Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

© Balogh Vilmos Szilárd 1 Relatív!? Hit és vallás Einstein életében és tudományos megnyilvánulásaiban München, 2005. október 7. Pax Romana / Magyar Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "© Balogh Vilmos Szilárd 1 Relatív!? Hit és vallás Einstein életében és tudományos megnyilvánulásaiban München, 2005. október 7. Pax Romana / Magyar Intézet."— Előadás másolata:

1 © Balogh Vilmos Szilárd 1 Relatív!? Hit és vallás Einstein életében és tudományos megnyilvánulásaiban München, október 7. Pax Romana / Magyar Intézet „A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak.”

2 © Balogh Vilmos Szilárd2 Magyar írók Einsteinről (1)  Karinthy Frigyes: "Te bolond! Összezavarod a dolgokat. Te Einsteinre gondolsz, az fedezte fel a fiatalító kúrát. Én a Steinach-féle relativitás elméletét magyarázom itt neked - de úgy látom, nem érdekel... nem is laikusnak való az ilyesmi..." (Miről van szó? Új tudomány)  Pünkösti Andor (színikritikus): "Lefotografálták Hooverrel, Forddal, Rockefellerrel, Jeritzával, Chaplinnel, Al Caponéval, Greta Garbóval, Sinclair Lewis- zal, Toscaninivel és Morgannel, díszpolgárrá választották, bankettezték, interjúvolták, bevonultatták, kitüntették, támadták, védték és körülbelül hetvenháromféle különböző fogpasztát, nadrágtartót, bajuszkefét, óvszert, cipőkenőcsöt, porszívógépet neveztek el róla, mert hát az életben minden relatív és abszolút biztos dolog után csak egy van, hogy ezt az egész relativitáselméletet senki se érti. …egész biztosan, patentírozottan és garantáltan új korszakába segíti a világot. … A tömeg Einsteinről csak annyit tud, hogy valahol felfedezett valamit s ez a valami igen nagy dolog lehet, mert a fene se érti." (Einstein- mítosz', 1931)  Juhász Gyula "Hogy mennyire hatalom a tudás, azt az ilyen fölfedezések hatása mutatja, az a harc, amely körülöttünk indul, amely felkavarja a szenvedélyeket, a szerény és csöndes tudós nevét fölragadja, kiviszi az utcára, és tüntetésekre tüzeli a tömeget. Einstein ma az új Galilei, akit, mivel most már börtönbe vetni nem lehet, hát legalább abcugolással és verekedéssel iparkodnak megcáfolni a tudatlanok és éretlenek.” (Margó, 1920)  Komjáthy Aladár "Az emberi léleknek, úgy látszik, örök szenvedélye marad a metafizikai spekuláció, és Einstein tanainak bizonyos oldalait úgy tüntették fel, mintha ezek új lehetőségeket nyújtottak volna ilyesféle fejtegetésekre. Ennek éppen az ellenkezője igaz. … Einstein soha nem juthatott volna el a maga gondolataihoz Newton (és még sok más kutató) munkája nélkül, akik a maguk részéről szintén elődjeik vállán álltak... Az utód fénye nemhogy elhomályosítaná az előd nagyságát, de sőt még emeli." ‘(A relativitás elvéről, 1921)

3 © Balogh Vilmos Szilárd3 Magyar írók Einsteinről (2)  Babits Mihály A puzzle-fejtő összeilleszt néhány darabkát a nagy kép töredékeiből, s boldogan kiált föl: megismerhető figurát vél felfedezni benne, egy részletet az égből felhőkkel. De sejtését hamar megcáfolja a kirakott képszelet növekvése... még néhány darabka, ami előbb égnek és felhőknek tűnt föl, az most duzzadó vitorla, a kék tenger hátterében... A kép fejlődik, s a vitorlából bő drapériájú emberi öltöny lesz, vagy talán egy lebegő istenség köntöse. … De rossz úton jár és megcsalódik az, aki a felhőre vagy vitorlára vagy akár a köntösre vallást vagy világnézetet akarna alapítani."  1926-ban József Attila a relativitáselméletről ír tanárának, Galamb Ödönnek, aki elsők közt ismerte fel a költői tehetséget. A történelem-latin szakos tanár így reagált József Attila felvetéseire: "A valóságtudományok szakemberei - az eredményért való felelősség tudatában - nagy gonddal vigyáznak arra, hogy állításaik a bizonyíthatóság kereteit ne lépjék túl. Ez pedig a szabadon csapongani szerető fantáziát oly nagy mértékben korlátozza, hogy az eredmény rendszerint nagyon szerény. Egészen más a helyzet az ú.n. művészlelkű embereknél. Az ő fantáziájuk szabadon csaponghat. Nem korlátozza semmi..."

4 © Balogh Vilmos Szilárd4 Albert Einstein – Életrajz (1) 1879március 14-én Hermann és Pauline Einstein-Koch elsőszülött gyermekeként születik Ulmban. 1880A család Münchenbe költözik. 1881Albert kishúga, Maja születése. 1888A Luitpold Gimnázium tanulója. 1894Albert szülei átköltöznek Paviába (Milánó). Ő maga egyenlőre Münchenben marad. 1895Albert Svájcba megy Érettségi vizsga az Aarau-i Kantoniskolában, matematikát és fizikát hallgat a zürichi Műszaki Főiskolán (ETH). 1900Szaktanári képesítést szerez matematikából és fizikából. 1901Svájci állampolgár lesz, kisegítő tanár a Winterthur- Technikumban Bernbe költözik, állás a Szövetségi Szabadalmi Hivatalban (harmadosztályú műszaki szakértő ="technischer Experte 3. Klasse"), barátaival megalapítja az "Akademie Olympia"-t, ahol filozófiai olvasmányokkal foglalkoznak. 1902Kislánya Lieserl megszületik. 1903Január 6-án feleségül veszi Mileva Maric-ot. 1904Hans Albert, az elsőszülött fiú megszületik Einstein „annus mirabilis”-e: megírja disszertációját és 5 alapvető munkát tesz közzé az Annalen der Physik-ben. 1906Másodosztályú műszaki szakértővé léptetik elő. 1907Első próbálkozások a speciális relativitáselméletnek a gravitációra való alkalmazására. 1908Habilitál a berni egyetemen. 1909Felmondja állását a berni Szabadalmi Hivatalban. 1909Az elméleti fizika rendkívüli tanára lesz a zürichi egyetemen. 1910Megszületik kisebbik fia, Eduard. 1911A prágai Német Egyetem rendes professzorává nevezik ki.

5 © Balogh Vilmos Szilárd5 Albert Einstein – Életrajz (2) 1912A zürichi ETH rendes professzora. 1913Elkészíti az „általánosított relativitáselmélet” vázlatát: gravitáció-elmélet. 1913A Porosz Tudományos Akadémia tagja lesz. 1914Berlinbe költözik, felesége Mileva és a két fiú három hónap után visszatér Zürichbe. 1915Befejezi és közzé teszi az általános relativitáselméletet. 1917Egészége összeomlik, megjelennek az első publikációk a kozmológiáról. 1919Elválik Mileva Marictól és feleségül veszi unokatestvérét, Elsa Löwenthalt A május 29-ikei napfogyatkozás (Eddington-expedició) mutatja a csillagok fényének Einstein által megjósolt elhajlását a Nap gravitációs terében Megkapja a fizikai Nobel-díjat az „elméleti fizikában szerzett érdemeiért, főképpen a fotoelektromos hatás törvényének felfedezéséért”. 1922Az értelmiségi együttműködés népszövetségi bizottságának tagjai közé kerül Az „egyesített térelmélet”-ről írt munkája nem vezet célhoz (Az ilyen irányú későbbi publikációk sem lesznek sikeresek.) 1933Kilép a Porosz Akadémiai tagjai közül és az Egyesült Államokba emigrál. 1933Az Institute for Advanced Study (Princeton, New Jersey) professzora lesz. 1936Második felesége, Elsa meghal. 1940Megkapja az amerikai állampolgárságot. 1948Meghal első felesége, Mileva Maric Zürichben. 1955Április 18-án, 76 éves korában elhunyt (aortaszakadás).

6 © Balogh Vilmos Szilárd6 Mítoszok (1)  A bukott diák  A félreismert zseni  A szórakozott professzor  E = mc 2  Minden relatív

7 © Balogh Vilmos Szilárd7 Mítoszok (2) – a félreértett zseni Nem marad az egyetemen (l. álláshirdetés) Berni szabadalmi hivatalnokként teszi legnagyobb felfedezéseit Szakirodalom hiánya? Húga életrajza „ Munkáim sok méltatást kapnak és további vizsgálódásokra adnak alkalmat. Planck prof. (Berlin) ismét írt nekem erről.” (1906. május)

8 © Balogh Vilmos Szilárd8 Mítoszok (3) – a szórakozott professzor "Wozu Socken? Sie schaffen nur Löcher." "Zwei Dinge sind unendlich: Das Universum und die menschliche Dummheit. Beim Universum bin ich mir aber noch nicht ganz sicher."

9 © Balogh Vilmos Szilárd9 Mítoszok (4) Minden relatív „Ebből az egyenletből következik közvetlenül: Ha egy test sugárzás formájában L energiát ad le, akkor tömege L/V 2 –tel csökken. …. Valamely test tömege energiatartalmának mértéke.“ (A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Beérkezett az Annalen der Physik-hez szeptember 27-én.) H. Poincaré: La théorie de Lorentz et le principe de la réaction, 1900 Wissenschaft und Hypothese (német 1904, francia: 1902) „A köztudatban széles körben elterjedt az a hamis felfogás, hogy a relativitáselmélet gyökeresen különbözik a fizika Galilei és Newton óta tartó korábbi fejlődésétől, hogy éles ellentétben áll a korábbi következtetésektől. Ennek az ellenkezője igaz.” (A. Einstein: New York Times, április 4.) Abszolút  Fénysebesség  Inerciarendszerek egyenértékűsége  Ekvivalenciaelv

10 © Balogh Vilmos Szilárd10 Árnyékban Eduard Hans Albert Elsa: „És senki sem törődik velem.” „A csillagokban kell keresnem azt, ami a földön nekem nem sikerült.”

11 © Balogh Vilmos Szilárd11 Vallás – megnyilvánulások (1) „Einstein olyan gyakran emlegette Istent, hogy az az érzésem, álruhás (sunyi) teológus volt.” (F. Dürrenmatt) Szállóigék  „Az Úristen nem kockázik.”  „Rafinált az Úristen, de nem rosszindulatú” Gyermek- és ifjúkor  Az emberi egzisztencia értelmének keresése során „ébredtem élénk tudatára azon reménykedés és törekvés hiábavalóságának, amely a legtöbb embert egész életén át nyughatatlanul üldözi… Minden egyes embert gyomra arra ítél, hogy ebben a hajtásban részt vegyen. Ez ugyan jól kielégítheti a gyomrot, de nem az embert, a gondolkodó és érző lényt. Itt első kiútként adódik a vallás.”  „Népszerűsítő tudományos könyvek olvasása révén hamar arra a meggyőződésre jutottam, hogy a Biblia elbeszéléseiben sok minden nem lehet igaz… A mindennemű tekintéllyel szembeni bizalmatlanság fejlődött ki ebből az élményből.”  Ifjúkor „elveszett Paradicsoma”.

12 © Balogh Vilmos Szilárd12 Vallás – megnyilvánulások (2) Jézus - Mennyire befolyásolta Önt a kereszténység? - Gyermekként bevezettek mind a Bibliába mind a Talmudba. Zsidó vagyok, de a Názáreti fénylő alakja elbűvöl. ……. - Elfogadja Jézus történeti létét? - Kétségtelenül! Senki sem olvashatja az evangéliumokat Jézus aktuális jelenlétének érzése nélkül. Minden szóban ott lüktet személyisége. Egyetlen mítosz sem telített ennyi élettel. (Saturday Evening Post, október 26.) Imádság  „Egy tudós aligha hajlik arra, hogy azt higgye, imádságával befolyásolja az események folyását… Más részről, ha valaki igazán komolyan elkötelezi magát a tudománynak, arra a meggyőződésre jut, hogy a természet törvényei olyan szellemet tárnak elénk, amely sokkal hatalmasabb és előbbi az embernél, amely előtt nekünk szerény erőnkkel meg kell hajolnunk. Ennélfogva a tudományba való elmélyedés sajátos fajta vallásos érzéshez vezet, amely ugyanakkor lényegileg különbözik a többi ember naiv vallásosságától.” (Einstein válasza egy kérdésre, január 24.)  „Mindaddig, amíg Istenhez úgy imádkozol, hogy kérsz Tőle valamit, nem vagy vallásos ember.” (Einstein Szilárd Leónak)

13 © Balogh Vilmos Szilárd13 Vallás – megnyilvánulások (3) Igazi vallásosság „Valamely dolog létezésének ismeretét nem vagyunk képesek felfogni. A legmélyebb okokra és a legragyogóbb szépségre vonatkozó felfogó képességünk, amelyek csak a legprimitívebb formában hozzáférhetőek értelmünk számára, ez az az ismeret és ez az az érzés, amely az igazi vallásosságot adja. Ebben az értelemben, és csakis ebben, mélyen vallásos ember vagyok.” (Einstein – 1930) Halál  „Nem tudok és nem is akarnék elfogadni egy olyan individuumot, amely saját fizikai halálán túl él… Elégedett vagyok az élet örökkévalóságának misztériumával.” (1930)  „Mi is életünk értelme, mi az értelme egyáltalán valamennyi élőlény életének? Erre a kérdésre a választ tudni, azt jelenti, vallásosnak lenni. Kérdezed: van- e egyáltalán értelme, hogy feltegyük ezt a kérdést. Azt válaszolom: aki saját életét és embertársai életét értelmetlennek találja, az nem csak szerencsétlen, hanem nem is nagyon életképes.” (1934)

14 © Balogh Vilmos Szilárd14 Vallás – megnyilvánulások (4) Credo  „Nem tudok elfogadni olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy akinek olyan akarata van, amilyet mi magunkban tapasztalunk.” (Einstein – 1930)  „Hiszek Spinoza Istenében, aki a létező törvényes harmóniájában mutatkozik meg, de nem hiszek abban az Istenben, aki az emberek sorsával és cselekedeteivel bajlódik.” (New York Times, november 9.) Tudomány és vallás  „Azon a véleményen vagyok, hogy a tudomány világában a legfinomabb spekulációk mélyen vallásos érzésből fakadnak. E nélkül az érzés nélkül nem lennének gyümölcsözőek.” (1930)  „A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak.” (1940)

15 © Balogh Vilmos Szilárd15 Vallásfilozófia (1) Kiindulás: találkozás Rabindranath Tagoréval (1930. júl. 14)  Közös gyökér: a zene szeretete  Különbözőség: függ-e a világ egysége az emberiségtől vagy nem?  Einstein elégedetlen

16 © Balogh Vilmos Szilárd16 Vallásfilozófia (2) Religion and Science (New York Times, nov. 9.) A vallás eredete:  „Primus in orbe Deos fecit timor” (Petronius) - félelem  „In seinen Göttern malt sich der Mensch” (Schiller) – erkölcsi alapozás (vö. Ó- és Újszövetség)  Kozmikus vallásosság (legfelsőbb szint: Démokritosz, Spinoza, Assisi Szt. Ferenc): „Wer Wissenschaft und Kunst besitzt, der hat auch Religion; Wer jene beiden nicht besitzt, der habe Religion.” (J.W. Goethe) The Goal (Teológiai Iskolák Amerikai Társulatának ÉNY-i regionális konferenciája, május 19.) Kiindulópont: 19. sz. általános nézet a tudományos ismeret és a vallásos hit ellentéte; a nevelés feladata: a racionális ismeretek fejlesztése. E. válasza: „Annak ismerete, ami van, nem nyithat közvetlenül kaput arra, ami lehetne. Rendelkezzék bár valaki a legtisztább és legtökéletesebb ismeretekkel arról, ami van, még sem képes ebből levezetni, hogy mi lehet emberi törekvéseinek célja.”

17 © Balogh Vilmos Szilárd17 Vallásfilozófia (3) Science and Religion (Tudomány, Filozófia és vallás, Jewish Theological Seminary, 500 hallgató New York, szept ) A vallás eredete:  Tudomány és vallás definíciója  Aforizma: „A tudomány vallás nélkül béna, a vallás tudomány nélkül vak.”  Konfliktus oka: a személyes Isten fogalom és a személyes Isten-hit. Heves reakciók:  „Ilyennek állampolgárságot”  „Menjen vissza a náci Németországba!” Érdemi válasz Paul Tillichtől: Az einsteini érvelés négy pillére: •A személyes Isten gondolata nem lényeges a vallás szempontjából; •Primitív elképzelések antropomorf volta •A mindenhatóság és az erkölcsi követelmény ellentmondanak egymásnak •Argumentum ex ignorantia: a teológusok ne csináljanak „tud. Érveket.”

18 © Balogh Vilmos Szilárd18 Vallásfilozófia (4) Religion and Science: Irreconciable? (Christian Unitarian Register 127; június) Két kérdés:  Valóban áthidalhatatlan ellentét van-e a vallás és a tudomány között?  Leválthatja-e a vallást a tudomány? Válasz mindkettőre: NEM január 5.: The Need for Ethical Culture: lényeges közeledés a hagyományos vallásosság felé nyarán egy interjúban: „Istenről szólva nem tudok elfogadni semmiféle egyházi tekintélyre alapozott elképzelést…. Nem tudom bebizonyítani Önnek, hogy nincs személyes Isten, de ha ezt állítanám róla, hazudnék. Nem hiszek a teológia Istenében, aki megjutalmazza a jót és megbünteti a rosszat. Az én Istenem törvényeket teremtett, hogy gondoskodjék. Az ő univerzumát nem önkényes gondoskodás, hanem változatlan törvények szabályozzák.”

19 © Balogh Vilmos Szilárd19 Besso halálára: „Ezen különleges világtól való búcsújával kicsit megelőzött. Nem tesz semmit. Számunkra, hívő fizikusok számára a múlt, a jelen és a jövő elválasztása csak egy, igaz ugyan, hogy makacs illúzió jelentőségével rendelkezik.” Itt volt. Elment.


Letölteni ppt "© Balogh Vilmos Szilárd 1 Relatív!? Hit és vallás Einstein életében és tudományos megnyilvánulásaiban München, 2005. október 7. Pax Romana / Magyar Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések