Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kistérségi járóbeteg szakellátó központok Kuntár Ágnes 2007. május 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kistérségi járóbeteg szakellátó központok Kuntár Ágnes 2007. május 2."— Előadás másolata:

1 A kistérségi járóbeteg szakellátó központok Kuntár Ágnes május 2.

2 Struktúra váltás  Elkezdődött – 2006.évi CXXXII. törvény  Biztosan kevesebb aktív kórházi kapacitás, várhatóan kevesebb ellátás  Kórházi ellátásból kiszoruló betegek szükségleteit máshol kell ellátni  Járóbeteg ellátás kapacitásai nem változtak

3 Területi kórházak elérhetősége

4 Járóbeteg szakellátás elérhetősége

5 Kórházak elérhetősége és a járóbeteg szakellátás

6 Járóbeteg szakellátás rendezése  A évi CXXXII. törvény értelmében december 31-ig kell újrarendezni a kapacitások elosztását  Az NFT as akciótervei elfogadás alatt, források várható a második félévben nyílnak

7 A fejlesztés célmodellje  Meghatározásra kerül a szakellátás minimum szintje (R2)  Emeltszintű járóbeteg szakellátó definiálása – kórházkiváltó, egynapos ellátásokkal (R1)  A besorolás alapja a kötelezően nyújtandó szolgáltatás, ami választható szolgáltatás elemekkel bővíthető a helyi adottságok alapján

8 Fejlesztési koncepció 2007/2008-ra TIOP  Elsődleges prioritás a fekvőkapacitások szűkítéséhez kapcsolódó hozzáférés javítás és krízis kezelés:  Ellátatlan kistérségek minimál egységű szakellátással való ellátása („zöldmezős” R2 – 23 kistérség)  Aktív fekvő megszűnését követően emelt szintű járóbeteg szakellátó központtá alakulása (R1 – 8 intézmény)

9 Fejlesztési koncepció 2007/2008-ra ROP  Alapvetően a jelenleg már működő járóbeteg szakellátások fejlesztése  Elsődleges prioritás, a nem elégséges kapacitással működő szakellátások felfejlesztése a minimál standard (R2) szintjére  Emelt szintű járók (R1) kialakítása ott, ahol hozzáférés és/vagy lakosságszám alapján ez indokolt

10 Kistérségi járóbeteg szakellátó központok létrehozásának célja  Az első szakorvoshoz jutás helye kerüljön közelebb a beteg lakhelyéhez  Minden kistérségben legyen legalább egy ilyen központ, ahol  Lakosság szám meghaladja a főt  Hozzáférés alapján indokolt  Legye intézményes háttere a kistérségben működő egészségügyi és szociális ellátások minél szélesebb körű koordinációjának

11 Kistérségi járóbeteg szakellátó központ működése  Szakmai tartalmi minimum meghatározott  óraszámban (200 óra /hét)  szakmai összetételben  Prioritás a szakmai alkalmasság és a gazdasági fenntarthatóság egyidejű biztosítása

12 TIOP keretében as időszakban megvalósuló fejlesztés  A konstrukcióban azok a kistérségek kerültek kijelölésre, ahol:  egy szolgáltató által nyújtott közfinanszírozott szakellátási kapacitás nem éri el a heti 70 órát az alapvető szakmák tekintetében vagy  az elérhető közfinanszírozott járóbeteg szakellátási kapacitások nem terjednek ki az alapszakmákra és alapvető diagnosztikára  A kistérség lakosságszáma meghaladja a főt

13 A megvalósítható szakmai program Alapvető törekvés az új szolgáltatások bevezetése mellett a már meglévő szolgáltatások minél teljesebb funkcionális integrálása  Kötelező elemek  Megvalósításuk a támogatás elnyerésének alapvető feltétele  Választható elemek  olyan szolgáltatás elemek, melyek megvalósítására támogatás kapható, de a pályázó választhat közülük az alapján, hogy  Helyi viszonyok alapján szükséglet, vagy lehetőség  A működőképesség - fenntarthatóság megalapozott legyen

14 Kötelező elemek  járóbeteg szakellátás biztosítása (összesen 200 szakorvosi óra / hét),  telemedicinás rendszerű alapszintű képalkotó diagnosztika  a területi egészségfejlesztés központja, a népegészségügyi program helyi aktivitásainak színtere  ellátás-szervezési feladatokat lát el, koordináló szerepet tölt be a kistérségben működő alapellátás, egészségügyi és szociális szolgáltatók között,  info-kommunikációs szolgáltató egység működtetése (intézményi és intézményközi)

15 Opcionális elemek  alapellátási szolgáltatások befogadása és/vagy működtetése (háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, fogorvos, csoportpraxis, praxisközösség, központi ügyelet stb.),  nappali kórház,  otthoni ellátások nyújtása és/vagy szervezése (ápolás, szakápolás, hospice),  szociális alapellátás keretében a házi segítségnyújtás szervezése és/vagy működtetése,  mentőállomás befogadása és/vagy működtetése (amennyiben a területen nincs),  ügyfélszolgálat, tanácsadó szolgálat,  gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz bolt működtetése,  kiegészítő info-kommunikációs eszközök működtetése (mobil szolgálat, internet, videotelefon szolgálat, házi jelzőrendszer tanácsadó).

16 Támogatás mértéke  Elnyerhető támogatás összege: millió forint (épület, eszköz beszerzés, informatika, kapcsolódó szolgáltatások, projektmenedzsment együttesen)  Szükséges önerő: 5%, melybe beleszámítandó a biztosított ingatlan értéke

17 Kritikus siker tényezők – ki fogja fenntartani az intézményeket  Kizárólag az érintett önkormányzatok fenntartói társulása vagy más közös szervezete pályázhat – egyetemleges fenntartói felelősség vállalás érdekében  Közigazgatási határok átléphetőek a racionális betegirányítás érdekében  Üzemeltetés módja nem meghatározott

18 Kritikus siker tényezők – lesz-e elég beteg  A konstrukció összes 4600 órányi kapacitást jelent (jelenlegi járókapacitás 3%-a)  Érdemi együttműködés szükséges a terület ellátásában érintett intézményekkel és a házorvosokkal  Létesítés helyszínének  megközelíthetőnek kell lennie  Ott kell legyen, ahol a legtöbb ember eléri

19 Kritikus siker tényezők – miből fogják fenntartani a központokat  Prioritás minden működési költség csökkentő megoldás  Racionális épület, zöld energia  telemedicina  Támogatott az egyéb bevétel termelő tevékenység végzése (gyógyszertár, infrastruktúra hasznosítás, forráskeresés)  Releváns szakmai program  OEP finanszírozás

20 Kritikus siker tényezők – ki fog gyógyítani  A működtetéshez szükséges szakember gárda összeállítása, toborzása, biztosítására vonatkozó stratégia és előkészületek a a támogatás feltétele  Intézményi együttműködés kialakítható (nagyobb szakrendelővel, területi kórházzal)

21 Összefoglalásként  Nem ez a fejlesztés fogja az egészségügy minden problémáját megoldani, de hozzájárulhat a struktúra váltás során megfogalmazott célok eléréséhez  Sok krónikus probléma megoldatlansága nem ok, hogy ez a fejlesztés ne induljon el, azokkal ettől függetlenül meg kell oldani


Letölteni ppt "A kistérségi járóbeteg szakellátó központok Kuntár Ágnes 2007. május 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések