Kusztor Adél: Rurális terek Európában

Az előadások a következő témára: "Kusztor Adél: Rurális terek Európában"— Előadás másolata:

1 Kusztor Adél: Rurális terek Európában

2 MIT JELENT A „RURALITÁS”?
Ruralitás: egy adott helyen és időben megfigyelhető, a falvakra jellemző térbeli és társadalmi tulajdonságok összessége (KOMPLEX) - FALUSIAS? - VIDÉKI? - NEM-VÁROSI? Rurális térség: olyan tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, amely – beleértve a falvakat és a kisebb városokat is – gazdaságilag és szociálisan egységes egészet alkot a környező rurális térséggel, és ahol a városi térségekhez viszonyítva számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja, és ahol a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják. (Rurális Térségek Európai Chartája, 1996.) - ÉRINTETLEN? - ELMARADOTT?

3 A vidék általános jellemzői
Mezőgazdaság - stratégiai ágazat Agrárszektor visszahúzódása, de nélkülözhetetlen pillér – GDP-ből való részesedés csökken Diverzifikáció megjelenése KKV alacsony száma vidéken Falusi turizmus – kiegészítő jövedelem Infrastruktúra: átgondolatlan fejlesztések, közlekedés – elérhetőség Kistérségi szerveződések, kistérségek, kistérségi szint Differenciált vidék

4 Vidék definíció - EUROSTAT
- „sűrűn lakott területek”: egymással határos önkormányzatok (települések) csoportja, melyek mindegyike 500 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű, s a terület népességszáma minimálisan 50 ezer fő, - a „köztes (átmeneti) kategória”, ahol a szomszédos települések mindegyikének a népsűrűsége nagyobb, mint 100 fő/km2, és közvetlen nem kapcsolódnak a sűrűn lakott területekhez, és a terület népessége minimum 50 ezer fő, vagy a sűrűn lakott területhez kapcsolódik. - a „ritkán lakott területek”, a települések azon csoportja, melyek az előző kettőhöz nem sorolható.

5 Vidék: OECD definíció Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
a helyi települési (közösségi) szintre (NUTS5) vonatkozóan: azok a területek (települések) tekinthetők rurálisnak, ahol a népsűrűség 150 fő/km²-nél alacsonyabb. A regionális (területi) szinten - ami alatt ebben az esetben főleg a NUTS3 szintet kell érteni, az OECD 3 térségi típust különböztet meg a térség ruralitási fokát illetően, azaz, hogy a régió népessége milyen mértékben él rurális közösségekben, illetve településekben. Ennek alapján 3 csoportot különít el: - „kétséget kizáróan vidéki területek”, ahol a vidéki népesség 50%-a él rurális településeken, - „jellegzetesen vidéki területek”, ahol a népesség 15-50% között van a nem városi népesség aránya, - „kétséget kizáróan urbánus területek”, ahol a népesség több mint 85%-a városi lakos NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) az EU-ban érvényes területi statisztikai osztályozási rendszer, melyet az EUROSTAT állapított meg.

6 Nagy-Britannia (Rural White Paper 2000)
életképes vidék (living countryside): virágzó rurális helyi közösségek és a magas színvonalú közszolgáltatások hozzáférhetősége biztosított, tevékeny vidék (working countryside): sokoldalú gazdaság magas és stabil foglalkoztatottsági szinttel, védett vidék (protected countryside): ahol a környezet védelmét és fenntarthatóságát fokozzák az élvezhetőség érdekében, „vibráló” vidék (vibrant countryside): a jövője a saját kezében van.

7 „A romániai vidékfejlesztés Zöld Kartája” (1998)
Rurális térség kategóriába:2685 község, ezek a községek területi önkormányzatok. (Romániában 12 751 falu tartozik 2685 területi önkormányzathoz, ezek a községek, s ezeket tekintik rurális térségnek. Létezik 346 falu, mely városi önkormányzathoz tartozik, amelyek már nem esnek bele a rurális kategóriába.

8 Franciaország A rurális tér definíciójának elsődleges kritériuma szerint rurális közösségeknek tekinthetők azok a közösségek, melyek nem tartoznak városi agglomerációkhoz, és lakosságszámuk 2000 fő, a beépítésre vonatkozóan pedig olyan beépítésű terület, ahol a házak közötti távolság nem meghaladja a 200 métert 36 565 település létezik, mely 89%-a 2000 lakosnál kisebb falusi település. a kis- és középméretű települések közössége: 3500 és fő között van, s nincs főt meghaladó lakosságszámú városa vagy városi magja

9 Svédország Svéd Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatal (Swedish National Rural Development Agency): elérhetőség és beépítettség kritériumok ún. beépített területek (built-up areas): olyan térségek, közösségek, melyeknek a lakosságszáma meghaladja a 3000 főt, (7 mill) azok a rurális térségek, melyek e sűrűbben lakott térség szomszédságában helyezkednek el, 45 perces, személygépkocsira megállapított ingázási időn belül, ritkán lakott rurális térségek, melyek a 45 perces ingázási időn kívül esnek. ( )

10 Finnország „kölcsönhatásban lévő területek (a városokhoz közel fekvő rurális területek): nagyvárosok közelsége - foglalkoztatásra, helyi piacot nyújt a vállalkozások számára. A vidéki magterületek: gazdasági alapjuk egyrészt a mező- és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó termelés, másrészt sokoldalú egyéb tevékenység is. Már messzebb esnek a nagyvárosoktól, és a közepes méretű centrumoktól is, de léteznek a centrumtelepüléseik erős önkormányzatokkal. A ritkán lakott vidéki területek: halmozódó problémáik vannak, nincs lehetőségük a foglalkoztatásra, vagy egyáltalán helyi piacot létrehozni, mivel nagyon távol esnek a urbánus centrumoktól. Gazdasági struktúrájuk egyoldalú. Finnország keleti és északi részén találhatók, ahol az erdő- és mezőgazdasági szektor természeti feltételei egyre szűkülnek, és az önkormányzatok csökkenő gazdasági forrásai szűkre szabják a fejlesztési lehetőségeiket

11 Vidéki/Rurális definíció - Magyarország
Magyarországon a rurális térre és településre vonatkozó legelfogadottabb definíció: - rurális/vidéki, települések azok, amely városi státussal nem rendelkeznek, vagy bár rendelkeznek városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb, - vidéki jellegűnek nevezzük az olyan térséget (kistérséget), ahol a vidéki településeken élő lakónépesség aránya több mint 15% az ország területének 80%-a vidékies térség, az ország lakosságának 50%-a él ezeken a területeken

12 Vidék kritériumai (Magyarországon)
A vidék fogalmának meghatározására 5 feltétel: Az aktív keresőknek legalább 20%-a a mezőgazdaságban dolgozott 1990-ben. Ezer lakosra legalább 120 őstermelő jut. A la­kos­ságnak legalább a fele 120 fő/km2 népsűrűség alatti településen lakik. A népsűrűség kisebb, mint 80 fő/km2. 1996-ban az 1960-as lakosságszámnak csak legfeljebb 92,0%-a él a térségben.

13

14 Magyarország vidéki területei
Az ország 96%-a vidéki térség, ahol a népesség 74,5%-a él. „kétséget kizáróan vidéki területek”-en él a népesség 31,3%-a, mely z ország területének 58,3%-át teszi ki. Ez az EU15-ök átlagánál 9,7%-kal több.

15

16 RURÁL IDILL ↔ FALUSI ELMARADOTTSÁG
3. RURÁLIS ÁTRENDEZŐDÉS - A MEZŐGAZDASÁG DOMINANCIÁJÁNAK CSÖKKENÉSE TÖBBCÉLÚ FARMOK GYARAPODÁSA - A RURÁLIS TERÜLETEKNEK ÚJ HASZNÁLÓI JELENTEK MEG A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSBAN FALUN IS NÖVEKSZIK - INGÁZÁS ÉS TÁVMUNKA - ÉLETMINŐSÉG NÖVEKEDÉSE - DE! ELVÁNDORLÁS IS – ELSŐSORBAN A FIATALOK KÖRÉBŐL DIFFERENCIÁLÓDÁS RURÁL IDILL ↔ FALUSI ELMARADOTTSÁG

17 4. VÁROS-FALU KAPCSOLATOK
ÉLELMISZER, VÍZ ÉS MÁS FORRÁSOK HULLADÉK, KÖRNYEZET- SZENNYEZÉS FALU MUNKA TANULÁS MIGRÁCIÓ VÁROS VÁSÁRLÁS, KERESKEDELEM KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG SPORT TURIZMUS REKREÁCIÓ

18 II. A RURALITÁS MEGHATÁROZÁSA
NINCS EGYSÉGES MEGHATÁROZÁS 1. FALUSI LAKOSSÁG (VÁROSHIÁNY) 2. NÉPSŰRŰSÉG 3. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ARÁNYA 4. BEÉPÍTETT TERÜLETEK NAGYSÁGA 5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY

19

20 1. FALUSI LAKOSSÁG FALUTÍPUSOK - HALMAZFALVAK - KÖRFALVAK
- ORSÓ ALAPRAJZÚ FALVAK SZALAGTELKES FALVAK IRTÁSFALVAK ÚTIFALVAK SORFALVAK - SAKKTÁBLA ALAPRAJZÚ FALVAK - ÓRIÁSFALVAK - APRÓFALVAK - SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK

21 2. NÉPSŰRŰSÉG

22 Népsűrűség 2004

23 3. MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK ARÁNYA
A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%), 2002

24 Mezőgaz- daságban dolgozók aránya

25 Mezőgaz- daságilag hasznosított területek (%)

26 Beépített területek aránya

27 Természetes környezet (%)

28 Erdősültség

29 A rurális területek lehatárolása nemzeti szinten
EU 15+2 - Egy mutató 2000 főnél nagyobb városi funkciójú település léte Ausztria, Görögország, Luxemburg Település/területegység lakosságszáma Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Franciaország Spanyolország, Svájc, Írország Népsűrűség Hollandia - Több mutató - Belgium - Olaszország - Anglia - Portugália - Németország

30 A rurális területek lehatárolása nemzeti szinten
EU 10+2 Csak településstátus Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Bulgária Település mérete Csehország Több mutató Málta, Szlovákia, Románia

31 Rurális népesség sűrűsége nemzeti kritériumok alapján

32 Városi népesség sűrűsége nemzeti kritériumok alapján

33 A rurális területeknek az unióban használt definíciója
Az Európai Bizottság 2004-ben elfogadta az OECD definícióját a rurális térségekről Települési szinten: 150 fő/km² alatti népsűrűség Térségi szinten: három térségtípus Dominánsan rurális régiók, melyekben a lakosság több mint 50%-a él „rurális településekben” Szignifikánsan rurális régiók, ahol a lakosság %-a él „rurális településekben” Dominánsan urbánus régiók, ahol a lakosságnak kevesebb, mint 15 %-a él „rurális településekben”

34 Rurális területek aránya (%)
Nemzeti kritériumok alapján Alapvetően rurális térség Jellemzően vidéki térség Alapvetően városi térség Ausztria 33 30,2 28,9 41,0 Belgium 3,4 4,9 91,7 Dánia 15 39,6 31,3 29,1 Finnország 19 58,9 41,1 0,0 Franciaország 25 10,5 56,5 32,9 Németország 5,4 25,2 69,3 Görögország 40 28,1 28,3 43,6 Írország 42 46,6 15,1 38,3 Olaszország 4,1 27,1 68,8 Luxemburg 8 100 Hollandia 20 6,7 93,3 Portugália 30 18,1 22,8 59,1 Spanyolország 12,7 41,5 45,8 Svédország 16 63,2 17,7 19,1 Nagy-Britannia 28 1,0 18,7 80,3

35 Városi és rurális területek az OECD kritériumai alapján

36 Rurális népesség aránya (%)
Urbánus Rurális Ciprus 69 31 Csehország 79 21 Észtország Magyarország 65 35 Lettország Litvánia 68 32 Málta 91 9 Lengyelország 62 38 Szlovákia 56 44 Szlovénia 51 49 Bulgária Románia 53 47

37 Az új EU-tagállamok régióinak típusai az OECD kritériumai alapján

38 Az EU 25 tagállamának népességéből 57 % él dominánsan vagy szignifikánsan rurális régiókban, amely az Unió területének több mint 90 %-át foglalja el Az átlagos népsűrűség 38 fő/km²-ig terjed a dominánsan rurális régiókban 125 fő/km²-ig terjed a szignifikánsan rurális régiókban, illetve 614 fő/km²-ig terjed a dominánsan urbánus régiókban

39 A rurális területek problémái
Dominánsan rurális régiók Szignifikánsan urbánus régiók Egy főre jutó GDP (EU-25=100) 71 86.8 124.7 Munkanélküliségi mutató 11.1% 10.7% 8.1% Mezőgazdaságban foglalkoztatottak 13.1% 6.6% 2.0% Szolgáltatásokban foglalkoztatottak 56.7% 63.1% 70.2% Iparban foglalkoztatottak 29.9% 30.4% 27.9%

40 GDP/fő (PPS) 2003

41 Depopuláció

42 Munka- nélküliség (2004)

43 Az új EU-tagállamok régióinak típusai az OECD kritériumai alapján

44 1. Integrált rurális területek
Rurális térségek fejlettségi típusai 1. Integrált rurális területek - Növekvő népességszám, bevándorlás A foglalkoztatottak többsége a iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozik - Jó infrastrukturális ellátottság - Jó közlekedési megközelíthetőség - Hagyományőrzés - Veszély: túl nagy a városi nyomás – csak második lakóhellyé válik

45 2. Közepesen fejlett rurális területek
Rurális térségek fejlettségi típusai 2. Közepesen fejlett rurális területek - Viszonylag távol a városoktól - A foglalkoztatásban a mezőgazdaság és az ipar dominál - Viszonylag jó infrastruktúra - Igazi falusi környezet - Kevés komoly probléma, de nincs igazán fejlődés - Elvándorlás, elöregedés

46 3. Elmaradott rurális területek
Rurális térségek fejlettségi típusai 3. Elmaradott rurális területek - Városoktól izolált - Alacsony infrastrukturális ellátottság - Nagy munkanélküliség -Elvándorlás – a szegényebbek maradnak - Mezőgazdasági dolgozók dominanciája

47 Finnország 94%-a rurális terület, ennek 80%-a nem vagy alig lakott csökken a mezőgazdaság szerepe depopuláció Svédország jó minőségű természeti környezet – turizmus az életszínvonal nem rosszabb a városi területeknél több mint 60%-a a gazdáknak másodállású, főleg az erőgazdálkodásban Írország viszonylag magas agrárdolgozók aránya (8-9%) minőségi termékeik iránt nő a kereslet kis családi farmok, alacsony mobilitás a gazdák alacsonyan iskolázottak – nehéz fejlesztési lehetőségek Észak-Írország a farmok 90%-án állattenyésztés sok hátrányos helyzetű terület családi farmok Skócia sok hátrányos helyzetű rurális terület kisebb termelékenység értékes természeti környezet – turizmus összességében nőtt a rurális lakosság, de a rosszabb helyzetű területeken csökkent Dánia nagy része mezőgazdasági terület növekvő számú és méretű nagybirtokok – nagy befektetések kisebb birtokokon mellékállásban dolgoznak fiatal, képzett gazdák – fejlesztések magas színvonalú termékek Belgium kb. a terület fele agrárjellegű rosszabb helyzetűek Vallóniában intenzív mg. termelés – természeti problémák urbanizáció nyomása életminőség – távmunka, ingázás Hollandia nagy népsűrűség, magas urbanizáció – környezeti károk nem agrárdolgozók laknak vidéken – a városi népesség közösségi területévé válik a vidék Anglia a gazdák negyedének más bevétele is van vidéken nő a lakosságszám – felértékelődés jó ellátottság, közlekedési feltételek Németország közepes nagyságú gazdaságok a gazdák 60%-a másodállású Wales -kiváló minőségű természeti környezet – rekreáció nőtt a rurális lakosság, de a hátrányos helyzetű településekből elmennek rossz közlekedési lehetőségek csökken az állattenyésztés szerepe – munkahelyproblémák Ausztria 60% az Alpokban – hagyományos alpesi gazdálkodás családi kis- és közepes birtokok a gazdák 66%-a csak mellékállású infrastrukturális nehézségek, mégis integrált rurális területek Luxemburg a területnek csak kis része igazán városi állattartás – minőségi feldolgozás Franciaország a jó minőségű, speciális termékek iránti kereslet tart fenn sok ágazatot nagy területű enyhe városi behatású rurális területek Görögország magas agrárfoglalkoztatás szétaprózott birtokszerkezet elöregedett rurális lakosság környezeti problémák a nem megfelelő talajművelés miatt Portugália 11%-os agrárfoglalkoztatottság idősebb gazdák – alacsony innovativitás családi gazdaságok alacsony termelékenységgel elvándorlás jó minőségű környezet Olaszország nagyon kicsi gazdaságok – északon nagyobbak depopuláció a középső és déli területeken

48 Vidékfejlesztés az Európai Unióban
1. pillér: mezőgazdasági politika 2. pillér: vidékfejlesztés CAP: Közös Agrárpolitika 1987: „A vidéki társadalom jövője” 1996: Rurális Térségek Európai Chartája 1999: európai vidékfejlesztési célok megfogalmazása: - Mezőgazdasági és erdészeti ágazat megerősítése - Rurális területek versenyképességének növelése - Környezet és vidéki örökség megőrzése

49 A vidékfejlesztés eszközei
mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatása vidéki emberi erőforrások fejlesztése hátrányos helyzetű térségek és fokozottan védett területek támogatás erdőművelés, erdősítés támogatása mezőgazdasági termékek feldolgozásának, értékesítésének támogatása rurális térségek integrált fejlesztése földminőség javítása, mezőgazdasági menedzsment javítása, infrastruktúra fejlesztése, falvak megújítása, turizmus, kézművesség támogatása, agrárkörnyezet védelme

50 LEADER (Liasion Entre Actions pour le Development de l'Economie Rurale) Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében óta - LEADER I., II., és + - Újdonság: alulról jövő kezdeményezés – helyi akciócsoportok