Kompetenciafejlesztés mint a stratégia része

Az előadások a következő témára: "Kompetenciafejlesztés mint a stratégia része"— Előadás másolata:

1 Kompetenciafejlesztés mint a stratégia része
Falus Katalin

2 Pszichés funkciók és struktúrák összerendeződései
Mik a kompetenciák? Kulcskompetenciák Az LLL szempontjából az EU által fontosnak tartott, kiemelt kompetenciák A mindenki számára szükséges kompetenciák - az új információs társadalomban az élethez és a munkához A társadalmi létezés, a használhatóság, az eredményesség felöl kiemelten kezelt célok ↗ Pszichés funkciók és struktúrák összerendeződései Tudások Képességek Attitűdök sajátos rendszere

3 A kompetenciafejlesztés előtérbe kerülése – oktatáspolitikai változások
EU kezdeti korszak - tagállamok önállósága az oktatáspolitikában 1992-es maastrichti szerződés –"együttműködés ösztönzésére, bátorítására, szükség szerinti kiegészítésére„ 1993-ban az Európai Munkáltatók Kerekasztala (ERT) – igényeket fogalmaz meg 1993. Zöld könyv - három fő terület: az állampolgári nevelés, az oktatás minőségi fejlesztése és a fiatalok felkészítése a felnőttkorra és a munkavállalásba történő belépésre. 1995-ös Fehér könyv - Tanítás és tanulás: egy tanuló társadalom irányába tett lépések – az élethosszig tartó tanulás programjának kezdetét jelenti – a személyes fejlődés mellett a szocializációs tanulás szükségességét is hangsúlyozza Az OECD a 90-es évek első felében induló nemzetközi indikátorfejlesztő projektje, az INES (Indicators of the Education Systems) - kereszttantervi kompetenciák - a társadalmi, politikai, gazdasági ismeretek, a problémamegoldás, az önismeret, énkép és a kommunikáció területekre DeSeCo (Defining and Selecting Key Competencies) program (1997–2002) - kompetencia definíció: „a kompetencia: képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására”; legfontosabb területek: szociális kompetenciák, alkalmazható tudás, a tanuláshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák.

4 A kompetenciafejlesztés előtérbe kerülése – oktatáspolitikai változások
OECD a „A jövő iskolája”, „Schooling for Tomorrow” - Iskoláztatás a holnap számára projektek : Az oktatás legfontosabb célja az, hogy fel tudja ruházni az egyéneket a véleményalkotás és a cselekvés képességével, szociális felelősséget alakítson ki bennük. A tanulóknak már most meg kell érteniük, hogy nekik más kompetenciákra van szükségük, mint akár szüleik nemzedékének, illetve el kell fogadniuk azt is, hogy a folyamatos tanulás szervezése az élet minden vonatkozásában szükséges lesz. Az iskola tehát nem marad az a „szent hely”, ahol irreleváns tudást közvetítenek napi sok órában, hanem olyan intézmény lesz, ahol a fiatalokat tényleg az életre készítik fel. Élethosszig tartó tanulás feltételeinek való megfeleléshez a következők szükségeltetnek: „Írástudás” (kommunikáció) - mindennapok és munka igényeihez „Digitális írástudás” Képesség a tények megértésére, a folyamatos tanulásra és újra-tanulásra Képesség a másokkal való együttműködésre Legyenek működőképesek a kognitív és nem-kognitív tulajdonságok – beleértve az érzelmeket is –, az információs túlterhelés, a bizonytalanság és a gyors változások közepette is. Humán- és szociális kompetenciák birtoklása A kutatás és a kritika képessége, a tolerancia, a különböző kultúrák elfogadása, értékelése is nélkülözhetetlen.

5 A kompetenciafejlesztés előtérbe kerülése – oktatáspolitikai változások
2000. Európa Tanács – Lisszaboni stratégia - Európát a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő tudásalapú térségéve változtassa, ahol a tartós gazdasági növekedés feltételei között több és jobb munkahely teremthető, s ahol erősödik a társadalmi kohézió. „minden polgár számára biztosítani kell azokat a készségeket, amelyekre ahhoz van szüksége, hogy ebben az új információs társadalomban élni és dolgozni tudjon”, és hogy „európai keretrendszernek kell meghatároznia azokat az új alapvető készségeket, amelyeket az élethosszig tartó tanulás révén kell biztosítani: vagyis az IKT-készségeket, az idegen nyelveket, a műszaki kultúrát, a vállalkozói és társadalmi készségeket.” "az oktatási és szakképzési ügyekben folytatott együttműködés megerősítésére vonatkozó„ - koppenhágai miniszteri nyilatkozat– nyitott koordináció módszere - a tagállamok közötti koordináció és együttműködés az oktatás terén Oktatás és Képzés munkaprogram - célja: Az alapvető készségek azonosítása, és a hagyományos készségekkel együttes beépítése a tantervekbe, elsajátítása és szintjük fenntartása egy egész életen át. Munkacsoportok – tapasztalatok- jó gyakorlatok, előrehaladás mérésére alkalmas indikátorok, közös európai elvek és referenciák – kulcskompetenciák és pedagógus kompetenciák kiemelten

6 Nyolc kulcskompetencia
A kompetenciafejlesztés előtérbe kerülése – oktatáspolitikai változások Az alapvető készségekkel foglalkozó munkacsoport megalkotta a kulcskompetenciák keretrendszerét Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz - célja Kulcskompetenciák azonosítása és meghatározása A tagállamok kompetenciafejlesztő munkájának támogatása Referenciakeretet ad politikák megalkotói, az oktatási szolgáltatást nyújtók, a munkáltatók és a tanulók számára „Kompetencia” - az adott helyzetben megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözete. „Kulcskompetenciák” azok a mindenki számára szükséges kompetenciák, amelyek támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést, az aktív állampolgári létet és a munkába állást. Nyolc kulcskompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás megtanulása Interperszonális, interkulturális és szociális kompetencia, valamint állampolgári kompetencia; Vállalkozói kompetencia, valamint Kulturális kifejezőkészség.

7 Miért Vált a tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozó ágazatból Uniós stratégiai tényezővé az oktatás? Vált az oktatáspolitika központi kérdésévé a kompetenciafejlesztés? ?

8 Mi változtatta meg oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről, fontosságáról vallott gondolkodást ?
Társadalmi, gazdasági-technológiai és kulturális változások: Globalizáció - emberek, eszmék, tudományos-technológiai ismeretek, áruk és szolgáltatások határokat nem ismerő áramlása – kiélezte a versenyt Viharos gyorsaságú tudományos-technológiai fejlődés – felértékelte az emberi erőforrást, a tudást De ez már nem a régi értelemben vett tudás: a tudomány által felhalmozott tudás, a gyorsan változó, óriási mennyiségű információhalmaz következtében megnő az információk közti eligazodás és az új helyzetekben alkalmazni képes tudás, a tudás-transzfer szerepe. A modern gazdaság egyre képzettebb és képezhetőbb munkaerőt igényel, ennek következtében a képzetlen munkaerő kiszorul, munkanélkülivé válik Az elöregedő Európában kevesebb olyan fiatal születik, aki bekerül a munkaerőpiacra és megkeresi a növekvő nyugdíj- és népjóléti kiadások fedezéséhez szükséges adózó jövedelmet. A képesítés nélküli, elhelyezkedni képtelen munkások terhet jelentenek a jóléti államnak, és a társadalmi stabilitást fenyegetik A gazdasági, társadalmi, kulturális változások következtében a hagyományosan a családnak tulajdonított szerepek más intézményekre hárulnak A versenyképes gazdasághoz, a hatékony társadalomhoz és a sikeres egyéni létezéshez a tudás és a képességek folyamatos fejlesztésére van szükség A versenyképes és folyamatosan megújulásra képes tudás legfőbb forrása az égész életen áthúzódó tanulás

9 Paradigmaváltás az oktatáspolitikában
Mi tette szükségessé a kompetencia alapú oktatást? A változó világ, a változó tudás- és információözön közepette az egyéni és a társadalmi boldogulás folyamatosan megújuló tudást igényel. A tanulás többé nem azonos az iskolai tanulással, hanem az egész életen horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenység. Emiatt vált a tanulásra, a tanulás tanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk a legfontosabb kompetenciánkká. Az egész életen át tartó tanulás egyéb kompetenciákat is igényel: Kommunikációt (meg kell értenünk , olvasott, hallott szövegeket, ki kell tudni fejteni véleményünket, együtt kell működnünk másokkal stb.) Digitális kompetenciát (használnunk kell a számítógépet, az internetet stb.) Matematikai kompetenciát ( a hétköznapi élet minden területén) Természettudományos (modellezés, kutatás, hipotézisállítás, bizonyítás stb.) Szociális és állampolgári ( másokkal együttműködés, felelős részvétel stb.) Vállalkozói (tervezés, kivitelezés, értékelés, kockázatvállalás stb.)

10 Paradigmaváltás az oktatáspolitikában
Mi tette lehetségessé a kompetenciai alapú oktatást? Megváltozott a magáról a tudásról való felfogásunk is: a tudás mindig személyes tudás (Polányi),azaz a meglevő tudásstruktúráinkba építünk be minden új tudást A generatív nyelvészet, az agykutatás, a kognitív pszichológia, a motivációkutatás eredményei - többet tudunk a gondolkodásról, a képességfejlesztésről, a tananyag elrendezésének technikáiról, mérésről, értékelésről Ez megváltoztatta a tanulásról vallott nézeteket is: frontális tanítás helyett - kooperatív tanulás - egymástól való tanulás – cselekvéses tanulás Ez viszont megszülte az új tanulásszervezési eljárások és módszerek iránti igényt. Megváltoztak a tudásszerzés helyszínei is: ma már nem a formális tanulás útján szerzik a diákok az ismereteik jó részét, ezért össze kell kapcsolni a formális, a nem formális és az informális tanulást

11 Magyar helyzetkép Policy szinten
A magyar köztársaság kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról 2005 – prioritás a kompetenciafejlesztés OM hosszú távú közoktatás-fejlesztési stratégiája 2005 – 2015 – Lisszaboni célok Új Iskola – Új Tudás A kormány középtávú stratégiája a közoktatás megújításáról Korai fejlesztés minden gyermeknek Integrációs programok Közoktatás tartalmi fejlesztése - kompetencialapú módszerek és oktatási csomagok elérhetővé tétele minden oktatási intézmény számára Nemzteti Fejlesztési Terv HEFOP Sulinova, OKI-OFI ÚMFT közoktatási konstrukciója - TÁMOP 3 pl.: 21. századi közoktatás Új tartalomfejlesztések a közoktatásban Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása Pedagógusok új szerepben Új tanulási formák és rendszerek Pedagógusképzés reformja - pedagóguskompetenciák

12 Magyar helyzetkép A tartalmi szabályozás szintjein
NAT - A NAT 2007-es felülvizsgálata során a bevezető fejezetbe, „Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei” című részbe annyi eltéréssel épültek be az EU kulcskompetenciák, hogy a természettudományos és a matematikai kompetenciát szétválasztották. A dokumentum „Kiemelt fejlesztési feladatok” című fejezete kiegészült az EU tagságból adódó feladatokkal, illetve a tudatos állampolgári léttel összefüggő társadalomismereti kiemelt fejlesztési célokkal (Európai azonosságtudat, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Tanulni tanulás képessége,Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek. Nagyobb hangsúlyt kapott és önálló résszel bővült a „Gazdasági ismeretek” című fejezet is). Új fejezet: „A NAT és a helyi szintű szabályozás” - új és korszerű oktatásszervezési eljárások – kulcskompetenciák fejlesztése (tanulói értékelés, nem szakrendszerű oktatás 5-6. évfolyamon, személyiség és közösségfejlesztés feladatai, nyitott iskola)

13 Magyar helyzetkép Kerettantervek - Az Oktatási és Kulturális Minisztérium átdolgoztatta a régi kerttanterveket, melyek tartalmi és módszertani útmutatást nyújtanak az iskoláknak a helyi tanterveiknek a módosított jogszabályoknak megfelelő átalakításához. A nem szakrendszerű oktatás – melynek a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladata – 5. és 6. évfolyamon történő bevezetésének segítésére új kerettanterv is készült. Oktatási programok – Sulinova, NFT 2008 márciusáig – hat kiemelt fontosságú kompetenciaterülethez kapcsolódva – 39 programcsomag jött létre. A programcsomagok a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik a kompetenciák és az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozását. Új érettségi vizsga – kimeneti szabályozás, projektérettségi, fejlesztő feladatok Kompetenciamérések

14 Paradigmaváltás az iskolai gyakorlatban
Hogyan valósul meg a kompetenciafejlesztés a mindennapi gyakorlatban? Pedagógusképzés - kompetencia-alapú Tanártovábbképzés – módszertan, tanulásszervezés– tantestületben – étosz és vezetés Pedagógusok motiválása és elfogadtatás Jó gyakorlatok megismertetése Megfelelő taneszközök

15 Köszönöm a figyelmet! katalin.falus@ofi.hu