Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A víz Molnár Dániel – Németh Szabolcs KECSKEMÉT 2011. január 24. Mikrokozmosz a makrokozmoszban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A víz Molnár Dániel – Németh Szabolcs KECSKEMÉT 2011. január 24. Mikrokozmosz a makrokozmoszban."— Előadás másolata:

1 A víz Molnár Dániel – Németh Szabolcs KECSKEMÉT január 24. Mikrokozmosz a makrokozmoszban

2 Gyakran elmegyünk Kecskemét belvárosában egy szobor mellett, melynek címe Mikrokozmosz a makrokoszmoszban. Amerigo Tot alkotása, a formák egyre kisebb méretben ismétlődnek benne. A kicsi ugyanaz, mint a nagy : mint a tengerben a cseppnyi víz.

3

4  A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.  A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el.  Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

5

6  A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet  peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak  beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal  vagy egy nagy sósvízű tó valamely kontinens belsejében.  A tengerek meghatározása mint látható,nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.  Tengernek nevezik például az óceánt sós vize és nagy távolságai miatt  Gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak neveznek  A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Az édesvizű Galileai-tó Galileai-tenger néven is ismert.

7  A tengerek és óceánok a Földön  Csendes-óceán  Atlanti-óceán  Indiai-óceán  Jeges-tenger  Déli-óceán  Beltengerek  Aral-tó  Kaszpi-tenger  Holt-tenger  Nagy-sóstó  Salton-tó (Kalifornia)

8  Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai  nyugaton az Atlanti-óceán  északon a Jeges-tenger  keleten az Urál-hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi- tenger  délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger  délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

9

10

11  Magyarország vízrajzát meghatározza az, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve.  Az országban nincs lefolyástalan terület, minden felszíni víz a déli középpont felé tart, és onnan a Dunán, a Vaskapu-szoroson keresztül a Fekete- tengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik.  Évente körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10%-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák.

12

13 Nagyobb folyók  Duna teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km  Tisza teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója) A Duna mellékfolyói  Lajta  Rábca  Rába (magyarországi szakaszának hossza 211,3 km)  Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km,  Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható.  Ipoly (magyarországi szakaszának hossza 143 km)

14 Tisza mellékfolyói:  Zagyva  Sajó  Hernád  Bodrog  Szamos  Kraszna  Körösök  Sebes-Körös  Fehér-Körös  Fekete-Körös  Maros  Zala, a Balaton „táplálója”

15 Nagyobb tavak  Balaton, felülete 594 km²  Tisza-tó, felülete 127 km²  Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km²  Velencei-tó, a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít

16  A város a Duna és a Tisza között fekszik, de minden víztől elég messze.  Térségében azonban mégis találunk jelentős fürdőhelyeket.  A kistérségét keleten Magyarország leghosszabb folyója, a Tisza határolja, mely Lakiteleket, Tiszakécskét és Tiszaugot érinti. Lakiteleken szabad-strand, fürdő és a Népfőiskola uszodája, Tiszakécskén a tiszai szabad- strand, a Tisza-parti Termálfürdő és a Kerekdombi Termálfürdő, Tiszaugon pedig szabad-strand van.

17  Kecskeméten élményfürdő és csúszdapark, uszoda valamint a Szabadidőközpont tórendszere található. A gyógyulni vágyók Kecskeméten, Lakiteleken, Tiszakécskén és Ballószögön találhatnak gyógyvizű fürdőt.

18  Az 57 hektárnyi területen kialakított szabadidőközpont része Kecskemét „tava”.  Ez talajvíz eredetű fürdő és csónakázó tó, része a vízisí-pálya (Wakeboard Centrum) is.  A víztározó tó kotrásából kitermelt földet pedig dombbá alakították ki (Vízműdomb).

19  Nincs ami kiöntsön, de van ami elöntsön bennünket.  Megtelt a talaj vízzel Kecskeméten, a telítettsége 98 százalékos.  A megyeszékhely több száz házának pincéjében áll a víz, ötven épület pedig megközelíthetetlen lett a belvíz miatt. Az időjárás, az eső a gondot tovább növeli. Jelenleg másodfokú belvízvédekezési készültség van érvényben.

20  Ez a tulajdonság az ivóvíz és a különböző háztartási gépek használata szempontjából is fontos.  A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, mely a vízre jellemző, és mérhető adat. A jellemzőt általában keménységi fokokban adjuk meg. Többnyire a német keménységi skálát használjuk (nK°).  A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. A változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén- karbonát tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek ilyenkor kiválnak - és ezzel teszik tönkre a mosógépet, a vízforralót „vízkő” formájában.  Ivásra viszont jobb a kemény víz, mivel mindkét ásványi anyag létfontosságú. A kalcium a csontokhoz és a fogakhoz kell, a magnézium az idegrendszer jó működését segíti  A víz keménység szerinti osztályozása (nK°)  Nagyon lágy víz: 0-tól 7-ig  Lágy víz: 8-tól 13-ig  Közepesen kemény víz: 14-től 22-ig  Kemény víz: 23-tól 30-ig  Nagyon kemény víz: 30 felett

21  Egyes jóslatok szerint Magyarország mikroklímája dacol majd az általános elsivatagosodás problémájával - vagy legalábbis sokáig lesz még képes az élelmiszer-termelésre. Ivóvíz tartalék tekintetében pedig a második helyen állunk a világon.  Az ivóvíz minősége a magyar és európai közösségi jogszabályok által szigorúan szabályozott.  Hazánkban a vezetékes víz mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, 95%-t a Föld mélyéből termelik ki.

22  színtelen, átlátszó: a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet  szagtalan: a kénhidrogén, klór, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet  kellemes ízű: a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsár ízzel, a magnéziumsók keserű, a salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tinta ízű vizet eredményeznek  kellemes hőfokú legyen: a legjobb a °C-os ivóvíz  ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: Az ivóvíz nem tartalmazhat egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat

23 A víz jellemzői:  Kémiai képlet: H 2 O  Moláris tömeg 18,01528(33) g/mol  Megjelenése:  színtelen,  szagtalan  Sűrűség 0,99701 g/cm3  Olvadáspontja 0 °C  Forráspontja: 100 °C Vízmolekula modellje

24

25  Fagypont alatt a felhőket alkotó vízcseppek hópelyhekké fagynak, alacsony hőmérsékleten azonban csak apróbb jégkristályok keletkeznek.  A pelyhek szabályos formájúak, méretük általában egy milliméter körül mozog. Léteznek azonban négy milliméteres vagy annál nagyobb pelyhek is.

26  Köszönjük figyelmüket!

27   galaxy.gportal.hu/gindex.php?pg= galaxy.gportal.hu/gindex.php?pg=   Php?id=99 Php?id=99  


Letölteni ppt "A víz Molnár Dániel – Németh Szabolcs KECSKEMÉT 2011. január 24. Mikrokozmosz a makrokozmoszban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések