Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÜLKESZ FELADATAI A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE Dr. Majoros Anna.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÜLKESZ FELADATAI A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE Dr. Majoros Anna."— Előadás másolata:

1 A KÜLKESZ FELADATAI A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE Dr. Majoros Anna

2 A szakképzés néhány alapvető problémája • A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában és tartalomban. • A szakképzés és a foglalkoztatási szerkezet nincs összhangban. • A kamarák még nem tudják betölteni a HÍD szerepét a családok és a gazdálkodó vállalkozók között. • A éves korosztályban nagy az iskolai lemorzsolódás. A korábban lemorzsolódottak, az új modulrendszer alapján részképesítés megszerzésével (érdekek egybeesése) felkészíthetők valamely munkakör elvégzésére • A csökkenő számú szakmunkásképzés feszültséget teremt az oktatás színvonalában, az iskolai nevelésben, a munkaerőpiacon, de elmarad a nemzetgazdaság haszna is. 2

3 • A követelménymodult (a gyakorlati készségeket) pontról-pontra teljesíteni kell, amihez elengedhetetlen a felkészült szakemberek és a kifogástalan tárgyi feltételek biztosítása. • Az iskolák egy részében a feltételek hiányosak, pedig képességeket csak jól felszerelt kabinetekben, színvonalasan működő vállalkozásoknál lehet fejleszteni. • Társadalmi szinten a szakmák megbecsülése, értéke is nagyon- nagyon hiányzik. A szakmai színvonal javításával, pozitív vállalkozói példákkal azonban újra kialakulhat a szakmák presztízse. • Az elaprózott intézményhálózat finanszírozhatatlan, amin sokat segít az intézmények integrációja. 3

4 • Az RFKB szabályozó tevékenysége nem hatékony, nem segíti az intézmények működését, a tanulók és szülők döntését. A hiányszakmák, a támogatott és nem támogatott szakképzések meghatározását nem érezzük mindig megalapozottnak. Bár az RFKB hivatkozik a kamarák és a munkaügyi központok által szolgáltatott adatokra, mégis úgy tapasztaljuk, hogy döntéseik nem jelzik vissza a tényleges munkaerő piaci igényeket. • Milliárdok folynak el pályázatokra, célnormatívákra, de a vállalkozók sem tudatosan bánnak a szakképzési alappal • A szakképzésben túl sok a bizottság, ami gátolja az ésszerű és hatékony működést. 4

5 • Az OKJ-ban többszöri átalakítás ellenére sem sikerült a szakmák számát csökkenteni. A moduláris szakképzés bevezetésével az alapszakmák száma ugyan kevesebb, de a ráépülések és az elágazások miatt a csökkenés nem számottevő. A modulok beszámíthatóságával az új modulrendszerű szakképzés mint elképzelés jó, a kivitelezés azonban lényegesen gyengébben sikerült, mert – túl sok a tananyagegység, a tananyagelem, és a vizsgatevékenység – a hosszú ideig tartó 5-6 napos vizsgák, bonyolult adminisztrációval, nagyon nagy feladatot rónak a vizsgaszervezőkre, nehéz a tanulóknak, de rengeteg a folyamat papírigénye is. • A TISZK-k működési hatékonyságának problémái – Törvényi előírás szerint a TISZK-k megalakítása kötelező, ez teszi lehetővé a szakképzési hozzájárulás megszerzését és a TISZK-ek pályázhatnak az Európai Uniós forrásokra is. 5

6 – Ha ez a szabályozás marad, akkor is át kell gondolni, hogy milyen szakmacsoportokban van szükség közös szakképző helyekre. – a TISZK igazi szerepe a képzések összehangolása és magas színvonalú megszervezése. Az egy szakmát egy helyen elvet a fenntartók a TISZK működése nélkül is előírhatják. – A pályázati pénzek nagy része pedagógus továbbképzésekre, a kompetencia alapú képzés megerősítésére került felhasználásra. Viszonylag kevés pénz jutott (bonyolult közbeszerzéssel) technikai fejlesztésekre. Voltak hasznos képzések, pl. digitális tábla használata, digitális iskola, kompetencia alapú szakmai, módszertani továbbképzések, de sok volt az ismétlő pocsékolás és a hiányos teljesítés (pl. kompetencia alapú képzések, módszertani segédanyagok stb). 6

7 Az oktatásirányítás stratégiai céljai A munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szakképzés és felnőtt képzés Korszerű infrastruktúra hatékony működtetése Az erőforrások racionális felhasználása A moduláris felépítésű gyakorlatorientált rendszer működtetése Egységesen jól működő vizsgarendszer. Az EU Minőségbiztosítási Követelményeinek való megfelelés (a lehetőségek jobb kihasználása). Az intézmények részéről alapvető elvárás a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, ehhez • jól működő, pontos információs rendszerre van szükség. A folyamatosan változó környezethez szükség van tartalmi és módszertani humánerőforrás- fejlesztésre (pedagógus továbbképzésre, pedagógiai munkát segítő személyzetre). • Figyelembe véve a szülők kívánságait és a diákok igényeit, elsősorban versenyképes tudással rendelkező munkavállalók képzésére van szükség. 7

8 A szakképzés fő feladatai tehát • a munka és a szakképzés világának közelítése, • a gazdaságban bekövetkező változások rugalmas és gyors követése, • a szakképzés tartalmának korszerűsítése, • a kompetenciák fejlesztése, • a képzésben részt vevők naprakész gyakorlati ismereteinek bővítése. 8

9 A feladatokhoz kapcsolódóan a KÜLKESZ (Közgazdasági Üzleti Képzők Szövetsége) Megoldási, fejlesztési javaslatai 9

10 1. A KÜLKESZ taglétszámának bővítése (road-show segítségével) Módszere: – Minden területi felelős a maga „tartományában” szervez összejövetelt, ahol toborzás céljából a KÜLKESZ vezetősége tart prezentációt a KÜLKESZ-ről. A road-show ideje: 2010 október-2011február Menete: • A külkesz szakmai múltjának bemutatása • A külkesz szervezeti és szakmai jelene és jövője • A tagok és a meghívottak szakmai kerekasztal beszélgetése a felvétel nyújtotta lehetőségekről Meghívottak köre • A térség középiskolái: szakközepek, szakiskolák, szakképzők (egyéni elbírálás alapján gimnázium és SNI iskola sem kizárt) • Fenntartó szerint meghívottak:az önkormányzati, egyházi, alapítványi, magán iskolák. 10

11 2. Információs hálózat működtetése Célunk: Minden tag aktív részese (adok-kapok) legyen a közös szakmai munkának. Működés: a honlap részeként, windows 2007 software segítségével, a honlapot a ceglédi iskola működteti. A hálózat lényege, hogy • mindenki letölthet róla információs hivatkozást, cikket, segédanyagot, nyomtatványt stb. de • minden tagnak (naptári évben) negyedévente legalább egyszer szakmai cikket kell küldenie, vagy az általa hallott helyi, de közérdekű értekezlet, konferencia stb. rövid kivonatát kell a többi tag részére közreadni. • A kötelezettséget az iskola teljesíti, tehát a kötelezettség egyben lehetőség is a helyi tanár kollégák számára azáltal, hogy szakmai fórumot biztosít számukra. Ezáltal – sok jó iskolai kezdeményezés közkinccsé válik – másokat helyi fejlesztésre ösztönzi – segítséget nyújt a hasonló problémákkal küzdők számára. 11

12 3. Felelősi rendszer működtetése A közgyűléseken való rendszeres beszámolással a Külkesz lehetőséget biztosít tagjainak, hogy – a szövetséget más szervezetekben felelősségteljesen képviseljék, – motorjai legyenek az együttműködésnek és az információáramlásnak Együttműködők: – Osztályfőnökök Országos Szervezete – Alapítványi Iskolák Szövetsége – OKJ Bizottság, Vállalkozók Szövetsége Tagjainkon keresztül képviseltetjük magunkat minden olyan szakmai fórumon, külső vagy belső (Külkesz, egyes iskolai, munkaközösségi) munkacsoportban, ahol a célkitűzéseink, képzési szempontjaink támogatásra találnak, vagy tanulóink biztos elhelyezkedése érdekében szükség van. 12

13 4. Szakmai munkacsoportok működtetése A szakmai alkotó műhelyek, munkacsoportok működtetésével a KÜLKESZBEN • segítséget ajánlunk a szakmai irányításnak, • erősödik a szövetség szakmai elfogadottsága • egyes szakmai kérdéseket önmagunk megsegítésére megoldunk. Az alkotó műhelyek számára ajánlott témák • Célszerű a munkaerőpiac és a képzők jelzései szerint egy OKJ követelményt és SZVK-t karbantartó szakmai műhelyt működtetni, melyben az iskolák és a felnőtt képzők széles köre, a kamarák és a vállalkozók partnerként vesznek részt. • Néhány szakképzést érdemes lenne kiválasztani, hogy az azt oktató iskolákból kialakított team az OKJ-ját és az SZVK-ját (az NSZFI-nél lévő elnöki és kamarai vizsgajelentések felhasználásával) pontosítaná és utána azt elfogadtatná. 13

14 • A beszámíthatóság érvényesítése a gyakorlatban. • A évfolyam szakmacsoportos szakmai alapozás keretében elsajátított ismeretei kerüljenek beszámításra óraszámban, megmért eredményben, majd elismert vizsgarészként. • Ez költséghatékony, lerövidíti a pályamódosítás időtartamát és csökkenti költségigényét.. • Az összefogás jegyében érdemes nyitni az eltérő szakmacsoporthoz tartozó intézmények felé. A sok közös probléma együtt hatékonyabban oldható meg. 14

15 A különféle szakmacsoportok együttműködésének szakterületi lehetőségei lehetnek • a nevelési feladatok legkülönbözőbb területei • tartalmi és módszertani szempontból a közismereti tárgyak tanítási lehetőségei • gazdasági, gazdálkodási, értékesítési, innováció és vállalkozási ismeretek és készségek fejlesztése. (A legtöbb képzőhelyen ugyanis tanulnak gazdasági ismereteket, ami azonban a továbbiakban rendszerszerűen nem épül fel). • fogyasztó-, környezetvédelmi-, projekt ismeretek és készségek fejlesztése • a versenyképes tudással rendelkező munkavállalói készségek és fejlesztésük • ügyviteli-, ügyfélszolgálati-, call-center ismeretek és fejlesztésük • évfolyamon az alapozó oktatás keretében, hatékonyabb módszerek alkalmazásával indokolt javítani a szakmai alapozás eredményességét. • szakmai tanárok országos szakmai továbbképzése 15

16 Iskolaközpontú oktatáspolitika lenne jó, melynek lényege • tanulásbarát rendszer támogatása • önfejlesztő iskola program (helyi környezethez igazodva, intézményközpontú minőségüggyel) • középpontban a kompetencia (többsége nem tantárgyhoz, hanem minden pedagógushoz rendelhető) • amire az egyes pedagógusok nem képesek, arra egy iskola képes lehet (pedagógusok együttműködése a hazaiakkal és másokkal) • ez biztosítja a sikeres tanulás 5 feltételét. Ezek: – tanári motiváció – tanulási erőfeszítés megtérülése – az iskola biztosítja a tanuláshoz való hozzáférést és – a tanulást és annak hasznosítását támogató szervezeti kultúrát 16

17 A mai iskolai problémák megoldásához • vagy pedagógiai innováció, • vagy a tananyag és a tanulás újfajta módja kell, • a pedagógusok munkája illeszkedjen az iskola működésébe. • az iskolába kell vinni a továbbképzések nagy részét 17 Az iskola irányítás 3 irányítási köre •iskolavezetés •fenntartó •országos stratégiai irányítás

18 Az állami szakmai fogadókészségtől függő további szakmai javaslataink 1.A működő (megmaradó)TISZK-ek javasolt feladatai • folyamatosan biztosítsa a szakmai tanárok továbbképzéseit, átképzéseit • egy megfelelő adatbázis kialakításával és működtetésével ismerjék a helyi vállalkozások munkaerő igényét • több szakmai lehetőségről kell tájékoztatni a tanulókat, mivel különböző utakon lehet ugyanarra a szintre eljutni • A szükséges képzéseknél a legújabb eszközök használatára, és az egyéb újdonságok megtanulására is legyen lehetőség • Az iskolák és a gazdasági egységek szorosabb együttműködésével lehetőleg csökkenjen a munkanélküliség. 18

19 2. A gyakorlati készségek, képességek elsajátításának lehetőségei • A különféle gyakorló helyek – tényleges és korszerű gyakorlati tevékenységre készítsenek fel pl. csoportmunka. – készségeket alakítsanak ki: mint az önállóság, kreativitás, felelősségvállalás, vállalkozói szellem, együttműködési-, kommunikációs, a munkaerőpiacon való sikeres részvétel készsége és képessége. • A vállalkozói nyitott munkakörnyezetben konkrét tapaszta- latokkal gazdagodnak – felelősség, gazdag szocializációs közeg, – valós kommunikáció, döntéshozatal, – szabályalkotás, és azok betartása. • Alkalmasak vállalkozói magatartásra – szakmai kommunikációra – szakmai ismeretek bemutatására, átadására – szakmai ismeretek prezentálására, termékek eladására. 19

20 3. Ha maradnak, az RFKB-k szakmai hatékonyságuk javuljon • A legtöbb szakmacsoportban a szakmai előkészítő tárgyak központi programjai megfelelően írják elő a tanítandó tananyagot, a szükséges kompetenciákat, tehát jó alapot képeznek a szakképző évfolyamokon folyó szakmai képzésekhez. Ezen területeken mind a gazdaság, mind a szülők és a tanulók szempontjából reális lenne a pillanatnyi munkaerő piaci igények szerint, a szakképzésre való jelentkezést szabaddá tenni. • A szakképzést régiónként ésszerűen kell koncentrálni az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzést egyszerre figyelembe véve. Ott kell indítani az adott szakmát, ahol a feltételei a lehető legjobbak. 20

21 4. Országos szakképzés módszertani intézmény létesítése A szakmai fejlődést és a módszertani kultúrát terjesztő szakképzési intézmény • Információs központként működjön. – Legfontosabb szolgáltatásai: honlap, új tananyagtartalom, módszertani javaslatok, aktualitások, – Újdonságok: termékek, technológiai megoldások, értékesítési lehetőségek, változó jogszabályok, videók, prezentációk, diagramok, feladatlapok, teljesítménymérők, projektfeladatok és megoldásai • A naprakész szakmai anyagok könnyen, gyorsan, elektronikusan elérhetőek legyenek mindenki számára. • módszertani javaslataival segíti a szaktanárok és szakoktatók valamint a vállalkozók munkáját • Végezze, illetve szervezze a szakmai tanárok rendszeres továbbképzését 21

22 5. Országos szakképzési konferencia szervezése szeptember A konferencia célja, feladata • rádöbbenteni mindenkit (akinek ehhez bármilyen módon köze van), hogy a szakképzés jelen helyzetéből csak hosszú távú, és komplex stratégia mentén lehet kimászni és • növelni a KÜLKESZ presztizsét. A konferencia neve: A „negyedik pillér” jelene és jövője. Az Oktatás & szakképzés 2020 stratégiai keretrendszer, a vállalkozói szellem ösztönzését elősegítő szakképzést negyedik pillérként nevezte meg. Célja az innovativitás és kreativitás ösztönzése a szakképzés minden szintjén. A kezdeményezés feltételezi az oktatási intézmények és a munkaadók közötti partnerséget, hogy ennek eredményeként a képzés feleljen meg a jövőbeli elvárásoknak. 22

23 A napirenden szereplő témák • a jelenlegi helyzet bemutatása Olyan vizsgálatok, kutatások eredményeinek prezentálása, amelyek ezt a kérdéskört járták körül valamilyen szempontból. A munkáltatók nézőpontjából készült HOA vizsgálat lehet egy referátum • javaslatok a terápiára Itt minden olyan dolog szerepelhet, ami a fejlesztést szolgálhatja, azaz – annak meghatározása, hogy mi legyen a szakképzés feladata, meddig terjedhet a feladat megoldásában az állam szerepe (mit bírunk finanszírozni közösen?), a továbbiakat milyen finanszírozásban lehetne megoldani? – A feladatot milyen szervezet tudja megoldani? Ha át kell alakítani a jelenlegit, akkor az milyen időhorizonton, milyen szakaszokban oldható meg? – De lehetnének kevésbé átfogó témák is: például OKJ, SZVK stb. fejlesztési elképzelések, oktatás módszertani fejlesztést bemutató referátumok, stb. 23

24 6. A szövetség tagjainak érdekképviselete (A feladat megoldása fogadókészség hiányában, a körülmények megváltozásáig halasztódik) 24

25 Köszönöm a megtisztelő figyelmet 25


Letölteni ppt "A KÜLKESZ FELADATAI A KÖVETKEZŐ ÉVEKRE Dr. Majoros Anna."

Hasonló előadás


Google Hirdetések