Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szimbolizmus Aristide Maillol Paul Gauguin, Henri Rousseau Edvard Munch James Ensor Csontváry Kosztka Tivadar Vincent Van Gogh.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szimbolizmus Aristide Maillol Paul Gauguin, Henri Rousseau Edvard Munch James Ensor Csontváry Kosztka Tivadar Vincent Van Gogh."— Előadás másolata:

1 Szimbolizmus Aristide Maillol Paul Gauguin, Henri Rousseau Edvard Munch James Ensor Csontváry Kosztka Tivadar Vincent Van Gogh

2 Szimbolizmus mellett: Klasszikus irányzat  A klasszikumot úgy akarták elérni, hogy közben hasznosítsák az impresszionizmus vívmányait.  Voltak azonban olyan kortársaik is, akik más úton próbálkoztak. Bár együtt éltek az impresszionista nemzedékkel, nem vonzotta őket az új látás izgalma, a pillanat, a benyomás rögzítése  Ők közvetlenül akarták folytatni a klasszikus művészetet - ugyanakkor igyekezték elkerülni az akadémizmus zsákutcáját is.

3 Aristide Maillol: Léda, 1910

4 A szimbolizmus előzménye: a preraffaeliták  Sir John Millais: A halott Ophélia, William Blake ( )

5  Felfogása szerint a művészeknek a dolgok mögött meghúzódó eszmei valóságot kell érzékeltetnie.  Szimbolista festmény:  Eszmei  Jelképes  Szubjektív  Érzéki  Dekoratív

6 A francia szimbolizmus története  A szimbolizmus impresszionista-ellenes irány volt  Szerintük az impresszionizmus a szenzációk, az érzéki észlelés művészete, míg a szimbolizmus az ideára, a dolgok mélyén, a látszat mögött rejtőző titkos értelem megtalálására vállalkozott.  A szimbolista festészet programját 1891-ben az író Georges-Albert Aurier fogalmazta meg a Mercure de France-ban publikált, "Szimbolizmus a festészetben" című cikkében  "A mű legyen :  Idéista, mert ideája egyedül az Eszme kifejezése;  Szimbolista, mert ez az eszmét formában fejezi ki;  Szintetikus, mert e formákat, jeleket az általános értelem módszerével írja le;  Szubjektív, mert a tárgyat sohasem csak tárgynak fogja fel, hanem mint az alany által észlelt eszmének a jelét;  Dekoratív: De mindezzel a tehetséggel megáldott művész nem lesz más, csak tudós, ha nincs birtokában a motivitás adománya... "

7 Paul Gaugin  Paul Gauguin ( ) az impresszionizmusból indult  1886-tól néhány fiatal társával, Émile Bernard-ral és Paul Sérusier- vel Bretagne-ban, Pont Avenban dolgozott  színfoltokat erős kontúr fogja körül (hasonlóan a középkori üvegablakok ólomhálózatához vagy a középkori zománcművészet rekeszeihez)  Gauguin képein a három dimenzió mindjobban síkra redukálódik, és a képépítés sajátos stilizálással fonódik össze.  Gyermekkorától magában hordta a távoli tájak élményét, az egzotikum izgalmát  1891-ben el is indult, hogy megkeresse azt a világot, amely még szűzien tiszta, egyértelmű, ahol az ember és a táj még ősi egységben él, és ahol élnek még a mítoszok is.

8 Paul Gaugin: Nave Nave Moe

9 Paul Gaugin: Keblek piros gyümölccsel, 1899.

10 Henri Rousseau  Autodidaktaként festegetett  főfoglalkozása finánc  1880-ból ismertek az első datált festményei  1905-től kezdte felfedezni Picasso és Apollinaire köre.  Képei témáit a mindennapi életből, környezetéből merítette  Képeire jellemző:  egzotikus dzsungelképei  gyermeki naivitással  dekoratív érzékkel és egyben szürrealista ihlettel jelenítette meg fantáziavilágát  Művek:  Kígyóbűvölő 1907, Vihar a dzsungelben, Az álom  XX.sz-ban kialakuló Naiv festészet és szürrealizmus előfutára

11 Henri Rousseau: Az álom

12 A szorongás festői: Van Gogh, Munch, Ensor  expresszionizmus első képviselője volt a norvég Edvard Munch ( )  Azt az életérzést fogalmazta meg a festészetben, amelyet az irodalomban a századvégi skandináv írók:  szorongás  elvágyódás  borzalomlátás jellemezte művészetét  Munch fő témája az asszony és a férfi tragikus kapcsolata, amely a skandináv irodalomnak is kardinális témája  francia iskolához vonzódott  1889-ben három évre Párizsba ment  Egy ideig Németországban is élt, egyik vezetője volt a szecessziós mozgalmaknak  sikoltó leányfigurája a végzet szimbóluma, a csók képein misztérium és egyúttal iszonyat. A nagy magyar szimbolista költő, Ady Endre héja- nászas szerelmes verseiben él hasonló szimbolika.  Munch stílusa stilizáló: dekoratív összefogottság és szecessziós vonalvezetés jellemzi. Szimbólumai többnyire erotikus töltésűek, úgyszólván a freudizmus illusztrációjának minősíthetők. Mind formaelve, mind szimbolikája nagy hatással volt a szecesszió festőire.

13 Edvard Munch: Sikoly, 1894 Sikoltó leányfigurája a végzet szimbóluma, a csók képein misztérium és egyúttal iszonyat. A nagy magyar szimbolista költő, Ady Endre héja-nászas szerelmes verseiben él hasonló szimbolika.

14 Edvard Munch: Az Élet tánca,

15 James Ensor ( )  A szimbolizmus és az expresszionizmus határmezsgyéjén járt James Ensor  Művei társadalomkritikai jelentésűek  a maszkok játsszák benne a főszerepet, az emberi világ bábok és maszkok világává idegenedett  Kedvenc témája:  Karnevál ( amely ecsetje nyomán infernálissá vált).  "visszájára fordított világ" tükröződése, morbid szatíra hatja át.

16 Csontváry Kosztka Tivadar ( )  Autodidakta volt  rövid ideig tanult csak Hollósy Simon müncheni szabadiskoláján  Indulásakor naturalisztikus plein air képeket festett, majd naiv expresszív stílust alakított ki  Művei:  1903-ban festette első jelentős művét, a "Vihar a nagy Hortobágyon"  E képe festése után bejárta Nyugat-Európát, Egyiptomot és a Szentföldet  "A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben„  Tátra-kép  Műveit Párizsban is bemutatta, és az ottani vélt diadal után megittasodva festette lidérces lobogású, mitikus hangú cédrusképeit.  "A magányos cédrus" megalomániás öntudatának a rajza: a nappal társalkodó, mindenek felett uralkodó, de tragikusan egyedül álló fa önportré is, a világfa a "homo maximus" jelképe, afféle képi megfelelője Nietzsche Zarathusztra-gondolatának.  "Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban" (1907) vizionáriusabb szemléletű,  "Mária kútja Názáretben" (1908) és a zenei ritmusú  "Sétalovaglás a tengerparton" (1909)

17 Libanoni cédrus,1907 Mária kútja Názáratben,1908

18 Vincent Van Gogh , posztimpresszionizmus  Hollandia déli részén fekvő Groot-Zundertben született 1853-ban  apja református lelkipásztorreformátuslelkipásztor  Vincent öt testvére: Anna, Theodorus, Elisabeth, Wilhelmine, Vincent  A családnak szoros kötődése volt a művészethez: három nagybátyja műkereskedelemmel foglalkozott.  Brüsszelben, Londonban és Párizsban dolgozott. BrüsszelbenLondonbanPárizsban  1876-ban otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni  Teológiát tanult és egyházi felettesei a belga Borinege-ba küldték a szénbányászok közé, ahol a gyerekeket tanította írni, olvasni és beteget ápolt, szabadidejében pedig rajzolt pl.:tájképekTeológiátbelga  Krumpli evők (1885)  antwerpeni akadémián felfedezte a japán metszeteket, többet le is másolt. antwerpeni  1886-ban Párizsba utazott, itt ismerkedett meg Henri de Toulouse- Lautrec-kel. 1886Henri de Toulouse- Lautrec  impresszionisták lenyűgözte impresszionisták

19  Úgy gondolta, hogy délen megtalálja a megfelelő fényt és színeket, ezért 1888-ban Arles-ba utazott.1888Arles  Provance-ban lenyűgözte a természet szépsége, lázasan festett.  magányosnak érezte magát, ezért megkérte Gauguint, hogy látogassa meg.Gauguint  Paul Gauguin arcképe (1888)  Eleinte minden rendben volt, közösen dolgoztak, de van Gogh idegei egyre feszültebbek voltak, a megfeszített munka és a nem megfelelő életmód robbanással fenyegetett. Egyre többet veszekedtek, míg december 23-án az udvaron van Gogh borotvával megtámadta Gauguint, aki elmenekült.Van Gogh ezután hazament, és a borotvával levágta az egyik fülcimpáját.december 23-án  Elmegyógyintézetbe került.  saint-remy-i szanatóriumba, tudomásul vette, hogy gyógyíthatatlan beteg. saint-remy  Ezután életét a hosszú, fájdalmas rohamok és a lázas munka jellemezték.  szíven lőtte magát  Utolsó kívánsága az volt, hogy Hollandiában temessék el. A ravatalát barátai napraforgókkal borították el.napraforgókkal

20 A napraforgók, 1888

21 Templom Auvers-ben, 1890, Párizs1890

22 Út ciprusokkal, 1890


Letölteni ppt "Szimbolizmus Aristide Maillol Paul Gauguin, Henri Rousseau Edvard Munch James Ensor Csontváry Kosztka Tivadar Vincent Van Gogh."

Hasonló előadás


Google Hirdetések