Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kutatási összefoglaló IV.: Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kutatási összefoglaló IV.: Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után."— Előadás másolata:

1 Kutatási összefoglaló IV.: Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után

2 Az Európai Élelmiszerlánc Parlament – FOODLAWMENT EGYESÜLET a KEOP 6.1.0/C/ szám alatt futó projektjéhez tartozó közvélemény-kutatási feladatok lebonyolításával bízta meg a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézetet. A megbízás tartalma kvalitatív és kvantitatív kutatások lebonyolítása a Kajamustra kampányhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan. Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után A kutatás célcsoportjai:  Kelet-magyarországi városokban tanuló egyetemisták, főiskolások.  Kelet-magyarországi, gyermeket nevelő családok. A kutatás: A célcsoportokra reprezentatív, a kampány előtt és után fő telefonos megkérdezésével végzett kérdőíves vizsgálat A KÉT MINTA EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN, ÍGY A KISEBB KÜLÖNBSÉGEK SZÁRMAZHATNAK A MÉRÉSI HIBÁBÓL: A 6 SZÁZALÉKPONTNÁL KISEBB KÜLÖNBSÉGEKET NEM TEKINTJÜK SZIGNIFIKÁNSNAK. A kutatás háttere és céljai

3 A minta jellemzői csoport mintabeli arány elemszám A kampány célcsoportjai szerint 1. célcsoport: egyetemisták, főiskolások 68% célcsoport: gyermekes családok* 32%163 A kampány által megcélzott városok szerint Békéscsaba 7%37 Debrecen 14%72 Eger 9%45 Gyöngyös 9%44 Hódmezővásárhely 8%39 Kecskemét 8%38 Miskolc 14%73 Nyíregyháza 9%46 Szeged 13%68 Szolnok 9%44 csoport mintabeli arány elemszám A kampány célcsoportjai szerint 1. célcsoport: egyetemisták, főiskolások 77% célcsoport: gyermekes családok* 23%113 A kampány által megcélzott városok szerint Békéscsaba 7%36 Debrecen 15%72 Eger 9%45 Gyöngyös 7%36 Hódmezővásárhely 8%39 Kecskemét 7%37 Miskolc 15%72 Nyíregyháza 9%45 Szeged 14%69 Szolnok 9%44 Kampány előtt Kampány után

4  A kampány előtti és a kampányt követő minták a kérdezettek neme, átlagos életkora és iskolai végzettsége tekintetében nem térnek el egymástól.  A kampány tartalmától független, az által nem befolyásolt, környezetvédelemmel és fogyasztói szokásokkal kapcsolatos kérdések tekintetében sincsenek egyértelmű, egy irányba mutató különbségek.  A kampány után megkérdezettekre (köztük a diákokra) kevésbé jellemző, hogy szelektíven gyűjtik a szemetet.  Ugyanennek a mintának a tagjai viszont valamivel jobban odafigyelnek az egészséges táplálkozásra.  A második mintának azon tagjai, akik nem találkoztak semmilyen formában a kampánnyal, kevesebb ismerettel rendelkeznek a fenntartható élelmiszerláncról, mint a kampányt megelőző kutatás résztvevői; így bizonyos kérdéseknél a kampányt követő minta összességében tájékozatlanabb. A két minta összehasonlítása

5  A kelet-magyarországi egyetemisták, főiskolások és gyermeket nevelők 34%-a találkozott a kampány valamely elemével. Az elsődleges célcsoporthoz, a diákokhoz, a kampány jellegéből fakadóan nagyobb hatékonysággal jutottak el információk: 40%-uk találkozott legalább egy kampányelemmel, míg ez az arány a családosoknál csak 15%.  A fenntartható élelmiszerlánccal kapcsolatos újságcikkel a diákok 17, a gyermeket nevelők 5%-a találkozott.  A Kajamustra rendezvénysorozat plakátját a diákok 30, a családosok 12%-a látta.  A rendezvényhez kapcsolódó szórólap a diákok 23 és a családosok 6%-ának volt a kezében.  A rendezvény facebook oldalát a diákok 15%-a látogatta meg.  Azok között, akik találkoztak a kampánnyal, 39% azok aránya, akiknek inkább felkeltette az érdeklődését, és további 37% nyilatkozott úgy, hogy közepesen hatott rá. Kiket ért el a kampány?

6 Kampány Találkozott-e… DIÁKOK CSALÁDOSOK

7 Kampány Mennyire keltette fel az érdeklődését a kampány? (%, átlag) N=166 fő

8 A kampány hatása kimutatható a célcsoportok környezetvédelemmel és ennek élelmiszer-fogyasztási összetevőivel kapcsolatos ismeretszintjében.  Nőtt a kampány hatására egy-egy élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó tényező környezetvédelmi fontosságának értékelése az összes megkérdezett körében. Ilyen a biotermékek fogyasztása, a húsfogyasztás visszafogása és a környezetbarát csomagolás választása.  A kelet-magyarországi diákok most már fontosabbnak tartják, hogy Magyarországon előállított élelmiszert vásároljanak; a családosok pedig, hogy minél kevésbé legyen feldolgozott az étel, amit megvesznek.  Azok, akik találkoztak a kampánnyal, szinte minden, a fenntartható élelmiszerlánchoz tartozó vizsgált viselkedésformának nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint azok, akik nem ismerik a kampányt. Tájékozottság, tudatosság I.

9  A második mintában ugyan statisztikai hibahatáron belül, körülbelül ugyanannyian ismerték a fenntartható élelmiszerlánc fogalmát, mint az elsőben, de azok között, akik találkoztak a kampánnyal, jelentősen nagyobb az erről való tudás, mint a kampányt megelőző mintában és azok között, akik nem kerültek kapcsolatba sem az újságcikkekkel, sem a rendezvénysorozattal.  Ugyanez a helyzet a kampány információi közül kiragadott kérdéssel: egy kilogramm marha vagy egy kilogramm csirkehús előállítása környezetszennyezőbb. A kampány előtti mintában 54, a kampányt követőben 50% tudta a helyes választ; de azok között, akik találkoztak a kampánnyal, ez az arány 63%-os. Tájékozottság, tudatosság II.

10 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

11 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony egyetemisták, főiskolások Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

12 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony gyermekes családok Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

13 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony azok között, akik találkoztak a kampánnyal Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából?

14 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire fontos a környezet megóvása szempontjából? (átlagok) KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

15 Ön találkozott már a fenntartható élelmiszerlánc fogalmával? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN Azoknak, akik találkoztak valamilyen kampányelemmel, 50%-a ismeri a fenntartható élelmiszerlánc fogalmát, azoknak, akik nem, 14%-a. a különbség nem szignifikáns

16 És meg tudja mondani pár szóban, hogy mit jelent a fenntartható élelmiszerlánc?

17 Ön hogy tudja, egy kilogramm marha vagy egy kilogramm csirkehús előállítása környezetszennyezőbb? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN Azoknak a 63%-a, akik találkoztak valamilyen kampányelemmel, helyesen válaszolta meg a kérdést. a különbség nem szignifikáns

18  Az eltelt idő rövidsége miatt nem várhattunk a kampány hatására jelentős változást a fogyasztók viselkedésében, mégis azt láthatjuk, hogy néhány területen nőtt a fenntartható élelmiszerláncért a mindennapokban tenni is készek aránya:  Nagyobb arányban állítják, hogy biotermékeket választanak és hogy a minél közelebb, a megyében, vagy a régióban termelt élelmiszereket előnyben részesítik.  A változások az elsődleges célcsoportban, az egyetemistáknál következtek be, tehát abban a csoportban, amely jóval nagyobb arányban találkozott a kampánnyal. Környezettudatos viselkedés I.

19  A fentiek mellett a diákoknál még további környezettudatos magatartásformák valószínűsége is nagyobb lett a kampány során: nőtt azok aránya, akik előnyben részesítik  a környezetbarát csomagolású élelmiszereket,  a kevésbé feldolgozott élelmiszereket,  a környezetkímélőbb módon előállított hústermékeket;  és kevesebb húst fogyasztanak.  Ezeket a tényezőket különösen kiugró arányban veszik figyelembe azok, akik találkoztak a kampánnyal.  A kampány során nőtt a célcsoportokban azok aránya is, akik piacra járnak vásárolni, kistermelőkhöz és csökkent a hipermarketekben napi szinten vásárlóké. A változást mindkét célcsoportnál láthatjuk. Környezettudatos viselkedés II.

20 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

21 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony egyetemisták, főiskolások Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

22 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony gyermekes családok Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

23 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony azok között, akik találkoztak a kampánnyal Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol?

24 A kampány által érintett környezettudatos magatartásformákhoz való viszony Mennyire veszi figyelembe ezt a szempontot, amikor élelmiszert vásárol? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

25 Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

26 Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? Egyetemisták, főiskolások KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

27 Milyen gyakran vásárol élelmiszert a felsorolt helyszíneken? Gyermekes családok KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

28  A kampány nemcsak az ismeretszintet és a bevallott viselkedést módosította eredményesen, de a környezetvédelemhez kapcsolódó attitűdöket is.  A diákok között nőtt a fogyasztók szerepének értékelése a fenntartható élelmiszerlánc céljainak elérésében, ami a belátott felelősség növekedését jelzi.  Mindkét célcsoportban nőtt azok aránya, akik készek az anyagi kérdéseket bizonyos mértékig a környezetvédelem mögé sorolni. Összességében korábban a megkérdezettek 49, a kampányt követően 56%-a vélekedett így. Attitűdök

29 A különböző érdekelt csoportok mekkora szerepet töltenek be az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóságának elérésében? (átlagok 5-ös skálán) KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

30 Környezettudatosság vs pénz Melyik véleménnyel ért inkább egyet: KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN Azoknak, akik találkoztak valamilyen kampányelemmel 65 %-a úgy gondolja, hogy érdemes többet költeni.

31 A környezettudatos fogyasztással kapcsolatos további magatartásformák

32 Önök otthon szelektíven gyűjtik a szemetet? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

33 Amikor tojást vesznek, meg szokták nézni a tojáson vagy a csomagoláson lévő feliraton, hogy ketrecben tartott tyúktól vagy szabadtartásútól származik? KAMPÁNY ELŐTT KAMPÁNY UTÁN

34 Ön mennyire ügyel arra a mindennapokban, hogy egészséges élelmiszereket válasszon? – kampány előtt (%, átlagok 5 fokú skálán) átlagok odafigyel rá

35 Ön mennyire ügyel arra a mindennapokban, hogy egészséges élelmiszereket válasszon? – kampány után (%, átlagok 5-ös skálán) átlagok odafigyel rá

36 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Kutatási összefoglaló IV.: Kvantitatív kutatás a kampány előtt és után."

Hasonló előadás


Google Hirdetések