A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig)

Az előadások a következő témára: "A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig)"— Előadás másolata:

1 A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig)
39. A magyarok vándorlásai (Az őshazától a kárpátokig) Dr. Mészáros Zoltán Közreműködtek: Talpai Renáta és Kovács Ákos A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható

2 A legendák A magyarok is más népekhez hasonlóan származásukat számon tartották, két eredetmonda is ismert. A csodaszrvas leganda Emese álma A legendákat megfelelőképpen kell értékelni, nem vehetjük állításikat ténynek, de érdemes őket tanulmányozni. A fenti két legenda betekintést ad a honfoglalás előtti magyarok hitvilágába (Turul mint totemállat). A Csodaszarvas legenda pedig azt az elékpézelést közvetíti miszerint a magyarok keletről jöttek, és megfordultak a meotisz vidékén és Levédiában is.

3

4 A magyar nyelv eredete A magyar nyelv minden kétséget kizáróan a finn-ugor ill. uráli nyelvcsaládba tartozik, ezek még az altaji nyelvekkel mutatnak rokonságot. A honfoglalás koráig rendkívül nagy hatással voltak rá a különböző török és iráni nyelvek. Közvetlenül a honfoglalás előtt találkoztak a keleti szlávokkal is. A honfoglalás után, a legnagyobb hatással a latin nyelv volt, emellett jelentős a német és a különböző szláv nyelvek hatása is. A magyar nyelv fejlődése nem állt le a honfoglalás után, sőt mint minden nyelv folyamatos változásban volt és van.

5 Uráli nyelvek

6 Nyelvrokonaink A legközelebbi nyelvrokonaink (a manysik és a chantik), és a legtöbb nyelvrokonunk a mai Oroszországban él. Az eltűnés fenyegeti őket. A finneknek és az észteknek van önálló államuk. A magyar nyelvnek nincsenek közeli rokonnyelvei, mint ahogy az pl. a skandináv, vagy a délszláv nyelvek között gyakori. A legközelebbi nyelvrokonaik nyelvének hasonlósága sem egyértelmű. A hasonlóság felismeréséhez nyelvészi képzettségre van szükség. A nyelvi hasonlóság főleg a nyelv struktúrájában érhető tettem. Nyelvrokonaink ragozó nyelvek, a hangsúly náluk is az első szótagon van. Egyes szavak azonos eredetőek, sőt egyeseket még ma is hasonlólan mondunk (testrészek, rokonok, számok nevei)

7 Az uráli nyelvek mai elterjedése (angol megnevezések)
Kihalt nyelvek

8 Biológiai eredet A mai magyar lakosság biológiai értelemben kevert eredetű. A legtöbb ma élő magyar az ún. közép-ázsiai embertípusba sorolható be, jelenős még a kaukázusi eredetűek száma is, ezen kívül minden más európai típus is megtalálható a magyarok között. Bizonyára a mai magyarság és a honfoglalás kori magyarság embertani profilja eltérő, de ennek mértékéről egyelőre nem lehet semmi biztosat állítani.

9 Népművészet, anyagi kultúra
A honfoglalás kori magyarok anyagi kultúrájára jelentős hatással voltak az iráni népek és a többi nagyállattartó sztyeppei nép. A népmesekincs nagy hasonolóságot mutat a török népekével A évezredek során változott a magyarság telephelye, eközben különböző hatások érték. A honfoglaláskor egy sokrétű kultúrát hoztak magukkal a Kárpát-medencébe.

10 A magyar nép vándorlásának útvonala
Az ősmagyarság etnogenezise és vándorlása Összeállította és szerkesztette: Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézet - História, Budapest, 1995, 5. kép, 13. old. Tervezte: Veres Péter

11 Urali őshaza ( Kr.e. a IV. évezred)
A magyar nyelvet beszélők őseinek legrégebbi telephelye az Ural hegység és az Ob folyó közötti erdős, mocsaras vidék lehetett. Halász, vadász éltemódot folytattak. Pattintott kőeszközöket használtak. Ebből a korbál származnak: háló, hal, tűz, evez, fúr szavaink. A korszak második felében alakultak ki az: íj, nyíl, ideg, főz, nyél szavak, ezek a vadászatra utalnak. Egyes feltételezések szerint ekkor egy nagy közös uráli nép létezett. A IV. évezredben az urali egység felbomlott a szamajédok kiváltak. Ezt követően a mai finnugorok ősei maradtak együtt.

12 A finnugor kor (Kr.e. a III. évezred)
A halászat, vadászat újabb technikája alakult ki, új eszközöket kezdtek el használni: csiszolt kőeszközöket, nagy edényeket. Újabb vándorlás folyamányaként átkeltek az Uralon nyugat felé. A Volga és a Káma folyók vidékén telepedtek le. Ekkoriból azármazó szavaink: ház, fal, ajtó, ágy, fa, bőr, kés, fazék, kenyér. Kr.e után a finn ág kivált az egységből és nyugat felé vándorolt, majd letelepedett a mai Finnország területén. A magyarok ősei dél felé mozogtak.

13 Az ugor kor (Kr.e. a II. évezred)
Megismerkedtek a fémek használatával. A réz, majd a bronz használata terjedt el a dél felé vándorló ugor népek körében. Megismerkedtek az állattartással és a földműveléssel. E korból származnak a: ló, fék, nyereg, szavaink. Az erdőövezettől délre nomád népek éltek, hatással volt rájuk azok életmódja, szokásai, kultúrájuk, öltözködésük.

14 A magyarság kialakulása
I.e – 500 között az ugor közösség is felbomlott. Az egyik részük északra húzódott, és továbbra is vadászattal, halászatttal foglalkozott. A másik részük déli irányba indult, és kapcsolatba került a sztyeppék vilgával. Átvették a nomád életmódot, török népekkel keveredtek. A finnugor nyelvet azonban megőrizték. A Tobol és Iszim folyók vidékéről tovább vándoroltak.

15 A sztyeppe Füves puszták, a mérsékelt égövben. Viszonylag kevés a csapadék, főleg az ázsiai területeken szélsőséges az éghajlat. Ez a térség Kínától a Kárpát medencéig húzódott. A legelők nagyállatratásra teszik alkalmassá a vidéket. A nomád népek általában egy téli és egy nyári telephellyel rendelkeztek, ezt váltogatták. Noha a sztyeppei kultúra gazdag és kifinomult volt, keveset tudunk róla, mert az írásbeliségnem más volt a szerepe mint a kínaiaknál vagy a görög világban. Vélhetően ez az életmód nagyon régen, talán az már őskorban kialakult. Amikor nagy éghajlati változások történtek, akkor hatalmas népességmozgások indultak, és a nomadizáló népek háborúkat vívtak egymással. Egyes népességmozgások a kínai mások az európai történelemre is hatással voltak.

16 Magna Hungaria - Baskíria (Kr. e. 500 – Kr. u. 500)
Ekkor alakulhatott ki a honfoglaló magyarság antropológiai arculata. A magyarság kb. ie. 500 és isz. 500 között élt itt, és a nomád népmozgások egyike sodorta új szállásterületére. A finnugor nyelvű lakosság a török népekkel érintkezett, anyagi kultúrájában, külső megjelenésében törzsi szervezetekben ezekhez vált hasonlóvá A legeltető állattartás jellemezte őket, de a földműveléssel is kapcsolatba kerültek (vaspapucsos faeke). A gazdasági élet fejlődésével egyidejűleg a társadalmi élet is fejlődött. Megjelent a magántulajdon, a törzsfők és nemzetségfők társadalmi szerepe is kialakult. Bizonyára a rokon nemzetségek egyesülésével itt jött létre a 7 magyar törzs: Nyék, Megyer, Kürt–gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, és Keszi. (A hét törzsnévből kettő finnugor öt török) A törzsszövetség is itt jött létre. Egyes csoportok még ben is itt éltek, velük Juliánus barát találkozott

17 Levédia A bolgárokkal, törökökkel és kazárokkal való érintkezés következtében kazár mintára kialakult a kettős fejedelemség. A kagán (a kende ill. kündü) volt a névleges fejedelem. Az igazi hatalom azonban gyula, a hadvezér kezében volt. Tartózkodásuk Levédiában harcokkal, kereskedéssel, földműveléssel, állattenyésztéssel telt. Ismerték a csoroszlyás ekét, magas szintű az ötvösiparuk és a fegyverkészítés. Ekkor már használták a rovásírást. A feljegyzések szerint a hunok, az avarok és a magyarok rendelkeztek a legjobb fegyverrel a félelmetes „visszacsapó íjjal.” A kengyel lehetővé tette, hogy lóról pontosan célozzanak.

18 Etelköz (a IX. század első fele)
830 körül lerázták a kazár fennhatóságot és tovább mentek nyugat felé (Dnyeper, Dnyeszter, Bug és Szeret folyók vidékére) Új hazájukat „Etelköznek” (jelentése: Folyóköz) nevezték. Itt csatlakoztak őseinkhez a kabarok, akik szintén a kazár fennhatóság alól menekültek, s a magyarokat választották Ekkor a meglévő 7 magyar törzs mellett egy nyolcadik is erősitette a magyarságot – Ők lesznek a székelyek. Itt a földművelés szerepe csökkent és növekedett a legeltető állattartás szerepe.

19 A magyarokat megelőző nomád népek
A magyarokat a bizánci szerzők régebbről ismert nomád népekhez hasonlították, mert hasonlított hozzájuk életmódjuk és harcmodorjuk. A legrégebben említett sztyeppi nép a szkíta volt. Az Európát átalakító nagy népvándorlást a hunok indították el. Törzsszövetségük központja a kárpát medencében volt. Az avarok 568-ban hozták létre államukat a Kárpát-medencében A kelet- európai pusztán bolgár- török birodalom jött létre, melyet 670 táján a török kazárok vertek szét.

20 Kárpát medence megismerése
862-ből van egy adat a magyarokról a Kárpát medencében. Bizonyára egyere többet jártak Nyugaton, a fejedelem többször viselt különböző szövetségekben háborút. A 890-es években a magyarok valószínűleg tudatossan készültek a Kárpát medence megszállására (jól védhető, és kedvezőek a körülmények) A honfoglalás 895 és 907 között történik meg.

21 A kárpát medence

22 Felhasznált irodalom:
Róna tas András: A honfoglaló magyar nép (bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Balassi Kiadó, Budapest, 1996. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskola hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarságra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Képek: Turul: Uráli nyelvek: Az uráli nyelvek mai elterjedése: A magyarság vándorlásának útvonala: A Kárpát-medence: