiség története során a természeti környezetnek nem volt jelentős szerepe a társadalom fejlődésére, mivel a társadalom a természeti környezettől többé-kevésbé elszigetelve fejlődött.
10
Ennek az elképzelésnek lett veszélyes kinövése az a számos politikus által is felkarolt nézet, amely szerint a technikai civilizáció a XX. század közepére képessé vált a természeti környezet fölébe kerekedni, azt teljes egészében a maga igényei szerint átformálni. A „földrajzi nihilizmus” jegyében születtek a szibériai folyók, vagy a Niger folyásirányának megváltoztatását célzó tervek és más, a természeti folyamatokba durva beavatkozást jelentő elképzelések. A környezeti tényezők közül alapvető jelentősége miatt a kutatók többsége az éghajlat történeti korokban megfigyelhető ingadozásainak a vizsgálata felé fordult.
11
A három egymással élesen szemben álló elképzelés találkozási pontja az volt, hogy mindhárom fixista alapon állt, vagyis feltételezte, hogy a történeti korokban a természeti környezet statikus, vagyis nem ment keresztül jelentős mértékű változásokon. Ezek a nézetek csak a lassú, geológiai léptékű fejlődéssel számoltak, ami történelmi távlatban nem okozhatta a környezet jelentős mértékű, gyors változásait. A XX. század közepére a dendrokronológiai és oxigénizotópos vizsgálatok, levéltári és régészeti források alapján egyre több bizonyíték cáfolta ezt a nézetet. Az új felfogást valló kutatók szerint a természeti környezet a történelmet aktívan formáló tényező.
12
Arról, hogy a klímaingadozások befolyásolhatják a történelmet, először az amerikai Huntington írt 1907-ben „Ázsia lüktetése” című könyvében, a sztyeppei nomád törzsek vándorlásainak okát az éghajlat romlásában találja meg. Műve azonban még elméleti okfejtés inkább, mint adatokkal alátámasztott elmélet. Az éghajlat aktív történelemformáló szerepét támasztotta alá az is, hogy 1920-as években dán régészek az észak- atlanti szigeteken a középkori normann kolonizáció nyomait kutatva a mainál kedvezőbb éghajlatra utaló régészeti leletekre bukkantak.
13
Az empirikus klímatörténeti kutatások széleskörű levéltári, régészeti és meteorológiai forrásanyagra, illetve kémiai, fizikai és biológiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva az angliai Norwich-ban vették kezdetüket az 1960-as években. Lamb vezetésével olyan kutatócsoport alakult, amely a történeti korok éghajlatának rekonstrukcióját tűzte ki célul. Ő írta le a „középkori optimum éghajlat” és a „kis jégkorszak” klímatörténeti korszakait. 1982-ben az „Éghajlat, történelem és a modern világ” című munkájában bemutatja az éghajlatváltozásokat és azok történeti hatását a pleisztocén végétől napjainkig.
15
Franciaországban Le Roy Ladurie a 60-70-es években levéltári források (a szüretek időpontjában feljegyzései), a gleccser ingadozások és a fa évgyűrűk vizsgálati eredményeire támaszkodva éghajlati rekonstrukciót készített Nyugat- Európára vonatkozóan Kr. u. 1000-től napjainkig. Az 1980-as években a Pfister vezette svájci éghajlattörténeti iskola ért el jelentős eredményeket. Kidolgozta a levéltári források számszerű éghajlati adatokra történő átválásának módszerét. Ennek segítségével először Svájcra készített éghajlati rekonstrukciót. Fokozatosan kialakuló nemzetközi együttműködés keretében olyan számítógépes szoftver és adatbázis jött létre (EURO-CLIMHIST), ami Európa egészére lehetővé tette a klímarekonstrukciót arra az időszakra, amelyről történeti források állnak rendelkezésre. Ez az adatbázis magyarul is hozzáférhető.
16
A nemzetközi együttműködés koordinálására az 1990-as években hozták létre a Nemzetközi Geoszféra-Bioszféra Program (IGBP: International Geosphere-Biosphere Programme) Múltbeli Globális Változások (PAGES: Past Global Changes;http:/www.pages.unibe.ch/pages.html) alprogramját, amelynek elsődleges célja, hogy megfelelő adatbázist hozzon létre a klímaváltozás és a vele kapcsolatban álló globális környezeti problémák minél pontosabb előrejelzése céljából. A múltban lezajlott környezeti válságok és változások pontos ismerete esélyt jelenthet a jelen problémáinak megoldására A Kártát-medence klímatörténetének feldolgozását ─ a Pfister-féle iskolához kapcsolódva ─ Rácz Lajos készítette el, a hangsújt az újkorra helyezve.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.